Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-24 / 199. szám
* Kerékpár Csak szolnokiak a dobogón Harminchatodik alkalommal rendezték meg a tiszántúli kerékpáros körversenyt, melyen Steig Csaba kivételével a teljes magyar élmezőny, valamint francia és német „drótszamarasok” álltak rajthoz. A szolnoki kerekesek szép emlékeket őriznek a legnagyobb hagyományokkal rendelkező hazai viadalról, hiszen tavaly is közülük kerültek ki a dobogósok. A négynapos viadal nyitányára Gyulán került sor, ahol nézők százai buzdították a kritériumverseny résztvevőit. Bemelegítésként a cukorgyáriak vendégmunkása, Suvi Tovio szerzett egy harmadik helyezést, ezzel megadva az alaphangot a másnap délelőtti időfutamokra, valamint a Szegedig tartó 128 kilométeres országúti menetre. Úgy látszik, a litván fiú semmit sem akart a véletlenre bízni, elszakadt a mezőnytől - közel két perccel nyerte a szakaszt -, csak hárman tudták tartani vele a lépést. Köztük volt csapattársa, az 1990-es győztes Molnár Péter is. Csütörtök reggel az egyetem mellől rajtolt a hatvanegy fős mezőny. Hódmezővásárhelyig együtt tekertek, innen azonban egy ti- zennyolcas társaság „meglógott” - öt cukorgyári legény tartott a csoporttal -. s egyre jelentősebb előnyre tett szert. Jó volt látni, amerre elhaladtak a kerékpározók, érdeklődők százai hangos ovációval lelkesítették őket. A Szolnok kertvárosi befutó után világossá vált mindenki számára, ha valami váratlan esemény nem jön közbe, ezúttal is a Tisza partján marad a győztesnek járó serleg. Az utolsó napra két részre bontották a rendezők a még megmaradt 148 km-es távot. Délelőtt Karcagig, délután Püspökladánytól Debrecenig taposott a mezőny. Törökszentmiklósnál két fradista - Eisenkrammerés Antalfi - megpróbált meglépni, de a cukorgyáriak időben kapcsoltak, nyolcán összeálltak, s 60 km/h-s átlaggal „lánctalpat” menve - húszméterenként váltották a vezetőt - lehetetlenné tették az előzést. Ezáltal annyira elkészültek erejükkel fővárosi ellenfeleik, hogy rövid idő múlva feladták a kilátástalan küzdelmet. Szerencsétlen sportolóknak nem volt elég, hogy harminckilenc fokos hőségben kellett tekerniük, még ráadásul „oldalpofa” szél is volt. Ez már soknak bizonyult az ifjúságiak számára, így több Harris Károly (balról) edző és győztes csapata részre szakadt a mezőny. Karcagról gépkocsikkal vitték át Püspökladányig a versenyzőket, onnan azonban ismét nyeregbe kellett szállni. Debrecen előtt összeállt egy harmincfős élboly, ahonnan sajnos váltóbovden-szakadás miatt nem tudott kilőni Suvi Tovio, így egyszerre haladtak át a kerekesek a célvonalon. A négynapos versenyt összesítésben nagy fölénnyel nyerték a Szolnoki Cukorgyár kerékpározói, hiszen a dobogó mindhárom fokára ők állhatták fel: 1. Suvi, 2. Kukk, 3. Szabó. Ezek után természetes, hogy a csapatversenyben is a zöld-fehérek (Szabó, Molnár, Suvi, Kukk) diadalmaskodtak, megelőzve a francia és a német együttest. A legjobb magyarnak, járó Kucsera Kupát Szabó Lajos nyerte. Egy évig őrizheti vitrinjében. (géléi) Ez év februárjában azonban megalakult az igencsak hosszú nevű ML Motocross és Old Bo\ Speedvay Team Sport Club Szolnok egyesület, melynek lelke - stílusosan motorja - Mészáros László, a sokszoros magyar bajnok. A jelenleg tizenhat főt számláló társaság azt a célt tűzte maga elé, hogy elfogadtatja, mi több. újra népszerűvé teszi itt is az egyre sikeresebb és egyre nagyobb tömegeket vonzó sportágat. Első lépésként a hét végén rendeztek motocross versenyt.A tűző nap és a közel negyvenfokos meleg ellenére jó néhány érdeklődő látogatott ki a Beseny- szögi úti laktanya melletti pályára. A szolnoki indulókon kívül rajthoz álltak túrkeveiek, török- szentmiklósiak, sőt még Nagy- kátáról is érkeztek „porfelhőlovagok”, akik két kategóriában - speciál és széria - szerepeltek a tíz perc plusz két körös futamokban. Ezen a napon - hűen Cou- bertin báró eszméjéhez - valóban nem az eredmény, hanem a részvétel volt a fontos. Az első jól sikerült találkozót remélhetőleg követi a többi. Amint Mészáros László elmondta: jövő évtől szeretnének legalább három versenyt rendezni. Persze ehhez az is szükséges lenne, hogy a pályát hosszabb időre Lövészek a Turul Vándorkupáért Jól tüzelt a légvédelmi tüzérdandár Fegyverropogás töltötte be szombaton az MTTSZ Szolnoki MÁV Lövészklub Véső utcai lő- terét. De ez a fegyverropogás egészen más célt szolgált, nem olyant, mint amilyen a földrész j egyes országaiban napjainkban ' történik. A MÁV LK Szent István napjára írt ki egyéni és csapatversenyt a Turul Vándorkupáért. Indulhatott minden büntetlen előéletű, 14. évét betöltött magyar állampolgár, aki az idén hivatalos versenyen még nem vett részt.- Szeretnénk újra feléleszteni és megvalósítani a régi szép hagyományos polgári lövészéletet - egyben népszerűsíteni is a sportágat - hangsúlyozta Dobos Mihály, a MÁV LK edzője. - Egyelőre azonban nehéz helyzetben vagyunk, hiszen támogatást már nem kapnak a lövészklubok, önállóak, saját magukat kell eltartani, ehhez támogatókat keresnek, de nem sok sikerrel. Bizonytalan a sorsa a hat évvel e/előtt épült, de már felújításra szoruló szép székháznak is, a lőtérre] együtt. A nehézségek ellenére is tizenkét háromfős csapat és öt egyéni versenyző nevezett a Turul Vándorkupára. Előzőleg némi térítési díj ellenében lehetőség nyílt edzésre is, sőt, akinek nem volt fegyvere, pisztolyt is kölcsönözhetett. Sajnálatos, előzetes nevezése ellenére távol maradt a rendőrség, egyes honvédségi alakulatok, de mint megtudtuk, a közbejött szolgálati elfoglaltság miatt. Jöttek viszont a megye régi lövészklubjai Török- szentmiklósról, Kenderesről, Tiszafáid várról, Kisújszállásról és természetesen Szolnokról. A Turul Kft. Fegyver-és Vadászboltja vándorserleget ajánlott fel a győztes csapatnak, az egyéni első három helyezettnek pedig tiszteletdíjat. A versenyen tíz próbalövést negyven értékelt lövés követett standard pisztollyal, a fegyverfogás pedig történhetett egy, illetve két kézzel. Elénk érdeklődés kísérte Hering István egykori válogatott kerettag szereplését. de ezúttal messze elmaradt régi formájától. Nem úgy a tiszaföld- vári Kocsi István, aki jó teljesítménnyel utasította maga mögé a mezőnyt. Csapatban a légvédelmi tüzérek egyenletes teljesítménnyel győztek. Az ünnepélyes eredményhirdetéskor Molnár János, a MÁV LK ügyvezető elnöke osztotta ki a díjakat, zárószóként pedig elhangzott az a remény, hogy anyagiak hiányában sem szűnnek meg a klubok és jövőre is megrendezhetik a Turul Vándor- kupát. Egyéniben: I. Kocsi István (Tiszaföldvári LK) 359, 2. Erős Mihály (Légvédelmi Tüzérdandár) 358, 3. Kézér Gyula (Szolnoki Vegyiművek SE LK) 356 kör. Csapatban első és egyben a Turul Vándorkupa védője: Légvédelmi Tüzérdandár Szolnok (Révész Sándor 348, Erős Mihály 358, Fekete Ferenc 339 kör), 2. Szolnoki MÁV LK A, 3. Tiszaföldvári Lövészklub. (pi) megkapják. így talán Szolnokra lehetne hozni az országos bajnokságegyik futamát. Emellett a motorsport másik ága, a salakmotorozás is otthonra találhat a Tiszaligeti Stadionban, ha sikerül megegyezni az illetékesekkel. Akkor pedig akár nemzetközi versenyeket rendezhetnek a városban. Ha mindezt sikerül megvalósítani, Szolnok a magyar motorsport új fellegvára lehet. Sok sikert hozzá! Eredmények:SpeciáI kát.: 1. Zsíros Zoltán (Honda) Nagy- káta, 2. Bíró Attila (Yamaha) Szolnok, 3. ifj. Mészáros László (Kawasaki) Szolnok, 4. Ber- kó Lajos (CZ) Tiszavárkony, 5. Egedi László (Yamaha) Abony. Széria kat.:l. Győri József (MZ) T úrkeve, 2. Makai Sándor (CZ) Szolnok, 3. Ur- bán Zsolt (CZ) Rákóczifalva, 4. Földvári Gábor (MZ) Tö- rökszentmiklós, 5. Kálmán Csaba (CZ) Szolnok. (Szilvási) Fotó: Novák Negyedszázad után Bizony régen rendeztek már Szolnokon motoros derbit! Utoljára három évvel ezelőtt volt megyeszékhelyünkön old boy verseny, azelőtt pedig majd’ huszonöt esztendeje. Akkor bezáratták a Mátyás király úti salakpályát, és a szolnoki motorsport azóta „Csipkerózsika-álmát” aludta. Földvári (56-os) „talajfogas" előtt Motocross Célra tartas. Balról Szabó Janos ( MÁV LK), Serfőző Imre és Kiss Gábor (Sz. \ eg\ imúvek).