Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-22 / 224. szám

4 Munkavállalók figyelmébe 1992. SZEPTEMBER 22. Jogi érdekvédelem... Még amikor mindenki a szebbik arcát mutatja... A társadalmi béke megőrzéséhez Megfontolandó szakszervezeti javaslatok Közalkalmazottak - főként peda­gógusok - kerestek fel az elmúlt na­pokban azzal, hogy a munkáltatójuk nem akaija kifizetni részükre a jubi­leumi jutalmat és az is felvetődött, hogy a felmondási időre és a végki­elégítésekre vonatkozó szabályokat nem tartják be arra hivatkozva, hogy ezek a szabályok csak 1994-ben lép­nek érvénybe. Ezúton is felhívom mindannyiuk figyelmét arra, hogy a közalkalma­zottak jogviszonyára vonatkozó tör­vény szerint csupán az illetmény-elő- meneteli rendelkezések lépnek ké­sőbb hatályba, míg az összes többi rendelkezés 1992. július 1-jén hatály­ba lépett. Ezért a fenti juttatások már most megilletik valamennyi közal­kalmazottat. Külön legyünk tekintettel arra, hogy a jubileumi jutalomra nem csak azok jogosultak, akik ebben az évben érték el a 15., 30., vagy 40. közalkal­mazotti jogviszonyukat, hanem mindazok, akik már a 15-30, 30-35, illetve 40 év feletti jogviszonnyal rendelkeznek. Most pedig azoknak szeretnék se­gíteni, aki, ezekben a napokban köt­nek új munkaszerződést: A korábbi években a munkaszer­ződésnek nem volt nagy jelentősége, mert szinte valamennyi munkavi­szonyra vonatkozó kérdést törvény, vagy rendeletek szabályoztak. Az új életviszonyaink és az ezt szolgálni akaró Munka Törvény- könyv sokkal nagyobb felelősséget ró a munkaszerződés megkötésénél a munkavállalóra, de egyúttal nagyobb lehetőséget is ad jogainak érvényesí­tésére. A KSH a közelmúltban olyan adat- gyűjtési módszert vezetett be a lakos­ság gazdasági aktivitásának vizsgá­latára, amely sok tekintetben az eddi­ginél részletesebb és árnyaltabb ké­pet ad a foglalkoztatottságról és a munkanélküliek számának, helyze­tének alakulásáról. A folyamatos munkaerő-felmérés szerint ez év első hat hónapjában a munkanéküliek száma átlagosan 426 ezer volt. Ez a szám az első negye­dévben valamivel alacsonyabb, ápri- lis-május-június hónapokban maga­sabb volt, de a növekedés aránylag kis mértékű volt, mert tavasz végén és nyár elején a korábbinál több sze­zonális jellegű munkaalkalom adó­dott. Összességében a regisztrált munkanélküliség 9 százalékos arányt ért el. Az állástalanok tekintélyes hánya­da, mintegy 154 ezer ember azonban az úgynevezett passzív munkanélkü- I iek kategóriájába sorolható - derül ki a felmérésből. Ók ugyanis szándé­kuk szerint szívesen vállaltak volna Aligha kétséges, hogy a rend­szerváltás legfontosabb eleme min­den tekintetben az állami vagyon ma­gánkézbe kerülése: a privatizáció.- Kezdettől fogva felléptünk és fel­lépünk azért, hogy a privatizáció ne polarizálja szélsőségesen a társadal­mat. Legyen a munkavállalóknak megfelelő érdekképviseletük, kapja­nak egyéni vagy csoportos kedvez­ményt a tulajdonsz^zésben. A priva­tizációs bevételek pedig döntően a gazdasági fellendülést szolgálják - mondta Szabó Julianna, az MSZOSZ szakértője. Szükségesnek tartjuk, hogy a bevételekből valamiféle ala­pot képezzenek új munkahelyek te­remtésére s létrehozzák a Garancia Alapot a kedvezményes hitelek for­rására. Ötleteket, javaslatokat kér­tünk az érdekelt szakszervezeti ága­zatok és munkahelyi szervezetek Elöljáróban a munkaszerződésről annyit, hogy a munkaszerződést min­dig írásba kell foglalni (ez alól csak az 5 napnál röv idébb időre szóló, úgynevezett