Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-24 / 199. szám
1992. AUGUSZTUS 24. Sportextra 11 Triatlon Meg ne fogd a tehén farkát! , Általában a versenyek kezdete előtt rajtláz keríti hatalmába a sportolókat. Közülük néhányan legszívesebben gyorsan eliszkolnának a helyszínről, vagy elbujdokolnának egy közeli és csendes bokorba. Ez a veszély nem fenyegette az ünnep délutánján - augusztus 20-án - Abonyban, a Fergeteg Triatlon Egyesület által rendezett versenyen indulókat, hiszen a negyven fokhoz közeli kánikulában nem kellett kétszer szólni nekik, hogy vessék magukat a medence hűs habjai közé. A férfiak közül 47-en, míg a nőknél 27-en rajtoltak. A legtöbb résztvevőt a környék „nagyhatalmainak” - Újszászi Ötpróbás Klub, Szolnok, Fergeteg Triatlon Egyesület, Abony - hármaspróbá- zói tették ki. Rajtuk kívül ott toporgott a rajtnál fekete, lobogó, göndör hajával Szegő Tibor, a Calipso Rádió munkatársa, Maracskó Tibor, a Magyar Tri- atlonszövetség főtitkára, valamint az abonyi születésű Szekeres Ferenc, volt maratoni országos csúcstartó és hétszeres magyar bajnok. Közöttük melegített és indult Baky Réka és Balogh Tamás. Mindketten újszásziak, mindössze a 9. évüket tapossák. A teljesítendő táv egységesen 300 méter úszás, 8 km kerékpározás, 2 km futás, amelynek először a férfiak mezőnye vágott neki. A medencét kisebb meglepetésre Abony polgármesterének, Gajdos Istvánnak András nevű öccse hagyta el először, aki komoly öttusamúltat tudhat maga mögött. A kerékpározásból visszatérve a szolnoki Harangozó András váltotta őt fel az élen, ám a hajrában a papírforma érvényesült, hiszen az újszászi Barta István győzött. Később elregélte, útközben egy kisebb tehéncsorda akadályozta mind őt, mind társait. Nagy hajrában a második Harangozó csak két másodperccel verte meg a mindössze 16 éves újszászi Battyhány Attilát. Közben nagy csata dúlt a Fehér család apukája és fia között, ezúttal az Kosárlabda Húsz óra után minimális különbséggel délután. Még a 18. óra végén is sorozatban dobták a hárompontos kosarakat, küzdöttek minden pontért. Puff neked, sorozatterhelés! Volt miért hajtani, hiszen pénteken délután kevéssel három óra előtt fogta magát a piros csapat - a Bölöm Bulls -, és kiegyenlített (1192- 1192). Előtte valamikor hajnaltájt volt utoljára egál. Továbbra is megmaradt a fej fej melletti küzdelem, így a végeredmény eldöntése az utolsó órában, a fővárosi edzésükről megérkezett Jászberényi HC hokisai - szó szerint - kezébe került. Kereső Csaba szokásához híven ezúttal is élt azzal a lehetőségével, hogy teljes sorokat cseréljen, sőt a kispadot ő maga is gyakran felcserélte az aktív mozgással. A remek hangulatot tovább fokozták (valamint az a tény, hogy egyetlen apró sérülés sem történt), különösen a piros együttes drukkereinek, hiszen egyre inkább elhúzva a 20. óra végére bebiztosították győzelmüket. A végeredmény.tehát 1329-1356 a pirosak javára. Volt már maratoni derbi fociban, röplabdában, és most a város legnépszerűbb labdajátékának kedvelői is összecsaphattak, magáért a játékért. A többnyire fiatalokból álló gárdák - Olajbányász ifjúsági I., II., Fortinaiers, VIDVPV, Kaparok, Deltacoop, HIT I., II., Phoenix, Anonymus, Béres Erika, Bölöm Bulls, Musztángok, FC Dávid ICE-T. Vízügy A, Szanda C, Dream Team beugró - remek partnernek bizonyultak, hiszen sportszerűen, mégis hajtva teljesítették a maguk adagjait. Akadtak jó néhányan, akik a fürdőzés helyett 6-7 órára is beneveztek a gálára - ugye nem vitás, ők valóban szeretik a kosárlabdát. Megérdemelt jutalmukként, a 20 óra lejárta után a játékterüket fogyaszthatták el, persze csak kicsiben és édesben. A rendezvényt a Városi Sportcentrum, az Olajbányász SE, a Koktél bár, a Muskátli eszpresszó és a Főtaxi autókölcsönző támogatta. Kocsis Szolnokon, augusztus 20-a az a nap az év folyamán, amikor a város apraja- nagyja esőstől a Tisza-part, pontosabban a tűzijáték helyszíne felé vészi lépteit. Idén sem volt másként: emberek, italkimérők, falatozók lógtak egymás hegyén-hátán - a folyó egyik -partján. A másik oldalon ugyancsak figyelem övezte körül a 21 órai időpontot, ugyanis ekkor vette kezdetét az a 20 órás kosárlabda mérkőzés, amelyet a HIT Gyülekezete szervezett egyhetes sportprogramjának záróakkordjaként. Áz első órában az égen cikázó fények helyett a Szolnoki Olajbányász öregfiúi izzították be a csarnokot, két csapatban egymás ellen harcolva. Soraik között játszott többek között Tóth Zoltán, Sza- lay Ferenc, Acsay Attila, Patay István, Poór Péter (nono, öregfiú ?...), Kékesi István. Utánuk természetesen a jövő emberei is szóhoz jutottak. Sőt: Tapodi mester az alapozás tréningjei után és közben- nevezte be ifjúsági játékosait a maratoni derbire. Túlzottan nem kímélte ^.őket, hiszen nem elég, hogy a fiatalok az 'éjszaka egy részét a parketten töltötték, ott voltak a pályán hajnalban, délelőtt. „Hideg zuhanyról'’ szó sem volt, csupán az alkalmi frissítés érkezett nieg a „beftttött” Olajcsarnokba Fotó: Novak A hűsítő habok minden bizonnyal jót tettek a részt vevőknek a hátralévő távokon idősebbik János érkezett előbb, annak ellenére, hogy az arcán-kezén látható olajos foltok láncproblémákat sejtettek. Később kiderült, csaknem egy percet vesztett ezzel a malőrrel, így odalett a senior bajnoki cím, miután Szekeres Feri „bácsi” és Maracskó Tibor éltek előzési jogukkal. A mezőny végén döcögött be Szegő Tibor, aki elmondta: ,yoltak pillanatok, amikor úgy éreztem, szembejövök magammal, de ilyenkor csak köszöntünk egymásnak, ám amikor beértem a célba, nagyon jó volt. ’ ’ A nők viadalát fölényesen, rajt-cél győzelmet aratva Balázs Ágnes nyerte, aki eredményével összetettben, a férfiakat is beleszámítva a negyedik helyet szerezte meg! Mögötte Balázs Dorottya és Medveczky Edit osztoztak meg az érmeken. A versenyt többek között a DU-NA Kft., az abonyi polgármesteri hivatal, a ceglédi Dél- Pest Megyei Áfész, a Mészáros Bt. Abony és a YOGO Bt., Kőröstetétlen támogatta. Eredmények: Férfiak, felnőtt: 1. Barta István (Újszász), 2. Harangozó (Szolnok), 3. Nagy (Tápiószele). 15-19 év: Battyhányi Attila (Újszász), 2. Lég- rádi (Tápiószele), 3. Horváth (Cegléd). 13-14 év: Major József (Fergeteg, Abony), 2. Papp (Győr), 3. Tánczos (Fergeteg, Abony). 