Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29 / 204. szám
12 Azt beszélik Tiszapüspökiben... 1992. AUGUSZTUS 29. Takarékos, előrelátó gazdálkodással Tiszapüspöki szénája rendben van - legalábbis ez derül ki Tótok Sándor polgármester szavaiból:- Sikerül teljesíteni azokaliit" \’. feladatokat, melyeket a költség- vetési, pénzügyi tervben mégha-/- tározott a képviselő-testület. Any ági tekintetben biztonságos a helyzetünk. Nincsenek fizetési gondjaink, sőt, sikerül tajrtíHdjö) -> lékolnunk a következő évre is. Jelentős fejlesztés is volt az idén: 3,5 kilométer hosszan aszfaltburkolatot kapott több utca. Javítottuk az oktatási feltételeket, a napköziben vizesblokkot alakítottunk ki. Folyamatban van a gázcseretelep bővítése. A korábbinál háromszor több gázt tudunk majd ott tárolni. Jelentős összeget - saját erőforrásból több mint négymillió forintot - fordítunk szociális célokra. Azon felül 760 ezer forintot kaptunk gyámügyi segélyekre. Nálunk már megszokott a lakosság sokirányú segítése. Az előző éveknél talán színvonalasabban biztosítottuk az idegenforgalmat, a szabad strand, a horgásztanya működtetését. Kellemes gondunk a Tisza Tótok Sándor: - A jövőt is biztosítjuk gondozása. Semmilyen kritikai észrevétel nem érkezett ebben a tekintetben sem a vízi rendőrségtől, sem a törökszentmiklósi tisztiorvosi szolgálattól.- Hallhatnánk gondjaikról?- Az az óriási bizonytalanság, ami okkal, ok nélkül tapasztalható a lakosság körében, rányomja bélyegét az ember hangulatára. Mi sem tudjuk, hogy mit hoz a holnap, hogy jövőre Távol a várostól Sok szolnoki ember hónapokat-telt az itteni üdülőtelepen. Közéjük tartozik Mihályi Kálmán, az olajbányászok nyomdájának nyugdíjas vezetője. —— — - Én tavasztól őszig itt élek. Az üdülőtelep mellett van pár száz négyszögöles portám. Vettem egy kistraktort, azzal művelem. Megterem ott mindenféle gyümölcs és göldség. Leköt a munka, eszembe sem jut a nyomda. A szomszédo Nem kívánkozom el innen. özött több a rokon, sok a jó barát. milyen feltételek között kell megoldani gondjainkat. Mindenesetre - a község megelégedésére - úgy gazdálkodunk, hogy a jövőt is biztosítsuk. Takarékos, előrelátó gazdálkodással nem kell kapkodnunk, nem kell improvizálnunk. Ügyelünk saját bevételeinkre, melyek az idén meghaladják a tervezettet. Üdülési adót is kivetettünk, mégpedig üdülőkre négyzetméterenként hetven forintot. Azokra pedig, akik nem itt laknak, s itteni üdülővel nem rendelkeznek, negyvennyolc órai tartózkodás után napi huszonöt forintot róttunk ki. Ezt általában az üdültető vállalatok Fizetik. Ebből kétszázötvenezer forintra számítunk, de ez a pénz a horgásztanya (tehát az üdülőtelep) karbantartására, a közvilágításra, a szemételhordásra is keSétarepülés a legelőről A Tiszapüspöki szélén lévő legelő már gazdag repülési hagyományokkal rendelkezik. A II. világháború idején szovjet csatarepülők állomásoztak ott. Budapest bombázására is sokszor indultak onnan. Az 1940-es évek végén, az ötvenes évek elején pedig a magyar légierő egyik századának kiképzési bázisa volt ott. Az idei juniális sem maradt légi attrakció nélkül: három géppel vitték sétarepülésre az érdeklődőket. A nagy sikerre való tekintettel prolongál ták a sétarepülést. Szeptern bér végéig hétvégeken - ötszáz forint le- szurkolása ellenében - teljesülhet a szárnyalni akarók vágya. Augusztus 20-án a hortobágyi hídi vásárra is vitték innen a légiutasokat - fejenként kétezer forintéit. A széles körű érdeklődésen felbuzdulva a pilóták megígérték, hogy jövőre állandó jelleggel Tiszapüspökin tartanak egy gépet, mellyel bárhová utazhat az, akinek bírja a pénztárcája.- Miért vagyunk szegények? Miért? - dohog a 77 éves Tuka János. - Annyi autó van már, s kocsma sem volt soha ennyi, mégis tele van mindegyik. Dolgozni meg ... ki dolgozik annyit, mint én? Van négy hold földem. A téesz felszántja, én meg rotációs kapával megművelem. Foglalkozom malaccal, nyúllak ami csak jön. Tavaly is termett százötven mázsa kukoricám. Van még belőle vagy húsz mázsa, de nem adom el, disznót nevelek. S nem azért, hogy tőlem hatvanöt forintért vegyék át kilóját, a boltban meg több mint háromszázért adják. Hová teszik azt a rengeteg pénzt? Megfelelni az új kihívásoknak Horváth Ernőt most nevezték és az eszközök rendelkezésünkre ki az általános iskola igazgatójának. Helyzetéről, terveiről mondja:- Az új kihívásoknak kell leginkább és a leggyorsabban megfelelnünk. Mostanában sokan választják a környékbeli települések iskoláit. A hatosztályos gimnáziumokra gondolok, s állnak. A zeneiskolának is lesz itt egy előkészítő jellegű tagozata. Egyszóval olyan profilt akarunk kialakítani, amely isköTánkTejTő- dését hosszú távon biafl^iitja. Ehhez jók a tárgyi feltételek, s jól képzett nevelői gárdával is rendelkezünk. Az önkormányzat segítségéHorváth Ernő: - Szélesíthetjük skálánkat amellett a törökszentmiklósi általános iskolákra. Meg kell tartanunk a gyermekeket, s elérni, hogy a középiskolákban is megállják a helyüket. Ehhez mindenképpen lépnünk kell az ide- genpyelv-oktatásban. Most szakköri keretekben megszervezzük a német és a francia nyelv oktatását, s ha igény lesz rá, akkor az angolét is. Szélesíthetjük skálánkat a számítógépszakkör létrehozásával. A szakkörvezető vei, amire mindig számíthatunk, szeretnénk megvásárolni a gátőrházat, ahol táborozási lehetőséget kaphatnánk, s a technika tantárgy keretében hosszú távon mezőgazdasági tevékenységet is oktatni, mintafarmot létesíteni ott. ' Szeretnénk egy nyelvi labort is létesíteni. Erre a célra a megyei önkormányzattól kaptunk negyvenezer forintot. Szerény összeg ez, de kezdetnek biztató. Mihályi Kálmán: - Nem kívánkozom el innen Amikor még boncmester voltam ... Farkas Tibor boncmester volt, de kétszeri operálás után leszázalékolták. Egyike azoknak, akik a négyezer forintos szociális segélyt kapják. Rámutat félig kész házára, s azt mondja:- Miből fejezzem be? Két gyerek után fizetem a gyerektartást, s itt is van három apró gyerek, akiknek ellátásáról gondoskodnom kell. Nagyobb munkára nem vállalkozhatok, mert kétszer műtötték a gerincem.- Hogy lehet így megélni?- Úgy, hogy nagyon össze kell húzni magunkat - válaszol Farkasné. - Törökszentmik- lóson, a baromfi-feldolgozóban dolgozom. A családi pótlékkal együtt összejön tizenhétezer forint, de ott a rengeteg OTP-kölcsön, havonta 5853 forint, meg aztán van kétezer forint bankkölcsön-törlesztés. S természetesen a rezsi. Kezdetben 2800 forint volt az OTP-hitel törlesztése. Benne van a szerződésben, hogy azt nem lehet módosítani. Akkor meg miért módosították? Amikor még boncmester volt a férjem a Hetényi kórházban, sokkal könnyebb volt a helyzetünk. Még szerencse, hogy az önkormányzat átvállalt a hiteltörlesztésből ezerötszáz forintot. Férje rábólint, s meditálva hozzáfűzi: A cserére váró családi ház teraszán- Van egy olyan számításunk, hogy eladjuk ezt a házat, és veszünk egy kisebbet, mert egyáltalán nincs pénzünk. Ha így letudnánk az OTP-t, nyugodtabban élnénk. Most az egyik gyerek iskolába, a másik kettő óvodába megy. Ruha, cipő kellene nekik, de miből?- Mikor vett magának utoljára új ruhát? - kérdem az asszonytól, aki kényszeredett nevetéssel mondja:- Olyat kérdezzen, amire válaszolni is tudok. Legalább a sajátjukra ügyeljenek Nagy körzetben népszerű a szépen gondozott szabad strand a Tiszán. Hétvégeken sok ezer ember keresi fel a festői környezetben lévő, homokos folyópartot. Lukács Károly, az egyik strandőr elégedett a látogatókkal:- Általában rendes emberek járnak ide. Némelyiküknek azonban nem ártana felhívni a figyelmét arra, hogy legalább a saját gyermekére ügyeljen. Az idén is négy-öt gyereket mentettem ki a Tiszából. A szülők meg nemhogy magukba szálltak volna, inkább a gyerek fenekére vertek. A képen Tiszapüspöki szabad strandja. Sem föld, sem vállalkozás Kedvezőtlen a község lakosságának összetétele. Sok a nagy- családos, és a kb. 2160 lakosból több mint hatszáz a nyugdíjas. Sok családban ketten élnek egy kis nyugdíjból. Ráadásul a mintegy 840 munkaképes korú ember közül százhetven munkanélküli. Többen a minimális munkabérnek megfelelő segélyt sem kapják. S közben növekszik azok száma, akik kikerültek a munkanélküli-ellátásból, és csak a havi négyezer forint szociális segélyt kapják. Egyre rosszabbodnak a megélhetési lehetőségek, s ezért az önkormányzatnak évről évre növelni kell a szociális juttatások összegét. A lakosság egyre inkább rászorul, rászorulna arra, hogy a mezőgazdaságból, a háztájiból vagy vállalkozásból éljen meg. Ugyanakkor minimális a mező- gazdaság iránti igény, s a vállalkozás sem vált a tiszapüspökiek életelemévé. A község lakói kárpótlási jegyért mindössze 750- 800 aranykorona-értékben nyújthattak be igényt földre. A helyi vezetők számára ez azért elszomorító, mert ha a lakosság nem kéri vissza a földjét, akkor a határ egy része más települések lakóinak tulajdonába kerül. A tiszapüspöki határnak pedig a püspökiek megélhetését kellene biztosítani. A vállalkozás sem vált még a helyiek életelemévé. Inkább a távolról idesereglettek fognak vállalkozásba. így a növekvő idegenforgalom nem a püspökieknek teremt megélhetési lehetőséget, hanem idegeneknek biztosít tisztességes jövedelmet. Az oldalt írta: Simon Béla Fotó: Mészáros János