alkalmi munkára vonat­kozó szerződés a kivétel). A munkaszerződésben három do­logban feltétlenül meg kell állapodni: a személyi alapbérben, a munkakör­ben, a munkavégzés helyében. A személyi alapbérre vonatkozóan tudni kell, hogy az nem lehet keve­sebb a mindenkori legalacsonyabb munkabérnél, amit a kormány hatá­roz meg (jelenleg: 8 ezer forint). Ha pedig teljesítménybérezésben álla­podnak meg. akkor a napi törvényes (8 órai) munkaidőre eső 100 százalé­kos teljesítmény esetén ezt el kell érni a jövedelemnek. Nem elég azonban, ha csak ezek­ben a kérdésekben állapodnak meg, mert a Munka Törvénykönyve sok­szor utal arra, hogy bizonyos jogok a kollektív szerződés vagy a munka- szerződésben foglalt megállapodás az irányadó. Ezért különösen olyan helyen, ahol nincs kollektív szerző­dés, a munkaszerződében kell ezeket a jogokat biztosítani. Kerüljön bele a munkaszerződésbe a felmondási idő. a végkielégítés mértéke, s az állási­dőre járó bérben is célszerű megálla­podni. A garantált bérben akkor cél­szerű megállapodni, ha teljesítmény­ben dolgozik v alaki, és a teljesítmény nagyban függ a munkáltató tevé­kenységétől. Kiköthető a munkaszer­ződésben az, hogy a munkavállaló nem köteles más munkakört ellátni, más munkahelyen, más munkáltató­nál, más helységben dolgozni. Erre vonatkozóan ugyanis a Munka Tör­munkát. de az elhelyezkedés érdeké­ben aktív lépéseket nem lettek. így természetesen a munkaerő-közvetítő irodák kimutatásaiban sem szerepel­tek. Velük is számolva az első félév munkanélküliségi rátája már 11.9 százalék. A valós helyzet azonban rosszabb ennél: a statisztikusok tud­niillik 100 ezernél többre becsülik azoknak a számát, akik - az előbbiek­hez hasonlóan - nem jegyeztették be magukat a közvetítőknél, mert ma­guk keresnek (álláshirdetés útján vagy más módon) állást. A felmérés adatai arra is felhívják a figyelmet, hogy a foglalkoztatási problémák legfőbb kárvallottal a fia­talabb korosztályok tagjai: a munka- nélküliek 40 százaléka 30 év alatti: ezen belül - az országos átlaghoz vi­szonyítva - a tizenévesek körében csaknem háromszoros, a 20.24 éve­sek között pedig másfélszeres a fog­lalkozás nélküliek aránya. A kép teljességéhez tartozik, hogy az első félévben mintegy 140 ezren - rajtuk kívülálló okokból - rövidített képviselőitől az elkövetkező időszak privatizációs munkájához. Erősíteni kívánjuk érdekképviseleti tevékeny­ségünket, hiszen az átalakulás alap­vetően érinti a munkavállalók ezrei­nek élet- és munkakörülményeit. Sajnos a legtöbben egyelőre a priva­tizációnak csupán a negatív hatásait érzékelik. Dr. Lukács János, az A VÜ igazga­tótanácsában az úgynevezett „hete kel”, a munkavállalói konföderációt képviseli. Mit tart ő leglényegesebb­nek a privatizációs folyamatban a munkavállalók szempontjából?- Számomra két kulcskérdése van a privatizációnak. Az egyik, hogy a dolgozók elmondhassák véleményü­ket, belelszólhassanak a sorsukat be folyásolódöntésekbe. A másik: a tu­lajdonszerzés. Nemcsak abból a szempontból, hogy a munkavállalók vénykönyve kötelességeket ír elő, de enől a szerződésben el lehel térni. Nagyon sokszor szükséges a munka­idő beosztást a munkaszerződésben kikötni. Nem mindegy, hogy egy­folytában. vagy két (esetleg három) szakaszban töltik le a munkaidőt, nem közömbös, hogy korán reggel, vagy késő este, esedeg éjszakába nyúlóan kell dolgozni, ezért ajánla­tos ezeket a kérdéseket a munkaszer­ződés megkötésekor tisztázni, a megállapodást rögzítem. Nincs itt hely arra, hogy vala­mennyi