Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-21 / 197. szám
1992. AUGUSZTUS 21. Hazai tükör 3 90 éves a Szolnoki Művésztelep Reprezentatív kiállítás a Szolnoki Galériában Részlet a földszinten látható válogatásból, amely 90 év remekeit óleli fel Látlelet , v Tapintat és önmérséklet A szellemi libanonizálódás riasztó jelenségét egyre nehezebb megszokni. Vélhetően csak azok lelkesednek ezért, akik a „minél rosszabb, annál jobb” morálisan egyáltalán nem igazolható álláspontját fogadják el. Félelmetes sértettségek munkálhatnak abban, ha a politikai viták hangneme ennyire eldurvul. Mert aki politikai vitát folytat, nemcsak arra törekszik, hogy igaza legyen, hanem egyúttal meg is akarja semmisíteni ellenfeleinek társadalmi és szellemi egzisztenciáját. Ám az erőszakosság semmilyen módon nem fogadható el. Ha valaki úgy érzi, újra zsarnokságban él, legelőször is a bizonyítékokat kellene egyértelművé tennie. Nem ráolvasással és nem megbélyegzéssel, hanem a megfellebbezhetetlen tények alapján. Mint ahogyan nem elég csupán azt szajkózni, hogy a kommunista hatalomátmentők döntik romba az országot, hanem félreérthetetlenül meg kellene nevezni őket. Akár függetlenül attól is, hogy az államszocializmus nyomorító évtizedei nem egyformán nyomorították meg az állampolgárokat. A mostani „múlttagadók” legtöbbje az előző rendszerben sem élt túlságosan rosszul. Merőben pszichológiai szempontból persze érthető a felháborodás és az előző rezsim kíméletlen kritikája. Amit végső soron nem hasonlíthatunk egyébhez, mint ahhoz az érzéshez, mely a szabadság hiányából táplálkozik. Az ellenszenv, a harag, a bosszúállás indítékai is ebből származnak. Csak közben a tapintat és az önmérsékelt erénye menthetetlennül elvész. Nem is sejtvén, hogy nem egészen két év múlva feltehetően ugyanígy működik majd a bűnbakkeresés mechanizmusa. Vagyis a számonkérés és a felelősségre vonás megszakíthatatlan láncolat, melynek következtében vesztes lehet az is, aki tisztességes eszközökkel harcolt a hazugságok ellen. Akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon. Mert valóban nem könnyű felismerni, hogy hosszabb távon milyen hátrányokkal jár a rendíthetetlen eszmei elkötelezettség. S ebben az esetben nem a személyes meggyőződés értékének kétségbevonásáról van szó, hanem csupán arról, hogy a rögeszmékhez való ragaszkodás túlságosan sok becsvágyat ébreszthet a „rendcsinálás” szükségessége iránt. Keresztényi-nemzeti alapon ugyanúgy, mint a kompromittálódott baloldali eszmék alapján. Anélkül méghozzá, hogy a többség véleményét bárki is komolyan venné. A hatalomért folytatott harc ugyanis mindig az ellenfél társadalmi pozíciója, közéleti presztízse és önbizalma ellen indít támadást. Másként érthetetlen lenne az erőszakosság és a türelmetlenség térhódítása. Kerékgyártó T. István Július végén 587 ezer munkanélküli A Szolnoki Művésztelep hivatalos születésnapja június 29-e, Péter-Pál napja, de az ünneplésre, s az ehhez kapcsolódó kiállítás megnyitására augusztus 20- án került sor a Szolnoki Galériában. 1902 júniusának Péter-Pál napja előtt már több mint ötven évvel megjelent Szolnok a képzőművészetben. A kiváló festői témákat kínáló város felfedezője a képzőművészet számára August von Pettenkofen, ismert osztrák festő volt. Az ő és honfitársai felfedezőútjai az 1850-es évek elejétől mintegy két évtizedig, az 1870-es évek elejéig tartottak. A XIX. század második felének kísérletező szellemisége a képzőművészeket is a valóság alaposabb megismerésére ösztönözte. Ez a folyamat a Szolnoki Művésztelep előtörténetében is felfedezhető. A kolorisztikus gazdagodás lehetősége mellett tematikus újdonságokat is jelentett a természetben történő festés. Szolnok felfedezése a művészet számára a magyar művészek részéről a XIX. század hetvenes éveinek közepén kezdődött meg. Az első magyar művész, aki Szolnokon dolgozott, Böhm Pál volt. A Tisza tájképi motívumai, Szokásos szerda délelőtti tájékoztatóján Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere először a nyári szünet utáni első közgyűlés napirendjeiről szólt a helyi sajtó képviselőinek. Elmondta, hogy augusztus 25-én délután tárgyalja a közgyűlés Kéri József alpolgármester előterjesztésében a városháza első féléves költségvetésének végrehajtását. Erről összegzésképpen annyi hangzott el, hogy az önkormányzat továbbra is működőképes, mert túlköltekezés nem történt. Jövő kedden elhangzik majd egy előterjesztés a lakossági távhőszolgáltatások díjának támogatásáról is. Ezzel a javaslattal lényegében a város vezetése a díjbefizetési folyamatokat szeretné segíteni. Rengeteg ugyanis a kintlévőség, a díjhátralék, így a polgármesteri hivatal a szociálisan rászorulók számára egy bizonyos összeggel hozzájárul a hátralékok visszafizetéséhez. Dr. Lengyel Györgyi alpolgármester az általános iskolai tanulók tankönyv- és tanszervásárlásának támogatásáról nyújt be javaslatot. A végrehajtás nem központilag, a városháza által vezényelve történne, hanem a veszélyeztetett gyerekek száma szerint egy keretösszeget adnánk a város iskoláinak, és ők döntenék el, hogy a rászorultság vagy a „mindenki kapjon” elv alapján osztják el a pénzt - mondta Várhegyi Attila. a napbarnított halászok, hajóvontatók, cigányok életét bemutató képei születtek itt. Szolnok színgazdag világának avatott mestere Deák Ebner Lajos volt. Képeit a szolnoki piac színes forgataga, az ólomszürke égbolt felszabadult színei a magyar plein air kiemelkedő alkotásává teszik. E vidék festőiessége hatott a kor másik kiemelkedő művészegyéniségére, Bihari Sándorra is. A XIX. század nyolcvanas éveitől a magyar képzőművészet sok kiváló egyénisége keresett és talált témát Szolnokon és környékén. Abban, hogy a művésztelep itt végül kialakulhatott, az is közrejátszott, hogy 1876-ban Szolnok visszanyerte megyeszékhely rangját, erőteljes fejlődésnek indult. A szolnoki telep kialakulását támogató művészek: Med- nyánszky Lásztó, Bihari Sándor, Olgyay Ferenc, Mihalik Dániel, Szlányi Lajos, Hegedűs László, Boruth Andor, Katona Nándor, Pongrácz Károly, Vaszari János, Kernstok Károly, Fényes Adolf. 1901. április 28-án megalakul a Művészeti Egyesület, amely arra hivatott, hogy megLesz egy előterjesztés az 1993. évi állami céltámogatással megvalósítható feladatokról is. A javaslat szerint a szandaszőlő- si orvosi rendelő műszerberendezésére, illetve a szandai ártézi kút fúrására kémek majd pénzt az ällgpii költségvetésből. Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban Elmondta még, hogy az ön- kormányzati vagyon hatékonyabb kezelésére önálló irodát terveznek létrehozni a polgár- mesteri team felügyelete alatt. Ez az iroda a polgármesteri hivatal berkein belül, de nagyobb mozgástérrel működne. Rátérve a tájékoztató második pontjára, Várhegyi Attila elmondta, hogy hamarosan az utcán lesz a Damjanich János Múzeum és a szolnoki önkormányzat közös, reprezentatív kiadványa, 90 éves a Művésztelep címmel. A városháza célja egy szolnoki sorozat létrehozása. Á minden évben megjelenő egy vagy két kiadvánnyal a város értékei, a jelen értékei közelebb kerülhetnek a polgárokhoz. Várhegyi Attila ezek után röviden válaszolt az MDF városi szervezetének júliusban közzétett vádjaira: építtesse a műtermi házakat. A Szolnoki Művésztelep igen rövid idő - két év - alatt épült fel. Az első két épület ünnepélyes átadására 90 évvel ezelőtt, 1902. június 29-én került sor. S hogy kik dolgoztak itt, milyen nagy művészegyéniségek, még felsorolni is nehéz. Csak né- hányan közülük: Fényes Adolf, Koszta József, Aba Novák Vilmos, Chiovini Ferenc, Pólya Tibor, Pátzay Pál, Bernáth Aurél. A második világháború után új nemzedék élt itt, s sokan közülük folytatják a munkát ma is: Bara- nyó Sándor, Berényi Ferenc, Fazekas Magdolna, Meggyes László festők, Agotha Margit grafikus, Nagy István, Simon Ferenc, Pogány Gábor, Szabó László szobrászok. „Lehet, hogy Pettenkofen vagy Bismarck ma nem látna bennünket egzotikusnak és szi- lajnak, mint elődeinket, de le- győzhetetlennek igen.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere az évforduló tiszteletére rendezett kiállítást, amely megtekinthető október 4-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig- Szerintem a politikai konfliktusok kezelésére a levelezés nem elfogadható módszer. Egyébként a levélben említett vádakat az MDF képviselőitől még szemtől szemben nem hallottam. Most egy személytelen szervezet mögé bújva intéztek támadást. Én nem alkalmazom ezt az adok-kapok taktikát. Egy polgármester ^S'^zmegítélését úgysem egy p9w, hanem az 1994-es helyhatósági választások mondják majd meg. De ha most szükséges a hosszabb válasz, akkor ajánlom levélíróimnak, hogy nézzék meg a Szonda-Ipsos közvélemény-kutatásának elemzését. Várhegyi Attila utolsó témaként a Pénzügyminisztérium ön- kormányzatokat is érintő, új költségvetési irányelveiről beszélt. A PM centralizációs törekvése az, hogy a helyben befolyt jövedelemadónak csak 30 százaléka marad az önkormányzatoknál. A város vezetése a tervezet ellen szól majd a megyei jogú városok szövetségének ülésén, és a város parlamenti képviselőit is megpróbálja rávenni, hogy ne támogassák a javaslatot. A több mint egyórás tájékoztató végén Várhegyi Attila polgármester megismételte azt az ígéretét, mely szerint amíg a központi adók nem csökkennek, addig Szolnokon nem lesz helyi adó, mert a lakosság nagy többsége úgysem tudná befizetni. Sz.T. A „csődhullám” utórezgései Nem hiányzik az egyezségi hajlam Az idén Jász-Nagykun-Szolnok cégei közül 60 került olyan helyzetbe,hogy (a január elsején életbe lépett, törvény előírásainak megfelelően) öncsődöt kellett jelentenie - tájékoztatta az Új Néplapot dr. Hegyvári Sándor, a megyei bíróság gazdasági kollégiumának vezetője. Július végén a csődeljárások közül 25 volt még folyamatban, 35 befejeződött, ám az utóbbiak közül csupán huszonháromban volt szükség érdemi intézésre. (A többi esetben ugyanis a bejelentés után az eljárás el sem kezdődött, például azért, mert a csődöt a közzététel előtt visszavonták.) A 23 befejezett ügy közül 13 zárult az adós és a hitelezők pénzügyi egyezségével, tíz esetben pedig felszámolási eljárás kezdődött meg a bajbajutott cégnél. A gazdasági kollégium vezetője úgy vélekedik, jó arány ez a 13:10, a fővárosban a hasonló ügyek kisebb hányada végződik a fizetni nem tudó vállalkozás talpon maradását biztosít megegyezéssel. Bár dr. Hegyvári Sándor azt is hozzáfűzte véleményéhez, hogy a csődintézmény januári újjászületése óta még kevés tapasztalatot szereztek: neháfcen ítélhető meg, a gazdaság él*képességét a megegyezések mekkora aránya szolgálja is valójában. A 60 eset közül hatban állami válldlar^iUszonhétben (ipari, me- zőga/dp;ági vagy fogyasztási) szövatR#zet, tizennyolcban kft., hatban egyéb társaság vagy gazdasági munkaközösség jelentett csődöt. 1990. május elseje óta tartoznak a „vidéki” bíróságok illetékességi körébe a vállalati felszámolási ügyek. (Korábban felszámolást csak a Fővárosi Bíróságon lehetett kezdeményezni.) 1990-ben Jász- Nagykun-Szolnok cégei közül öt ellen, tavaly 27 ellen, az idén július végéig pedig ugyancsak 27 ellen rendeltek (és tették ezt közzé a Cégközlönyben) el felszámolást. Az 59, még jelenleg is folyamatban lévő ügy közül öt állami vállalatot, 15 szövetkezetek 30 kft.-t, öt részvénytársaságot, négy pedig egyéb szervezetet érint. A Szolnok megyei bíróságon úgy ítélik meg, rajtuk nem múlik, hogy a gazdasági ügyeket jó ütemben feldolgozzák - bár a bírák munkáját nehezíti, hogy a vállalati jogászok nem ismerik eléggé alaposan a jogszabályok formai előírásait, a periratokat igen gyakran nyújtják be hiányosan. Július végén 587 ezer munka- nélkülit regisztráltak - a most közzétett adatok szerint - az Országos Munkaügyi Központban. A gazdaságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta így 10,9 százalék. Június végén 40 ezerrel kevesebben voltak munka nélkül, arányuk 10,1 százalék volt. Nagymértékben emelkedett júniusról júliusra a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma, 25 ezerről több mint 47 ezerre. Az ország egyes megyéi között jelentősek az eltérések. Szabolcsban 19,5, Borsodban 18,2, Nógrád megyében 17,8 százalékos a ráta, míg Budapesten 4,9 százalék, s ez több mint 52 ezer munka- nélkülit jelent. A fővárosi munka- nélküliek száma csaknem annyi, mint a legrosszabb helyzetű Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében nyilvántartottaké. A kötelezően előírt létszámleépítési bejelentések összesítése alapján év végéig mintegy 70 ezer munkahely megszüntetésével kell számolni. A legnagyobb leépítéseket a fővárosból, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyéből jelezték. A nyilvántartott üres álláshelyek száma július végén elérte a 27 ezret. Száz munkanélkülire viszont így is csupán 4,6 álláshely jutott. V.Sz.J. Már kapható a Csók és Könny című uj, női magazin 2. száma! Igaz történetek:- szerelemről,- bánatról,- boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című, most megjelent új női lapban. Ne feledje!!! Csók és Könny!!! •4020/2H* Nők vallanak önmagukról.... (ksz) Fotó: Mészáros János Szolnokon továbbra sem lesz helyi adó
