Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-22 / 198. szám

1992. AUGUSZTUS 22. Szabadidőben —családi körben 11 Mikor és hogyan? A gyermek korholásának pszichológiája A gyermeknevelés egyik nehezen megválaszolható kérdése, hogy a rosszalkodásra, csínytevésekre hogyan reagáljon a szülő. Egész sor olyan szülői magatartásforma alakult ki, amely pedagógiailag hibás, s a kívánatossal éppen ellentétes hatást vált ki. Gyakori ay,örök veszekedő, és ellenpárja, a mindent elnéző típus, a két véglet közé sorolható számos egyéb változat. (Hogy csak néhányat idézzünk: vannak, akik „belebetegszenek” egy intőkönyvi bejegyzésbe, má­soknál se vége, se hossza prédikációknak, megint mások a „ha még egyszer...” - kezdetű ijesztgetésekkel próbálják büntetni, megelőz­ni a gyerekek kisebb-nagyobb ballépéseit.) Első szabály az, hogy - nincsenek szabályok. Minden gyerek más egyéniség, más alkat, s nincsenek pedagógiai dobozok, amelyekbe beskatulyázhatók. A fegyelmezésnek, a nevelés módszerének tehát testre szabottnak kell lennie, különben vagy hatástalanul pereg le a gyerekről vagy éppen negatív hatásokat vált ki. Fontos és megszívlelendő tapasztalat, hogy noha a rossz szülői magatartástípusok sokban különböznek egymástól, közös ismertető- jegyük, hogy nem a gyermek cselekedete, hanem a szülő hangulata játssza bennük a főszerepet. (Ráéreznek erre a gyerekek is: ha a rossz bizonyítványt „alkalmas’ ’ pillanatban teszik a papa vagy a mama elé, megússzák egy fejcsóválással vagy ejnye-bejnyével: ha rossz az időzítés, olyan vihar támad, hogy zeng belé a ház.) A korholásnak, szidásnak sohasem lehet az a rendeltetése, hogy a szülő saját feszült­ségeit vezesse le. Ha ezt teszi, kudarcra ítéli nevelési módszereit. S ha már az időzítésnél tartunk: a „bűnt” lehetőleg minél hama­rabb kövesse a „bűnhődés”. Tehát ott és akkor kell szóvá tenni a hibás magatartást, ahol és amikor tapasztaljuk. Az ilyen fegyelme­zésnek vagy megrovásnak szinte mindig megvan a létjogosultsága és a hatása. A nevelő hatás szempontjából meghatározó, hogy a kirótt büntetés arányos-e az elkövetett csíny, fegyelemsértés stb. súlyával. Ha szú­nyogból elefántot csinálunk - vagy fordítva - szembekerülünk a gyermek igazságérzetével, s előbb-utóbb elmosódnak előtte a „sza­bad-nem szabad’ ’ határai. Hasonló pedagógiai zsákutcába Visz az is, ha az édesanya és az édesapa nem egyforma mércével mér. Az efféle kettősség ugyanolyan ártalmas, mint az, ha másra nevel a család és másra az iskola, mert kioltják egymás hatását. Ferenczy Europress Illem és jó modor Telefóniában: aki goromba, az gyáva A párbeszédnek, az egymás közti érintkezésnek és gondolat- közlésnek mind nagyobb ré'izét sajátosan személytelen fo'rmá^ ban, „távbeszélgetésként” bo­nyolítjuk le. Természetes tehát, hogy a telefon térhódításával párhuzamosan kialakultak a te­lefonálás illemszabályai is. (Alighanem a magyar telefónia elmaradottsága magyarázza és menti, hogy e szabályok nálunk még nem igazán gyökeresedtek meg.) Vegyük például a bejelentke­zést. Ha hivatalban, intézmény­nél, bármilyen közületnélcsörög a készülék, az illendőség azt dik­tálja, hogy elsőként a hívott fél, a keresett állomás „gazdája” mutatkozzék be, valahogy így: XY önkormányzat (vállalat, hi­vatal stb.), jó napot kívánok . . . Ha a vonal az adott intézmény központjába futott be, a hívónak nem kell bemutatkoznia, csupán a köszönést viszonoznia, s be­mondani a keresett személy né­vét, mellékének számát, esetleg a részleget, ahol dolgozik. Kap­csolás után már más a kívána­lom: ekkor a hívónak illik első­ként kilépni a névtelenségből, s bemutatkozás után kérni a kere­sett személyt. Magántelefon tárcsázásakor egyértelmű és alapvető udvari­assági szabály, hogy a telefo­nálónak kell elsőként köszönnie, bemutatkoznia, s csak ezután kö­vetkezhet minden más közlendő. Nehezebben betartható, de ta­lán indoklást sem kívánó köve­telmény, hogy a telefon-eszme­cserét fogjuk rövidre. Ez első­sorban a hívótól várható el, már csak azért is, mert nem tudhatja, hogy felcsörgetett partnere ép­pen akkor ráér-e, nem készül-e valahova, nem szakította-e meg valamilyen fontos foglalatossá­gát a hívás miatt. Bosszantó - s manapság nem is olcsó - a téves kapcsolás. A hívottnak tudnia kell, hogy nem ő az első számú kárvallott, ha­nem a másik fél; annak pedig akkor is illik elnézést kérnie a zavarásért, ha legszívesebben földhöz vágná a kagylót... A telefonetikett elleni egyik legsúlyosabb vétség az udvariat­lan hangnem. A táv-odamondo- gatás és -beolvasás (tetézve eset­leg a kagyló lecsapásával) már a kultúrálatlan érintkezés iskola­példái közé tartozik. Van olyan illemkódex, amely ennek kap­csán csak annyit mond: telefo­non gorombáskodni csak gyáva emberek szoktak. Ferenczy Europress Alma­torta Hozzávalók (kb. 12 szelet­hez): 12 dkg vaj vagy margarin, 15 dkg liszt, 5 dkg darált dió, 3 dl tejszín, 1 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliacukor, 2 evőkanál darált dió, 20 dkg sárgarépa. A zsiradékot, lisztet, sót, cuk­rot, 3 evőkanál hideg vizet elke­verjük, majd 1 óra hosszára hi­deg helyre tesszük. A sárgarépát lereszeljük, és levét kinyomkod­juk. Az almát meghámozzuk, félbevágjuk és kimagozzuk. A tojás sárgáját, tejszínt, cukrot és vaníliacukrot elkeverjük. A tész­tát a sütőformánál kissé na­gyobbra kinyújtjuk, a maradék tésztát a széléről levágjuk. A tésztát villával megszurkáljuk, a fél almadarabokat rátesszük, és darált dióval megszórjuk. A re­szelt sárgarépát és a tojásos ke­veréket összekeverjük, és a süte­mény tetejére kenjük. Dióval megszórjuk, majd előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük. Idősen is egészségesen- Idős emberek általában.(ri^ijn éreznek szomjúságot. Mégis fon­tos, hogy naponta rendszeresen igyanak legalább nyolc csészényi folyadékot.- Zsír helyett olajjal készüljenek az ételek, és margarint adjunk vaj helyett, ezeknek kedvezőbb a hatá­suk a szívre és a vérkeringésre. Háztartás Ahogyan én csinálom Meggyőződésem, hogy a háziasszonyt legin­kább a konyhája minősíti; úgy is mondhat­nám, a konyha a névjegye. A konyha kül­leme, tisztasága, felszereltsége, meg az is, ahogyan a ház asszonya mozog, dolgozik benne. Jól felszerelt, tiszta konyha - és sok bevált fogás, ügyes háziasszonyi praktika: én erre szavazok. E praktikákból nyújtok most át egy kis csokorra va­lót, ahogy eszembe jut, s ahogyan én csinálom. Sosem dobom ki például a megmaradt péksüte­ményt, fehér kenyeret. A száraz kifliből reszelt prézli sokkal finomabb, mint a bolti mostohatest- vére. A fehérkenyérből vágott apró kockákat meg­szárítom. 5-10 dekás adagokban nejlonzacskóba töltöm, a zacskó száját vasalóval „meghegesz­tem”, s a pirított kockának való a spájzban várja, hogy mikor lesz rá szükség a zellerkrém, a borsó- püré, tejfölös-kapros saláta, a gombakrém- vagy rántott leveshez. Külföldi utazásaimról azelőtt sosem értem haza egzotikus fűszerek, pikáns grill- vagy salátakeve­rékek nélkül. De nincs az a capribogyó, cayennei bors, Tabasco-kivonat, Worcester-szósz, fokhagy­maolaj, ami ki ne fogyna egyszer! És mert az ember nem szaladgálhat minden negyedévben gin- zenggyökérért Bécsbe, elkezdtem körülnézni a ha­zai piacokon. így fedeztem fel mindazt, amit déd­anyáink már jól ismertek, de mi elfelejtettünk: hogy az őrölt majoránna, a borsikafű, a citromfű, a borsmenta, a turbolya és társai milyen meglepő sikerrel pótolják a trópusi „fűszerszámok” ízét. Salátákba, körözöttekbe, szendvicskrémekbe, pás­tétomba, töltött tojáshoz kitűnő például az apróra vágott snidling. Apropó, snidling! Sokat bosszan­kodtam amiatt, hogy ha egyszer-kétszer lecsupál- tam zöld szálacskáit, napok alatt elszáradt, s dob­hattam a szemétbe. Ma már - Bálint gazda műsorá­ból - megtanultam, hogy a snidlinget sosem szabad „lefejezni4’, mindig a tövénél kell levagdalni. Ha utána naponta egy-két órára kevés vízbe állítjuk az alul kilyukasztott tejfölöspohárban, hónapokig új­ra meg újra kinő. „Erkélykertészetem” egyik sztárja manapság: a zsázsa. (Nem zsálya - zsázsa!) Vegyes vitamintá­lak, olajos-ecetes saláták elmaradhatatlan fűszer- növénye volt régen nálunk, s ma is az Nyugaton».. Amikor vetőmagját véletlenül felfedeztem hazai vetőmagboltjainkban, rögtön rácsaptam. Homokot tettem egy öblös cseréptálba, s egy csapott evőka­nálnyit - sekélyen - elvetettem a zsázsamagból. Kevés vízzel locsolgatva - ha száraz a földje - egy hét múlva már „kaszálhatjuk” is a 6-7 centire nőtt, aprócska levelű, csípős ízű fűszernövénykét. Má­sik erkélyi termésem az ugyancsak magról vetett menta. A Lajtától nyugatra a fagylaltkehely, a hi­deg gyümölcsleves, a tejszínhabos eper vagy a dinnyesaláta elképzelhetetlen a díszítő és ízesítő friss mentalevelek nélkül. A harmadik sztár a mag­ról vetett petrezselyem - lehetőleg a fodros fajtájú -, ami kitűnően felhasználható hidegkonyhai ké­szítményekhez, köretekhez, salátákhoz, sültestá- lakhoz. A beáztatott szárazbabot, feles borsót, lencsét másnap annnyi hideg vízbe tegyük fel főzni, amennyi ellepi. Felforrás után ezt a levet öntsük le. a hüvelyest öblítsük át folyó vízben, s úgy tegyük fel ismét főni. Meglátják, mennyivel kevésbé okoz felfúvódást, mint egyébként! Néhány jó tanács krumpliügyben: megesik, hogy a krumpli - ha kell, ha nem - szétfő. De csak akkor, ha a háziasszony elfelejt a hámozott burgo­nya levébe pár csepp ecetet, a héjas burgonyáéba egy evőkanál sót tenni. A rakott krumpli, a burgo­nyasaláta akkor gusztusos, ha a karikák épek ma­radnak. Szétfőtt, repedt burgonyából az étel lehet jó ízű. de szép nem! Hogyan lehet megelőzni a szétfővést? Úgy, hogy a héjas burgonyát csak félpuhára főz­zük; majd levéve a tűzről, saját gőzében hagyjuk fedő alatt megpuhulni. Gyakori panasz, hogy a héjában főtt burgonya karikái összetapadnak, sőt - hála a vegyszeres gyomirtásnak - tisztítás után megfeketednek. Mindkettőt megelőzhetjük, há a forrón meghámo­zott, felkarikázott burgonyát gyengén ecetes-sós vízben hagyjuk kihűlni. Utána leszűrjük, s jöhet rá a majonéz. A magyaros krumplilevest - a paprikás-hagymát rántás mellett, esetleg helyett - önmagával sűrítsük: a befejezés előtt vegyünk ki a levesből egy-két merőkanál burgonyát, törjük át, és keverjük vissza a levesbe. Zsírszegény diétázóknak, fogyókúrá­zóknak melegen ajánlom. :? 3 Nyíri Éva Pulóver - színes ceruzákkal Egy jó kis pulóver, lehetőleg a legújabb mozaikmintával, bi­zony minden kislány álma, vá­gya. Hűvös napokon kisiskolá­saink bizonyára boldogan vise­lik. A bemutatott modell tanuló­munkának is alkalmas, ha a 10- 12 év körüli gyermek éppen is­merkedik a kötőtűkkel és a fona­lakkal. A munkadarab az egyenes ol­dalvonalak, a sima, a fordított szemek gyakorlása mellett lehe­tőséget ad a szaporítás (ujja ol- dalszélck) megtanulására. Az eleje díszítése készülhet utólag szemet utánzó öltésekkel vagy szálátemeléssel. A képen látható modellen a függőleges ceruzák zöld, piros, narancssárga színű fonallal, a vízszintes ceruzák kék, citromsárga fonallal készül­tek. Hozzávalók: 25 dekagramm Firenze fonal, 3-as, 3,5-es kötő­tű. Kötésminták: Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. f«hrfr al apszi n s 3 ,0* £ & * r o 0) m TTTTT <A o C o V» o c TTTT Alapminta: a munka jobb ol­dalán sima, a bal oldalon fordí­tott szemeket kötünk. Szempróba: 21 szem x 28 sor = 10 centiméter. Háta: 3-as kötőtűvel. 70 szem­re kezdjük, patenlmintával 4 centiméter kezdőszélt kötünk, a munkát 3,5-es kötőtűvel, alap­mintával folytatjuk. A kezdéstől számított 39 centiméter elérése után ismét 3-as kötőtűvel, pa­tentmintával dolgozunk, 2 centi­métert kötünk, majd a szemeket az alapszemnek megfelelően le­fogyasztjuk. Eleje: a hátrésszel azonos szem- és sorszámmal és mintá­val kötjük. Szálátemeléses tech­nikával a következő szem- és színelosztással dolgozunk az alapmintás rész első sorától: 10 szem fehér; 8 szem narancs- sárga, 8 szem piros, 8 szem zöld, 36 szem fehér. Ujja: 3-as kötőtűvel, 28 szem­re kezdjük, patentmintával 4 centiméter magas kezdőszélt kö­tünk. A következő sortól 3,5-es kötőtűvel, alapmintával dolgo­zunk, az első sorban 14 szemet szaporítunk (42), majd mindkét oldalszélen, minden 10. sorban szaporítunk 8x1 szemet (58). A kezdéstől számított 34 centimé­ter elérése után a szemeket egyenként, lazán lefogyasztjuk. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint alapszí­nű és alapvastagságú fonallal összevarrjuk. A vállrészeket az üjjaszéltől kiindulva, a nyak felé haladva 14 centiméter távolság­ban összevarjuk. Az ujjvégző- dés, a váílszél 1 szem, 1 szél­szem összedolgozásával készül. Az eleje-oldalfelületet színes motívumokkal díszítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom