Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-28 / 177. szám
1992. JÚLIUS 28. Hazai krónika 3 ‘Keddi jeßyzet Cantata olimpica Felajzottan vártam az olimpiai megnyitóünnepséget, főképp amiatt, hogy szép számban kiküldött rádió- és tévériportereink napokkal előtte csupa szuperlatívúszókban emlegették, micsoda szenzáció lesz ez a nyitány. „Megsúgták” nekünk, hogy rekordokat fog döntögetni már ez a függönyfelgördülés is: rekord lesz a hosszúsága, a látványossága a show-ja, sava, borsa ... Fokozódott az izgalom, amikor a start pillanatát szabályosan visszaszámlálással jelezték:... 5,4,3,2,1,0 - és indulhatott az élvezetek élvezete. Előrebocsátom, viszonylag jó kedélyállapotban csücsültem a tévém elé, sőt, kivételesen megengedtem a nemsokára iskolát kezdő fiamnak is, hogy fenn maradjon és nézze, talán ez lesz élete első olyan olimpiája, amire emlékezni fog, úgyis csak négyévenként egyszer ismétlődik ez a csoda. Szóval, szenzációra éhesen meresztjük a szemünk, s azon a kis „virágkompozíción” vagy mi a csudán kívül nem fedezzük fel a látványt. Kántálgatnak valami világhírességek, sétálgatnak az arénában valami kosztümös nénik, dobos és harsonás bácsik ... A fiam úgy néz rám, mint a hülyére (miközben ásítozni kezd), miket hantáztam én összevissza, hogy ez mekkora érdekesség lesz!? ... Nem mondja, de nyilvánvaló, hogy unja. Mi tagadás, én is. De nem szeretnék hazugságban maradni, mondom az öcskösnek (miközben elnyomok egy ásítást), hogy az igazi ezután jön, a nagy dolgokat mindig a végére hagyják ... Aztán valami színjátszók bemutatják a világnak, miként keletkezett Barcelona. (Ha a riporter nem árulja ezt el, magamtól aligha találom ki a „mondanivalót”.) Az állítólagos gályát valami szörnyek, rovarok, tücskök vagy szöcskék (Vitray sem volt ebben biztos), polipok és egyebek támadják meg, a derék hajósokon folyik a vért szimbolizáló bőven locsogtatott piros festék, sok a „halott”, a „sebesült” - már határozottan bánom, hogy mégsem küldtem a gyereket lefeküdni. Számomra szánalmasan nevetséges ez a jelenet, ez a latinos szenvelgés, ez a világnak szóló exhibicionizmus. Vitray Tamás, azt hiszem, a humoros oldaláról szemléli a „borzalmat”, amikor nyilvánvaló malíciá- val megjegyzi a „szörnyek” támadásának tetőpontján: hát szóval, elég kilátástalan a helyzet... A szuperlátványosság tekintetében akkor gondoltam ugyanezt, amikor (a sportolók bevonulását követően) kiderült: az a fő attrakció, hogy mit tudom én hány világhírű operaénekes egyszerre lép fel és tátog el nekünk (playbackről ment a show - hogy magyarul beszéljek) egy unikumnak számító egyveleget híres operákból. Persze, mondhatják rám most, hogy műveletlen vagyok, érzéketlen a „magas művészet” iránt. Pedig véletlenül ezeket a népszerű áriákat néha magam is szívesen hallgatom. De hol itt a látvány? Még a tévé képernyője előtt csak látni valamit a terebélyes művészek arcából, akik amúgy a stadionban egészen picinyek. És hosszú, nagyon hosszú ez az áriaest, amellyel sehogyan sem sikerül társítanom, kapcsolatba hoznom azt a bizonyos valamit, amit nyári olimpiai játékoknak, sportvetélkedőnek hívnak, és amit ez a „műsor’ ’ úgymond bevezet, megnyit. Talán mégis lesz valami mutavány (reménykedem az utolsó pillanatokig), talán - ez előbbi borzalmakra gondolva - beengednek száz dühödt bikát a pályára, és futórekordokat döntögethetnek már a megnyitón azon országok sportolói, amelyek „formaruhájában” piros szín is van (hogy a vöröseket ne is említsem). De ez a sporthoz is kapcsolható helyi specialitás elmarad - szerencsére . .. Viszont más sem jön, csak egy kis szokványos tűzijáték. Elképzelem, mit mutanánk mi, magyarok, ha - ne adj Isten - megkapnánk az olimpia megszervezésének és lebonyolításának a jogát is. „Aida-méretekben” bemutathatnánk az István, a király című remekünket, amiből megtudhatná a világ, hogyan „jöttünk létre”. Helyi specialitásként felléptetnénk a száztagú cigányzenakart. Egy hajóba ültetnénk pártjaink jeleseit, ám ők valóban mint gályarabok eveznének hősiesen, megfeszített munkával körbe-körbeszántva a salakpályát. Végül - hogy világhírességeink közül valamelyikkel felvágjunk - bemutatnánk Bartók Béla valamelyik abszolút melódiamentes művét, mondjuk azt, amit ütőhangszerekre és cselesztára komponált. Ennek legalább lenne valami köze a sporthoz, hisz benne a nevében az ütő meg a csel... Igazán nem akarok ünneprontó lenni, de ennek a megnyitó „ünnepségnek” vajmi kevés köze volt az eseményhez. Ezzel akár a sevillai kiállítást is megnyithatták volna, vagy inkább egy mesterdalnokversenyt. No de ennyi baj legyen! A spanyoloknak maradjon az ária, mi meg hozzunk el minél többet az aranyakból. Mert, ugye, másnap „Egérkénk” cincogás nélkül megkezdte a lényeget... Molnár H. Lajos / Érdeklődés Macy iránt Szívesen vásárol magyar árut Máris nagy az érdeklődés a magyar cégek részéről az amarikai R. H. Macy, a világ egyik legnagyobb áruházláncának a közelmúltban Budapesten megnyílt piackutató-felvásárló irodája iránt - közölte Milan S. Krstic vezér- igazgató az MTI-vel. A Macy már régóta vásárol magyar cikkeket, például fehérneműt. A megnyílt képviselet a magyar közfogyasztási cikkek versenyképességébe vetett bizalmukat jelzi. Az iroda július 3-án nyílt meg. Azóta nagy a forgalom. Eddig közel húsz ajánlatot kaptak, többek között cipőt, bort, gyermekruhacikke- két forgalmazó cégektől. Sokat várnak egy a Hungarotexszel kötendő megegyezéstől. Krstic elmondta, hogy továbbra is várják az áruházlánci értékesítésre alkalmas cikket forgalmazó magyar eladók jelentkezését Rákóczi úti irodájukban. Amennyiben megfelelő minőségű árura találnak, nagy mennyiségű, hosszú távú vásárlásra van mód. (MTI) Van, akinek sikerül A besenyszögi Palyafári család tagjai sikeres vállalkozónak mondhatják magukat. Az egyik fiú, János 24 éves, és egy bolt tulajdonosa.- Korábban a téeszben dolgoztam - meséli vállalkozása történetét. - Villamosgép-szere- lő és elektrolakatos voltam. Két éve szereltem le a katonaságtól, és a téesz éppen kezdett tönkremenni. Ezért úgy döntöttem, hogy kisiparos leszek, hiszen iskolás korom óta javítottam villanymotorokat, háztartási gépeket. Ki is váltottam az ipart, de kicsi a falu, kevés munkám akadt. Tehát megint változtatni kellett.- Akkor jött ez a bolt?- Áprilisban múlt egy éve, hogy nyitottam ezt az üzletet. Úgy indult, hogy villamossági, vasárubolt lesz, de bővíteni kellett az áruválasztékot, tehát jöttek még a palackozott italok. Ha csak szakboltot működtet az ember, arra hamar ráfizet. Ősszel már behoztam az üzletbe a csokoládét, a cigarettát is.- És hogy megy az üzlet?- Hát jobb, mint munkanélkülinek lenni. Itt nem a meggazdagodás acél, hanem a megélhetés.- Mennyivel tudja olcsóbban adni az árut, mint a nagy üzletekben?- Öt-tíz százalékkal.- Nehéz ma bolttulajdonosnak lenni?- Nagyon oda kell figyelni és sokat menni az áruért, mert csődbe mennek a gyárak, és a nagykereskedelmi cégek fizetésképtelenek. Nem volt kitől megtanulnom a szakmát. Hiányzott a tapasztalat a kapcsolatok kiépítésében, a beszerzésben. Tudni kell, hogy hová érdemes menni, honnan kell hozni az árut. Azt is tudni kell, hogy mikor milyen árucikk fogy. Egész télen eladtam például öt kerékpárláncot, tavasszal meg ötvenet is eladhattam volna, mert az összes vetőgép ezzel üzemel. Akartam szerezni példíkiFüstöt, de sokáig J: . nem sikerült. Közben tovább bővítettük a választékot, januártól hűtőszekrényt is árulok.- Milyen fejlesztést tervez?- Szeretnék segíteni az építkezőknek, de csak megrendelésre hoznék árut, nem tartalékolok, így olcsóbban megkapja az illető, mintha Szolnokról hozná. Sőt én még díjtalanul házhoz is szállítom. Nagyon hiányzik egy telefon az üzletbe. Emiatt sok potya- utam van. A postán fél napot is kell várni, amíg bejön egy szám. Közben nem hagytam fel az iparral sem, a javítással sem. Ha nincs forgalom a boltban, akkor javítok. Mert manapság több lábon is kell állni, hogy talpon maradjon az ember. Nemcsak János sikeres vállalkozó. A bátyja egy tizenkét férőhelyes tehénistállót mondhat magáénak. Jelenleg öt tehenük van. Az ellátás gépesített - fejőgép, önitató - de még így is sok munka van az állatokkal. Bár József szerint megéri, mert „itt csak én parancsolok”. Az állatokkal eddig sikeresen dolgoztak, nem bizonyult ráfizetésesnek a gazdaság, bár azt ők sem tudják, hogy mit hoz a jövő.- paulina - Fotó: Korányi Éva Pótkocsit gyártanak a Dunai Vasműben Piacot szereztek saját termékeiknek Részvényesként a pótkocsigyártásba is bekapcsolódik a Dunaferr Dunai Vasmű. A július 1-jétől részvénytársaságként gazdálkodó cég a Hódgép Pótkocsigyártó Rt.-től annak adósságai fejében megszerezte a részvények 51 százalékát, s így újabb piacot szerzett saját alapanyagainak. A Dunai Vasmű termelési stratégiája egyebek között azt tűzi ki célul, hogy a vállalatcsoport megpróbál a saját termékeit felhasználó cégeknél tulajdonosi részt szerezni belső piaci stabilitásának növelése érdekében. A pótkocsigyártáshoz a vasmű lemezeit használták idáig is - a dunaújvárosi cég a Hódgép egyik legnagyobb szállítója -, ám a tulajdonosi körbe való belépéssel, a részvények többségének megszerzésével növekedhet a dunaújvárosi részvénytársaságnak a termelésre gyakorolt befolyása. A gyártmánynak a Dunaferr szakemberei szerint komoly perspektívája van, s elsősorban a FÁK országaiban számítanak felvevőpiacra. A nagyüzem távlati elképzelései között egyébként szerepel a kis haszonjárművek gyártásának megkezdése is, ehhez keres befektetőket. (MTI) Újra kedd!!! Megjelent a Kiskegyed. A 17. szám tartalmából:- Hármasban az ágy körül- Gyuszi, hol vagy? - levelek a frontról, Emmykének- Segítség, klimax! Betegség-e, s ha az, lehet-e gyógyítani?- Augusztusi Csillagóra, divat, kozmetika, pletyka, sztárok - ma csak úgy , mint minden kedden, benne van a Kiskegyedben. *4328/lH* Falusi hírek Tiszabura Mintegy 120 lakásba bekötötték a telefont, ami után immár 130 családnál és húsz kö- zületnél csörrenhet meg a készülék. 6500 négyzetméter felületen, négy és fél millió forintos beruházással (1992-ben a fejlesztésre szánt összeg hatmillió forint) új burkolatot kapott a Petőfi és a Monorl Pál utca. Legutóbbi testületi ülését július 16-án tartotta a helyi önkormányzat. A legnagyobb horderejű kérdésnek a Tisza-tó hasznosításának átértékeléséről készülő kormányelőterjesztés véleményezése, megvitatása nutat- - kozott. Az Országgyűlés határozata ugyanis az Alföld fejlesztésével kapcsolatban taglalja a Tisza-tó menti térség fejlesztését is. Tiszabura egyes részei - kiskörei Tisza- híd, Erzsébet-liget, repülőtér, pusztataksonyi üdülőterület - pedig bevonhatók az idegen- forgalmi elképzelésekbe, sőt a tanulmányban már szerepelnek is. ♦> ♦» Szó esett a köztisztviselők illetményének rendezéséről is, 1995. január 1-ig ugyanis el kell érni az új bérrendszert, ami viszont hirtelen nagy terhet róna az önkormányzatra. Ezért négy ütemre bontva érik el a jelenleginél jóval magasabb összeget. Ennek első ütemén július 1-jével sikerült túllépni. Ugyancsak az önkormányzatnál maradva: a Vagyonátadó Bizottságtól a Víz- és Csatornamű Vállalat által kezelt állami tulajdont - aminek értéke 30 millió forint - az önkormányzat saját tulajdonába kérte. Legközelebb augusztus végén ülnek össze a képviselők, legfőképpen, hogy a közrend, a közbiztonság helyzetéről tárgyaljanak. A mintegy 30 százalékosra nőtt munkanélküliséggel párhuzamosan megnőtt a tulajdon elleni szabálysértések, bűncselekmények száma. Nem ritka, hogy a mezőgazdasági termények eltűnnek a kertekből, ami ellen a gazdák úgy próbálnak védekezni, hogy nonstop őrszolgálatot tartanak - jelenleg - a dinnyék mellett. Beszámoló hangzik majd el az önkormányzat 1992. évi első félévi költségvetésének végrehajtásáról. A gyermekintézmények - bölcsőde, óvoda, általános iskola - felújítása már befejeződött, jelenleg a szolgálati lakások felújítása folyik.
