Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-29 / 204. szám
8 Magazin 1992. AUGUSZTUS 29. Jászberényben is kevesen ismerik A belügyminiszter elégedetlen: A gyógyító vizű Szentkút Több jászberényi lakossal beszélgettem a helybeli szentkúti vízről és a nyolcszögletű kápolnáról’,. de sajnos kevesen tudtak ennek! létezéséről éskevesen ismerik a kút történetét. Legtöbben az ország más területén lévő helységre gondoltak, hiszen több is viseli a. J í 20 I „Szentkút ’ ’ nevet vagy jelzőt.„ A jászberényi Szentkút vizének több csodás gyógyulást tulajdonítanak. főleg gyermekeknél. Nem akarom a jászberényi Szentkút vizét a lourdes-i vízzel összehasonlítani, ha azonban a szentkúti víz gyógyító hatású, akkor ezt a tényt nem szabad elhallgatni, hogy minél többen kihasználják ezt a gyógyító erőt! Az 1747-es jégverés után fakadt ez a forrás, majd a helybeliek kiutat kezdtek ásni, és a legenda §zef,i$ egy hangot hallottak: „ .h ,m „Áss, áss, csak Szent Fiam meg ne vágd!” Bizonyítani nem tudjuk, de miért ne hinnénk el, hogy ez a hang a Boldogságos Szűz hangja volt?! Hittétel ez? Nem! De a hit kegyelem, s ha mi hisszük, hogy a szentkúti víz gyógyító erejű, azzal még nem tettünk rosszat! Négy méter mélyen találták azt a Fájdalmas Szűzanya szobrot, amit ma is őriznek a nyolcszögletű kápolnában, de történetét sajnos nem sokan ismerik a hívek közül. Természetes, hogy a plébániához, a köznyelven a „kápolnához” tartozó hívek ismerik és tudják a tényeket, de ez nem elegendő! Miért ne lehetne Jászberény Szentkútja egy országos tiszteletű és az országra kiteijedő búcsújáróhely? Miért ne lehetne például minden hónap első péntekén ott a nyolcszögletű kápolnánál szentségi körmenet, litániával és szentségi áldással? Kívánatos volna bevezetni minden hónap első péntekén az ünnepélyes szentségi körmenetet, szentségi áldással és litániával. Változtatni kellene a kápolna belső elrendezésén, a földben talált Fájdalmas Szűzanya szobor a bejárattal szemben kaphatna helyet, hogy a hívek jobban lássák! Hogyan juthatnak a hívek a szentkúti vízhez? Nehezen, vagy csak akkor, ha vasárnap a szentmisék alatt a nyolcszögletű kápolnát nyitva tartják, vagy a harangozó más napokon kinyitja a kápolnát. Ez nem jó megoldás! Többen szeretnének folyamatosan vizet vinni a lakásukba, de a vízvételi lehetőség korlátozott. Ez a nehézség hamarosan megszűnik, mert egy családos magyar ember 100.000 forintot adományozott arra a célra, hogy a kápolnában elhelyezett kézi nyomóskút helyett automatikus, gombnyomásos vízvételi lehetőség legyen. A munkát már elkezdték, az automatikus, gombnyomásos kút a kápolna hátsó oldalán lesz elhelyezve, s bárki, bármikor kaphat onnan vizet. A kápolna kivilágítása is hamarosan elkészül, s ugyanakkor a vizet elektromos motor nyomja fel az újonnan felállított gombnyomásos kúthoz. Köszönet mindazoknak, akik e munkában részt vettek, és elősegítették a gombnyomásos kút létrehozását. Sólyom József 'f ns " A Fájdalmas Szüzanya szobra a Szentkúti kápolnában „Ki kellene nőni a politikai kamaszkorból” íc ■>< •; .tv . r . <) I' nr ^ Az elmúlt napokban Tószegen járt dr.Boross Péter belügyminiszter. Az interjút e látogatás apropóján közöljük. A kormány megtárgyalta és elfogadta a magyar közigazgatás korszerűsítésének hároméves programját. Ezzel kapcsolatban kérdeztük:- Az új korszerűsítési terv nem jelenti-e az egész önkormányzati rendszer felülvizsgálatát?- Az önkormányzati törvényt 1990-ben gyorsított tempóban és bizonyos politikai kompromisszumok árán, 98 százalékkal fogadta el a parlament - válaszolta a belügyminiszter. - Azóta kiderültek a törvény gyenge pontjai, ezért elkerülhetetlen a korszerűsítése. Nem kell kapkodnunk, meg kell találnunk a politikai és gazdasági helyzetünknek megfelelő, nyugodt fejlődést biztosító önkormányzati modellt.- Az önkormányzatok jelentős része anyagi gondokkal küzd. Hogyan lehet ezen változtatni?- Az önkormányzatok rendkívül nagy vagyont kaptak! Érdekes módon, akik a legkevesebbet kapták - a községek és a kisvárosok - panaszkodnak a legkevesebbet. El kell dönteniük a helybelieknek, hogy a most kapott vagy régi önkormányzati vagyont megtartják-e, esetleg privatizálják? Sok helyütt a va- gyonmegőrzési hajlam kerekedett felül, ezért és a megfelelő szakértelem hiánya miatt, valóban nehéz az előrelépés, ami egyik oka lehet „szegénységüknek”. Köztudott, a jó vezetőknek jól kell tudni gazdálkodniuk is! Ci- Ezek szerint a szakértelem hiánya okozza a gondokat?- Részben. Mindenesetre a bajok gyökere sok helyütt ebben keresendő. Gyakran előfordul az is, hogy nem adnak elég döntési szabadságot a polgármesternek, s indokolt volna a jegyzők pozí-1 dóját is erősíteni, mert az egységes igazgatási gyakorlat nélkülözhetetlen.- Sok vita volt a köztársasági megbízottak szerepe körül is.- Tudomásul kell venni: létük az állam természetes működésének feltétele. Ma még a politikai harcok mindezt elfedik, de talán tisztul a levegő! Én bízom abban, hogy a helyükre kerülnek a dolgok, mert kell az autonóm önkormányzat és a működésképes állam is. Ennek a kettőnek olyan ideális rendszerét kell kitalálni, amely elsősorban a magyar hagyományokon, szokásrenden és mentalitáson alapul, és nem az innen-onnan, északról-nyugatról összecsemegézett analógiákra épül.- A megyeházak sorsa, szerepe is tisztázásra vár. E körül is sok vita van és lesz még.- A megyék kérdését is meg kell oldani. Ezt nem csak a racionalitás indokolja, hanem az is, hogy a rendszernek közel ezeréves hagyománya van! Jelenleg nem pontosított a feladatmegosztás, nincsenek egyértelműen elhatárolva egymástól a teendők. A megyei önkormányzatok egy kicsit a „levegőben lógnak”. Nehezíti a helyzetüket, hogy politikai hatalomharac folyik. Emellett eljutottunk odáig, hogy egyes megyeházakban olyan vállalkozásokat engednek működni, amelyek nem méltóak a megyeháza tekintélyéhez. Ki kellene nőni végre a politikai kamaszkorból, hogy a dolgát tudó ember szavai értő fülekre találjanak. Koós Tamás (Ferenczy Europress) A legkisebb bűnügyben sem szívesen tanúskodnak az emberek. Miért? Erre is felel ez a történet. Mégis arra kell biztatni mindenkit, hogy merjen tanúskodni, mert így tisztességes. Több mint fél éve meghalt egy ember. A szolnoki Gyöngyi Ferencnek önhibáján kívül mind a mai napig nem sikerült tanúskodni bírósági tárgyaláson, pedig mindent látott. De tanúvallomását továbbra is fenntartja. Akkor is, ha úgy érzi, hogy emberi szabadságjogában már mindenképpen megsértették. Az első - vagy második? - tárgyalásig Amikor felkeresett Gyöngyi Ferenc, így kezdte az első hallásra igencsak kuszának tűnő elbeszélést:- Álltam a cukorgyári buszmegállóban, a Vegyi felől vártam a buszt. Arra lettem figyelmes, hogy a túloldalon a biciklis fönt van a levegőben, visszaesik a szélvédőre, a Trabant meg fékezés nélkül viszi tovább, gyűri maga előtt vagy 150-200 méteren át. Akkor állt meg. Átmentünk a másik oldalra, a sérült hanyatt feküdt, alvadt vér jött a szájából. Oldalára fordítottuk. Akkorra battyogott oda részegen a sofőr, még ő kérdezte, hogy mi történt itt? Mire én: - Nézze meg uram az autóját! Elhallgatott erre. Kijöttek a rendőrök, elvitték a sérültet, aki pár nap múlva meghalt. Telt-múlt az idő. Egyszer júliusban, egyik reggel fél nyolckor rendőrök kerestek a lakásomon. A fiam mondta, hogy a cukorgyárban vagyok, a munkahelyemen. Akkor odamentek, de a főnökeim mondták, hogy vidéken vagyok. Nem baj - hagyták meg -, ha megjövök, jelentkezzem délig a bíróságon, itt és itt. Amikor bementem, elkéshettem, de azért is letoltak, hogy miért nem jelentem meg az előző, júniusi tárgyaláson. Mondom, kérem, nem vagyok én jós, semmiféle papírt nem kaptam. Azt mondják, jó, igazam van, nem történt semmi. Ideadtak egy kis darab fecnit, amire ráírták: új határnap, augusztus 4-e 9 óra. Kérték, hogy feltétlen legyek akkor ott. Mondom nekik, higgyék el, eddig is eljöttem volna, hiszen önként vállaltam a tanúskodást, de nem kaptam papírt. A cédulát otthon felragasztottam a szobámban, a munkahelyemen is szóltam előre, hogy majd ismét megyek a bíróságra. Azt hittem, le van zárva az ügy. A meglepetés a következő tárgyalás napján, hajnalban ért - folytatja Gyöngyi Ferenc.- Augusztus 4-én reggel ötkor csengetnek. Rendőrség, előállítási parancs. Mutatják, hogy ebben és ebben az ügyben elő kell állítani. Mondom, tudok róla, reggel kilenckor lesz, fogok menni a tárgyalásra. Kihoztam a fecnit, amit még júliusban kaptam. Ott értetlenkedtem, hogy honnan tudják már hajnalban, hogy én nem akarok menni kilencre. Mit volt mit tenni, nekik vinni kellett. Ott voltam a Ságvári úti rendőrségen háromnegyed kilencig. Akkor szóltam már, hogy nekem kilencre kell a tárgyalásra beérnem. Engedjenek el, vagy vigyenek, mert elkések. Na, így vittek át rendőrségi kocsival.- A nevetséges az, hogy a vádlott meg sem jelent. Egy orvosi igazolást küldött, hogy beteg. Én fel voltam háborodva, és megkérdeztem, hol lehet fellebbezni, mert úgy érzem, hogy emberi szabadságjogomban megsértettek. Bent tartottak a rendőrségen öttől kilencig, holott csak tanú vagyok. Erre nem szóltak semmit, de elővettek egy nevemre címzett borítékot, ami nem volt felbontva. Mondták, hogy nem vettem át a júniusi tárgyalásra szóló idézést, ezért az előállítás. Mondom, igaz, hogy nem vettem át, de nem is tudok róla, hogy elküldték. Erre ők, hogy jogosan jártak el, keressem a postáson, miért nem adták át. Mondom, nem keresek semmit, nem az én dolgom, engem ne háborgassanak. Megkérdeztem, hogy mikor lesz a következő tárgyalás, mondván: Uram, én erre akkor is eljövök, hajönnek értem, ha nem, ha kapok papírt, ha nem. Mint ahogy most is eljöttem volna, ha nem állítanak elő, akkor is. Az újabb tárgyalás időpontját felírták ugyanarra a cédulára, amire az augusztus 4-ét is ráírták: szeptember 4-e, délután fél kettő. Most megint várom, hogy mi lesz! Úgy an jönnek-e értem? .. az idézéseknek következményei vannak!” A Gyöngyi Ferencet mint tanút érintő büntetőügy eljáró bírója dr. Gombos László. Kérésemre, bár igen elfoglalt és folyamatban lévő, még le nem tárgyalt ügyről van szó, egy délelőtti tárgyalást követően mégis fogad. Mielőtt jövetelem konkrét céljára rátérnék, szomorú képet kapok napjaink bírói munkájának leterheltségéről. Általános dolog, hogy lassan haladnak a megszaporodott ügyek, nem jelennek meg a tárgyalásra beidézettek. „Százhúsz akta áll a szekrényemben, holott normális büntetőügyekből ötven lehetne nálam” - mondja Gombos bíró.- Bíró úr! Önök részéröl ugye hivatalosan történik egy bírósági tárgyalásra az érintettek, tanúk beidézése?- A büntetőjogi idézéseknek következményei vannak! Eleve úgy megy ki, hogy ha nem jelenik meg valaki, azt megbírságolhatom, útba indíttathatom, elővezettethetem ...- Jól tudom, hogy tértivevényes idézések ezek, amiken az átvétel tényét a címzettnek aláírásával kell igazolnia?- Persze ...- Gyöngyi Fereanc azt állítja, hogy semmiféle idézést vagy értesítést nem kapott. Meggyőzne ennek az ellenkezőjéről?- Dehogynem kapott, kérem. Nem újságtéma ez, odafordul, ahová akar . . . Tudjuk azt, hogy kit hogyan idézünk meg.- Én is feltételezem ezt...- Június 12-én lett volna a tárgyalás, amin szabályszerű idézést követően nem jelent meg. Ezután útbaindítás lett volna júliusban, ami azt jelenti, hogy a rendőr a kérésünkre kimegy és felhívja a figyelmét, hogy a tárgyaláson jelenjék meg. Akkor megint nem jött. .. (Ez volt az a tárgyalási nap, amikor Gyöngyit - elmondása szerint - a munkahelyén keresték, ami után ő elkésve, mivel vidékre küldték reggel dolgozni, de bement a bíróságra. Ha a tárgyalás nem is, az útbaindítás véleményem szerint sikeres volt. Ekkor adták a kezébe azt a fecnit, amire felírták a következő augusztusi tárgyalás idejét. - Cs. J.) Utána Gyöngyit augusztusban kétségtelenül elővezettük, de nem tudtunk tárgyalni, mert akkor meg a vádlott lett beteg.- Nincs előzménye az útbaindításnak?- Akkor az ügyfél már nem kap idézést. Az előzmény az, hogy az előző tárgyaláson nem volt itt.- Lehet, hogy azért nem tudott itt lenni, mert valami oknál fogva nem kapta meg az idézést...- Kérem, amennyiben a posta azzal küldi vissza az idézést, hogy nem kereste a címzett, tovább kell lépnünk. Hiszen a postaszabályzat szerint ha nincs otthon valaki, hagynak értesítést, és az iratot a postahivatalban kell átvenni. (A bíró mutatja a borítékot, valóban rá van ragasztva a bélyeg: „nem kereste”. A kézbesítés megkísérelve május 15-én és 18- án. Cs. J.) Ez volt a júniusi tárgyalás előtt, ezután ment ki az útbaindítás, amit valami miatt júliusban nem tudtak megcsinálni. Ezután jön a szigorúbb, az elővezetés. Hozták augusztusban...- Bíró úr, egyszer küldenek csak idézést?- Igen. A költségmegtakarítás ezt indokolja, a továbbiakban a rendőrségnek adom ki az utasítást, nem az ügyféllel levelezgetek.- A következő tárgyalás mikor lesz?- Szeptember 4-én.- Megint megy Gyöngyiért a rendőrség?- Nem, mert az augusztusi elővezetéskor szabályszerűen megkapta itt szóban az idézést a következő tárgyalásra. (A júliusi megjelenéskor is megkapta szóban augusztusra, mégis érte mentek akkor. - Cs. J.) ígérte, hogy eljön, bízom benne, hogy itt lesz.- Tételezzük fel, önhibáján kívül nem kapott idézést, vagy arról szóló értesítést. Hová fordulhat panaszra?- A posta ezt kikézbesítette, ennek különösebb nyoma nincs ...- A posta tudja ezt igazolni?- Azt én nem tudom, de az ügyfél is azt mond ilyenkor, amit akar ... Hiába lesz vizsgálat, sima levélnek számít- Valóban letagadhatja a címzett, hogy nem kapott tértivevényes küldemény átvételére szóló értesítést? - Ezt már a szolnoki 2. Sz. Postahivatal kézbesítési osztályának ellenőrétől, Kiss Imrétől kérdeztem.- Nagyon kényes dolog ez. Állíthat ilyet, a kézbesítő pedig állíthatja, hogy bedobta a lakásán az értesítőt. Nem derül ki utólag, hogy ki mond igazat.- A kézbesítőkönyvben nem tudnánk ennek utánanézni?- Sajnos nem, mert ennek nálunk semmi nyoma nincs. A bírósági idézések közönséges hivatalos iratként, mint egy sima levél, kerülnek kézbesítésre, a postán beírva, nyilvántartva nincsenek. Nem írja elő ezt a postaszabályzat. Kétszer kíséreljük meg eljuttatni a címzetthez a levelet, de értesítést csak első esetben kell hagynunk.- És ha véletlenül rossz helyre dobja az értesítést a postás? Vagy kiveszi valaki a postaládából? Véletlenül is elkallódhat...- Igen, elképzelhető ilyen. Egy nap nagyon sok küldeményt visznek ki a kézbesítőink. Tévedhetnek ... Talán többet éme, ha ilyen esetben második idézést is küldenének ajánlottan, vagy bírósági ügyiratot, levelet mellékelnének, hogy alaposabban nézzük meg, miért nem vették át az idézést. Számunkra sem megnyugtató a hivatalos iratok sima levélként történő kezelésének ez a módja, noha mi szabályosan járunk el. Hiába rendelik majd el a vizsgálatot - amit minden, a sajtóban megjelenő hasonló esetben le kell vezetni -, nem fog eredményre vezetni. * * * Ebben a rendkívül furcsa ügyben megtörténhetett bármi . . . akár nem szándékos, egyszerű, a mindennapi feszített munkával járó, emberi mulasztás is. Mégis arra kell biztatni mindenkit, hogy merjen tanúskodni, mert így tisztességes. Akkor is, ha egy egyszer kiküldötté s objektív okok miatt - hiszen napközben általában dolgozunk - át nem vett bírósági idézés egyszer bedobott és a postán nem iktatott értesítését a „forgószél” postaládánkból kifújja... Akkor is, ha ezt követően előzetes értesítés nélkül, de hivatalosan eljárva, rendőreinknek kell útba indíttatni, elővezettetni békés, törvénytisztelő állampolgárokat. Úgy tűnik, a törvénykezés veszti el hitelességét, ha az ehhez hasonló vitás esetek perdöntő garanciáit nem teremti meg, hogy úgymond, ne mondhasson mindenki azt, amit akar. Úgy tűnik, a sokat szidott bürokráciának is vannak rejtett joghézagai. Éppen akkor, amikor minket kellene védenie... Cs. J. Mindenki azt mond, amit akar? Meghurcolt tanú Rejtély egy közlekedési baleset ügyében
