Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-21 / 223. szám
1991. SZEPTEMBER 21. Sportextra 11 FARKAS PÉTER BIRKÓZÓ - ÉS ÉLETMŰVÉSZ „Nem szeretnék hozzám hasonló link alakot edzeni” Egyre erősödő robaj jelezte szombaton este a kisújszállási Ifjúsági Házban: megérkezett a várva várt vendég, Farkas Péter olimpiai bajnok birkózó. A zaj forrása természetesen bajnokunk motorja volt, hiszen „jó szokásához” híven kedvenc járgányával tette meg a hosszú utat a fővárosból. Rövid bevezető után - mintegy hangulatkeltésként - újra végigélvezhettük a barcelonai döntő csodálatos öt percét, majd az est főszereplője mesélt pályafutásának kezdetéről, olimpiai élményeiről. Megtudtuk, hogy nyolcévesen tévedt először a birkózóterembe, az akkor még virágzó Ganz gyár egyesületébe. Saját bevallása szerint ezek voltak legszebb évei. Annak feloszlásakor került az Újpest gárdájához, ahol a mai napig igazolt versenyző. Bár az edzések sosem tartoztak kedves hobbijai közé, az ifjúsági versenyeken gyorsan jöttek az eredmények. Szöul után szövetségi kapitány váltás következett, ami meghozta számára á kiugrási lehetőséget. Ugyanis Hegedűs Csaba idejében nem sok babér teremhetett számára. - Versenyzőként Csaba hasonló intenzitással edzett mint én, de amikor kapitány lett, a hajtósabb embereket részesítette előnyben. Szőnyi János szerencsére felismerte, tehetsége többet ér szorgalmánál. Némi vihart kavart az olimpiai felkészülési táborok rendjében, hogy „a kedves bohém” - ahogy sokan nevezik - nem tartott a többiekkel Bükfürdőre. - Messze van Pesttől és nincs kimondottan jó iIlat$őriznek.- indokolta döntését. Edzőjének. Kocsis Ferencnek is szaporodtak ősz hajszálai, amikor esetenként, hajnali hét óra tájban - futni vitte volna tanítványát - meglepődve tapasztalhatta, hogy Péter autójának motor- háztetője még meleg... Mátraházán azonban már ő is bekapcsolódott a közös munkába, végül elérkezett az utazás napja, majd a versenyek ideje. „Ismeretes, hogy az érem várományosoknak felajánlották, szállodai szobákban szállásolják el őket. Mindenki úgy könyvelte el, hogy te biztos éremszerző leszel, mégis az olimpiai faluban laktál. Miért?” - kérdezte az egyik rajongó. - Valóban felajánlották nekem is, de ha a csapatom többi tagja a faluban van, én miért menjek?- hangzott a v,átasz, aztán magukról a versenyekről esett szó. Farkas Pétéi' sorra vette ellenfeleit és kifejtette, legnehezebb összecsapásának német Zander ellenit! t/nja. A vele vívott mérkőzéshez képest a döntő már csak játék, „örömbirkózás” volt. Igaz, lengyel ellenfele kapott először pontot, de ezzel idegileg el is fáradt. A végét jelző sípszó után aztán mindent elborított az öröm, az ünneplés, ami azóta tart. Miután a bajnok befejezte élménybeszámolóját, kérdések sokaságát szegezték neki. Többek között szóba került, hogy az orosz sportoló, Karelin esetleg filmes produkcióban fog szerepelni. „Te nem gondoltál még arra, hogy pályafutásod befejeztével filmezz?”- érdeklődtek. Mit lehet erre válaszolni? Farkas Péter így felelt: - Esetleg egy Woody Allen filmben. Komolyra véve: még nem tudom, mihez kezdek, ha befejezem a versenyzést, Atlantáig mindenképpen folytatni szeretném. Megfordult a fejemben, hogy jó lenne elvégezni a jogi egyetemet. A bejutással nem lenne gond, de utána! Talán nyitok egy autós műhelyt, ezek a gépek mindig nagyon érdekeltek. A birkózástól sem akarok teljesen elszakadni, de edző nem szeretnék lenni: főleg nem olyan link alaké, mint amilyen én vagyok. „ Most te vagy a világ legjobbja. Nem fog nyomasztani az a tudat a versenyeken, hogy mindenki téged akar megverni?’ ’- hangzott a következő kérdés. - Nem különösebben érdekel a dolog, eddig is mindenki az én skalpomra vadászott. A jelenlegi ellenfeleket már jól ismerem, tekintélyem van közöttük, inkább az „ifjú titánok" veszélyesek. Végül munkatársunk feltette lapunk kérdését: „Mint az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb sportolója nem gon dolt-e még arra, hogy felkeresse a sportág fehér foltjainak számító területeket újabb híveket toborozva ezzel a birkózásnak?” A diplomatikus válasz: Bárhová elhívnak, szívesen megyek. (SZS) A paraolimpián jártam . . . „Gorillák” és rendőrök között Sporttalálkozó az újszászi parkerdőben Minap egy „paraolimpia Barcelona ’92” feliratú hátizsák „battyogott be” szerkesztőségünkbe. Cipelője a Szolnoki Tisza HSE asztaliteniszezője, Erdei Ilona, aki a múlt hét közepén érkezett haza a katalán fővárosban, a mozgássérültek részére rendezett ötkarikás játékokról. Batyujában képeslapokkal, pólókkal, fejében rengeteg élménnyel vágott beszámolójába.- Hát a verseny nem sikerült valami fényesen, ugyanis a legjobb nyolc közé jutásért kikaptam attól a francia lánytól, aki két éve Szolnokon már megvert egy- 'szer. Mivel a nyílt kategóriában, ahol én indultam, egyenes kiesésben folyt a küzdelem, javításra nem volt lehetőségem.- Gondolom megint izgultál.- Hát persze. Pedig délelőtt egy órát melegítettem Majsai Karcsival, aki szintén a nyolc közé jutásért játszott. Akkor minden nagyon jól ment, erre délután alig találtam el a labdát.- A Barcelonából érkező hírekből úgy tűnt, a néhány éremtől eltekintve, a magyarok szereplése nem volt meghatározó a külföldiekkel szemben.- Azért a szöuli olimpiához képest látszik az előrelépés. Akkor a pontversenyben 51 ország közül 46.-ok lettünk, most viszont 85-ből a 25. helyen végeztünk. Persze az tény, Nyugaton azt mondják a mozgássérült sportolóknak: „Na, papa te ezt csinálod, ebből élsz, ezért kapod a fizetésedet.”- Ti, akik egy épületben laktatok a súly- lökő Nagy Dénessel, hogyan éltétek át, amikor doppingoláson kapták?- Tudni kell róla, hogy árva gyerek, a nővére nevelte a Nyírségben. Mivel erősen gyengénlátó, felkerült Budapestre a vakok közé. Itt több éve sportol, egy éve pedig kedvtelésből bodyzrn is elcsalták. A nyáron valószínűleg ott beszélték rá az anabo- likus szteroidokra. Az első géppel haza is küldték. Azon utazott az aranyérmes tőrvívó Szekeres Pali, akit nagy ünnepléssel fogadtak Ferihegyen. Szerencsére Dénes- nek sikerült civilben, túrista benyomást keltve, feltűnés nélkül távozni az újságírók elől.- A „nagy" olimpia után nem szorult háttérbe a tiétek?- Egyik nap még a spanyol sportminiszter is eljött látogatóba. Volt vagy 70 ezer „gorilla”, a falu pedig tele fegyveres rendőrökkel. Egyébként érdekes, hétközben is teltház előtt zajlott az ülőröplabda, úszás, atlétika, de nálunk is többezren voltak. Az már más tészta, hogy az asztalitenisz nem igazán érdekelte őket. Ettől függetlenül nagyon jó hangulatot teremtettek: éljeneztek, csörömpöltek, tapsikoltak, szóval el- bulizgattak.- Mi tetszett és mi nem?- Fantasztikusak voltak a fiatal úszó gyerekek. Az aranyérmes, tizennégy éves Vereczkey Zsolt például fel sem fogta, hogy olimpián van. Verseny előtt még vicceket mesélt, aztán piff, belevágta magát a vízbe, és zimm-zumm, elsőként csapott a célba. Kiderült az is, a spanyolok roppantul szeretnek szervezni. A záróünnepség előtt például fél ötkor kellett gyülekeznünk, ahhoz, hogy háromnegyed hatra kiérjünk a stadionba. Nyolc órakor aztán elkezdődött az ünnepség ... Kilenc órától teljesen „felbőszültek” a katalánok. Lent 3000 sportoló, körülöttünk 40 ezer néző. Később kiderült, begurultak, mert egyfolytában spanyol zenét játszottak. Iszonyatosak ezek a nemzetiségi ellentétek.- Milyen érzés újból itthon lenni? Egyik nap még mint olimpikon, másnap pedig egy szabadságát töltő szolnoki hölgy.- Voltunk egy olimpián, de a lényeg nem változott semmit. Ugyanúgy elbiciklizge- tek á városban, mint előtte. (kocsis) Nyolcadik alkalommal gyűltek össze az újszászi és a környékbeli - zagyvaré- kasi. abonyi, szolnoki - sport- és természetkedvelők a hagyományos szeptemberi sportnapon. A kellemes napsütésben, az őszi színekben viruló erdőben közel háromszázan versengtek, játszottak különböző sportágakban, játékokban. A műsor a 2500 méteres „bemelegítő- vel”- kinek futással, kinek kocogással - kezdődött, amelyen az ötéves óvodástól az 52 éves nagyapáig minden korosztály rajthoz állt. A korcsoportonkénti győztesek: Bogás László, Kókai Kitti, Kókai Péter, Baky Réka, Juhász Róbert, Baky Orsolya, Barta Zoltán (Abony), Polónyi Ágnes, Battyányi Attila, Fehémé Szekeres Zsuzsa, dr. Baky Endre, Orosz Sándor (mind Újszász). A hosszabb távokat kedvelők az 5 és 10 km között választhattak. Mint a cél- baérkezés után ellihegték, a kanyargós erdei ösvényeken kijelölt pályán nagyon jól esett a futás. 5 km-es korcsoportonkénti győztesek: Varga Ádám, Szórád Szonja, Szekeres Máté (Budapest), Baky Orsolya, Trepák Andor (Abony), Polónyi Ágnes, Pintér György (Abony), Bodor Emese (Abony), Barta István, Balázs Ágnes (Szolnok, - a többiek mind újszásziak). A 10 km győztesei: Tóth Gábor, Barta Zoltán (Abony), Battyányi Attila, Szekeres Ferenc (Budapest), Kollár Anikó. A futás után erőt és ügyességet igénylő játékok következtek. Nagy sikere volt a „Perdülj-forduljü” elnevezésű, hat fordulóból álló játéknak, amelyen családok és baráti közösségek három fős csapatai versenyeztek. Célba gurítottak, rönköt hajítottak, karikát hajtottak, a „szóljon a csengő” játékban labdával csengettek (ha tudtak), a „te vagy a kapus,, feladatban kapura rúgtak és a másik oldalon elkapták a labdát, igyekeztek megkapaszkodni a kengurulabdán. Acsaládi versenyben az újszászi Barta Imréné és gyerekei (Kata és Imre) győztek. A baráti közösségek versenyében a szolnoki triatlonos lányok: Juhász Laura, Balázs Dorottya, Barna Ágnes összetételű csapat nyert. Akinek mindez nem volt elég, az még kötelet húzhatott, hullahopp-karikát - egyet, kettőt, hármat - forgathatott maga körül vagy gólyalábon egyensúlyozhatott. A légpuska lövészet is sokakat vonzott, a legtöbb találatot a szolnoki Tóth Tamás érte el. Nőknél az újszászi Molnár Istvánné győzött, a fiúknál az újszászi Tóth László, a lányoknál a szolnoki Balázs Dorottya célzott a legjobban. A kellemes sportnap végén győztesek és a helyezettek a sportkör, a művelődési ház és az Állami Biztosító szolnoki fiókja valamint az Agrya ajándékait vették át. Fehér János A szeptember 21 -étől 27-éig terjedő héten a Telefondoktor a gyermekkori és serdülőkori sportolásról ad tanácsot a szülőknek és az érdekelteknek. Elöljáróban hangsúlyozza, hogy minden életkorban fontos a mozgás, de különösen jelentős a testedzés a gyermekkorban, amikor erőteljes a növekedés, és az izomzat fejlődése, a testépítés. Ebben a tekintetben a 6-8 éves kortól 14 éves korig terjedő időszak a legfontosabb. Az iskolai tornaórákon kívül legideálisabbak a alapsportágak, mint az atlétikának bizonyos ágai, ám elsősorban az úszás ajánlható. Az a serdülő, aki a tornaórákon kívül mást nem sportolt, és versenyszerű sportot szeretne kezdeni, minden körülmények között előzőleg az orvostól kérjen tanácsot. A meglehetősen hosszúra nyúlt atlétikai szezont a havannai Világ Kupa zárja szeptember 25-27. között. Az olimpia és a Grand Prix-sorozat mellett az országok és kontinensek csapatviadala egy kissé a háttérbe szorul, amit bizonyít, hogy az ötkarikás játékok hősei közül fáradtságra hivatkozva meglehetősen kevesen vállalják a fellépést Havannában. Nem jön létre többek között a várva-várt álom-párharc a férfiak 100 méteres sprintszámában a világcsúcstartó amerikai Carl Lewis és az olimpiai bajnok brit Linford Christie között. A lemondásokkal összhangban az Egyesült Államok címvédő csapata sem hemzseg a jól ismert világklasszisok nevétől. A 100 méteren például az a Calvin Smith futhat, aki nem kapott szerepet az olimpián, és az egész küldöttségben egyetlen barcelonai aranyérmes található a férfi súlylökő Mike Stulce személyében. Wilhelm Schmidt, a Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakciójának tagja a sajtóban bírálta a német kormány dopping-kérdésben tanúsított magatartását. Amint azt Schmidt elmondta, még 1989 november 16-án a bonni kabinet elé terjesztették az Európai Anti-Dopping Chartát, ám aláírására azóta sem került sor. Ha a kormány rugalmasabb, talán megelőzhető lett volna a Krabbe-féle dopping-botrány is. Ezt a kérdést sokkal komolyabban kellene kezelni - nyilatkozta a képviselő. Schmidt úgy véli, hogy a dopping-ellenőrzéseket nemcsak a sportra, hanem a kereskedelemre is ki kell terjeszteni. Becsült adatok szerint az Egyesült Államokban az illegális dopping-piac évente 400 millió dolláros forgalmat bonyolít le, Németországban ez az összeg mintegy 150 millió márka. Az amerikai nyíltteniszbajnöksággal lezárult az idei Grand Slam-sorozat, azaz gazdára talált a négy kiemelt torna bajnoki címe. Már hároméves hagyomány, hogy az ausztrál, a francia, a wimbledoni és az amerikai bajnokságokon legjobban szerepelt 16 férfi játékos egy csúcsdíjazású viadal keretében még egyszer randevúzik Münchenben. A 6 millió dolláros Grand Slam Kupa boldog győztese nem kevesebb mint 2 millió dollárral gyarapíthatja bankszámláját. A december 8-13. közötti müncheni GS Kupára a címvédő, amerikai David Wheaton idei mérsékeltebb szereplése miatt nem kapott meghívást, ugyanakkor a „veteránok” közül kivívta a részvételi jogot Ivan Lendl és John McEnroe. A házigazdák büszkesége, az egykori világelső, Boris Becker 16-ikként éppenhogy befért a hat amerikait is felvonultató mezőnybe. A barcelonai olimpiával lezárult egy korszak az egyik sportnagyhatalom, a volt Szovjetunió életében. Ismert, hogy a XXV. ötkarikás játékokon szerepelt utoljára az ország küldöttsége egyesített csapattal - a jövőben az önállóvá vált köztársaságok a sportban is önálló életet élnek. Az egyik utódállam, Oroszország sportjö- vőjéről beszélt egy sajtókonferencián Vi- talij Szmimov, az Összorosz Olimpiai Bizottság elnöke, a NOB alelnöke. szerint a legfontosabb feladat az orosz sport értékeinek - versenyzők, edzők, orvosok, tudósok - megőrzése.
