Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-08 / 160. szám

1992. JÚLIUS 8. Hazai krónika 3 A Mátraaljai Szénbányák visontai külfejtésének Déli-bányája, mely Detk és Halmajugra között húzódik, megkezdte a lignittermelést. A széntelepeket borító 60-80 méter vastag meddöréteg letakarításában több vállalkozó vesz részt. Az új bányától 1992 és 1996 között 6,1 millió tonna, 7200 kj/kg fütőértékü lignitet remélnek a visontaiak. (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) A faluházak és a vidéki turizmus támogatása Milyenek valójában a faluhá­zak? Valamicskét hasonlítanak a mi művelődési házainkhoz, ám csak annyiban, hogy közműve­lődési feladatokat ők is ellátnak. Madame Girard Forest l’Ab- baye-i faluházvezető szerint en­nél sokkal inkább a közösségte­remtő tevékenység jellemző rá­juk. Megyei szövetségük 3400 tagjának jelképes összeget, mindössze évi 50 frankot kell be­fizetni. Úgy vélik azonban, a tag- díjfizetőket így jobban bevon­hatják a munkába és a szervezés­be, mint ha nem tennék - e cse­kély összeg erejéig sem - anya­gilag is érdekeltté őket. A faluházak több forrásból tartják fenn magukat. Először is ott a tagdíj. Aztán igényt tarthat­nak megyei és országos szövet­ségük, valamint a települési és a dégül látják az idős embereket, kiállításokat szerveznek: egy­szóval közösséget teremtenek. Jó ötleteket adtak a falusi tu­rizmus fejlesztéséhez. Mint is­meretes, e mozgalomnak náluk is vannak szószólói, követői, sőt már jó ideje megjelentették programfüzetüket is. Bízzunk benne, hogy eljön az idő, amikor a mi megyei katalógusainkban a Somme megyeihez hasonlóan legalább kétszáz szálláshelyet kínálnak majd. A kalász vázlatos rajzával je­lölik a komfortfokozatot. Ettől függ a turisták által fizetett díj, de az államtól igényelhető támo­gatás is. Kétkalászos szállás ki­alakításához például 20 ezer frankot adnak, az átépítéshez, építéshez a költségek 30 százalé­kát központi pénzből fedezik. A gül. Magyarországra az agrárfia- tal-faluház kapcsolat segítségé­vel jutott el. - A föld ott jobb minőségű, mint mifelénk, egy­két szélsőséges évtől eltekintve az időjárás is kedvezőbbnek tű­nik - vélekedett. Ennek ellenére nem nyugodt. O is kivonult gépeivel az utakra, hogy tiltakozzon kormánya dön­tése ellen, vagyis lényegében a kelet-közép európaiak tervezett „piaci bevonulása” ellen. Az egy másik közeli faluban a vendéglő hátsó udvarából a gaz­da a kerítéshez hívta szamarát, amely néhány nappal ottjártunk előtt egyik főszereplőjévé vált annak a vabire-i apátság csodá­latos virágoskertjében rendezett ünnepségnek, ahol Catherine Deneuve-ről, az ismert francia színésznőről neveztek el egy ró­zsafajtát. A ritka eseményt meg­tisztelte az agrártár­ca minisztere is. Nos, szamaruk testét akkor egy vastag se- lyemszalag fonta körbe, melyen csak ennyi állt: „mező- gazdasági minisz­ter”. A túltermelési válság következté­ben nem szívesen látnak még olyan, Nyugathoz alkal- mazkadó országokat sem saját piacaikon - mint hazánk vagy északibb szomszé­daink -, melyek nem használják ki lehető­ségeiket, és még a kinti konkurens áru­kat is fogadják. Fel­háborodásuk másik ugyancsak lényeges oka, hogy csökkentek a felvásárlási árak, kevesebb a szubvenció. A virágos falu határában ta­valy tizenkét gazda dolgozott, ám ’92-re már csak három ma­radt. Hiába voltak gépeik, fel kellett adniuk a versenyt a na- gyobbakkal szemben. Ismerőse­ink a miénkkel ellentétes folya­matról tájékoztattak. Ők például szövetkezeteket alakítanának. (Folytatása következik) Sz. Z. Miért is ne szállnának meg itt az utazók egy olcsó turistaházban? megyei önkormányzat támoga­tására. Feladataik jellegétől füg­gően a mezőgazdasági, külügyi, a művelődési tárca, a Kutatási és Technológiai Minisztérium anyagi segítségére is számíthat­nak. Viszonzott vendéglátásuk színvonalából ítélve, nem is ke­vésre. Ezekből az összegekből rendezik többek között a falusi ünnepeket, a bálokat, a kirándu­lásokat, a téli kártyaversenyeket; ebből a keretből adnak pénzt a falu labdarúgócsapatának, ven­legtöbben Angliából és Hollan­diából érkeznek. Átlagosan 200 frankot kell fizetniük.- Örülök, hogy szétszedik a magyar termelőszövetkezeteket, mert nélkülük az önök mezőgaz­dasága már nem olyan komoly ellenfél, mint amilyen lehetett volna - tért át egy másik, talán még életbevágóbb témára egy francia gazda, miközben szelte a francia marhahúst, és itta rá a francia bort. A fiatalember cser- keszőlői lányt választott felesé­Lakossági megtakarítások A korábbinál kisebb ütemben ugyan, de tovább nőttek május­ban a lakossági megtakarítások - derül ki a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott végleges adataiból. Az ötödik hónap vé­gén a pénzintézeteknél a megta­karítások bruttó összege 884 milliárd forint. Ez valamivel ke­vesebb az előzetesen számított­nál, de mintegy 7 milliárd forint­tal meghaladja az áprilisi szintet. Elsősorban a bankban elhe­lyezett betétek összege növeke­dett gyorsan, szintjük elérte a 477.9 milliárd forintot. Április­ban a bankbetétállomány 464,7 milliárd forintot tett ki. Ezen be­lül gyarapodott a devizabetét-ál­lomány is, bár meglehetősen mérsékelt ütemben. Május végé­re a lakossági devizabetétek összege 137,8 milliárd forintot volt. Áprilishoz viszonyítva több mint 1 milliárd forinttal bő­vült az állomány, ám márciust is figyelembe véve alig tapasz­talható növekedés, ugyanis ak­kor a devizabetétek összege 137,6 milliárd forintot ért el. A pénzintézeti értékpapír-ál­lomány 197,9 milliárd forintra növekedett. E téren tapasz­talható a megtakarítások legsta- bilabb bővülése. A kész­pénzállomány csökkent április­hoz viszonyítva, ebből májusban 208,2 milliárd forintot tarta­lékolt a lakosság.; A nettó megtakarítások is nö­vekedtek mivel, a lakosság to­vábbra is tartózkodik az eladóso­dástól. Legalábbis azok, akik te­hetik, visszafizetik hiteleiket, és új hitelt csak kevesen vesznek fel. így a lakossági hitelállo­mány hónapok óta csökken, má­jusban már csak 179,1 milliárd forint volt. Ennek eredménye­ként a nettó megtakarítások 704.9 milliárd forintra emelked­tek a májusi 695,4 milliárd fo­rintról. (MTI) Környezetszennyezés Ha hinni lehet a Nyugaton rólunk szóló híreszteléseknek, Magyarországon most már mindent szabad, mi lennénk az új Amerika, a korlátlan lehetőségek hazája. Egyre többször merül fel azonban a kérdés: a lehetőségeket mire használja hazánk? Azt hiszem, ez itt a kérdés most. Jóval inkább, mint a szabadság, mivel az hovatovább evidencia. Kit érdekel a válasz? Túlzók, ha azt mondom; keveseket? De a kérdést felteszük gyakran: gazdaságban, politikában, kul­túrában, erkölcsben és erkölcstelenségben egyaránt. Divatos kérdés: Mondd, és hogy tud élni Magyarország a hirtelen rászakadt szabadsággal? A kérdés „Hogy vagy?”, „Szép időnk van” típusúra szürkült. Ha valaki válaszolna rá, talán ugyanúgy meglepődnénk, mintha semmitmondó „Hogy vagy?”-unkat komolyan vennék. Most mégis elmondok néhány lehetséges választ. Itt most már valóban mindent lehet. Lehet az eddig vissza­fojtott erkölcstelenséget szabadjára engedni, ám nem is illik megbotránkozni a naponta megjelenő olyan újsághirdetéseken, amelyben mondjuk „házaspár leszbikus hajlamú szexpartnert keres, természetes jeligére”. Ez természetes. Én mindenesetre nem tartom annak, de hát ebben a nagy szabad(os)ságban, remélem, ez is lehetséges. Óriási pénzeket lehet legombolni a „40 éves materialista nyomásból felszabadult’ ’ emberektől, akik végre vágynak va­lami kis transzcendentálisra. Mindegy, milyen, mindegy, hon­nan jön, csak valami izgalmas, misztikus, keleti legyen. Kinek ártok vele, ha kifizetem a sok pénzt - mert minél drágább, annál hitelesebb - egy kis jó agykontrollra vagy meditációra, hisz az élmény csak az enyém. A pénz meg az ügyes „kontrolleré”. Szerintem szervezhetnénk meditációt mondjuk arról, hogy az igazán fejlett országok mitől gazdagodtak meg. Biztosan nem a meditációból, de ezt csak félve mondom, élve azzal a szabad­sággal, ami immáron nekünk megadatott. Bátrabban megengedünk már magunknak kisebb lazításo­kat, a rendőrtől sem félünk, úgyse mer megbüntetni, ha teszem azt, emberi szabadságjogaimmal élek, és példának okáért ha­gyom a kutyámat vadul rohangálni a járókelők között kutyaba­rátság és „humanizmus”)?) címen. Mintha legszabadabb akkor lenne minden, ha nincs benne ráció. Szabad legyen megkérdez­ni: miért mondják ma sokan humanista cselekedetnek az állat­barátságot? Na hiszen, ha azért, hogy lássuk az ember mégis­csak jó, mert lám, szereti az állatokat... Én furcsának találom kicsit, mert például éjszaka aludni szeretek, nem a szomszéd kutyák csaholását hallgatni, ám ezzel állítólag idegesítem ker­tes házban lakó szomszédaimat, mert elvitatom tőlük a kutyá­hoz való jogot. Nem lennék elég szabadon humanista? Minden állampolgár egyszeriben fontossá vált, adójából fizeti az állam a szegényeket, a munkanélkülieket és sok egybet. Ezért mindannyiunknak joga van beleszólni az élet menetébe. Ezért innentől kezdve a végtelenségig sorolható válaszokat ki-ki folytassa saját belátása szerint szabadon. A sokféle megközelítésből egyszer csak eljutunk az igazsá­gig. Amiről valamikor réges-régen azt állították, hogy ez az, ami szabaddá tesz. Kátai Szilvia A magyar Rotary klubok külföldi fiatalokat látnak vendégül A magyar Rotary klubok hat országból 14 fiatalt látnak ven­dégül július 20-tól két héten át - mondotta az MTI-nek Nagy Jó­zsef professzor, a Magyar Ro­tary Klubok Ifjúsági Irodájának elnöke. A Hungarian Bridge elneve­zésű program során a Németor­szágból, Franciaországból, Svédországból, Angliából, Olaszországból és Finnország­ból érkező diákok Budapesten kívül felkeresik Visegrádot, Esz­tergomot, ellátogatnak a Mátrá­ba, Egerbe, a Balatonra, Sopron­ba, Pécsre és Szegedre. A ven­déglátók célja: megismertetni a fiatalokkal Magyarországot. A Rotary-mozgalom keretében magyar fiatalok ugyancsak hosszabb-rövidebb időre eljut­nak a világ különböző országai­ba. A Rotary-mozgalomnak ket­tős célja van: barátság és szolgá­lat - hangsúlyozta Nagy Jószef professzor. Elsősorban szívhibá­val született gyerekeket segíte­nek külföldi gyógykezeléshez. A barátság jegyében egyebek között a világ fiataljai számára kívánnak lehetőséget teremteni egymás megismerésére. A legte­hetségesebbeknek tanulmányi ösztöndíjat is biztosítanak. (MTI) Zöld sarok Madárrezervátum, üzleti alapon A környezetvédelemre fordí­tott pénz kamatozhat, a befekte­tett tőke megtérülési ideje jócs­kán lerövidíthető. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk, de többen úgy érzik, amikor termé­szeti értékeink megóvása érde­kében emelik fel hangjukat a zöl­dek, akkor ez kéregetésnek hat, mert ugye „ennél fontosabb dol­gok is vannak”. Megyénkből legalább féltu­cat település kulturális, állam- igazgatási, gazdasági képviselői látogattak el az első kapcsolatfel­vétel, 1988 óta a franciaországi Somme folyó környékére és an­nak deltájához. A kinti lokálpat­rióták pedig feltehetően bemu­tatták nekik a folyó nevét viselő megye természeti szépségeit. így például az országrész legszebb rengetegjét, a Crecy-erdőt, és ne­vezetes madárrezervátumukat - Marquenterre-t. Itt hétezer hek­táron gyönyörű számyasbirodal- mat alakítottak ki. A területet egy társaság keze­lésébe adták. A körülményeket úgy alakították, hogy az ornito­lógusok és a madarak iránt ér­deklődő turisták úti céljává vált. 1986-ban védett nemzeti parkká nyilvánították. Sérült egyedeket ápolnak, majd később szabadon engedik őket, vizsgálják a mada­rak vándorlási szokásait. A tenger szomszédságában a mocsaras, vízfolyásos tájra láto­gatóknak páratlan lehetőségük nyílik arra, hogy természetes környezetükben figyelhessék meg az itt honos és a költöző madarakat. Marquenterre nem tiltott zó­na, ahová csak tudósok léphet­nek be. Hosszú sétákat tehet a látogató. A laikusoknak útköz­ben táblákon ismertetik a külön­böző fajok jellemzőit. Hajlik arra az ember, hogy elfogadja, amit a tájékoztatókban olvas: az itt megvalósított modell Európában egyedülálló. Ami pedig ez eset­ben a környezetvédelmi pénz ka­matozását illeti: ugyanez a rész­vénytársaság - és a megye -, amely tőkét fektet be ide, pár ki­lométerre olyan üdülőközpontot épített ki, amelyet szinte lehetet­len kikerülni. Az Aqua Klub strandjával, golfpályáival rend­kívül forgalmas turistacentrum. Elmondták, a bevételből még a falusi turizmus támogatására is marad pénz. így aztán ez a keres­kedelmi-biológiai lánc lényegé­ben önmagába visszatér.- sz ­Barátaink a La Manche csatornánál

Next

/
Oldalképek
Tartalom