Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-12 / 216. szám

1992. SZEPTEMBER 12. Hazai krónika 3 ősz a határban (Fotó: Korányi) A fiatal keleti autókra Olcsóbb casco a Hungáriánál Az autótulajdonosok alapvető érdeke, hogy biztonságban érez­hessék gépkocsijaikat akkor is, ha annak állapotában valamilyen i változás következik be. Mert manapság könnyen előfordul, hogy ellopják, fel- vagy összetö­rik a család kedvenc gépkocsiját, s a kár akár százezrekre is rúghat. így nem véletlen, hogy a kü­lönböző biztosítótársaságoknak egyik legfőbb feladatuk éppen az, hogy ezeket a kockázati ele­meket, tényezőket kompenzál­ják, ellensúlyozzák, felfogják és levezessék. Csakhogy a casco néven ismertté vált üzletág az utóbbi időben úgyszólván min­den biztosítónál veszteséges volt. Emiatt különböző változta­tásokra kényszerültek a cégek. Voltak, akik szüneteltették, fel­függesztették a casco biztosí­tások kötését, majd pedig emel­ték a díjakat. így történt ez a Hungária Biz­tosítónál is. Nem véletlenül, mert mint Török Zoltán, a cég megyei igazgatóságának vezetője el­mondta, minden beszedett egy forint casco-díjra tavaly egy fo­rint harminc fillért fizettek ki. Nyilván senki sem kívánhatja azt, hogy a veszteséget finanszí­rozzák, ugyanakkor mégiscsak szeretnék megtartani régi üzlet­feleiket. Ezért kidolgoztak egy konst­rukciót, s megpróbálnak felépí­teni egy újabb típusú veszélykö­zösséget, amiben a Hungária B iztosító s természetesen a velük kapcsolatban álló ügyfelek is megtalálják számításaikat. S mi­vel úgy tapasztalják, hogy az uta­kon futó autók zöme még ma is keleti gyártmányú, ezért, ezt a réteget megcélozva az 1989. ja­nuár 1. után gyártott és forgalom­ba helyezett keleti autók után számított teljes körű casco törés­kockázati díjának 25 százalékát elengedik. Ez így első hallásra meglehe­tősen bonyolultnak tűnhet, de valójában arról van szó, hogy az alap casco csak a tűz- és elemi károkra, valamint a lopásra ter­jed ki. Ehhez jön hozzá a szélvédő-, a baleset- és poggyászbiztosítás. S ezek díja még öszesen is jóval kevesebb, mint maga a töréskoc­kázati rész, ami a teljes casco 70 százalékát teszi ki. Nos, ennek a 70 százaléknak a 25 százalékát engedi el a Hungária Biztosító a fiatalabb keleti gyártmányú au­tók tulajdonosainak. A még könnyebb érthetőség kedvéért íme egy példa: az 1300- as Lada havi töréskockázati díja 20 ezer forintos önrésznél 1330 forint, 5 ezer forintos önrésznél pedig 3500 forint. S így az első esetben 332 fo­rint 50 fillért, a másodikban pe­dig 875 forintot spórolhatnak meg havonta azok a fiatal keleti gyártmányú autóval rendelke­zők, akik úgy döntenek, hogy a Hungária Biztosítónál kötik meg cascójukat. Ki a felelős a termékekért? Minőségi Hét a fővárosban A magyar vállalatok egy ré­sze már képes európai, illetve vi­lágszínvonalú termékeket előál­lítani, ám egy másik jelentős há­nyada még jelenleg is csak cse­kély figyelmet fordít az áruk mi­nőségére - fogalmazta meg véle­ményét az MTI-nek Veress Gá­bor, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökhelyette­se, at Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bi­zottságának elnöke annak kap­csán, hogy vasárnap egy kiállítás megnyitásával kezdetét veszi Budapesten a Minőségi Hét ren­dezvénysorozata. A szakember rámutatott: szemléletváltozás tapasztalható hazánkban a minőségügy kérdé­sében. Egyre többen ismerik fel, hogy a jó minőségű termékek előállítása fontos piacra jutási té­nyező. Ezért már régen szükség lett volna a minőség ügyével koncentráltan foglalkozó ren­dezvényre. Remélhetőleg ez a mostani esemény hagyományt teremt. Ja­pánban és az USA-ban ugyanis az ilyen rendezvények évről évre ismétlődve állítják előtérbe a mi­nőség kérdését, ráirányítva a fi­gyelmet az új szabványokra, az új igényekre és az új lehetősé­gekre. A jelenlegi rendezvény célja: a minőség ügyének felkarolása hazánkban, valamint az, hogy felhívják a szakemberek figyel­mét e kérdés fontosságára, to­vábbá a jelenlévők minél több ismeretet sajátíthassanak el a külföldiektől. Minden gyártónak és szolgáltatónak elsődleges fel­adata a piacon maradás érdeké­ben egy olyan nemzetközi igé­nyeknek megfelelő minőségbiz­tosítási rendszer kiépítése, amely átfogja a teljes termelési folya­matot. Tehát nem elég csupán már a végtermék jó minőségét igazolni, hanem egy olyan komplex ellenőrzési rendszert kell bevezetni, amely a technoló­giai folyamat egyes fázisaiban is garantálja a megfelelő gyártási színvonalat. Ez annak érdekében történik, hogy a termelés mindig azonos módon reprodukálható legyen. A termékek minőségének igazolá­sára égy minősítő intézeti háló­zatot is létre kell hozni, ahol füg­getlen szakértők mondanak vé­leményt a vizsgált áruról. Ezt az az akreditálási rendszer egészíti ki, amely a társadalmi kontrollt hivatott biztosítani. A minőség- biztosításnak azonban vannak jogszabályi keretei is, azaz né­mely esetben a minőségért maga az állam vállal felelősséget ható­sági jogával élve. Hazánkban a fogyasztók vé­delmét jelenleg a Polgári Tör­vénykönyv és a kereskedelmi törvények szabályozzák alapve­tően, ám ezeken a rendelkezése­ken még rengeteg javítani való van. Ezért is fontos, hogy már a parlament előtt fekszik a termék­felelősség-biztosítási törvény. (MTI) Kalászosok terméseredményei ^ tavalyi év eredményeinél 31 százalékkal kevesebb kalá­szos gabonát takaríthattak be idén a gazdálkodók, a vetésterü­let 12 százalékos csökkenésének és a szerény termésátlagoknak köszönhetően - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal legfris­sebb adataiból. A búza esetében a termésátla­gok olyan alacsonyak voltak, amire több mint 10 éve nem volt példa. Az összesen 5,4 millió tonna termés 63 százaléka, 3,444 millió tonna származott búzater­mesztésből. A termés mennyisé­ge jelentősen, 42 százalékkal, vagyis 2,537 millió tonnával ma­radt el a tavalyi év eredményétől. A jelentős csökkenést a kenyér- gabona 26 százalékkal kisebb vetésterülete és a 22 százalékkal alacsonyabb termésátlaga együt­tesen okozta. A gazdaságok az előző évi 1,152 millió hektárral szemben 847 ezer hektáron ter­mesztettek búzát. A termésátlag hektáronként alig haladta meg a 4 tonnás értéket, ami a múlt évi­nél 1,13 tonnával, míg az 1986- 90 évek átlagánál 820 kilogram­mal kevesebb. Megyénként a termésátlagok eltérően alakul­tak, míg Baranya, Győr-Moson- Sopron és Tolna megyében 5 tonna felett takarítottak be hek­táronként, addig az alföldi és északi megyék termésátlaga 4 tonna alatt maradt. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a rozs esetében sem. A 134 ezer tonnás termésmennyi­ség az előző évinél 87 ezer ton­nával, 39 százalékkal kevesebb. 1,9 tonnás termésátlaga 19 szá­zalékkal, míg vetésterülete 25 százalékkal volt kisebb idén. Az őszi árpa 3,7 tonnás termésátlaga 18 százalékkal maradt el a tava­lyi értékektől, amit a 4 százalék­kal nagyobb vetésterület sem tu­dott ellensúlyozni, hiszen ösz- szességében 834 ezer tonnát, 145 ezer tonnával kevesebb ter­mést takarítottak be. A tavaszi árpa esetében másként alakult a helyzet. A vetésterület növekedésé­nek köszönhetően ugyanis 56 százalékkal több, összesen 887 ezer tonna termett idén. A ter­méshozam ugyanakkor 14 szá­zalékkal maradt el a megelőző évekhez képest. Zabból a tava­lyinál 12 ezer tonnával többet, 144 ezer tonnát takarítottak be. Az eredmény annak köszönhető, hogy mind termésátlaga, mind vetésterülete nőtt az elmúlt év­hez viszonyítva. (MTI) Mostanság A nagypolitika áldozata voltam Nem mintha kárpótlási vagy más igénnyel lépnék fel, de'lsajúttÁ'ezetői karrierem végét is politikai okolnák Köszönhetem ... - kezdte történetét a sörös korsójába kapaszkodó G. - Tesz-vesz városból az élet Krumplu-nudli vá­rosba sodort, ah©l jpegpályáztam a Művelődési Központ igazgatói székét. Bérlakást kaptam, és hozzáláttam az ügyek viteléhez. A kultúra eme szentélye rettenetesen lepusztult. A nagy épület­tömbön hol itt, hol ott toldozgattak, foltozgat­tak. A kisváros lakóit nem nagyon zavarta ez az állapot, hiszen csak elvétve akadt látogató, akik vagy illemhelyet, vagy az autóalkatrész-üzletet keresték. Ehhez a nyugalomhoz képest tíz fő dolgozott főfoglalkozásban az intézményben, takarítónő, gépkocsivezető, előadók