Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-16 / 219. szám

1992. SZEPTEMBER 16. Hazai krónika I iif*i kerámia ' u--------^H------“"A több mint 600 éves mezőváros egyik nevezetessége, a túri kerámia. A k ézmüvesipar az 1800-as évek elején, a „füstös” (fekete) kerámia készítésével kezdődött, majd később Hódmezővásárhelyről vették át a mázas kerámia készítésének ismeretanyagát. A mezőtúri kerámia igazi hírnevét idős Badár Balázs és a Badár dinasztia tagjai alapozták meg. Ma több népművész és az Agyagipari Kft. készít kerámiát az alföldi városban. Képünkön az 1874-ben készített emberfejű boroskancsó. („mihóknak” nevezték). MTI-Fotó: Medgyasszai Gy. Béla Bár zörög a haraszt... „Szerencsés” mese a Szotév-rejtélyről Ugye, reménytelen helyzet­ben érezné magát az az Olvasó,' ha a vásárolt áru minősége miatt reklamálna, de érveit úgy söpör­nék le, mint kellemetlen rovaro­kat szokás elhajtani. Pedig egy kis kitartással, rafinériával, van remény orvoslásra. Okulásul ad­juk közre Ignácz János szolnoki olvasónk Szotév-rejtély című írásunk kapcsán beküldött doku­mentum-gyűjteményének rezü­méjét. Ignácz úr 1990. áprilisában habarcsot vásárolt a Szotév Rt. üzeméből. Bepucolta vele házát, ám rövidesen le kellett verni róla a vakolatot, mert az úgynevezett mészkukacok az egész belső fes­tést és tapétázást használhatat­lanná tették. Kárának megtéríté­sét kérte a Szotévtől (1991. má­jusában) és többszöri levélvál­tás, szakértői vizsgálat után 1992. január elejére megtudhat­ta: semmiképpen nem számíthat kártérítésre. E levelezgetés után nagyot gondolt Ignácz úr, ésiújra feldo­bott egy, a Szotévhek címzett borítékot. Nem igen türtőztette magát, írásának egyik passzusa így szól: „ E témában éppúgy felelősség terheli a híres-hirhedt Szotév Rt.-t, mint a Majoros, Mohácsi-Bugán, a volt MER- KUR-os Csűri, a Május 1. úti Simon, az Alaman-dűlő,... és még sorolhatnám esetekben. Ja, csak ezek az esetek személyes érdekek miatt fordultak elő, de nem saját pénzen. Fenti eseteket éppúgy megszellőztetem né­hány újságban mint az ausztriai építkezést anyaggal együtt, a számoló- és számítógép “beszer­zéseket”, az Ausztriában felépí­tett cserépkályhával kapcsolatos napidíj egy részének visszavéte­lét, stb". És mit tesz Isten, a titokzatos utalások után Ignácz János pár napon belül megkapta hetven­ezer forintos követelését. Elgondolkodtató eset. Csak nem alapos oka volt, hogy a zsa­rolásnak engedtek az rt. illeték­esei? - merülhet fel a váratlan fordulat hallatán. Lehet, egy újabb Szotév-rejtélyre tapintot­tunk rá, vagy talán éppen a rejté­lyek magyarázatára bukkan­tunk?... Majd mindegy. Nem igen bízhatunk benne, hogy a talá­nyokra megoldás érkezik. Hi­szen a megszólalást vállaló le­vélírónknak is csak szobái málá- sát látva jutott eszébe, a Szotév egykori szállításvezetőjeként mennyi adut is gyűjtött a kezébe és csupán a kártérítés (és a bosszú?) vágya játszatta ki vele az ütőkártyákat. Az alkalomra gondosan összegyűjtött iratait mindeneset­re köszönjük. Nem is oly meg­fejthetetlen rejtélyeink gyűjte­ményét igen szemléletes példá­val gyarapította. V. Sz. J. / \ Jótékony esti árnyak Lakótelepi este. Jó, nem falusi tömény romantika, de azért módjával holdvilág, két panelfal közt előadva. Bátortalan tücsökze­ne is, és persze szúnyogfelhő, távolról kocs­mai dajdajozás, s mindehhez a kukák bűzös lehellete. Néha egy-egy megvadult motor robbantja szét a csendet, rá mélyebb fekvés­ben kipufogó nélküli 1500-as Lada égzen­gése válaszol. Egyszóval lakótelepi csend. Csendélet. A szemeteskonténerek között csonttá so- ványodott kutyák kóvályognak, csomós szőrű macskák tekeregnek. És morogva ve­tik rá magukat minden fogyaszthatónak tű­nő szemétre, bűzlő hulladékra. Az est árnyai közül szinte fluoreszkáló aura veszi körül az állatbarátokat. Fiatal srácok lopják le az el­spórolt szalámivégeket a családi asztalról, és etetik a cicákkal, az éhségtől szédelgő kutyusokkal. Nyugdíjas néni literes tasakból tejet mér szét a gazdátlan háziállatok között - szemérmesen persze, az árnyékba húzód­va. Kis barátom egy műanyag flakonból egész kis etetővájút fabrikált és önkiszolgá­ló éttermet üzemeltet a kóborló négylábúak - nak. Esténként eltűnődöm, miért kell elbújni­uk ahhoz, hogy állatbarát-érzelmeiknek sza­bad folyást engedhessenek? Miért van az, hogy egy „macsek” zavarászása valóságos népünnepély mellett zajlik - ám ugyanannak az állatnak a futó dédelgetése szemérmes magányt kíván. Jó, legtöbben egy pillanat­nyi döbbenettel reagálunk arra, ha a nélkü­lözéstől éppen haldokló állatot látunk. Nyugtatjuk magunkat, elfoglaltságunk mel­lett sajna nem jut rájuk figyelem. És egyáltalán: igazán nem baj, hogy ezek a hazátlan jószágok elpusztulnak, s nem ter­jesztenek betegséget, miegyebet. Mert ha indokolni kell a tehetetlenségünket, fene­mód leleményesek vagyunk ám! De miért nem találunk ideológiát arra, hogy évezre­des társainkat megtartsuk magunk mellett? Ha már a fajtájukból kineveltük az önálló élelemszerzés képességét? Ha már a hoz­zánk való ragaszkodás miatt feladták auto­nómiájukat? Az embernek azért annyi fele­lőssége lenne e világban. Annyi, amennyit végiggondolni talán nem is szabad. De azért a kóbor állatokat szeretni kelle­ne. Hisz a legolcsóbb gesztus ez arra, hogy lelki nyűgeink egy részétől megszabadul­junk.- palágyi ­____/ N incs félsz az áfésznél „Tudunk válaszolni a kihívásra” Elbúcsúztatták tisztségétől Szilvasán Pált, az áfészek orszá­gos szövetségének elnökét. Jó­lértesültek tudni vélik, hogy utódja a jelenlegi elnökhelyettes, Bartus Pál, a Jászsági Áfész el­nöke lesz. A leendő elnökkel az áfészek helyzetéről beszélget­tünk. Hogy a piac megélénküljön- Milyennek ítéli Ón a helyze­tüket?- Azt kell mondanom, hogy a mai magyar gazdaságban - annak ellenére, hogy millió gonddal küszködünk - az áfészek kezel­hető állapotban vannak. A fő gondunk a fogyasztói kereslet szűkülése. De úgy véljük, hogy egy sikeres váltással - némi vesz­teséggel - piacon tudunk marad­ni. Az átalakulást végrehajtottuk és ebben a tagság többsége mel­lénk állt. A talponmaradást a do­log másik fele dönti el, vagyis, hogy hogyan alakul a piaci hely­zet. Jelenleg sem a kormány, sem a gazdaság nem tud mást adni, mint egy szabad piacot, ahol helyt kell állni. Közben viszont nőtt a konkurencia az országban. A versenytársakat ma már nem csak a hazai - és általunk nagyon kedvelt - partnerek jelentik, ha­nem jelentős mértékben bent van a külföldi tőke is a nagy- és kis­kereskedelemben egyaránt. A külföldiek ugyanúgy azt várják, mint mi; hogy a magyar piac megélénküljön. Nemrég részt vettem egy miniszteri tanácsko­záson, amelyből azt szűrtem ki, hogy a kormánynak vannak el­gondolásai a piac élénkítését ille­tően. Hiánycikk: a fogyasztó- A külföldi partnerek viszont olyan áruval lépnek a piacra, ami eddig nem volt: drága, de nagyon jó minőségű cikkekkel.- Ez igaz. Az áfészek viszont tudnak válaszolni a kihívásra. A piac el tudja viselni azt, hogy 280 önálló jogi személyiségű áfész legyen jelen, de azt nem viseli el, hogy 280-féle üzletpolitikát akarjon! Meg kell választani a vezérlő elveket és mindenképpen ki kell alakítanunk az elosztó rendszert. Szolnok megyében például Tisza-Coop Kft. néven alakul egy elosztó rendszer. Ezek az elosztó rendszerek még az az ősszel kialakulnak mindenütt. Ezután létrehozunk egy központi árubeszerző, koordinációs iro­dát, amely vagy egyesülés vagy vállalat formájában működik majd. Az lesz a feladata, hogy összehangolja az áfészek beszer­zéseit, hogy nagy vevőként tud­junk megjelenni az előbb említett konkurensekkel szemben vagy éppen mellettük a magyar pia­con. Azon a magyar piacon, ahol jelenleg kínálati helyzet van, és ahol igazából a fogyasztó a hi­ánycikk.- Mi haszna lesz az áfészek új üzletpolitikájából a vásárlók­nak? i •- Szeretnénk, ha először is a tag vásárlónk észrevenné, hogy érdemes áfész-tagnak lenni. A legfontosabb és alapvető célunk, hogy olcsóbbak legyünk mások­nál. Az alacsony és közép árfek­vésű fogyasztási cikkek, napi élelmiszerek, tömegcikkek vál­nak fő profilunkká. Úgy véljük, hogy mi tömegigényt tudunk ki­elégíteni, és nem vállalkozunk extrákra. Bartus Pál, a leendő elnök A középréteget célozzuk meg- Mint ahogy a nyugati, bete­lepülő cégek is megcéloznak egy réteget, úgy - gondolom - az áfé­szek is.- A mi magyar fogyasztónk a középkategóriás lehetőséggel rendelkezik. A mi „családmo- dellünk” a gyermekes család, amely átlagbérből él. Arra törek­szünk, hogy ők legyenek a törzs- vásárlóink.- Korábban az áfész kistelepü­léseken működtetett olyan egysé­geket, boltokat, amelyek nem voltak nyereségesek, csak a la­kosság ellátását szolgálták. Vál­lalják továbbra is?- Ha nem szövetkezeti keres­kedő lennék, akkor azt. monda­nám, hogy meg kell szabadulni tőlük nagyon hűvös, tőkés, gaz­dasági alapon. Mi ebből a szférá­ból nem vonulunk ki úgy, hogy a tagjainkat ott hagyjuk. Igaz, hogy ezek nem nyereséges vál­lalkozások, de új formákat kell találnunk ezeknek a boltoknak az üzemeltetésére, mint például a fiókbolti rendszer. Meg kell ta­lálni azokat a formákat, amelyek igazán szolgálják a több mint egymilliós tagságunkat. Miért Piért ? - kérdezi egy kétségbeesett iskolaigazgató Tankönyvellátási probléma Tiszafüreden Idén megváltozott a tan­könyvforgalmazás és elosztás rendszere. Korábban ez központi szervezéssel történt, ami 1992-re megszűnt. Ennek szellemében a Tiszafüredi iskolák a Dél-Ma­gyarországi Piért szegedi köz­pontjával vették fel a kapcsola­tot. Ez a cég a szolnoki 46-os szá­mú lerakatát bízta meg Tiszafü­red iskoláinak tan­könyvellátásával. A Piért annak rendje módja szerint fel is vette a kapcsolatot az iskolákkal, töb­bek között a Kossuth-tal is, aján­latukra - Fekete Sándor iskolai­gazgató elmondása szerint - vá­laszoltak és 1992. áprilisában írásbeli szerződést kötöttek. Eb­ben a Piért július 20-iki határidő­vel gondtalan tanszerellátást ígért. Az igazsághoz tartozik, hogy a Piért ezt a határidőt csak abban az esetben vállalta, ha rajta kívülálló ok nem akadályozza - nyomdai átfutás, kapacitás, stb. Idáig minden rendben is van. Au­gusztusban egy minisztériumi közleményből megtudhatta a közvélemény, hogy Magyaror­szágon tanszerellátási probléma nem várható. Ez megnyugtatta a Kossuth iskola tanári karát is. Vártak tü­relmesen egészen szeptember el- sejéig.Azóta egyre idegesebbek. Mára elfogyott a türelmük. Száz­húsz féle igényelt tankönyvből csupán ötven áll rendelkezésük­re. Éjjel-nappal telefonálnak fű- höz-fához. Még a minisztérium­ba is írtak. A 46-os számú Piért lerakatá- tól a válasz mindig azonos: „ami a raktáron van, azt küldjük.” Csurran-cseppen is valami min­dig, de az „édes-kevés”. És már túl vagyunk szeptember köze­pén. A tantestület tehetetlen. Nincs illetékes, aki válaszolna, mindenki másra hivatkozik, az idő pedig múlik. Addig a gyerek kénytelen „puska nélkül vadász­ni”. Akarom mondani könyv nélkül okosodni. Percze Miklós Felhívás Korda Sándor születésének 100. évfordulójára Egy év múlva emlékezik a vi­lág filmművészete, a magyar kulturális értékek tisztelőinek nagy tábora a világhírű filmren­dező Korda Sándor születésének a századik évfordulójára. Világ­szerte kevesen tudják, hogy ha­zánk jeles fia az angol nemzeti filmgyártás megteremtője volt, s hogy Jász-Nagykun Szolnok megyében Túrkevén, pontosab­ban Pusztatúrpásztón született 1893-ban. Később nagyapjánál Kecske­méten nevelkedett s viszonylag fiatalon került a fővárosba, on­nan Párizsba, Kolozsvárra majd Ausztriába, valamint a világ több híres filmgyárába. A Jász-Nagykun Szolnok Me­gyei Nyugdíjasok Kulturális Egyesületének vezetősége és tagsága felhívással fordul a film­művészet barátaihoz, Korda Sándor szellemi hagyatékának, klasszikussá vált filmjeinek tisz­telőihez és kéri támogassák kez­deményezésüket, hogy a mosto­ha körülmények ellenére is - szellemileg és anyagilag méltó módon emlékezzünk a szülőföld nagy fiának századik szüle­tésnapjára. Az egyesület bármi­lyen javaslatot, ötletet, anyagi felajánlást szívesen fogad. Cí­me: Nyugdíjasok Kulturális Egyesülete, 5001 Szolnok, Sza- páry út 19. Egyszámlaszám: OTP Szolnok, Baross úti körzeti fiókja: 459-98142. 837004481- 5. A támogatások felhasználásá­ról az egyesület az adományozó­kat rendszeresen és időben tájé­koztatja. Az évforduló méltó megünneplésére Korda Emlék- bizottságot hoznak létre a Ma­gyar Nyugdíjasok Országos Egyesülete Kulturális Bizottsá­gával és más illetékes szervekkel karöltve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom