Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
1992. SZEPTEMBER 30. Jászsági Extra—Jászberény Szerviz, használt kocsi adás-vétel, autóbontó - mindez egy helyen, az ipartelepen Kozma Lászlónál. A szükséges alkatrészeket a vásárlók saját maguk szerelik le a bontásra váró kocsikról. Nem kellett a régi elnök Átalakuló közgyűlés az Agrárszövetkezetnél A hír igaznak bizonyult. Mármint az, amelyik arról szólt, hogy a szövetkezeti közgyűlés - melyet az ide vonatkozó törvények rendeltek el - Jászberényben, az Agrárszövetkezetnél nem múlt el izgalmak, váratlan események nélkül. A 210 fős tagságból 124- en jöttek össze szeptember 25-én délután fél kettőre, amikor a szövetkezet életében oly jelentős esemény elkezdődött. Az első napirendi pontnál még minden simán ment. Mészáros Ferenc elnök szóbeli ajánlását követően egyhangúlag fogadták el az új alapszabályt, amely egyben a régi szövetkezet végét is jelentette. A bonyodalmak az új vezetés megválasztásakor, pontosabban a jelölőbizottság elnökének javaslattételét követően kezdőtek. O ugyanis minden választandó posztra csak egy jelöltet javasolt, s ezt többen is kifogásolták. Elhangzott ugyan, hogy az igazgatótanács elnökére eredetileg két jelölt volt - Mészáros Ferenc és Szegedi Szilvesztemé -, de utóbbi még a közgyűlés előtt visszalépett. A volt elnök ugyanis egy megbeszélésen kijelentette, hogy kettős jelölés esetén nem indul, mert ebben az esetben közel sem biztos, hogy valamelyik jelölt megkapja a szavazatok kétharmadát, s így vezető nélkül maradhat a szövetkezet. Szegediné állítólag ezt akarta megelőzni, s ezért lépett vissza...- Hol itt a demokrácia - kérdezte az egyik hozzászóló. Egy idős ember még tovább is ment: - Meg van félemlítve a nép, nem mernek vállalni semmit, pedig a kommunizmusnak már vége! Ezt követően valamelyest enyhült a fesztültség és több javaslat is érkezett az igazgatótanács elnökének személyére. Közülük ketten vállalták a megmérettetést, de a szavazólapra kerüléshez sem Mészáros Ferenc - a volt elnök -, sem Gyurkó Tibor nem kapott elegendő szavazatot. Már-már az a helyzet állt elő, hogy nem lesz kire szavazni, amikor egy résztulajdonos, majd dr. Kóti Márton, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének képviselője felhívta a tagok figyelmét, hogy a szövetkezet folyamatos mőködéséhez mennyire szükséges, hogy elnököt válasszanak. Ekkor az a javaslat hangzott el, hogy kérdezzék meg ismét Szegedi Szilveszternél, hogy vállalja-e ajelöltséget. Vállalta, s hét tartózkodás mellett neve felkerült a szavazólapra. Az embernek valahogy az volt az érzése, hogy a tagság akaratának megfelelően alakultak a dolgok, de ahhoz, hogy ez így legyen, kellett egy-két bátor felszólalás, amely ráébresztette az embereket: itt ma az történik, amit ők akarnak. A szavazatok összeszámlálá- sának idejére szünetet rendeltek el, s ekkor egy kis közvéleménykutatást tartván, arra voltam kíváncsi, hogy az emberek miért fordultak a volt elnök ellen. - Diktatórikus vezetési módszere volt - mondták egyesek. - Nem tűrt el más véleményt a sajátján kívül. Nem megfelelő hangon beszélt velünk, s jónéhány tehetséges szakembernek távoznia kellett a szövetkezettől miatta - mondták mások. Súlyosan hangzó szavak, mondatok, különösen akkor, amikor az Agrárszövetkezet a hírek szerint a gazdálkodás terén nem állt rosszul. „Nem haragszom, de nem felejtek”. Ez volt állítólag az elnök jelszava. A tagság - legalábbis a jelenlévők - szinte teljes számban ellene fordultak, s természetesen kíváncsi voltam, hogy szerinte miért. Mészáros Ferenc a következőket mondta: - A politika átjött a gazdaságba. Az emberek figyelmen kívül hagyják, hogy a gazdaságot pénzre játsszák, s figyelmen kívül hagyják, hogy egyelőre nincs vezetése a szövetkezetnek. Viszonylag kevesen jöttek el, s félek, hogy nem lesz elegendő szavazat az urnában. A szövetkezet jelenlegi helyzetében 18 éve után emelt fővel adhatom át a váltóbotot. Az pedig már nem az én dolgom, hogy olyan ember veszi át a vezetést, aki attól eddig távol volt. Nos, a szükséges számú szavazat megvolt, s a 116 szavazóból 111 Szegedi Szil vesztemére adta voksát, aki ezzel az Agrárszövetkezet első embere lett. Az igazgatótanács kilenc tagja közül nyolcat választottak meg, s elegendő szavazatot kapott a felügyelő bizottság négy tagja is. Utóbbi elnökét viszont három szavazat híján nem tudták megválasztani. A kívülálló számára nagyon tanulságosnak mondható délután volt. Ismét bebizonyosodott, hogy az emberek még nagyon nehezen tudnak élni a demokrácia által biztosított lehetőségekkel. Félnek véleményt nyilvánítani, s kell, hogy valaki más kimondja helyettük gondolataikat, véleményüket. Kell egy vagy több „vezér”, aki után menni lehet, s akkor nincs baj. Nehezen ugyan, de Jászberényben ezen a napon végül is „kibújt a szög a zsákból”, s érvényesült a többség titkos akarata. Szántai Akció a Csemege Julius Meinlnél Szeptember 21-től október 11-ig mintegy harminc féle terméket 10-50 százalékos engedménnyel értékesítenek az ország összes Csemege Meinl boltjaiban. íme néhány kedvezményes áru: kristálycukor 46,90, trappista sajt 249, gépsonka 369 forintért, Maggi levesek 30 százalékos engedménnyel, s aki kíváncsi a többire is, az személyesen meggyőződhet a Csemege Meinl boltokban. Képeink a főtéri 129-es csemegében készültek, melynek napi forgalma az akció kezdete óta közel 200 ezer forinttal növekedett. Svédországban jártak Valamivel több mint egy éve került 100 százalékosan svéd tulajdonba a jászberényi Lehel Hűtőgépgyár. A privatizáció óta eddig eltelt időszakban számos változás történt a Jászság legnagyobb ipari üzemében. Az Elekt- rolux családba került gyárban az új tulajdonos teljeskörű átvilágítást végzett, s ennek értékelése során számos dolog kiderült. így például szükséges a produktív és inproduktiv munkáslétszám arányának megváltoztatása. Az elmúlt hónapok során egyébként közel 1500 fővel csökkent a dolgozói létszám, s változások történtek a Lehel Hűtőgépgyár profiljában is. Eladták a szifongyártó részleget a holland TIMI holdingnak, a nagy hőcserélőt pedig az ÉGI-nek. Közben megkezdődött Jászberényben az Elektro- lux porszívók összeszerelése. A svédek a termelőegységekkel együtt különböző szociális létesítményeket is megvettek, s ezek fenntartását, üzemeltetését továbbra is biztosítják. A város lakói napjainkban is látogathatják a gyári uszodát, a sportolók igénybe vehetik a sportcsarnokot, s az időjárástól függően lesz jég a műjégpályán is. Az Elekt- rolux-tól várta a fennmaradáshoz szükséges támogatást az elsőosztályú női röplabda- és kézilabdacsapat, valamint a jégkorongo- zók, s ezt meg is kapták. A város és a gyár vezetői között folyamatos a kapcsolat. Az állatkert önkormányzati átvételét megelőzően számos esetben került sor megbeszélésekre, s a kapcsolat azóta is rendszeres. Nem véletlen tehát, hogy a Lehel Hűtőgépgyár elnök-vezérigazgatója, Kertész Tibor a közelmúltban svédországi meghívást tolmácsolt dr. Magyar Levente polgármester és dr. Kabács János önkormányzati képviselő részére. Az érintettek ezt természetesen elfogadták és szeptember 13-17-e között az északi országban tartózkodtak. Az ott látottakról, hallottakról dr. Kabács János a következőket mondta:- Rendkívül sűrű programba csöppentünk Svédországban, ahol többek között egy marieste- di üzemlátogatáson is részt vettünk. Az Elektrolux ezen gyára hasonló termelési nagysággal rendelkezik, mint a Lehel Hűtőgépgyár. Ellátogattunk Hanin- genbe is, ahol az egyetlen svédországi magyar polgármester dolgozik. Itt bepillantottunk egy 64 ezres város irányításába, megismertük gondjaikat, problémáikat. Nagy hatást tett rám, hogy milyen komolyan foglalkoznak a szociális juttatások kérdésével. A munkanélküliek számára például megpróbálják azt az életmódot biztosítani, amelyet megszoktak. Teszik ezt többek között azért, hogy ezen emberek tartása megmaradjon. Természetesen találkoztunk az Elektrolux vezérkarával is. Leif Johan- son ismertette velünk a világcég következő évekre érvényes stratégiáját. Mi nem veszünk vállalatot azért, hogy bezárjuk. Nekünk termelőegységekre van szükségünk - mondta többek között az igazgató, aki elismerően szólt a magyar-műszaki értelmiség és a szakmunkások tudásáról is. A svédeknek az a véleménye, hogy Magyarországon a külföldi befektetők biztonságban tervezhetnek. Megtekintettünk két ipari falut is Svédországban. Az ebben a kérdésben folyó tárgyalások igazolták elvárásaimat, és feltétlenül jónak tartanám ha régiónkban, a Jászságban az ipari falu gondolata realitássá válna. Ennek megvalósításához természetesen a többi jászsági település, valamint a szükséges intézmények egyetértésére is szükség van. Tapasztalataim szerint feltétlenül számíthatunk a svéd üzletemberek tudására, tapasztalataira és tisztességére. Ez a néhány nap is meggyőzött arról, hogy meg kell tanulnunk: az üzemekben a termelés és a termelékenység alapja a pontosság, az üzleti életben pedig a tisztesség. Szántai Tibor Sokszor a véletlenen múlik Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a város legveszedelmesebb útkereszteződése a Szabadság tér, a 31-es és 32-es utak csomópontja. Nem vagyunk egyedül abban, hogy nem csak a forgalomirányító lámpákat hiányoljuk, hanem az útburkolati jeleket, a sávok felfestését is el tudnánk képzelni másképpen. A rendőrkapitányság már több ízben jelezte a reggeli és a délutáni csúcsforgalom időszakában különösen balesetveszélyes kereszteződés lámpával történő biztosításának szükségességét. Persze, mint annyi minden, ez is pénz kérdése, s egy ilyen kereszteződés elektromos forgalomirányító rendszere nem olcsó mulatság. Mégis bízunk benne, hogy az önkormányzat - szűkös anyagi lehetőségei ellenére - mihamarabb el tud különíteni pénzt erre a célra. Sokszor a véletlenen múlik, hogy nem következik be a baj. Személyi sérüléses baleset szerencsére ritka a kereszteződésben, de a kisebb-nagyobb anyagi kárral járó koccanások is többségében elkerülhetők lennének a forgalomirányító lámpáknak köszönhetően. Iskolapadban a hivatal dolgozói Jászberény város nemzetközi kapcsolatai az elmúlt két év során látványosan fejlődtek. Rendszeresen érkeznek küldöttségek határainkon kívülről a Jászság fővárosába, s jászberényi delegációk is utaznak külföldre. A város szoros kapcsolatot épített ki az olaszországi Conselvével és a németországi Vechtával. Előbbivel már aláírták a testvér- városi szerződést, míg utóbbi esetében ez 1993 nyarán várható. A nemzetközi kapcsolatok ilyetén való fejlődése, természetesen azt is igényli, hogy a közvetlen kommunikáció megteremtése érdekében a külföldiekkel elsősorban kapcsolatba kerülő polgármesteri hivatal dolgozói valamilyen idegen nyelven, legalább alapfokon beszéljenek. Ez igényként jelentkezett az érintett alkalmazottak részéről is, s így került sor nyelv- tanfolyamok indítására a hivatali dolgozók részére. Az igényfelmérés során kiderült, hogy a legnagyobb érdeklődés a német és angol nyelv iránt van. Ennek megfelelően három német és egy angol, valamint egy francia csoport kezdte meg tanulmányait szeptember elején, a tanítóképző főiskolán. A tanfolyamokat a hivatalban működő szakszervezeti bizottság szervezte és bonyolítja le. Nagy segítséget kaptak a főiskola vezetésétől, akik helyet és a nyelvi tanszék tanárait biztosították a tanuláshoz. A szeptembertől júniusig tartó tanév végére várhatóan, mintegy negyvenen sajátítják el a heti kétszeri foglalkozások eredményeként az említett három nyelv alapjait. A hivatali szakszervezet és a polgármester írásos megállapodása szerint azok, akik a tanfolyam elvégzését követő két éven belül alapfokú nyelvvizsgát tesznek, visszakapják a tanfolyam díját és megtérítik számukra a nyelvvizsga költségeit is. Sz. T. Húsbolt dr. Darázs Árpád szülőházában Hering Antal hentes mester egy hete nyitotta meg a Kocso- Iva utcában húsboltját, a Szent László lakótelep és környéke jobb húsellátása édekében. Az újonnan nyílt boltban a tőkehús mellett mintegy 25 féle füstölt és szárazáru kapható, valamint frissensülteket is fogyaszthatnak a betérők. Az oldalt összeállította: Laczi Zoltán Fotó: Nagy Zsolt
