Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-27 / 176. szám

1992. JÚLIUS 27. Sportextra 9 Méplap TIPPJATEK 1. FŐDÍJ PANASONIC videomagnó felajánlotta: <^^({~©Eu(xrl\ KERESKEDELMI KFT Megtekinthető a cég szolnoki, Ady Endre út 22. sz. alatti boltjának kirakatában. 2. FŐDÍJ Görögországban, az Égei-tenger partján, az Olimposz lábánál egy 4 személyes apartman 1 hétre. felajánlotta: WEST TRAVEL 3. FŐDÍJ SAMSUNG mikrohullámú sütő. felajánlotta: SZOLNOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ Megtekinthető a Skála áruház kirakatában. A játék 4. heti díjai: 1. HS-941-es AUTÓRIASZTÓ, beszereléssel együtt 6.800 Ft értékben felajánlotta: INFRA ELEKTRONIK BT., Szolnok, Szántó krt 25. ^ , 2. KARÓRA 2000 Ft értékben, felajánlotta: JMQ KFT., Szolnok 3. FÜRDŐSZOBASZŐNYEG 2000 Ft-íg felajánlotta: FÉSZEK ÁRUHÁZ, Szolnok, Piroskai út 4. FISKARS-OLLÓK tetszés szerinti választásban 2000 Ft-ig felajánlotta: VARRÓGÉP KFT., Szolnok,József A. út 34. 3. forduló nyertesei: 1. FEKETE MÁRIA (Szolnok, Sashalmi út 47.) Nyereménye: KÁVÉ- ÉS TEAFŐZŐGÉP, amelyet a SZOLNOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ ajánlott fel. Az ajándék a Skála Áruházban vehető át. 2. NEMES LÁSZLÓ (Szolnok, Batsányi út 54) RÁTKAI GYÖRGY grafikusművész Udvar című alkotását, az ABA NOVÁK TEREM ajándékát nyerte A kiadóban vehető át. 3. KOKOV AI ANDRÁS (Szolnok, Kossuth L. út 3.) a SZERENCSEJÁTÉK RT. DEBRECEN által felajánlott 30 DB AUGUSZTUSI ELŐFIZETÉSES LOTTÓSZEL­VÉNYT nyerte. A kiadóban vehető át. 4. BEZERÉDY SÁNDORNÉ (Szolnok, Liget u 9.) KARÓRÁt nyert - 2000 Ft értékben - a JMQ KFT. szolnoki, Ady E. úti boltjának készletéből. Átvehető a boltban. j 0 FORDULÓ Az alábbiak közül ki nyerte a legtöbb olimpiai aranyérmet? 1 = Papp László 2 = Kárpáti Rudolf X = Gerevich Aladár Név: ; Lakcím: L ................... J A játék szabályai A játék szabályai igen egyszerűek, nem igényelnek semmiféle felké­szültséget. A kérdésre adott három válasz közül egyet ki kell válasz­tania, azt bekarikázni, a szelvényt kivágni, és elküldeni szerkesztő­ségünknek, hogy az legkésőbb a megjelenést követő csütörtök 16 óráig beérkezzen. Ne feledjék el a szelvényre ráírni a játékos nevét és címét. Mindenki nyerhet! Játékunkban különleges az, hogy mindenki nyerhet, hiszen minden beérkezett szelvényt a játék végén Összesítőnk, és közülük sorsoljuk ki azt, amelynek tulajdonosa elnyerheti játékunk fődíját. Egy-egy játékosunk korlátlan számú szelvénnyel tippelhet, lényeg az, hogy rajta legyen a neve és a címe. (Fénymásolt szelvényeket nem foga­dunk el.) Ejtőernyők árnyékában Látványos légi bemutatóval kezdődött meg Szolnokon a Ma­gyar Honvédség Nemzetközi Regionális Katonai Ejtőernyős Versenye. Megyeszékhelyünk a ma­gyarországi ejtőernyőzés egyik fellegvára, ez segítette hozzá a rendezés jogának kivívásához. A Magyar Honvédség szárazföldi hadereje által rendezett találko­zón négy ország (Magyarország két csapattal) sportolói fogadták el a meghívást, akik a tiszaligeti stadion zöld gyepén sorakoztak fel az ünnepélyes megnyitóra. Makai Sándor vezérőrnagy rövid bevezetője után „benépe­sült” az égbolt. A tomboló káni­kulát enyhe szellő próbálta fris­síteni, amely a rendezők elmon­dása szerint kifejezetten kedve­zőnek bizonyult a magasban. A kötelékben elrepülő helikopte­rek után egy sárkányrepülő vette birtokba a „kék terepet”, ízelítőt adva az efféle repülés szépsége­iből. Az érdeklődők tekintete máris a focipályára irányult, hi­szen hangos kiáltásokkal kísérve érkeztek meg a Bercsényi zász­lóalj katonái, akik a karatebemu­tató során bizonyították kellő fel- készültségüket védő- és támadó­technikából egyaránt. A követ­kező műsorszám főszereplői az ejtőernyősök voltak, az első ug­rók 1200 m magasból próbálták megcélozni a célkeresztet. Nem­csak a pontosság volt a fontos, mert a magasba tekintők páros- és kupolaugrásokat is láthattak. A mintegy órás program csúcs­pontjaként Szolnokon először je­lent meg az égbolton egy moto­ros ejtőernyős. Kaszab András műrepülő „félelmetes” bukfen­ceket és orsókat mutatott be. A verseny rendezősége lehe­tőséget adott volna huszonöt né­zőnek egy kis sétarepülésre a vá­ros felett, de a szandai réten ár­ván várakozott az erre a célra szánt gépmadár. A kijelölt idő­pontig mindössze két szerencsés jelentkezett. Délután a hivatalos edzéssel kezdetét vette a hétnapos ese­ménysorozat. Talán kevesen tud­ják, hogy stílus- és célba ugrás­ban mérik össze tudásukat a sportolók. A célba ugrás során a MI-8-as helikopterből egy aprócska kör­be kell „betalálni”, a pontossá­gát elektronikus rendszer méri. A stílusugrás - ellentétben az előbbivel - egyéni verseny. Itt valóban a stílust, az ugrás szép­ségét és nehézségét - az „előa­dást” - pontozzák. A 2100m-ről végrehajtott ugrásokat video­rendszerrel rögzítik, és a vég­eredményt a felvételek értékelé­se alapján állapítják meg. Albert Az Ecsédi-Simon páros a kupolában. (Fotó: Novak) Márványtábla Szolnok olimpiai bajnokainak Aki belép Szolnokon a város­háza ajtaján, a balra eső falon egy díszes kivitelű márványtáblán akad meg a tekintete, rajta arany­betűkkel feltüntetve azoknak a sportolóknak a neve, akik a város klubszíneiben olimpiai bajnok­ságot nyertek. Régi hi­ányt pótolt ezzel a me­gyeijogú város önkor­mányzata, s a tábla avatását is remekül időzítette: 1992.július 25-én, a barcelonai olimpia megnyitásá­nak a napjára. Szerény érdeklő­I , dés mellett Kéri Jó- I zsef alpolgármester ■Ml nyitotta meg az ün­nepséget, Szolnok vá­ros egészségügyi, szo­ciális és sportbizottsá­ga nevében Szalay Fe­renc méltatta az öt olimpiai bajnok pályafutását és eredményeit, majd a fehér lepel eltávolítása után a jelenlévők nem kis meghatódottsággal gyö­nyörködtek az aranybetűktől ra­gyogó, szép kivitelű emléktáblá­ban. Az ünneplők soraiban láttuk Hasznos Istvánt, megjelentek az elhunytak családtagjai, ott volt több sportvezető és néhány ér­deklődő is. A márványtábla le­leplezését koszorúzás követte. A táblán lévő nevekről krono­lógiai sorrendben: a Szolnoki Ví- vó Klub 1901-ben alakult, a má­sodik világháború után 1923-ban kelt életre Alexander Imre elnök- letével, akinek a munkáját Glykais Gyula és Lengyel Sán­dor segítette. Glykais 1927-ben EB-n kardvívásban harmadik lett, 1928-ban a klub csapata (Glykais, Karczag dr., Csépai, Soós) vidékbajnok, Glykais 1928-ban Amszterdamban, 1932-ben Los Angelesben a ma­gyar kardcsapat tagjaként olim­piai bajnokságot nyert. Hasznos István a Szolnoki MÁV úszója­ként kezdte pályafutását, majd a Szolnoki Dózsa vízilabdázója­ként került a magyar válogatott­ba, amelynek tagjaként 1952- ben Helsinkiben nyert olimpiai bajnokságot. Boros Ottó és Ka­nizsa Tivadar - mindketten a Szolnoki Dózsa vízilabdázói - a magyar válogatott tagjaként 1956-ban Melboume-ben, 1964- ben pedig Tokióban nyert olim­piai bajnokságot. Boros többek között száznál többször volt vá­logatott, és a MOB elnökségi tagja is volt. Kanizsa közel állt ahhoz, hogy a válogatott szövet­ségi kapitánya legyen, a nevét pedig megörökítették az Egye­sült Államokban ahalhatatlan já­tékosok dicsőségtábláján. B. Nagy Pál Mexikóvárosban 1968-ban, a magyar párbajtőr- csapat tagjaként nyert olimpiaiai bajnokságot. Elévülhetetlen dicsőség illeti a bajnokokat! (pi) r---------------------------------------------\ Oldalháló A Nagy Bölény visszatér(neee!) Alig néhány évvel ezelőtt a nagy hajtó­vadászat idején sorra lőtték ki a nagyra nőtt, ám a csorda vezetésére alkalmatlan bölényeket. Közülük jó néhányon rezervá­tumba menekültek, de azok száma is jelen­tős, akik meg tudtak ragadnia pocsolyában. Megtévesztő manőverekkel kicsúsztak a va­dászok karmai közül, és tovább sütkéreznek régi birodalmuk, most éppen az ellenkező oldalról világító, szemkápráztatóan erős fé- . nyében. Mondanom se kell, magam is ismerek ilyen példányokat szűkebb környezetemben, de szerencsére keveset. Különösebben nem zavarnak döjfös megnyilvánulásaik addig, míg észre nem veszem, hogy tőlük osztály­idegen legelők felé nem kezdik vetni sanda tekintetüket. Nos az egyiket rajtakaptam. Történt ugyanis, hogy felefaxon értesített a Sóhivatal azon intézkedéséről, miszerint a Nagy Bölényt bízták meg a szétszéledt csor­da összeterelésével, méghozzá régi sikerei­nek méltatása mellett. Nocsak. \____________________________________ Persze a hivatalnak nem ez az első téve­dése, hiszen a Nagyszarvúak emléktáblájá­ra eredetileg csupán négy nevet vésettek, holott öt trófeás bölénnyel büszkélkedhet régiónk. Sebaj, a szándék tisztasága a téve­désekkel együtt is kalapemelésre serkent. A felefaxból az is kitűnik az érdemek sorából, hogy a már egyszer megsebzett (nem elég­gé) és két éve önként távozó Nagy Bölény milyen sikeres diplomatának bizonyult, hi­szen beválasztották az Magyar Bölények Szövetségébe, annak is másodosztályú tali­gájába vezetőnek. Abba a szövetségbe, melynek működése alatt minden eddiginél mélyebbre süllyedt az állomány, és amely­nek szintén dilettáns, de kapzsi vezetői a legjobb magyar bölény fellépési jogát elad­ták az olaszoknak kétszázötvenezer stollá- rért és egy koromfekete Berciért, a gazda megkérdezése nélkül! Nagy dicsőség lehet ilyenek között fe­szengeni. Engem persze igazán az szomorít el, hogy a mi derék pédányunknak nincs annyi önkritkája, mint kapabányai kollégájának, aki csordája elvesztése után önként lemon­dott, méghozzá az első osztályú taliga kor­mányzásáról. Tudom jól, hasznos a pofavi­zit a Nagyfaluban, mert kétes érdemei alap­ján csak-csakforog a neve a bölénymédiák­ban, s ez sem egy utolsó szempont egy min­dig is hivalkodó egyed esetében. A nagyobb baj persze■ az lehet, nincs csordája, és a becsület azt kívánná, adja át a taliga kor- mányrúdját másnak. Azt azért mégsem! Újjáfestett régi legelőjét szeretné most felhasználni már-márfeledésbe merült nép­szerűségének visszaszerzésére. A hiba csak ott van, hogy a messziről takaros kaszáló legfeljebb három hónapig képes ellátni en­nivalóval a csordát. Ezt a nyilvánosság előtt hangoztatta nemrégiben az egyik, ahhoz a , falkához” tartozó csoportvezető. Ha tényleg így áll a dolog, akkor a Sóhi­vatal rossz lóra, pardon, bölényre tett. Olyat akar megfejni, akinek csak a tőgye nagy, ám a teje elapadóban van. (ni) ____________________J

Next

/
Oldalképek
Tartalom