11-12 év: 1. Kulcsár András (Tápiószele), 2. Pintér (Abony), 3. Major G. (Fergeteg, Abony). 10 évig: 1. Nagy Zoltán, 2. Tóth, 3. Balogh (mindhárom Újszász). Senior: 1. Szekeres Ferenc (Budapest), 2. Maracskó (Székesfehérvár), 3. Fehér (Újszász). Nők: Felnőtt: 1. Medveczky Edit (Fergeteg, Abony), 2. Szabó (Abony). 15-19 év: 1. Balázs Ágnes (Szolnok), 2. Baranyi (Tápiószele), 3. Csömör (Fergeteg, Abony). 13-14 év: 1. Nagy Gabriella (Szolnok), 2. Agócs (Abony), 3. Polónyi (Újszász). 11-12 év: 1. Balázs Dorottya, 2. Juhász (mindkettő Szolnok), 3. Baky O. (Újszász). 10 évig: 1. Molnár Enikő (Szolnok), 2. Kácsó (Tápiószele), 3. Abonyi (Abony). Senior: 1. Böröcz Mária (Abony), 2. Batáné (Újszász). (kocsis) A nyeremény: Opel Astra Bár a barceldhai olimpia már két hete befejeződött, fez eredmények értékelése valószínűleg sokáig hálás téma lesz még. A nagy örömök mellett bizony akadtak kellemetlen meglepetések is. Ugyan ki gondolt volna rá ezelőtt egy hónappal, hogy a férfi kajak négyes hat év után elveszíti veretlenségét? Hogy az öttusa-válogatott a dobogó közelébe sem kerül? De említsük meg a másik oldalt is. Ki számított a versenyek kezdete előtt a cselgáncsozók - köztük elsősorban Kovács Antal és Hajtós Bertalan - káprázatos szereplésére? Pedig ha valaki mindezekre helyesen tippelt, az „Ugye, én megmondtam!”- elégtételén kívül jutalmul egy Opel Astrát is nyerhetett, amennyiben beküldte a Lakitelek Alapítvány Olimpiai Top-Tipp játékának szelvényét. Ezt tette az újszászi Herczeg Kálmán is, aztán gyorsan megfeledkezett róla. így hát érthető, ha hatalmas meglepetésként érte a hír: nemcsak hogy helyesen tippelt mind a tizenhárom kérdésre, de rajta kívül összesen ketten voltak az országban, akiknek hasonló szerencséjük volt. Ez ajáték ugyanis - a hetvenhárom éves úriember szerint - teljes egészében Fortuna istenasszony jóindulatától függött. Herczeg Kálmán pedig szereti kipróbálni a szerencséjét. Talán nem véletlenül. O ugyanis közel negyven eszendelg élt Ausztráliában, ahol köztudottan nagyon szeretnek fogadni az emberek. Néhány éve tért vissza Magyarországra a legutóbbi világkiállítás helyszínéről, Brisbane-ből. Még,rf949-ben vándorolt ki a kenguruk földjére, és azóta csak rövid látogatásokra jött vissza testvéreihez. Dolgozott útépítéseknél, darukezelőként, nyugdíjazása után pedig jól megérdemelt pihenését töltötte - volna, ha 1988-ban a rokonok hívó szava haza nem csábítja. Engedett azonban a kérésnek, és - mivel másik hazájában nem volt családja - letelepedett Újszászon. Visszatérve a játékhoz és főként a nyereményhez: bár jól ismeri a magyar sport viszonyait, sok kérdésre valóban csak tippelt. Nem csoda, hiszen némelyikre valóban nem lehetett „ésszerű” választ adni. S hogy mi lesz az autóval, amelyet az elmúlt héten adtak át ünnepélyes körülmények között a Margitszigeten? Bár negyven évig autóval járta a földrésznyi országot (vagy talán éppen azért?), nem akarja megtartani nyereményét a szerencsés nyertes. Valószínűleg eladja az Opelt, és szétosztja az árát a testvérek gyermekei között. Herczeg úr ugyanis komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy esetleg mégis visszatér a tengerparti városba. Akkor pedig már nincs szükség az autóra. (SZS) Nagyváradi birkózók Túr kevén Kiss Károly ismét tűzbe hozta szurkolóit Két ok miatt is Túrkevéíe látogattunk a minap. Az egyik - s erről már hírt adtunk -, a városi sportegyesület birkózószakosztályának vezetőedzője, Kiss Kálmán, nevelőmunkájáért Jász-Nagy- kun-Szolnoíc Megyéért díjat kapott, a másik, négy év után ismét nagyváradi sportolók látogattak az alföldi kisvárosba. Több mint húsz éve már, hogy Kiss Kálmán vezetésével fejlődésnek indult a sportág Túrkevén, a hangsúlyt mindig a gyerekek kiválasztására, nevelésére helyezték. A nagy egyesületekkel nem tudták - ma sem tudják - felvenni a versenyt, ügyesebb fiataljaikat a felnőttkor küszöbén rendre elcsábítják az anyagilag stabilabb fővárosi klubok. Érdekes módon általában mindig az alacsonyabb kategóriákban találtak olyan apróságokat Keviben, akiben fellelhető volt a tehetség szikrája. Mi vei a középső súlycsoportok rendkívül zsúfoltak - az átlagemberek 60-80 kg között vannak - érthétő, hogy vagy a nagyon könnyűek, vagy a túlsúlyosak között lehetett hamarabb eredményt elérni, márpedig a gyerekeknek szükségük van sikerélményre. A kudarcoknak lemorzsolódás a vége, erre jó bizonyítékot szolgáltatnak azok a tizenévesek, akik túl hamar kerülnek ki az otthon „melegéből”. Fejlődésük megtorpan, s ha nem találnak vissza időben a rendes kerékvágásba, előbb- utóbb befejezik a versenyzést. Pedig kezdetben micsoda álmokat szövögettek! Azok azonban, akiknek volt (van) türelmük végigjárni a „szamárlétrát’’- mint például Bíró Lászlónak (12-szeres magyar bajnok, Eb-aranyérmes, vb- ezüstérmes), Kiss Károlynak (IBV I., serdülő vb III. helyezett, magyar bajnok), Szarka Imrének (serdülő vb- ezüstérmes) vagy Kiss Sándornak (magyar bajnok, olimpikon) - nemzetközi téren is megállják a helyüket. Előfordult, hogy egyszerre öt Túrkevén nevelkedett birkózó is tagja volt a magyar válogatott keretnek. Az évek folyamán remek kapcsolat alakult ki a Túrkevei Városi Sportegyesület és a Nagyváradi Sportiskola között. Kezdetben a birkózók, majd a kézilabdázók is felváltva látogattak a „szomszédba” egy-egy erőpróba erejéig. A három évvel ezelőtti romániai események azonban visszavetették a szépen fejlődő sportkapcsolatokat, ennek feltámasztásán fáradoznak Kiss Kálmá- nék. Ezért hívták meg az augusztus 20-i ünnepségre és egy csapattalálkozóra egykori partnereiket. Igaz, ezúttal nem az eredmény volt a fontos. Szabad- és kötöttfogásban összesen tizenkét párban léptek szőnyegre az együttesek. A túrkeveiek a látványosság kedvéért csatasorba állították hazalátogató váloga- tottaikat, Kisst, Szarkát és Lakatost. Serdülő, ifjúsági, junior és felnőtt versenyzők egyaránt komolyan vették a barátságos összecsapást, így élvezetes, akciókban gazdag mérkőzéseknek lehettek tanúi a csarnokot megtöltő nézők. Örömük teljes lehetett, hiszen fölényes túrkevei diadal született, valamennyi Kiss-tanítvány győztesen hagyhatta el a szőnyeget. (GJ.)
