Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-27 / 202. szám

Gazdagond Méhészet A kisemberek , /' 'surf i mellékfoglalkozása Az átlagember keveset tud a rovarvilágunk sok képviselőjéről. Fel akarom kelteni a figyelmet az élővilág legnagyobb tömegben közöttünk mozgó érdekes tagjainak színes életére. Hasznuk bemutatásával talán „vonzób­bá" lehet tenni az olyan kevéssé ismert, sőt sokszor félreismert méheket. Meg lehet csodálni a méhek gyűjtő ösztöneit, szoká­sait, azt a bámulatra méltó módot, ahogyan szinte „elmondják" egymásnak, hol talál­ható jó méhlegelő, víz vagy egyéb, amire éppen szükségük van. Az ember a méhek- től fél, mert fullánkjuk van és csípnek. De van egy tulajdonsága, hogy mézet gyűjt. Nem egyszerűen gyűjti, hanem csinálja, ké­szíti, talán úgy is mondhatjuk, gyártja a mézet. Ez a tulajdonsága keltette fel már évezredekkel ezelőtt őseink figyelmét, és régóta hozzátartozik közvetlen környeze­tünkhöz e rovar. Az aprómag-termesztés és gyü­mölcstermesztés nélkülözhetetlen ingyen­munkásainak nevezhetnénk - joggal - a vi­rágport átvivő rovarok közül is kiemelkedő mézelő méheket. Munkájuk kiemelkedő, mely a termés­növekedés révén esetleg sokszorosan felül­múlhatja a közvetlen termelésük hasznát. Gyümölcsvirágzás idején hűvös időjárás­kor a termés csökken ifszitiya, alma) gyü­mölcsöseinkben, s ennékegyik oka, hogy a méhek nem tudják felkeresni a virágokat. Megporzói jelentőségüket kísérletek tucat­ja bizonyítja. Például: fátyollal betakart meggyfán 1 kg gyümölcs termett, a le nem takarton 18 kg. Magyarország területén már a honfoglalás előtt foglalkoztak méhé­szettel. Szent István király okirataitól kezd­ve a mai közigazgatásig folyamatában nyo­mon követhető a méhészet mint jövede­lemtermelő ágazat. Jelenleg közel 30 ezren méhészkednek, a tulajdonukban 600‘ezer méhcsalád van. A méhészek 50 százaléka kedvtelésből méhészkedik, önellátásra ter­mel. A méhészkedéshez nagyobb szaktu­dás kell, mint általában gondolják. A méhé­szet Magyarországon legtöbbször kisem­berek mellékfoglalkozása. Tisztán méhész­kedésből kevesen élnek. Beruházáshoz ki­csiben, néhány méhcsaládhoz kevés befek­tetés kell. Legtöbbe kerül a kaptár és egyéb felszerelés. Nagyobb méhészet létesítésé­hez már komoly beruházási pénzeszköz szükséges. Legbiztosabb kicsiben kezdeni. A családokat könnyű szaporítani. Néhány család kezelésére a hétvégi munkaszünet elég. Háztáji méhészetként sokan kezelnek 20-30 családot, tapasztaltabbak akár ötve- net is. Sokan azt gondolják, hogy a méhészke­dés nem kerül pénzbe, vagy alig kíván be­fektetést. Ez korántsem így van. Igaz, a mé­hészkedés drága épületeket nem igényel, de annál több a tartósan használható felsze­relések, eszközök, anyagok beszerzésének igénye. Egy árutermelő méhészet egyszeri beruházási költsége ijesztően magas érté­ket mutat. A várható eredményt elsősorban méz­ben lehet meghatározni, ez méhcsaládon­ként 20-25 kg. Ez azonban nem számítható tiszta haszonnak, terheli az éves „üzemel­tetési költség". A 30 ezer emberen túl, akik nagyon kü­lönböző szinten foglalkoznak méhekkel, van egy összehasonlíthatatlanul szélesebb réteg, akik közvetett kapcsolatban vannak a kis szárnyas lényekkel. E kapcsolat egyik láncszemét azok a termékek jelentik, ame­lyeket a méhek termelnek, illetve gyűjte­nek. A méhek által előállított termékek a méz, a viasz, a méhpempő, a propolisz, a méhméreg, mind biológiai hatóanyagok­ban gazdag, természetes produktumok. Ezeket az anyagokat fogyasztásra, gyógyí­tásra a legősibb idők óta használja az em­ber. Egyre több természetgyógyász, orvos, kémikus által végzett kísérletek, szakem­berek megfigyelései, a lakosság növekvő érdeklődése a méhészeti termékek iránt azt bizonyítják, hogy ezek egyes betegségek­nél szembetűnő hatékonysággal rendel­keznek. Ezek a természetes anyagok önál­lóan vagy klasszikus gyógyszerekkel tár­sítva az egészség helyreállításánál jelentős szerepet nyernek a gyógyászatban. A méz a legismertebb, gazdaságilag leg­jelentősebb termék. Az érdeklődés egyre növekszik iránta. Egyike azoknak a ritka táplálékoknak, amelyek emberi átdolgozás nélkül kerülnek asztalunkra. Az egy főre jutó mézfogyasztás a fejlett országokban a legmagasabb, ezek behozatalra szorulnak. Hazánk a méztermelésben a jobbak közé tartozik, fogyasztás tekintetében azonban éppen ellenkező a helyzet. A méz étren­dünket nemcsak változatosabbá, hanem egészségesebbé teszi. A vidéki ember még ma is inkább gyógyszerként, mint táplálék­ként fogyasztja. Használatát a gyógyszerek nagy választéka háttérbe szorította, de gyógyhatásáról korai még lemondani. Édesérzése magásabb a cukorénál, a cukrot 100-nak véve a méz édesérzése 170. A méhviasz közismert termék. A méhé­szetekben történő felhasználásán túl a vegyipar sem tudta az igényes területekről kiszorítani (gyógyszeripar, fogászat, pipe­recikkgyártás stb.). A virágpor e század közepén került az érdeklődés terébe. Az utóbbi évtizedben - amikor egyre jobban jelentkezik az ember természetes táplálék utáni vágya - felfedez­te a virágport is. Ma keresett áru. A virág­por csodálatos táplálék. A virágporban va­lamennyi olyan aminosav megtalálható, amelyekre az embernek szüksége van. A méhpempőre is e század közepén irá­nyult figyelem. Csodatevő hatása nincs, de sokoldalú hasznossága igazolódott. Egész­ségünk megőrzéséhez, illetve helyreállítá­sához nagyban hozzájárulhat. Vonatkozik ez a fejlődésben elmaradt gyermekekre, idős emberekre, valamint a szellemi fris­sesség és kiegyensúlyozott idegállapot megőrzésére. A propoliszt (méhszurok) őseink nem alaptalanul tekintették orvos­ságnak. Az utóbbi évek kísérletei bebizo­nyították, hogy olyan hatóanyagokat is tar­talmaz, amelyek az ember egyes légzőszer­vi, gyulladásos és bőrbetegségeire gyógyí­tó hatásúak. Látszatra kicsi, jelentéktelen ügy a mé­hészet az emberek életében, de környezeté­nek számára kedvezőtlen irányú megvál­toztatása, saját életének érdeke visszairá­nyítja figyelmét az ágazat termékeire. A mai idők embere előszeretettel hasz­nálja a természetes készítményeket és ér­deklődik irántuk. A méhek sok ilyen pro­duktuma közül á következő alkalommal a mézzel, a virágból származó nektár fo­gyasztásra alkalmas állapotba történő át­alakításával ismertetem meg olvasóinkat. Jakó Tibor üli_________________________________________________Gazdagond A földrendező bizottságok feladatai Az 1992. évi IL. törvény értelmében 1. ) az I. Kpt. hatálya alá tartozó ügyek­ben 1992. VIII. 15.-ig 2. ) a II. Kpt. hatálya alá tartozó ügyek­ben 1992. X. 5.-ig 3. ) a III. Kpt. hatálya alá tartozó ügyek­ben 1992. X. 30.-ig kell a kárpótlásra jogo­sultaknak földvásárlási szándékukat beje­lenteniük. A bejelentést a megszerezni kívánt föld fekvése szerint illetékes helyi önkormány­zat polgármesteri hivatalában kell benyúj­tani az előírt - postán vásárolandó - forma- nyomtatványon. A polgármesteri hivatal érkezteti és folyamatos sorszámú iktató­számmal látja el ezen nyomtatványt, mely 3 példányos. Egy példány az igénylőé, 1 példány a földrendező bizottságé, míg 1 példányt (amely iktatószámmal, átvételi dátummal, aláírással és bélyegzővel van ellátva) meg kell küldeni a kárrendezési hivatalnak. A kárrendezési hivatal ettől számított 60 napon belül köteles ezen igé­nyeket elbírálni. (Éppen ezért nagyon fon­tos, hogy ezeket az igényeket folyamato­san, szinte soron kívül kell beküldeni.) A tv. 1. paragrafus /l/ bek. szerint a hivatal akkor köteles 60 napon belül elbí­rálni a kárpótlás iránti kérelmet, ha a jogo­sult az őt megillető összes, de legalább 100 ezer forint értékű kárpótlási jegyéért kíván termőföldet vásárolni, és ha a kérelem elbí­rálásához szükséges adatok rendelkezésre állnak. Vagyis, ha az ügyfél beadványa hi­ánypótlásra szorul, a 60 napos határidő tarthatatlan. Fontos tudni, hogy ha az ügyfél földvá­sárlási szándékát nem az előírtak szerint terjeszti elő, úgy soron kívüli elbírálásra nem tarthat igényt. Tehát az ügyfél, akinek még nincs elbírálva a kárpótlási kérelme, földvásárlási szándékát az előírt nyomtat­ványon jelenti. Sok ügyfél azonban már kézhez kapta a határozatot és már a kárpót­lási jegyet is birtokolja. Helyesnek tartom, ha ezek az állampolgárok is bejelentik a földrendező bizottságnál vásárlási szándé­kukat. Az önkormányzat feladata a tv. 4. parag­rafusa szerint 1992. VIII. 31-ig a földrende­ző bizottságokat megalakítani. Tagjai: a he­lyi önkormányzat megbízottja és az igény- bejelentők közül a képviselő-testület által megválasztott 6-10 személy. A bizottság­ban a nem helybenlakók képviseletét is biz­tosítani kell. Hogyan működjön ez a bizott­ság, s mire terjed ki a hatásköre? Erre vo­natkozóan a tv. szűkszavú rendelkezést tartalmaz. A tv. 5. paragrafus 111 bek. sze­rint a bizottság a bejelentések alapján: 1. ) felméri, 2. ) összesíti, 3. ) egyezteti az igényeket. Vagyis kap­csolatot tart az igénybejelentőkkel. A bi­zottság felmérése (a helyi igények ismerete birtokában) alapján vegye fel a kapcsolatot a kárrendezési hivatallal, adjon tájékoz­tatást, s tegyen javaslatot az árverések üte­mezése és az árverésre kerülő földek kijelö­lésére. Fontos kihangsúlyozni, hogy a földren­dező bizottság által tett javaslat nem bír kötelező erővel. A javaslat az együttműkö­dést segíti elő a földvásárlók és a hivatal között. A hivatalnak is fontos tudnia, hógv a vásárolni szándékozók igénye mire irá­nyul, ezzel segítik a hivatalok (kárrendezé­si és földhivatal) munkáját. Az tábla árverésre történő előkészítése igen időigényes, aprólékos munkát igé­nyel, ezért is kell tudni, hogy melyik tábla iránt mutatkozik igény. Fontos tudnivaló, hogy akármekkora igény is mutatkozik a földek iránt, az első árverésen csak a kikö­zölt aranykorona 30 százalékának erejéig tarthatunk árverést. (92/1992. (VI.10.) Korm.r.). Véleményem szerint a földrendező bi­zottság, közreműködése alapján elősegít­heti az árverezők közötti egyezségkötést (AK/Ft), valamint a kimérés (tulajdonszer­zés) sorrendjében történő megegyezést is. A kárrendezési hivataltól szerzett informá­ció alapján tájékoztatást tud adni a várható költségviselési kötelezettségről, s egyben fontos tudnivalókról. Ezzel messzemenően tud segítséget nyújtani mind az igénylők, mind a hivata­lok eredményes munkavégzéséhez, vagyis az eredményes árverés lebonyolításához. A tv. értelmében továbbá kiterjed a bi­zottság hatásköre arra is, hogy, ha a gazdál­kodószervezet a tv.-ben előírtak szerint 1992. X. 31-ig bejelenti, hogy a kárpótlási földeket nem kívánja vagy nem tudja me­zőgazdasági műveléssel hasznosítani, úgy a bizottság ideiglenes használót jelölhet ki. Az így kijelölt személlyel a gazdálkodó- szervezet köt hasznosítási szerződést. Ha az így kijelölt ideiglenes használó egyúttal kárpótlásra jogosult is, akkor ez a használat egyúttal ingyenes. Mit kérünk az önkormányzatoktól? Ha­sonlóan az Érdekegyeztető Éórum működ­tetéséhez, korán szíveskedjenek a földren­dező bizottság működéséhez a helyiséget és az adminisztrációt biztosítani, valamint segíteni őket munkájuk végzésében. Úgy gondolom, hogy ezekkel a javasla­taimmal, kéréseimmel nem sértem meg az önkormányzatok autonómiáját. Mit javasolnék még a földrendező bi­zottság által végzendő feladatokhoz? 1. ) A tanyatulajdonos elővásárlási jog­gal rendelkezik a tanyája körüli földre. 2. ) Több állampolgár van, aki több jogcí­men jogosult földre (tag, élő tulajdona van és kárpótlásra jogosult is). Jogos az igénye, ha egy tagban szeretné a földjét megkapni. 3. ) Sok kifogás merült fel az ültetvények értékének meghatározásánál. Ilyen esetben keressék meg a jegyzőt, akinek a jogköre kiterjed arra, hogy előterjesztéssel éljen az FM hivatal felé, mely szerint állapotminő­sítést kérhet. 4. ) Közreműködhet a birtokbaadás lebo­nyolításában. 5. ) Esetleg vegyék előre azon kárpótlás­ra jogosultakat, akik egyénileg akarnak gazdálkodni. Dr. Horváth Gabriella megyei kárrendezési hivatal Sfgg KORSZERŰ ÖNTÖZÉSTECHNIKA NERTHUS ^S_ na&ygazdaságok részére NERTHUS GmbH A 8580 KÖFLACH (Ausztria) Telefon: (03144)59-100 Fax: (03144)59-10-80 Információ: AGROCOM Kft. Tiszaföldvár, Malom út 1. Telefon: (56)50-191-356 mellék '% Fax: (56)36-243 Telex: 23-363 ♦6443/1H*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom