Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-30 / 231. szám

1992. SZEPTEMBER 30. Hazai körkép '3 KÉT ÓRA BUDAPESTTŐL UNGVÁRIG Míg a belföldi forgalmat a közismert AN-2-es gépmadarak bonyolítják le, addig a képen látható L-410-es repülőgép Ungvár és Budaörs között teljesít szolgálatot. A megye is bekapcsolható a légi hálózatba A Malévet bizonyára min­denki ismeri az országban, azt viszont csak kevesen tudják, hogy létezik egy másik légitársa­ság is, az Air Service. A cég tu­lajdonképpen nem új, hiszen több mint harminc éve szolgálja a mezőgazdaságot, mint Nö­vényvédő Repülőgépes Szolgá­lat. Az idén alakult át légitársa­sággá, és ebben a minőségben 1 -30-ig terjedő utaslétszámot or­szágon belül, valamint a főváros­tól mért 700 km-es sugarú kör­ben külföldre is gyorsan és haté­konyan képes szállítani. A belföldi járatok a budaörsi központi repülőteret hat vidéki nagyvárossal kapcsolják össze. A gépek Szombathelyről, Győr­ből, Pécsről, Szegedről, Debre­cenből és Nyíregyházáról me­netrend szerint repülnek a fővá­rosba és vissza. Szombathelyről Debrecenbe mindössze három óráig tart az utazás, amire eddig még nem volt példa az ország közlekedésében. A jegyárak mérsékeltek, Budapestről Deb­recenbe és vissza 4430 forintért viszi el utasát az Air Service. Persze kedvezmények is létez­nek, kétéves korig ingyenesen, 2-12 éves kor között féláron utazhatnak a gyerekek, 12-18 éves fiatalok pedig 25 százalék­kal olcsóbban vehetik meg je­gyüket. A külföldi járatok közül az ungvári a legkedveltebb. A gép­madarak hétfőn, kedden, csütör­tökön és pénteken 8 órakor in­dulnak Budaörsről, 10.10-kor szállnak le Ungváron, majd in­dulnak vissza. A járat népszerű­ségének titka a gyors és kényel­mes utazáson túl, hogy nem kell hosszú órákon keresztül veszte­gelni a határon. Ami szűkebb hazánkat illeti, Molnár Jánostól, az Air Service marketing osztályvezetőjétől megtudtuk, amennyiben igény mutatkozik, úgy mind a belföldi, mind pedig a külföldi járatoknál megoldható, hogy le-, illetve fel- szálljanak a kunmadarasi, vala­mint a szandai sportreptérről. L. Z. Együtt talán, egyedül nem Terv a tiszazugi turizmusról Fejlett turizmus kialakítására egyedül egyetlen önkormányzat sem képes a Tiszazugban - vonta le következtetését Cibakháza polgármestere, dr. öze Sándor, a napokban elkészült tanul­mányban. Az elemzés a Jász- Nagykun-Szolnok megyei Köz­gyűlés éves munkatervében sze­replő napirendhez készült, ezzel együtt a megye más körzeteiben is elemzik e témát. Előre látható, hogy az ösz- szegzések több ponton egyeznek majd. Az előbb ismertetett meg­állapításból nem következik, hogy ne keresnék a lehetősége­ket az előrelépésre. Ehhez azon­ban szükség lenne az érintett ti­zennégy önkormányzatnak - egy tiszazugi szövetségnek - az együttműködésére. Az itt élő negyvenezer lakos többségének megélhetési forrá­sa a mezőgazdaság, a növényter­mesztés. Az ipari tevékenység másodlagos, a turizmus pedig saját törvényei szerint fejlődik. Mindenesetre a Tiszazugban legalább tízezer üdülőt, hobbi­kertet, halásztanyát, pihenésre szánt falusi házat építettek. Áz itt kígyózó holtágak ked­vező feltételeket teremtenek a turizmus fejlesztéséhez. A Tisza és a Körös partja, Cserkeszőlő gyógyvize, Tiszaföldvár fürdő­je, valamint a Tiszakürti Arboré­tum a legfontosabb vonzerők er­refelé. Az idegenforgalom szem­pontjából meghatározó kereske­delem és szolgáltatás színvona­lát azonban gyengének ítéli meg a tanulmány. A „városokban el­érhető’ ’ áruk közül az itteni tele­pülések boltjaiból több is hiány­zik. Körülményes e kis régión belüli közúti és vasúti közleke­dés is. Nincs továbbá egyetlen olyan város és község sem, amely be lenne kapcsolva az au­tomatizált telefonhálózatba. A megyei közgyűlés elé ke­rülő idegenforgalmi koncepció­ban komoly szerepvállalást vár­nak a parlamenttől és a kor­mánytól. Tisztában vannak vele: az országban több hasonló elma­radott - pontosabban háttérbe szorult - térség van. Nem egyedi méltányosságot kémek - jegyez­ték meg. Olyan megoldást szor­galmaznak, melyet minden bi­zonnyal máshol is megfogal­maztak: gyorsan megtérülő be­ruházásokhoz kellenének támo­gatások, több mint kívánatos az infrastruktúra fejlesztése és a munkahelyteremtő beruházások finanszírozását szabályozó kor­mányrendeletek átdolgozása, adókedvezmények biztosítása. A turistavendégkör kialakí­tásánál a jómódú középosztályt célozzák meg. Belátható időn belül csak az általuk megfizethe­tő fogadó hátteret lehet kialakí­tani olymódon, hogy a befekte­tések megtérüljenek. Másrészt e réteg igényeinek kielégítésénél a szálláshelyeket, a programokat, a családi és baráti körök nagysá­gához is lehetne alakítani. A felmérés szerint legfeljebb 1500 személynek lehet a Tisza­zugban szállást adni. Cserkesző­lő, Tiszaföldvár, és a közműve­sített tiszainokai sátorozóhely kivételével azonban a települé­sek többségében csak komfort nélküli fogadóhelyeket tudnak ajánlani. A falusi turizmus elfo­gadhatatlannak minősített hely­zetén véleményük szerint kor­szerűbb jogi szabályozással, összehangoltabb központi intéz­kedéssel, az állampolgárok jobb ösztönzésével, a programok kedvezőbb finanszírozásával le­het javítani. Sz.Z. Szentannai Sámuel a névadó Ünnepség és rendezvénysorozat a Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskolában Holnap délelőtt 10.00 órakor az alapításának 93. évfordulóját ün­neplő Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskola ünnepi emlékülé­sen veszi fel Szentannai Sámuel nevét, aki 1912 és 1932 között volt a Földmívesiskola igazgatója, s a szikjavítás úttörőjeként világhírre tett szert. Egyebek között ő alkal­mazott hazánkban először nagy­üzemi altalajlazítást, és sikerrel te­lepített gyümölcsöst, csemegesző­lőt, erdőt. Az emlékülésen a mezőgazda­ságjelenlegi helyzetéről, jövőjéről, a szakoktatás jelentőségéről tart előadást dr. Raskó György, a Föld­művelésügyi Minisztérium állam­titkára. Szentannai Sámuel mun­kásságát dr. Stefanovits Pál, az MTA rendes tagja és dr. Nyíri László, a mezőgazdasági tudo­mányok doktora méltatja. Az em­lékülés befejezéseként felavatják az iskola parkjában Szentannai Sá­muel mellszobrát, Győrfi Sándor szobrászművész ajándékát. Délután mezőgazdasági gépki­állítás nyílik, majd másnap a prog­ram a növénytermesztő és növény- védelmi szakközépiskolák orszá­gos továbbképzésével folytatódik. A rendezvénysorozaton részt vesz­nek a szlovákiai testvériskola (Szepsi-Moldava nad Bodvou Me­zőgazdasági Szakközépiskola) képviselői is. cipő SLuci telin 92/93-as modellek T farmernadrág, dzseki, ing, pulóver, óv £ AA farmernadrág, ing, farmer szoknya. K dzseki “■ KFT. cipó.jogging RccböhSS cipő EREDETI OlOSt BOMBER NSC IIIK IWGV VSlBSiTÍKBAn nltmr is olrsí Finn öttbnvöu.iAuóu _________M/nntnctMnlnnvn Á brahámhegyi Napok ’92 Sorsrendező pedagógia - 7 útkeresőben Beszélgetés dr.Méhes Józseffel, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnökével Ötödik alkalommal gyűltek össze szociális intézeti munka­társak és gyakorló gyógypeda­gógusok a Balaton-parti Ábra­hámhegyen, hogy megvitassák a fogyatékosok gondozásának leg­aktuálisabb kérdéseit. A három­napos baráti, szakmai találkozó­nak ez évben a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat üdülője adott helyet. A résztve­vők között volt dr.Méhes József, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöke is, aki év­tizedeken át vezette a Vakok In­tézetét, illetve tanított tanszékve­zető tanárként a Bárczi Gusztáv Gyógypedagó­giai Főiskolán. Az orvos­gyógypedagógus elnök­kel készült az alábbi in­terjú.- Mikor alakult meg az- egyesület, és mit tud ten­ni a szakma érdekében?- Amikor az egyesületi törvény létrejött, az elsők között alakítottuk meg 1972-ben az egyesüle­tünket. Kilenc szakci- ónkban jelen van minden fogyatékossági ág, me­lyek együttesen szerepel­nek a magyar oktatás­ügyben. A tanárképzésnek ezt az összevont egységét sehol máshol nem érték el a világon, csak ná­lunk. Minden évben rendezünk egy konferenciát, ami országos jellegű tudományos értekezés. A legintelligensebb továbbképzési forma ez, ahol új eredmények, metódusok kerülnek napvilágra. A szakmai tagságunk ezerötszáz körül van.- Mi várható, milyen változá­sokon megy át, vagy kellene hogy átmenjen a közeljövőben a ma­gyar gyógypedagógia?- A szakma az orvostudomá­nyok és a pedagógiai tudo­mányok között terül el. A képzés is kettős: egy orvosi alapvetésű, amire ráépül a pedagógia, mint a ráhatások eszközrendszere és a fejlesztésnek egy rendkívül fon­tos tényezője. Olyan tulajdonsá­gokat nevelünk, amelyek hatása ellensúlyozni tudja a patológiai helyzet marasztaló kihatását. A vakot például a gyógypedagógia megtanítja a tapintásos írás-ol­vasásra, amivel az egész kultur- kincset elérheti. Ez a lényege a szakmának. Az elmúlt negyven évben olyan gyógypedagógia vált uralkodóvá, ami tisztán is­kolapad-filozófiára épült. Ezt én is támadtam, mert az egész sze­mélyiség fejlesztését kell célul kitűzni, nem csak az enciklopé­dikus tudás elsajátítását. Egy vak azért jön az intézetbe, és teszi fel a néma kérdést, hogy tanítsatok meg vakon élni. Egy értelmi fo­gyatékos pedig: tanítsatok meg egy olyan magatartásra, amivel humanizálódom, és alkalmas le­szek arra, hogy beilleszkedjem a korosztályomba.- Tehát élni kellene tanítani a gyógypedagógiának. Eddig is ezt tette, nem?- Persze. De ehhez nem elég az enciklopédikus tudás. A nagy cél: tanítsatok meg fogyatékos­ságommal élni, tegyetek elfo­gadhatóvá...- Nem volt emberközpontú a gyógypedagógia?- Tisztán iskolaközpontú volt. Manapság ki kell ezt bővíteni. Az iskolai műveltség kell, de ki lehet alakítani egy olyan szerep­repertoárt is, ami által a fogyaté­kos minden esetben viselkedni tud stb. Egy nagyobb igényű, emberségesebb pedagógiáról van szó, amit éppen ezért neve­zünk gyógypedagógiának.- Ez a legégetőbb gondja a szakmának?- Nem. Ez az én kifogásom. Felfogásom megegyezik a régi magyar koncepcióval. Biztos, hogy eljön egy nagyobb igényű pedagogizálás korszaka. A gyógypedagógiának sorsrende­ző pedagógiává kell kiterebélye­sednie.- Mi a véleménye arról, med­dig tartson a gyógypedagógia részéröl a fogyatékosokról való gondoskodás? Netán születéstől a halálig?- Itt ezeken a beszélgetéseken zavart módon került elő ez a kér­dés. Ha a gyógypedagógia haté­kony, valahol befejeződik, és kezdődik egy felnőtt szociálpoli­tika. Például ha egy vak gyerek befejezi az általános iskolát, és úgynevezett látó gim­náziumba kerül, ak­kor nem kell utána menni, csak ha kéri. Természetesen a szükséges segítséget megadjuk neki. A fo­gyatékosságok nem szűnnek meg, de a magatartásuk kulturá­lódik, feladatokat el­fogadnak, végrehajta­nak. Ez messze kü­lönbözik annak az ál­lapotától, akit visszatartanak in­tézményeink nevelése elől.- Mi foglalkoztatja ma legin­kább a szakmát?- A legnagyobb zavar van a területen. Meg akar szabadulni a gyógypedagógia egy csomó le­egyszerűsíthető dogmatikus kö- „ lönctől, és keresi az új utakat ar­ra, hogy a társadalomba vissza­vezethesse a fogyatékossággal sújtott gyerekeket. t- Nyitottabb lett a társada­lom?- Igen. Nem az állami források duzzadtak fel, hanem a kívülről jövő, alapítványi segítség kezd nagyobb lenni. Az új szervezeti formák tág lehetőséget kaptak, de a szétzilálódás veszélyei is megjelentek. Fogadókészebb lett a társadalom. Ez olyan, mint amikor szüret után a bor elkezd forrni. Most még zavaros és han­gos. Ki fog alakulni...- Köszönjük a beszélgetést. Cs.J. A Hetényi is venne hulladékégetőt (Folytatás az 1. oldalról) A dioxin levegőbe jutását meggátoló technológiával dol­gozó külhoni égetőberendezések 50-70 millió forintba kerülnek, a kevesebbért kínált hazai gyárt­mányú eszközök pedig eddig nem váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket. A ceglédi Ag- rokontakt Kft.-nél viszont nem­régiben elkészült egy berende­zés, amelyik - minden remény és eddigi vizsgálat szerint - képes PVC-tartalmú hulladékok égeté­se esetén is megvédeni környe­zetünket a mérgező füsttől. A Lázár József irányításával tervezett és gyártott konstrukció úgynevezett utóégető részét úgy méretezték, hogy a dioxin elég huzamos ideig tartózkodhat ben­ne a felbomlásához szükséges 1200 Celsius fokon (a korábbi magyar tervezésű berendezések éppen azért nem voltak elég ha­tékonyak, mert ennek a követel­ménynek nem tettek eleget). Az utóégetés után a forró füstgázo­kat óránként másfél tonna, 13 at- moszférás gőz termelésével hasznosítják, majd több fokozatú mosórendszeren átvezetve csa­patják ki belőlük a szennyező anyagokat. A takarékosságot szolgálja, hogy a szennyezett vi­zet regenerálják és visszavezetik a mosóba - ezzel a vízfelhaszná­lás ötvened részére csökken. Az Agrokontaktnál most el­készült prototípus óránként két­száz kilogramm hulladék meg­semmisítésére képes, folyamato­san működik, a salak ürítésekor sincs szükség leállásra. A szennyezett anyag-kibocsátást ellenőrző hatósági mérések ed­dig igazolták a tervezők várako­zásait: a távozó füst szénmono- xidtartalma alatta marad az új környezetvédelmi szabványban megengedett értéknek, és a na­pokban kezdett, a dioxintartal- mat ellenőrző vizsgálatok eddigi eredményei is sikerrel kecsegtet­nek. A tavaly született környezet­védelmi törvény 1990. július el­sejétől teszi kötelezővé az új ki­bocsátási nórmák betartását. Hogy a világon is élenjáróan szi­gorú „szabályzat” (például) az egészségügyi intézmények ese­tében csupán írott malaszt ma­rad-e, az döntően e létesítmé­nyek anyagi helyzetén múlik. Ma ugyanis elsősorban a pénzhi­ány és a külföldi termékek 50-70 milliós ára akadályozza, hogy a kórházak, rendelőintézetek haté­kony hulladékmegsemmisítő eszközöket vásároljanak. Az Agrokontakt gyártmánya sem lesz olcsó, de micsoda különb­ség: Ócsai Sándor, a cég tulajdo­nos-ügyvezetője szerint 200 ton­nás berendezésük ára (a gőzfej­lesztő kazánnal együtt) 25 milli­óba kerül majd. Termékskálá­jukkal azonban igyekeznek al­kalmazkodni a megrendelőkhöz, berendezéseik óránkénti hulla­dékmegsemmisítő teljesítménye 30 és 200 kilogramm között vál­tozik majd. Persze még így is döntően pénzkérdés marad az egész­ségügyi környezetvédelem. A jövő év júliusa azonban igen kö­zel van. Valószínűleg ennek tud­ható be, hogy a szolnoki Hetényi Kórház levélben már jelezte az Agrokontaktnak, tárgyalna egy 80-100 kiló kapacitású veszé­lyeshulladék-égető vásárlásáról. V.SzJ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom