Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-30 / 231. szám
1992. SZEPTEMBER 30. Hazai körkép '3 KÉT ÓRA BUDAPESTTŐL UNGVÁRIG Míg a belföldi forgalmat a közismert AN-2-es gépmadarak bonyolítják le, addig a képen látható L-410-es repülőgép Ungvár és Budaörs között teljesít szolgálatot. A megye is bekapcsolható a légi hálózatba A Malévet bizonyára mindenki ismeri az országban, azt viszont csak kevesen tudják, hogy létezik egy másik légitársaság is, az Air Service. A cég tulajdonképpen nem új, hiszen több mint harminc éve szolgálja a mezőgazdaságot, mint Növényvédő Repülőgépes Szolgálat. Az idén alakult át légitársasággá, és ebben a minőségben 1 -30-ig terjedő utaslétszámot országon belül, valamint a fővárostól mért 700 km-es sugarú körben külföldre is gyorsan és hatékonyan képes szállítani. A belföldi járatok a budaörsi központi repülőteret hat vidéki nagyvárossal kapcsolják össze. A gépek Szombathelyről, Győrből, Pécsről, Szegedről, Debrecenből és Nyíregyházáról menetrend szerint repülnek a fővárosba és vissza. Szombathelyről Debrecenbe mindössze három óráig tart az utazás, amire eddig még nem volt példa az ország közlekedésében. A jegyárak mérsékeltek, Budapestről Debrecenbe és vissza 4430 forintért viszi el utasát az Air Service. Persze kedvezmények is léteznek, kétéves korig ingyenesen, 2-12 éves kor között féláron utazhatnak a gyerekek, 12-18 éves fiatalok pedig 25 százalékkal olcsóbban vehetik meg jegyüket. A külföldi járatok közül az ungvári a legkedveltebb. A gépmadarak hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 8 órakor indulnak Budaörsről, 10.10-kor szállnak le Ungváron, majd indulnak vissza. A járat népszerűségének titka a gyors és kényelmes utazáson túl, hogy nem kell hosszú órákon keresztül vesztegelni a határon. Ami szűkebb hazánkat illeti, Molnár Jánostól, az Air Service marketing osztályvezetőjétől megtudtuk, amennyiben igény mutatkozik, úgy mind a belföldi, mind pedig a külföldi járatoknál megoldható, hogy le-, illetve fel- szálljanak a kunmadarasi, valamint a szandai sportreptérről. L. Z. Együtt talán, egyedül nem Terv a tiszazugi turizmusról Fejlett turizmus kialakítására egyedül egyetlen önkormányzat sem képes a Tiszazugban - vonta le következtetését Cibakháza polgármestere, dr. öze Sándor, a napokban elkészült tanulmányban. Az elemzés a Jász- Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés éves munkatervében szereplő napirendhez készült, ezzel együtt a megye más körzeteiben is elemzik e témát. Előre látható, hogy az ösz- szegzések több ponton egyeznek majd. Az előbb ismertetett megállapításból nem következik, hogy ne keresnék a lehetőségeket az előrelépésre. Ehhez azonban szükség lenne az érintett tizennégy önkormányzatnak - egy tiszazugi szövetségnek - az együttműködésére. Az itt élő negyvenezer lakos többségének megélhetési forrása a mezőgazdaság, a növénytermesztés. Az ipari tevékenység másodlagos, a turizmus pedig saját törvényei szerint fejlődik. Mindenesetre a Tiszazugban legalább tízezer üdülőt, hobbikertet, halásztanyát, pihenésre szánt falusi házat építettek. Áz itt kígyózó holtágak kedvező feltételeket teremtenek a turizmus fejlesztéséhez. A Tisza és a Körös partja, Cserkeszőlő gyógyvize, Tiszaföldvár fürdője, valamint a Tiszakürti Arborétum a legfontosabb vonzerők errefelé. Az idegenforgalom szempontjából meghatározó kereskedelem és szolgáltatás színvonalát azonban gyengének ítéli meg a tanulmány. A „városokban elérhető’ ’ áruk közül az itteni települések boltjaiból több is hiányzik. Körülményes e kis régión belüli közúti és vasúti közlekedés is. Nincs továbbá egyetlen olyan város és község sem, amely be lenne kapcsolva az automatizált telefonhálózatba. A megyei közgyűlés elé kerülő idegenforgalmi koncepcióban komoly szerepvállalást várnak a parlamenttől és a kormánytól. Tisztában vannak vele: az országban több hasonló elmaradott - pontosabban háttérbe szorult - térség van. Nem egyedi méltányosságot kémek - jegyezték meg. Olyan megoldást szorgalmaznak, melyet minden bizonnyal máshol is megfogalmaztak: gyorsan megtérülő beruházásokhoz kellenének támogatások, több mint kívánatos az infrastruktúra fejlesztése és a munkahelyteremtő beruházások finanszírozását szabályozó kormányrendeletek átdolgozása, adókedvezmények biztosítása. A turistavendégkör kialakításánál a jómódú középosztályt célozzák meg. Belátható időn belül csak az általuk megfizethető fogadó hátteret lehet kialakítani olymódon, hogy a befektetések megtérüljenek. Másrészt e réteg igényeinek kielégítésénél a szálláshelyeket, a programokat, a családi és baráti körök nagyságához is lehetne alakítani. A felmérés szerint legfeljebb 1500 személynek lehet a Tiszazugban szállást adni. Cserkeszőlő, Tiszaföldvár, és a közművesített tiszainokai sátorozóhely kivételével azonban a települések többségében csak komfort nélküli fogadóhelyeket tudnak ajánlani. A falusi turizmus elfogadhatatlannak minősített helyzetén véleményük szerint korszerűbb jogi szabályozással, összehangoltabb központi intézkedéssel, az állampolgárok jobb ösztönzésével, a programok kedvezőbb finanszírozásával lehet javítani. Sz.Z. Szentannai Sámuel a névadó Ünnepség és rendezvénysorozat a Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskolában Holnap délelőtt 10.00 órakor az alapításának 93. évfordulóját ünneplő Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskola ünnepi emlékülésen veszi fel Szentannai Sámuel nevét, aki 1912 és 1932 között volt a Földmívesiskola igazgatója, s a szikjavítás úttörőjeként világhírre tett szert. Egyebek között ő alkalmazott hazánkban először nagyüzemi altalajlazítást, és sikerrel telepített gyümölcsöst, csemegeszőlőt, erdőt. Az emlékülésen a mezőgazdaságjelenlegi helyzetéről, jövőjéről, a szakoktatás jelentőségéről tart előadást dr. Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Szentannai Sámuel munkásságát dr. Stefanovits Pál, az MTA rendes tagja és dr. Nyíri László, a mezőgazdasági tudományok doktora méltatja. Az emlékülés befejezéseként felavatják az iskola parkjában Szentannai Sámuel mellszobrát, Győrfi Sándor szobrászművész ajándékát. Délután mezőgazdasági gépkiállítás nyílik, majd másnap a program a növénytermesztő és növény- védelmi szakközépiskolák országos továbbképzésével folytatódik. A rendezvénysorozaton részt vesznek a szlovákiai testvériskola (Szepsi-Moldava nad Bodvou Mezőgazdasági Szakközépiskola) képviselői is. cipő SLuci telin 92/93-as modellek T farmernadrág, dzseki, ing, pulóver, óv £ AA farmernadrág, ing, farmer szoknya. K dzseki “■ KFT. cipó.jogging RccböhSS cipő EREDETI OlOSt BOMBER NSC IIIK IWGV VSlBSiTÍKBAn nltmr is olrsí Finn öttbnvöu.iAuóu _________M/nntnctMnlnnvn Á brahámhegyi Napok ’92 Sorsrendező pedagógia - 7 útkeresőben Beszélgetés dr.Méhes Józseffel, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnökével Ötödik alkalommal gyűltek össze szociális intézeti munkatársak és gyakorló gyógypedagógusok a Balaton-parti Ábrahámhegyen, hogy megvitassák a fogyatékosok gondozásának legaktuálisabb kérdéseit. A háromnapos baráti, szakmai találkozónak ez évben a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat üdülője adott helyet. A résztvevők között volt dr.Méhes József, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke is, aki évtizedeken át vezette a Vakok Intézetét, illetve tanított tanszékvezető tanárként a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán. Az orvosgyógypedagógus elnökkel készült az alábbi interjú.- Mikor alakult meg az- egyesület, és mit tud tenni a szakma érdekében?- Amikor az egyesületi törvény létrejött, az elsők között alakítottuk meg 1972-ben az egyesületünket. Kilenc szakci- ónkban jelen van minden fogyatékossági ág, melyek együttesen szerepelnek a magyar oktatásügyben. A tanárképzésnek ezt az összevont egységét sehol máshol nem érték el a világon, csak nálunk. Minden évben rendezünk egy konferenciát, ami országos jellegű tudományos értekezés. A legintelligensebb továbbképzési forma ez, ahol új eredmények, metódusok kerülnek napvilágra. A szakmai tagságunk ezerötszáz körül van.- Mi várható, milyen változásokon megy át, vagy kellene hogy átmenjen a közeljövőben a magyar gyógypedagógia?- A szakma az orvostudományok és a pedagógiai tudományok között terül el. A képzés is kettős: egy orvosi alapvetésű, amire ráépül a pedagógia, mint a ráhatások eszközrendszere és a fejlesztésnek egy rendkívül fontos tényezője. Olyan tulajdonságokat nevelünk, amelyek hatása ellensúlyozni tudja a patológiai helyzet marasztaló kihatását. A vakot például a gyógypedagógia megtanítja a tapintásos írás-olvasásra, amivel az egész kultur- kincset elérheti. Ez a lényege a szakmának. Az elmúlt negyven évben olyan gyógypedagógia vált uralkodóvá, ami tisztán iskolapad-filozófiára épült. Ezt én is támadtam, mert az egész személyiség fejlesztését kell célul kitűzni, nem csak az enciklopédikus tudás elsajátítását. Egy vak azért jön az intézetbe, és teszi fel a néma kérdést, hogy tanítsatok meg vakon élni. Egy értelmi fogyatékos pedig: tanítsatok meg egy olyan magatartásra, amivel humanizálódom, és alkalmas leszek arra, hogy beilleszkedjem a korosztályomba.- Tehát élni kellene tanítani a gyógypedagógiának. Eddig is ezt tette, nem?- Persze. De ehhez nem elég az enciklopédikus tudás. A nagy cél: tanítsatok meg fogyatékosságommal élni, tegyetek elfogadhatóvá...- Nem volt emberközpontú a gyógypedagógia?- Tisztán iskolaközpontú volt. Manapság ki kell ezt bővíteni. Az iskolai műveltség kell, de ki lehet alakítani egy olyan szereprepertoárt is, ami által a fogyatékos minden esetben viselkedni tud stb. Egy nagyobb igényű, emberségesebb pedagógiáról van szó, amit éppen ezért nevezünk gyógypedagógiának.- Ez a legégetőbb gondja a szakmának?- Nem. Ez az én kifogásom. Felfogásom megegyezik a régi magyar koncepcióval. Biztos, hogy eljön egy nagyobb igényű pedagogizálás korszaka. A gyógypedagógiának sorsrendező pedagógiává kell kiterebélyesednie.- Mi a véleménye arról, meddig tartson a gyógypedagógia részéröl a fogyatékosokról való gondoskodás? Netán születéstől a halálig?- Itt ezeken a beszélgetéseken zavart módon került elő ez a kérdés. Ha a gyógypedagógia hatékony, valahol befejeződik, és kezdődik egy felnőtt szociálpolitika. Például ha egy vak gyerek befejezi az általános iskolát, és úgynevezett látó gimnáziumba kerül, akkor nem kell utána menni, csak ha kéri. Természetesen a szükséges segítséget megadjuk neki. A fogyatékosságok nem szűnnek meg, de a magatartásuk kulturálódik, feladatokat elfogadnak, végrehajtanak. Ez messze különbözik annak az állapotától, akit visszatartanak intézményeink nevelése elől.- Mi foglalkoztatja ma leginkább a szakmát?- A legnagyobb zavar van a területen. Meg akar szabadulni a gyógypedagógia egy csomó leegyszerűsíthető dogmatikus kö- „ lönctől, és keresi az új utakat arra, hogy a társadalomba visszavezethesse a fogyatékossággal sújtott gyerekeket. t- Nyitottabb lett a társadalom?- Igen. Nem az állami források duzzadtak fel, hanem a kívülről jövő, alapítványi segítség kezd nagyobb lenni. Az új szervezeti formák tág lehetőséget kaptak, de a szétzilálódás veszélyei is megjelentek. Fogadókészebb lett a társadalom. Ez olyan, mint amikor szüret után a bor elkezd forrni. Most még zavaros és hangos. Ki fog alakulni...- Köszönjük a beszélgetést. Cs.J. A Hetényi is venne hulladékégetőt (Folytatás az 1. oldalról) A dioxin levegőbe jutását meggátoló technológiával dolgozó külhoni égetőberendezések 50-70 millió forintba kerülnek, a kevesebbért kínált hazai gyártmányú eszközök pedig eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A ceglédi Ag- rokontakt Kft.-nél viszont nemrégiben elkészült egy berendezés, amelyik - minden remény és eddigi vizsgálat szerint - képes PVC-tartalmú hulladékok égetése esetén is megvédeni környezetünket a mérgező füsttől. A Lázár József irányításával tervezett és gyártott konstrukció úgynevezett utóégető részét úgy méretezték, hogy a dioxin elég huzamos ideig tartózkodhat benne a felbomlásához szükséges 1200 Celsius fokon (a korábbi magyar tervezésű berendezések éppen azért nem voltak elég hatékonyak, mert ennek a követelménynek nem tettek eleget). Az utóégetés után a forró füstgázokat óránként másfél tonna, 13 at- moszférás gőz termelésével hasznosítják, majd több fokozatú mosórendszeren átvezetve csapatják ki belőlük a szennyező anyagokat. A takarékosságot szolgálja, hogy a szennyezett vizet regenerálják és visszavezetik a mosóba - ezzel a vízfelhasználás ötvened részére csökken. Az Agrokontaktnál most elkészült prototípus óránként kétszáz kilogramm hulladék megsemmisítésére képes, folyamatosan működik, a salak ürítésekor sincs szükség leállásra. A szennyezett anyag-kibocsátást ellenőrző hatósági mérések eddig igazolták a tervezők várakozásait: a távozó füst szénmono- xidtartalma alatta marad az új környezetvédelmi szabványban megengedett értéknek, és a napokban kezdett, a dioxintartal- mat ellenőrző vizsgálatok eddigi eredményei is sikerrel kecsegtetnek. A tavaly született környezetvédelmi törvény 1990. július elsejétől teszi kötelezővé az új kibocsátási nórmák betartását. Hogy a világon is élenjáróan szigorú „szabályzat” (például) az egészségügyi intézmények esetében csupán írott malaszt marad-e, az döntően e létesítmények anyagi helyzetén múlik. Ma ugyanis elsősorban a pénzhiány és a külföldi termékek 50-70 milliós ára akadályozza, hogy a kórházak, rendelőintézetek hatékony hulladékmegsemmisítő eszközöket vásároljanak. Az Agrokontakt gyártmánya sem lesz olcsó, de micsoda különbség: Ócsai Sándor, a cég tulajdonos-ügyvezetője szerint 200 tonnás berendezésük ára (a gőzfejlesztő kazánnal együtt) 25 millióba kerül majd. Termékskálájukkal azonban igyekeznek alkalmazkodni a megrendelőkhöz, berendezéseik óránkénti hulladékmegsemmisítő teljesítménye 30 és 200 kilogramm között változik majd. Persze még így is döntően pénzkérdés marad az egészségügyi környezetvédelem. A jövő év júliusa azonban igen közel van. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a szolnoki Hetényi Kórház levélben már jelezte az Agrokontaktnak, tárgyalna egy 80-100 kiló kapacitású veszélyeshulladék-égető vásárlásáról. V.SzJ.