kérdést felsoroljunk, amit még célszerű lehet - az adott munka­kör és munkahelytől függően, vagy éppen a saját személyes viszonyaink miatt, a munkaszerződésben szabá­lyozni, ezért ismét azt ajánlom, hogy ha csak tehetjük, kérjük ki a munka- szerződés megkötése előtt ügyvé­dünk. vagy jogsegélyszolgálat veze­tőnek a tanácsát. Ma már egy-egy munkaügyi vitánál többszázezer fo­rintot is kitehet a nyereség vagy vesz­teség, nem közömbös tehát, hogy mi­lyen tartalommal töltjük ki a munka­szerződésünket. Nem is beszélve arról az emberi dologról, hogy a munkaszerződés megkötésekor még mindenki a szeb­bik arcát mutatja. Ilyenkor még - ha elég felkészült a munkavállaló - még sok mindent elérhet. A MSZOSZ jogsegélyszolgálata minden héten szerdán délután 14-től 16.30 óráig fogadónapot tart a Szol­nok, Szapáry u. 23. szám alatt a Szak- szervezetek Házában, amit a szövet­séghez tartozó szakszervezeti tagok díjmentesen igénybe vehetnek. dr. Szegedi Károly munkaidőben dolgoztak, további 37 ezren pedig azért voltak távol mun­kahelyüktől, mert foglalkoztatásukat munkaadójuknak átmenetileg szüne­teltetnie kellett. A munkanélküliek száma au­gusztusban elérte a 601 ezer főt országosan. Ez a munkaképes la­kosság 11,1 százalékát jelenti. Az említett létszámból 470 ezer fő részesült ellátásban. A Mun­kaügyi Minisztérium előrejelzé­se szerint 1993-ban a munkanél­küliek létszáma meghaladja a 950 ezret. Ha azt vesszük figye­széles tömege tulajdonosként is be­kapcsolódhasson az átalakulás fo­lyamatába, hanem abból a szem­pontból is, hogy érvényesíthessék a szakszervezeti jogokat. Mert a szak- szervezetekben módjuk nyílik kriti­zálni. tulajdonosként viszont alkotó an hozzájárulhatnak a problémák megoldásához. Osztozkodás helyett a termelésen lehet gondolkodni. A véleményezési jogról szóló kor­mányrendelet tavaly szeptemberben szüleien. Jóval a privatizációs folya­mat megindulása után kaptak tör­vényes lehetőséget a munkavállalók a beleszólásra. De csupán elviekben, ugyanis hiányoznak a rendeletből azok a mechanizmusok, amelyek a beleszólás érvényesülését a gyakor- iatbban lehetővé tennék. (Újvári) kényszerpihenő - veszélyekkel A munkaidőcsökkentés kétélű fegyver Mind több termelő szervezet küzd értékesítési nehézségekkel, számos ágazatban fokozatosan csökken a rendelésállomány. Teté­zi a gondokat, hogy sok helyütt az akadozó anyag- és energiaellátás is hátráltatja a folyamatos termelést - állapítja meg a KSH legújabb je­lentése. Az év első két hónapjáról ké­szült felmérés szerint a foglalkoz­tatási problémák átmeneti enyhíté­sére az 50 főnél nagyobb létszámú vállalatok, üzemek töb mint 6 szá­zalék kényszerült a munkaidő- csökkentés valamilyen formájának alkalmazására, ami mintegy 100 ezer munkást és alkalmazottat érint. A vizsgált szervezeteknél a foglalkoztatottak több mint egy- harmada volt hoszabb-rövidebb ideig távol munkahelyétől, s mun­kaidejének alig több mint a felében dolgozott. A többség a le nem dol­gozott időre átlagkerestének 70-80 százalékát kapja, de nő azoknak a munkahelyeknek az aránya, ahol a dolgozókat fizetés nélküli kény­szerszabadságra küldik, mert a csökkentett összegű keresetet sem tudják fizetni. A munkaidőalap csökkentésével élő vállalatoknak csaknem fele gépipari üzem, s az élelmi­szeriparban is teljed a kapun belüli munkanélküliség ellensúlyozását célzó módszer. A leginkább érin­tett megyék: Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar - tehát az a három ré­gió, ahol az országos átlagnál egyébként is jóval nagyobb a mun­kanélküliek száma. A szakemberek ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy az önkén­tes munkaidőrövidítés kétélű fegy­ver. Mert igaz, hogy ennek révén a munkaadóknak egyelőre nem kell dolgozóik egy részét utcára tenni­ük. Ám ha később mégis erre kény­szerülnek. akkor az érintettek - je­lenlegi alacsonyabb bérük alapján - jóval kisebb munkanélküli jára­dékot fognak kapni, mintha teljes munkaidőben dolgoztak volna. (b. zs.) lembe, hogy a minisztériumi ez- évi jóslatokat is túlszárnyalta, il­letve az év végéig túlszárnyalja az élet, akkor látható, hogy a munkanélküliek ellátása komoly feszültségekkel jár majd a követ­kező évben. Nem érdektelen te­hát, hogy az ellátást biztosító Szolidaritási Alap, illetve a Fog­lalkoztatási Alap jövőre hogyan épül fel, milyen elképzelések fo­galmazódtak meg eddig a mi­nisztériumban. A Szolidaritási Alap kiadása jövőre várhatóan meghaladja a 120 milliárd forin­tot. Hogy mekkora ez az összeg, annak érzékeltetésére álljon itt a következő adatsor. Ebben az év­ben, amikor a munkavállalók 1 százalékot, a munkaadók pedig 5 százalékot fizetnek a Szolida­ritási Alapba, az összes várható bevétel 32 milliárd forint. Ez év végéig, a várható 700 ezer mun­ka nélkül lévőt figyelembe véve még 35 milliárd forintra lesz szükség, amit a költségvetésnek kell előteremtenie. Jövőre a költségvetés erre a területre maximum 60 milliárd forintot tud szánni. így a másik 60 milliárdot a munkavállalók­nak és a munkaadóknak kell „összedobni”. A kormányzati javaslat szerint a korábbi 5+1 százalékot fel kellene emelni 9 százalékra, ami elvileg fedezetet Az MSZOSZ Szövetségi Ta­nácsa - érzékelve a munkaválla­lók és nyugdíjasok nagy részé­nek mindennapi megélhetési gondjait, fokozatos leszakadá­sát, a periféria felé sodródás ve­szélyét - felhívja a kormány fi­gyelmét, hogy a társadalmi béke megőrzése érdekében a korábbi szakszervezeti javaslatokat újó­lag vegye fontolóra. A foglalkoztatási szemponto­kat tekintse a gazdakságpolitika egyik fő prioritásának. A gazda­sági racionalitás és a foglalkoz­tatás együttesen gyakoroljanak hatást a privatizációra, a munka­helyek, magyar termékek védel­mére, az import- és vámpolitiká­ra, a térségi válságok megoldásá­ra, az új munkahelyek teremtésé­re. A konkrét állami szerepválla­lás, az adó- , hitel- és kamatpoli­tika segítse elő e célok megvaló­sulását. Csak az a tervváltozat fogad­ható el, amely biztosítja a reál­bérek és nyugdíjak értékmegőr­zését. Mindezek érdekében a sza­bad bérmegállapodások összes feltételét ki kell alakítani; eltö­rölni a bémövekményadót, el­ősegíteni a tarifális bérmegálla­podásokat, a minimális bérek emelését a megélhetési költsé­gek növekedésével összehangol­ni. A nyugdíjak emelését célsze­rű a nettó bérek növekedéséhez igazítani. Az ármozgások ellen­őrzését tripartit rendszerben^ egyeztetések útján célszerű meg­valósítani. A munkavállalókat terhelő adók csak összefüggésükben vizsgálhatók (SZJA, ÁFA, fo­gyasztási adó, helyi adók) és együttesen a munkavállalók mint jelenthet a hiányzó 60 milliárd forintra. A plusz 3 százalékot persze még el kell fogadtatni, miként annak megosztását is a munkaadók és a munkavállalók között. A,végső szót a parlament mondja ki. Az adatok ismereté­ben túl nagy választása neki sem lesz. A bevétel természetesen csak az egyik oldala a dolognak. Kiadási oldalon - a kormányzati szándék szerint - egyrészt a jára­dékfizetés időtartamát lehetne csökkenteni, másrészt a kifizeté­sek nagyságát. Csak emlékezte­tőül. Erre az évre a korábbi két évről másfél évre csökkentették a járadékfizetési időt, a maximá­lis összeget pedig a minimálbér háromszorosáról kétszeresre. A mostani javaslat egy év járadék- fizetést és a minimálbér másfél- szeresét, mint maximumot tar­talmazza. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a javaslatok csak a szociális törvény megszületésé­vel együtt fogadhatók el, az pe­dig igencsak húzódik, s az abban foglaltak sem egyértelműek. Je­lenleg a járadék letelte után egyetlen lehetőség van, szociális segélyt kérni az önkormányzat­tól. Ennek összege 4 ezer forint, de ezt sem kapja mindenki. Eb­ben az évben az így segélyezet­tek száma várhatóan eléri az 50 ezer főt. Jövőre a szakemberek jövedelemtulajdonosok pozíció­ja nem romolhat. A tervezett 2 kulcsos ÁFA-rendszer elfogad­hatatlan, de az MSZOSZ nem zárkózik el az ÁFA jelenlegi rendszerének módosításától, ha az a közteherviselést szolgálja. Az adókkal kapcsolatosan azon­ban az MSZOSZ hangsúlyozza a költségvetés kiadási tételeinek átfogó felülvizsgálatát, a funkció nélküli kiadások leépítését, az ál­lami irányítás differenciált kar­csúsítását. Az MSZOSZ szükségesnek tartja, hogy a társada­lombiztosítási önkormányzatok 1993 elejéig létrejöjjenek és a társadalombiztosítás területén mindaddig további visszafordít­hatatlan reformfolyamatok ne induljanak el. Az önkormányza­tok a valós lehetőségek megis­merése, a szükséges profiltisztí­tás után döntsenek a nyugdíjkor­határ ügyében, az ellátások szint­jében. J [ 1 Jj A leszakadó rétegek megvédé­se érdekében nem halasztható to­vább az átfogó szociálpolitikai törvény elfogadása. Az MSZOSZ olyan tárgyalásokat sürget^ ahol az összetartozó terü­letek együttes áttekintésére kerül sor, koncepcionális döntések születnek, és megállapodás tör­ténik a bevezetés garantált üte­mére. Az MSZOSZ igényt tart arra, hogy a részletdöntések megho­zatala előtt az Érdekegyeztető Tanácsban átfogó gazdasági­szociális megállapodás jöjjön létre, e tanácskozások sikeréhez javaslataival készen áll hozzájá­rulni. ennek ugrásszerű növekedésére számítangk i Várhatóan 300-350 ezer ember kerül ki a járadékfi­zetés léhetőségéből, s ennek - a jelenlegi tapasztalatok alapján - a fele fog segélyt kapni. Ez is mintegy 5-fe mil I iárci forintot je­lent. Hogy Változik-e az említett 4 ezer forint, azt ma még nem lehet tudni. Az említettek nyilván csak a tüneti kezelést jelentik. A Fog­lalkoztatási Alap tervezett jövő évi 22 milliárd forintja sem fogja a problémát megoldani. Ráadá­sul sokan vetik fel - többnyire joggal -, hogy az itt alkalmazott eszközök egy része nehezen egyeztethető össze a piacgazda­sággal. Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy átmeneti idő­szakban vagyunk, akkor ezek al­kalmazásától nem lehet eltekin­teni. A hosszabb távú megoldást a kormány összehangolt gazda­ságpolitikája adhatja, amely fi­gyelembe veszi a foglalkoztatási szempontokat is. Túl sokat - fő­leg rövid távon - a gazdaságpoli­tikától sem lehet várni, mert az aktív gazdaságpolitikához pénz kell. S ez a legkevesebb. A gaz­dasági növekedés beindulása szívhatja fel majd a munkanél­küliek egy részét, ez azonban ke­véssé függ a kormányzati szán­dékoktól. Az állástalanok 40 százaléka 30 év alatti Árnyaltabb statisztikai kép a munkanélküliség alakulásáról A privatizációról Ne az osztozkodáson legyen a hangsúly- bolt ­Munkanélküliség Kormányzati szándékok t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom