Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-21 / 197. szám

1992. AUGUSZTUS 21. Hazai tükör 3 90 éves a Szolnoki Művésztelep Reprezentatív kiállítás a Szolnoki Galériában Részlet a földszinten látható válogatásból, amely 90 év remekeit óleli fel Látlelet , v Tapintat és önmérséklet A szellemi libanonizálódás riasztó jelenségét egyre nehezebb megszokni. Vélhetően csak azok lelkesednek ezért, akik a „mi­nél rosszabb, annál jobb” morálisan egyáltalán nem igazolható álláspontját fogadják el. Félelmetes sértettségek munkálhatnak abban, ha a politikai viták hangneme ennyire eldurvul. Mert aki politikai vitát folytat, nemcsak arra törekszik, hogy igaza legyen, hanem egyúttal meg is akarja semmisíteni ellenfeleinek társa­dalmi és szellemi egzisztenciáját. Ám az erőszakosság semmi­lyen módon nem fogadható el. Ha valaki úgy érzi, újra zsarnok­ságban él, legelőször is a bizonyítékokat kellene egyértelművé tennie. Nem ráolvasással és nem megbélyegzéssel, hanem a megfellebbezhetetlen tények alapján. Mint ahogyan nem elég csupán azt szajkózni, hogy a kommunista hatalomátmentők döntik romba az országot, hanem félreérthetetlenül meg kellene nevezni őket. Akár függetlenül attól is, hogy az államszocializ­mus nyomorító évtizedei nem egyformán nyomorították meg az állampolgárokat. A mostani „múlttagadók” legtöbbje az előző rendszerben sem élt túlságosan rosszul. Merőben pszichológiai szempontból persze érthető a felhábo­rodás és az előző rezsim kíméletlen kritikája. Amit végső soron nem hasonlíthatunk egyébhez, mint ahhoz az érzéshez, mely a szabadság hiányából táplálkozik. Az ellenszenv, a harag, a bosszúállás indítékai is ebből származnak. Csak közben a tapin­tat és az önmérsékelt erénye menthetetlennül elvész. Nem is sejtvén, hogy nem egészen két év múlva feltehetően ugyanígy működik majd a bűnbakkeresés mechanizmusa. Vagyis a szá­monkérés és a felelősségre vonás megszakíthatatlan láncolat, melynek következtében vesztes lehet az is, aki tisztességes eszközökkel harcolt a hazugságok ellen. Akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon. Mert valóban nem könnyű felismerni, hogy hosszabb távon milyen hátrányokkal jár a rendíthetetlen eszmei elkötelezettség. S ebben az esetben nem a személyes meggyőződés értékének kétségbevonásáról van szó, hanem csu­pán arról, hogy a rögeszmékhez való ragaszkodás túlságosan sok becsvágyat ébreszthet a „rendcsinálás” szükségessége iránt. Keresztényi-nemzeti alapon ugyanúgy, mint a kompromittáló­dott baloldali eszmék alapján. Anélkül méghozzá, hogy a több­ség véleményét bárki is komolyan venné. A hatalomért folytatott harc ugyanis mindig az ellenfél társadalmi pozíciója, közéleti presztízse és önbizalma ellen indít támadást. Másként érthetet­len lenne az erőszakosság és a türelmetlenség térhódítása. Kerékgyártó T. István Július végén 587 ezer munkanélküli A Szolnoki Művésztelep hiva­talos születésnapja június 29-e, Péter-Pál napja, de az ünneplés­re, s az ehhez kapcsolódó kiállí­tás megnyitására augusztus 20- án került sor a Szolnoki Galériá­ban. 1902 júniusának Péter-Pál napja előtt már több mint ötven évvel megjelent Szolnok a kép­zőművészetben. A kiváló festői témákat kínáló város felfedezője a képzőművészet számára Au­gust von Pettenkofen, ismert osztrák festő volt. Az ő és honfi­társai felfedezőútjai az 1850-es évek elejétől mintegy két évtize­dig, az 1870-es évek elejéig tar­tottak. A XIX. század második fe­lének kísérletező szellemisége a képzőművészeket is a valóság alaposabb megismerésére ösztö­nözte. Ez a folyamat a Szolnoki Művésztelep előtörténetében is felfedezhető. A kolorisztikus gazdagodás lehetősége mellett tematikus újdonságokat is jelen­tett a természetben történő fes­tés. Szolnok felfedezése a művé­szet számára a magyar művészek részéről a XIX. század hetvenes éveinek közepén kezdődött meg. Az első magyar művész, aki Szolnokon dolgozott, Böhm Pál volt. A Tisza tájképi motívumai, Szokásos szerda délelőtti tájé­koztatóján Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere először a nyári szünet utáni első közgyű­lés napirendjeiről szólt a helyi sajtó képviselőinek. Elmondta, hogy augusztus 25-én délután tárgyalja a közgyűlés Kéri József alpolgármester előterjesztésé­ben a városháza első féléves költségvetésének végrehajtását. Erről összegzésképpen annyi hangzott el, hogy az önkormány­zat továbbra is működőképes, mert túlköltekezés nem történt. Jövő kedden elhangzik majd egy előterjesztés a lakossági távhő­szolgáltatások díjának támoga­tásáról is. Ezzel a javaslattal lé­nyegében a város vezetése a díj­befizetési folyamatokat szeretné segíteni. Rengeteg ugyanis a kintlévőség, a díjhátralék, így a polgármesteri hivatal a szociáli­san rászorulók számára egy bi­zonyos összeggel hozzájárul a hátralékok visszafizetéséhez. Dr. Lengyel Györgyi alpolgár­mester az általános iskolai tanu­lók tankönyv- és tanszervásárlá­sának támogatásáról nyújt be ja­vaslatot. A végrehajtás nem köz­pontilag, a városháza által vezé­nyelve történne, hanem a veszé­lyeztetett gyerekek száma sze­rint egy keretösszeget adnánk a város iskoláinak, és ők döntenék el, hogy a rászorultság vagy a „mindenki kapjon” elv alapján osztják el a pénzt - mondta Vár­hegyi Attila. a napbarnított halászok, hajó­vontatók, cigányok életét bemu­tató képei születtek itt. Szolnok színgazdag világá­nak avatott mestere Deák Ebner Lajos volt. Képeit a szolnoki pi­ac színes forgataga, az ólom­szürke égbolt felszabadult színei a magyar plein air kiemelkedő alkotásává teszik. E vidék festőiessége hatott a kor másik kiemelkedő művész­egyéniségére, Bihari Sándorra is. A XIX. század nyolcvanas éveitől a magyar képzőművészet sok kiváló egyénisége keresett és talált témát Szolnokon és kör­nyékén. Abban, hogy a művésztelep itt végül kialakulhatott, az is közre­játszott, hogy 1876-ban Szolnok visszanyerte megyeszékhely rangját, erőteljes fejlődésnek in­dult. A szolnoki telep kialakulását támogató művészek: Med- nyánszky Lásztó, Bihari Sándor, Olgyay Ferenc, Mihalik Dániel, Szlányi Lajos, Hegedűs László, Boruth Andor, Katona Nándor, Pongrácz Károly, Vaszari Já­nos, Kernstok Károly, Fényes Adolf. 1901. április 28-án meg­alakul a Művészeti Egyesület, amely arra hivatott, hogy meg­Lesz egy előterjesztés az 1993. évi állami céltámogatással megvalósítható feladatokról is. A javaslat szerint a szandaszőlő- si orvosi rendelő műszerberen­dezésére, illetve a szandai ártézi kút fúrására kémek majd pénzt az ällgpii költségvetésből. Sajtótájékoztató a polgármesteri hivatalban Elmondta még, hogy az ön- kormányzati vagyon hatéko­nyabb kezelésére önálló irodát terveznek létrehozni a polgár- mesteri team felügyelete alatt. Ez az iroda a polgármesteri hiva­tal berkein belül, de nagyobb mozgástérrel működne. Rátérve a tájékoztató második pontjára, Várhegyi Attila el­mondta, hogy hamarosan az ut­cán lesz a Damjanich János Mú­zeum és a szolnoki önkormány­zat közös, reprezentatív kiadvá­nya, 90 éves a Művésztelep cím­mel. A városháza célja egy szol­noki sorozat létrehozása. Á min­den évben megjelenő egy vagy két kiadvánnyal a város értékei, a jelen értékei közelebb kerül­hetnek a polgárokhoz. Várhegyi Attila ezek után rö­viden válaszolt az MDF városi szervezetének júliusban közzé­tett vádjaira: építtesse a műtermi házakat. A Szolnoki Művésztelep igen rö­vid idő - két év - alatt épült fel. Az első két épület ünnepélyes átadására 90 évvel ezelőtt, 1902. június 29-én került sor. S hogy kik dolgoztak itt, mi­lyen nagy művészegyéniségek, még felsorolni is nehéz. Csak né- hányan közülük: Fényes Adolf, Koszta József, Aba Novák Vil­mos, Chiovini Ferenc, Pólya Ti­bor, Pátzay Pál, Bernáth Aurél. A második világháború után új nemzedék élt itt, s sokan közülük folytatják a munkát ma is: Bara- nyó Sándor, Berényi Ferenc, Fa­zekas Magdolna, Meggyes Lász­ló festők, Agotha Margit grafi­kus, Nagy István, Simon Ferenc, Pogány Gábor, Szabó László szobrászok. „Lehet, hogy Pettenkofen vagy Bismarck ma nem látna bennünket egzotikusnak és szi- lajnak, mint elődeinket, de le- győzhetetlennek igen.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Várhe­gyi Attila, Szolnok polgármeste­re az évforduló tiszteletére ren­dezett kiállítást, amely megte­kinthető október 4-ig, hétfő ki­vételével naponta 10-től 18 órá­ig­- Szerintem a politikai konf­liktusok kezelésére a levelezés nem elfogadható módszer. Egyébként a levélben említett vádakat az MDF képviselőitől még szemtől szemben nem hal­lottam. Most egy személytelen szervezet mögé bújva intéztek támadást. Én nem alkalmazom ezt az adok-kapok taktikát. Egy polgármester ^S'^zmegítélését úgysem egy p9w, hanem az 1994-es helyhatósági választá­sok mondják majd meg. De ha most szükséges a hosszabb vá­lasz, akkor ajánlom levél­íróimnak, hogy nézzék meg a Szonda-Ipsos közvélemény-ku­tatásának elemzését. Várhegyi Attila utolsó téma­ként a Pénzügyminisztérium ön- kormányzatokat is érintő, új költségvetési irányelveiről be­szélt. A PM centralizációs törek­vése az, hogy a helyben befolyt jövedelemadónak csak 30 száza­léka marad az önkormányzatok­nál. A város vezetése a tervezet ellen szól majd a megyei jogú városok szövetségének ülésén, és a város parlamenti képviselőit is megpróbálja rávenni, hogy ne támogassák a javaslatot. A több mint egyórás tájékoz­tató végén Várhegyi Attila pol­gármester megismételte azt az ígéretét, mely szerint amíg a központi adók nem csökkennek, addig Szolnokon nem lesz helyi adó, mert a lakosság nagy több­sége úgysem tudná befizetni. Sz.T. A „csődhullám” utórezgései Nem hiányzik az egyezségi hajlam Az idén Jász-Nagykun-Szolnok cégei közül 60 került olyan hely­zetbe,hogy (a január elsején életbe lépett, törvény előírásainak megfe­lelően) öncsődöt kellett jelentenie - tájékoztatta az Új Néplapot dr. Hegyvári Sándor, a megyei bíró­ság gazdasági kollégiumának ve­zetője. Július végén a csődel­járások közül 25 volt még folya­matban, 35 befejeződött, ám az utóbbiak közül csupán huszonhá­romban volt szükség érdemi inté­zésre. (A többi esetben ugyanis a bejelentés után az eljárás el sem kezdődött, például azért, mert a csődöt a közzététel előtt vissza­vonták.) A 23 befejezett ügy közül 13 zárult az adós és a hitelezők pénzügyi egyezségével, tíz eset­ben pedig felszámolási eljárás kez­dődött meg a bajbajutott cégnél. A gazdasági kollégium vezetője úgy vélekedik, jó arány ez a 13:10, a fővárosban a hasonló ügyek ki­sebb hányada végződik a fizetni nem tudó vállalkozás talpon mara­dását biztosít megegyezéssel. Bár dr. Hegyvári Sándor azt is hozzá­fűzte véleményéhez, hogy a csőd­intézmény januári újjászületése óta még kevés tapasztalatot szerez­tek: neháfcen ítélhető meg, a gazda­ság él*képességét a megegyezé­sek mekkora aránya szolgálja is valójában. A 60 eset közül hatban állami válldlar^iUszonhétben (ipari, me- zőga/dp;ági vagy fogyasztási) szövatR#zet, tizennyolcban kft., hatban egyéb társaság vagy gazda­sági munkaközösség jelentett cső­döt. 1990. május elseje óta tartoznak a „vidéki” bíróságok illetékességi körébe a vállalati felszámolási ügyek. (Korábban felszámolást csak a Fővárosi Bíróságon lehetett kezdeményezni.) 1990-ben Jász- Nagykun-Szolnok cégei közül öt ellen, tavaly 27 ellen, az idén július végéig pedig ugyancsak 27 ellen rendeltek (és tették ezt közzé a Cégközlönyben) el felszámolást. Az 59, még jelenleg is folyamat­ban lévő ügy közül öt állami válla­latot, 15 szövetkezetek 30 kft.-t, öt részvénytársaságot, négy pedig egyéb szervezetet érint. A Szolnok megyei bíróságon úgy ítélik meg, rajtuk nem múlik, hogy a gazdasági ügyeket jó ütem­ben feldolgozzák - bár a bírák munkáját nehezíti, hogy a vállalati jogászok nem ismerik eléggé ala­posan a jogszabályok formai elő­írásait, a periratokat igen gyakran nyújtják be hiányosan. Július végén 587 ezer munka- nélkülit regisztráltak - a most köz­zétett adatok szerint - az Országos Munkaügyi Központban. A gaz­daságilag aktív népesség és a mun­kanélküliek aránya, azaz a munka­nélküliségi ráta így 10,9 százalék. Június végén 40 ezerrel keveseb­ben voltak munka nélkül, arányuk 10,1 százalék volt. Nagymérték­ben emelkedett júniusról júliusra a regisztrált pályakezdő munkanél­küliek száma, 25 ezerről több mint 47 ezerre. Az ország egyes megyéi között jelentősek az eltérések. Sza­bolcsban 19,5, Borsodban 18,2, Nógrád megyében 17,8 százalékos a ráta, míg Budapesten 4,9 száza­lék, s ez több mint 52 ezer munka- nélkülit jelent. A fővárosi munka- nélküliek száma csaknem annyi, mint a legrosszabb helyzetű Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében nyilvántartottaké. A kötelezően előírt létszámleépítési bejelenté­sek összesítése alapján év végéig mintegy 70 ezer munkahely meg­szüntetésével kell számolni. A leg­nagyobb leépítéseket a fővárosból, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szol­nok megyéből jelezték. A nyilván­tartott üres álláshelyek száma júli­us végén elérte a 27 ezret. Száz munkanélkülire viszont így is csu­pán 4,6 álláshely jutott. V.Sz.J. Már kapható a Csók és Könny című uj, női magazin 2. száma! Igaz történetek:- szerelemről,- bánatról,- boldogságról, valamint sok más érdekes olvasni­való is található a Csók és Könny című, most megjelent új női lapban. Ne feledje!!! Csók és Könny!!! •4020/2H* Nők vallanak önmagukról.... (ksz) Fotó: Mészáros János Szolnokon továbbra sem lesz helyi adó

Next

/
Oldalképek
Tartalom