Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-29 / 178. szám

4 Hazai tükör 1992. JÚLIUS 29. Modellkísérletek a nagymarosi körtöltés elbontásához Ötmillió köbméter sziklát, homokos kavicsot kell megmozgatni jövőre ahho/., hogy Nagymarosnál elbontsák a körtöltést, illetve kialakítsák az új partszakaszt. A VITUKI szakemberei a helyreállítás több mint húsz változatát vizsgálják számítógépes matematikai modell segítségével, hat megoldást, tervjavaslatait az eredeti helyszín 1:75, illetve 1:300-as kicsinyítési fizikai modelljével is elemzik. A modellkísérletek alkalmával vizsgál­ják, hogy a különféle helyreállítási módozatok milyen partrendezési, árvízvédelmi jégelvezetési, illetve hajózási viszonyokat tesznek lehetővé. (MTI-fotó: Balaton József) Meddig tart a frekvenciamoratórium? Jelenleg már 266 frekvencia­kérelmi igényt tart nyilván a Frekvenciagazdálkodási Intézet, egyelőre azonban csak annyi bi­zonyos, hogy az összes jelentke­zőt nem tudják kielégíteni, ugyanis egyszerűen nincs elég szabad frekvencia. A hatpárti konszenzuson alapuló moratóri­um feloldása is régóta várat ma­gára. Mint ismeretes, a frekven­ciagazdálkodásról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját jú­niusban azzal zárta le az Ország- gyűlés, hogy az a nyári szünet után a képviselők igényére ismét megnyitható. A törvény életbe lépését azonban a szakemberek már nagyon várják, s bíznak ben­ne, hogy erre az ősszel - akár a médiatörvény nélkül is - már sor kerülhet. A ffekvenciatörvény ugyanis az általánosan elterjedt nézettel ellentétben nem elsősor­ban a rádió-televízió műsor­szórás feltételeire, hanem a frek­venciagazdálkodás egészére vo­natkozik. A szaktárca illetékese az MTI-nek elmondta: a törvény megszületése elengedhetetlen egy sor új szolgáltatás bevezeté­séhez, a távközlési és koncesszi­ós törvények ágazati részeinek kidolgozásához, valamint a frek­venciajegyzék elkészítéséhez. A frekvenciamoratórium ügye három évre nyúlik vissza: 1989 júliusában a Minisztertanács ál­lásfoglalása alapján a Közleke­dési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium bejelentette, hogy a tájékoztatási, valamint a postá­ról és távközlésről szóló tör­vények hatályba lépéséig frek­venciaengedélyeket nem adhat ki. A tárca akkori tervei szerint a törvények elfogadásáig, vagyis a moratórium feloldásáig mind­össze fél évet kellett volna várni. Ám közbejött a rendszerváltás, majd szétvált a posta korábbi szervezete is, ami a törvénykezé­si munkákat jelentősen befolyá­solta és lelassította. A tájékoz­tatási törvényből az idők során sajtótörvény lett, az elektronikus sajtóról azonban - mint a fejlett nyugati országokban mindenütt- külön törvény rendelkezik majd. Ez szól többek között a kereskedelmi jellegű és a köz- szolgálati műsorszolgáltatásról, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió jogállásáról és a különféle engedélyezési - például stúdió- alapítási - szabályokról. Ä 266 igénylőnek tehát a frek­venciagazdálkodásról szóló tör­vény mellett mindenképpen meg kell várnia a médiatörvényt is, mivel a köztük való rangsorolást- azt, hogy ki milyen feltételek­kel kaphat működési engedélyt - ez a törvény fogja szabályozni. (MTI) Már hagyomány az abonyi salgói táborban Informatikai és számítástechnikai továbbképzés diákoknak A Gyulai Gaál Miklós Ál­talános Iskola hetedik éve, minden nyáron számítógé­pes és informatikai tábort szervez a salgóbányai tá­borban. Az abonyi, kerepestarcsai, fő­városi diákok együtt dolgoznak: a Commodore és Spectrum gé­pek mellett az elmúlt évtől az iparban használatos IBM PC-vel is ismerkednek, ami nagy előnyt jelent a továbbtanulásnál. Ne­gyedik éve oktatnak videotech­nikát, nemrég szervezték meg az informatikai tábort. Az augusztus 3-áig tartó tá­borban ötvenöt diáknak van le­hetősége foglalkozni a számítás- technikával, többségükben fővá­rosiak. A mostani tábort a pesti­ek és kerepestarcsaiak szervez­ték, sajnos a költségek duplájára nőttek az előző éviekhez képest. Azoknak az abonyi tanulóknak, akik kiváló tanulmányi ered­ményt értek el a tárgy ismereté­ben, s nem vagy csak nehezen tudták előteremteni a részvételi díjat, az abonyi Gyulai II. Alapít­vány jutalomként tette lehetővé a díjtalan részvételt. A pénzjutal­mat a tanévzárón Pintér János tanár adta át a kis diákoknak. A csoport szakmai vezetője Balogh Júlia tanárnő, akulturális progra­mokat Andrási István pedagógus A hírlap­terjesztés A postatörvény értelmében a hírlapterjesztés kikerül a postai tevékenységek közül, és egysze­rű kereskedelmi jellegű tevé­kenységgé válik. A posta sajtó- osztályától kapott információk szerint ma azonban még kérdé­ses, hogy a Magyar Posta Válla­lat jelenlegi előfizetéses terjesz­tési kötelezettsége a jövőben ho­gyan alakul majd. Mint ismeretes, a hírlapter­jesztés egy olyan üzletág, amely nem tartozik a klasszikus postai tevékenységek körébe. Mivel azonban a lapkiadás a rend­szerváltást közvetlenül megelő­ző időszakban és azóta is kiváló üzletnek ígérkezett, így valósá­gos robbanás következett be a lappiacon. Az elárusítóhelyeket valósággal ellepték a különféle kiadványok, az idén például már 738 időszaki lap, 216 féle alkal­mi kiadvány és 12 ezer féle kül­földi lap került piacra a postai hálózaton keresztül. Ezen az üz­leti területen jelentkezett először a verseny, s több kisebb lapter­jesztő csődje ellenére is ez a pos­tai szolgáltatás áll ma a legna­gyobb kihívások előtt. Ez az a terület ugyanis, amellyel a június 9-én elfogadott, de hatályba még nem lépett új törvényi szabályo­zás nem is foglalkozik. Várható tehát a már megszokott kiadói, szerkesztőségi versenyen túl a terjesztők versenye is. A posta nem szeretné elveszí­teni ezt a piacot, hiszen igyekszik továbbra is munkát, megélhetést biztosítani annak a 18 ezer em­bernek, akik ezen a területen dol­goznak. Ezt a tevékenységet vi­szont - bár jól beépül a postai infrastruktúrába - markánsabban el kell különíteni a többi, klasz- szikus postai üzletágaktól mind szervezetében, mind pedig gaz­dálkodásában. Ennek érdekében választották szét az előfizetés és árusítás irányítói apparátusát, s ezért hozták létre a hírlap­árusítást országos szinten is ko­ordináló Hírlap-kereskedelmi Igazgatóságot. Emellett számos, a szolgáltatás minőségét javító inézkedésre is javaslat született. A posta vezetőinek véleménye szerint ugyanis a postai hírlapter­jesztésnek mindaddig, amíg ver­senytársa nem akad, rendkívül fontos és felelősségteljes felada­ta van: meg kell őriznie piaci és politikai semlegességét. (MTI) Tiszasas Község Önkormányza­ta értékesíti a tulajdonában lévő Tiszasas, Rákóczi út 57. sz. alatti családi há­zat, melynek eladási ára 750.000 Ft. Az ajánlatokat 1992. augusztus 31-ig lehet eljuttatni az alábbi címre. Felvüágosítást Laskai Ist­ván, polgármestertől lehet kérni. Cím: 5474 Tiszasas, Rákóczi út 32. sz. Tel.: 1. ‘4471/1H* TERMELŐK, TÖMŐK, FIGYELEM! A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Részvénytársaság tömőket keres felvételre, előnyös feltételekkel- MÁJLIBA,- HÍZLALT LIBA,- MÁJKACSA előállítására. Jelentkezni és érdeklődni lehet: BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÓ RT. Mezőgazdasági Ágazat 5600 Békéscsaba, Orosházi u. 2. Telefon: 66/25-366 66/23-776 Ügyintézők: Baukó Pál, Rozsnyai Endre ♦4381/1K* rí % A Fegyverneki Takarékszövetke zet tájékoztatja kedves ügyfeleit, hogy az értékjegy kamata 1992. augusztus 15-től az alábbi: Bruttó kamat Nettó kamat évi: évi:- 1 hónapon belül 12 9,6-1-6 hónap között 19 15,2- 6 hónap után 21 16,8 A) Az új kamatfeltételeket valamennyi élő értékjegyre alkalmazzuk. »4548/2H r Foglalkoztatási helyzet a mezőgazdaságban Még becslések sincsenek ugyan a szövetkezeti átalakulást követő foglalkoztatási helyzet­ről, mégis várható, hogy a mező- gazdaságban dolgozóknak a ma­inál nagyobb hányada válik majd munkanélkülivé. Az azonban biztos, hogy a csőd és felszámo­lási eljárások.növelni fogják ezt az arányt - mondta el az MTI kérdésére hétfőn Váradi Béla, a Munkaügyi Minisztérium ille­tékese. A szakember elmondta: annak ellenére, hogy nem látható pon­tosan, a kárpótlás milyen hatás­sal lesz a mezőgazdaság foglal­koztatási helyzetére, munkaerő­megtakarító hatása valószínű. A megújult szövetkezetek várható­an több tevékenységgel is kar­csúbbak lesznek elődeiknél. Az is valószínű, hogy az űj tulajdo­nosok saját területeiket nagyobb hatékonysággal művelik majd. Mindez, ha nem is azonnali, de mindenképpen munkaerő-fel­szabadulást eredményezhet. A csődhelyzettel kapcsolatban azonban már más a helyzet. A minisztérium előrejelzései sze­rint az év végére akár a 700 ezret is elérheti a munkanélküliek szá­ma az országban, amiben a csőd, illetve felszámolás alatt álló szö­vetkezeti dolgozók is szerepel­nek. Ez azért is jelentős probléma, mert ezek az emberek nehezen képezhetők át, illetve nehezen mozgathatók más területekre. Legnagyobb számban ugyanis ott jelentkezik a munkanélküli­ség, ahol egyébként sincs vagy csak igen korlátozott mértékben egyéb munkalehetőség. Az ag­rárágazatban jellemző az átlago­san alacsony iskolázottsági szint is. Ráadásul az érintett területek helyi önkormányzatai nem ren­delkeznek elegendő pénzzel és lehetőséggel a közmunkák meg­szervezésére. Pedig úgy tűnik - mivel az ingázást nem lehet ösz­tönözni -, a jelenlegi lakás és. közlekedési viszonyok miatt - a legtöbb helyen az átképzés mel­lett a közmunkák megszervezése jelenthetne ideiglenes megol­dást. (MTI) Főügyészi tanács autóvásárlóknak Az utóbbi időben sűrűn fordul elő, hogy valaki itthon vagy kül­földön olyan általában igen drá­ga használt járművet vásárol, amelyről később kiderült, hogy lopott volt. Ilyenkor pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ki volt az eladó - mondta el az MTI-nek Bócz Endre fővárosi főügyész. Rámutatott: több ezer éves ró­mai jogi szabály, hogy aki nem tulajdonos, az nem adhat át tulaj­dont. A magyar jog azonban tartal­maz egy fontos kivételt: aki ke­reskedelmi forgalomban jóhi­szeműen vásárol valamilyen in­góságot - például autót -, akkor is tulajdonjogot szerez, ha a ke­reskedő nem volt tulajdonos. Ezen az sem változtat, ha később kiderül, hogy az autó lopott volt. Bócz Endre elmondta, hogy az autóvásárlók sajnos nincsenek tisztában ezzel a szabállyal. Az adásvétel többnyire úgy bonyo­lódik le, hogy a vevő az ügynök­ségnél olyan szerződést ír alá, amelyen eladóként nem az ügy­nökség szerepel, így a vétel jogi értelemben nem „kereskedelmi forgalomban” és főleg nem a „kereskedő”-tői történik. Tehát az esetleg külföldön lo­pott jármű tulajdonjogát a vevő jóhiszeműsége ellenére sem szerzi meg. Ezért autóvásárlásnál igen fontos meggyőződni arról, hogy az ügynökség valamilyen minő­ségben szerepel-e az adásvételi szerződésben, például bizomá­nyosként, vagy a tulajdonos megbízásából eladóként. Enélkül sok pénzt veszíthet még a jóhiszemű vásárló is. Aki bizonytalan az adásvételi szabá­lyok ismeretében, az jobban te­szi, ha a későbbi kellemetlensé­gek megelőzése érdekében autó- vásárlás előtt kikéri jogi szakértő véleményét. (MTI) VAN ÚJ A NAP ALATT!! MINIPROFIT Kft. FORD gépjárművek nagy választékban, igény szerint. ELADÁS LÍZING KÖLCSÖNZÉS TELJES KÖRŰ SZER VIZSZO L GÁ L TA TÁ S. ALKA TRÉSZELADÁS. Címünk: 6060 TISZAKÉCSKE, Szolnoki út 42. Telefon/fax: 76/41-236 *4478/1H*

Next

/
Oldalképek
Tartalom