stb. Miután a szakelőadók többsége főfoglalko­zású vezetőféleség volt, keveset zavarták jelen­létükkel az ódon ház csendjét. A nagytermet, s annak színpadát egyetlen nagy hírű népi táncegyüttes használta. A hetve­nes években elnyerték a szocialista kultúra örö­kös aranyfokozatú bajnoka címet, ezért renge­tegszer szerepeltek külföldön. A mázlista fran­cia, olasz, német közönség körében alapozhat­ták meg kultúránk világhírét. Az együttes rendszerint 8-10 táncospárt és 8-10 zenészt küldött a turnékra. Ez koreográfus­sal együtt körülbelül 30 fő volt, ehhez jött a tűmé helyszínétől függően 40-70 kísérő (kulturális delegáció). (Bulgáriába 40, Olaszországba 70.) A delegáció tagjai a szponzorokból, azok esetleges hozzátartozóiból és a járási vagy me­gyei pártbizottság, politikai munkatársaiból szerveződtek. A kultúráterjesztő társasjátéknak; amit játszottak, adhattuk volna azt a nevet is: Hogyan járjuk be Európát könnyen, gyorsan közpénzen? Volt testvérvárosunk Itáliában, búj­tatott állású koreográfusunk és szólótáncosunk. Az igazgatónak nem sok dolga volt, csupán a megfelelő számú finyagi támogatót kellett ösz- szegyűjtenie, akik a költségeket fedezték. Na­gyon sok tisztes, jó hírű szervezet támogatta a kultúraterjesztés ügyét: LESZÖV, KESZEG, ELVESZ, MEGVESZ és más hasonló hangzá- súak. A pénzszerzés sem volt túlságosan bonyo­lult. Fel kellett keresni az említett szervezet Budapesten lévő székházát, és tárgyalni az ille­tékesekkel. Az illetékes 3-4 repikonyak után elmondta feltételeit. Saját nevének szerepelnie kell az utazólistán, plusz még felírt egy vagy két nevet. Az illetékes pénzt adó vezetők ilyenkor a / hatalmas irodaházban unatkozó barátnőjüket ju­talmazták egy külföldi utazással. Az idő előre­haladtával egyre több lett az utazólistákon a pénzt adó ügyfél, és vészesen csökkent az elvi­hető pártmunkások száma. A nyolcvanas évekre A. elfogyott a párt iránti félelemmel vegyes tiszte­let, legalábbis a pénzügyi vezetők zöménél. A földrengés egy franciaországi körút szer­vezésénél következett be. Nem maradt egyetlen hely sem. Azok utaztak, akik a pénzt átutalták. Ezt a járási pártbizottság nem tudta lenyelni, behívattak, és elmondták, hogy mivel politikai vezető nélkül utaztak a népi táncosok, felelőtlen vezetőnek bizonyultam. Ereztem, neheztelnek a pártmunkások. Valakit át fognak helyezni, vél­hettem, én leszek az. Már csak az ürügy hiányzott, hogy a romos épület igazgatói székéből egy életre száműzze­nek. Egy májusi reggelen kegyetlenül csörömpölt a telefon, felvettem, habár ez a délelőtti órákban nem volt szokásom. Egy érces hang a koreográ­fust kereste, mondtam, hogy nincs a házban, és megkérdeztem, hogy ki keresi. A hang azt válaszolta; nem mondhatja meg, de visszakérdezett, kivel beszél. Megemlítettem neki azt az elemi illemszabályt, hogy először a hívó fél mondja a nevét. Ez nagyon felbőszítette, és artikulátlan üvöltéssel kérdezte, kivel beszél. Mivel már untam, azt válaszoltam, hogy az al­bán titkosszolgálat vagyok. A következő nap dél körül hívattak a PB-re, tudniillik délelőttönként rendszerint kikapcsoltam a telefont. A politikai mufllcás’ tudtomra adta, hogy a fontosvárosi munkásőrség parancsnokánál je­lentkeztem mint albán titkosszolgálat. Ez önma­gában lehetett volna tréfa is, de nem az - és elővette a Népszabadság legfrissebb számát. Az újság megírta egy kis cikkben, hogy Ahmed Zogu, egykori albán uralkodó gyermeke, Leka megkísérelte a visszatérést hazájába. Tehát itt már politikai, sőt monarchista véleménynyilvá­nításról volt szó. Szeptembertől a helyi szakmunkásképző in­tézetbe helyeztek át magyartanárnak. Később hálát adtam a sorsnak, hogy az albán titkosszolgálat ötletét nem később, a Koszovó­ban történt zavargások idején sütöttem el. Ki tudja, hová helyeztek volna akkor. Gambrinus Hagyma minden mennyiségben. Ebben a7 évben sem jobb a helyzet a hagymapiacon. A Jászalsószentgyörgyön termelt „vörösnek” még nincs biztos jövője. Ezért is kénytele­nek a termelők az út szélén is kínálni, hátha könnyebben elmegy a termés. (Fotó: T. Z.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom