Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25 / 175. szám
1992. JÚLIUS 25. Nézőpontok 7 Egy csésze kávé mellett Kell nekem egy bolt! Beszélgetés Fedőmé Takács Máriával, a törökszentmiklósi Csillag divatház vezetőjével Hol és mennyiért üdül(het) a magyar? Vannak asszonyok, akik miután gyermekeiket fölnevelték, nem mondják azt, hogy most már végeztek a célokkal. Ellenkezőleg: úgy érzik, hogy most jött el az az idő, amikor kötöttségek nélkül, teljes erőbedobással áldozhatnak hivatásuknak. Aki megismeri Fedorné Takács Máriát, a törökszentmiklósi Csillag divatház vezetőjét, az az érzése, hogy igazi üzletasz- szonnyal találkozott. Agilis, tele van ötletekkel, tervekkel, fogékony és nyitott. És hogy ez mennyire igaz, az meglátszik a divatházon, amely öt év alatt teljesen átalakult.- Azért tanultam kereskedőnek, mert igazából mindig is a divatszakma érdekelt. Jó dolog nemcsak eladni, hanem ízlést is formálni, amit itt megpróbáltam.- Ez viszont nem volt mindig ilyen magától értetődő, hiszen korábban az Ideál Kereskedelmi Vállalatnál dolgozott.- Azonban eljött az az idő, amikor azt mondtam, hogy nekem kell egy bolt. Ez akkor történt, amikor a gyerekek nagyok lettek, és nem volt már meg a családi kötöttség. Amikor már lehetőség volt arra, hogy napi 10-11 órát dolgozzam egy boltban. Akkor éreztem azt, hogy gyerekkorom óta dédelgetett álmaimat meg kell valósítani. Akkor ment nyugdíjba az áruház vezetője. Eljöttem ide és körülnéztem, hogy mit tudok ebből csinálni?- Törökszentmiklós kisváros. Hogyan fogadták az újítani akarását?- Két tábor volt (van). Az egyik drukkol nekem (és meg kell mondanom, hogy a munkatársaim is ide tartoznak), a másik pedig azt kérdezi, hogy mit akarok én itt?- Ez alatt a néhány év alatt az áruház képe! teljesen megváltozott. Egyszerűen nem lehet ráismerni.- Idejöttem októberben, és novemberben Delikátesz shopot nyitottunk, ahol márkás kozmetikumokat, italokat forgalmazunk. Korábban az áru fönt volt, és mi „lehoztuk” vevőközeibe, hiszen azt meg kell nézni közelről, megfogni. Kinyitottuk a kirakatokat, hiszen a kirakat nagyon jó eladó. Bővítettük a választékot, és ebben a munkatársaim nagyon sokat segítettek. Nem tudtam elfogadni azt a szemléletet, amely szerint „Tö- rökszentmiklósnak az is jó, ami van”, mert itt is élnek mindenféle igényű emberek. Aki viszont kevésbé igényes, azt formáljuk, felkeltjük az érdeklődését az árukészletünkkel.- És sikerül?- Azt hiszem, igen. Fokozato- Jó dolog nemcsak eladni, hanem ízlést is formálni san indultunk el. Kistermelőkkel építettünk ki kapcsolatot, akik kis szériában készítenek divatholmikat. Aztán márkás termékekből nyitottunk shopot, például Felina, Triumph, Levis, Puma.- Csakhogy ezek a holmik egyúttal drágák is.- Nálunk a nyolcvanéves néni ugyanúgy megtalálja a ruhatárához a ruhát, mint a tinédzser vagy az adminisztrátor. Fölvettük a kapcsolatot a gyárakkal, és amellett, hogy az árak folyamatosan nőnek, azért mi elfogadható áron tudunk kínálni. Egyébként se tudom elfogadni azt, hogy valaki csak olcsó ruhát vesz.- Miért?- Mert a vásárló is először a drága ruhához nyúl oda, mert gyönyörű. Ismemi kell a vásárló lélektanát. Sokat jelent, ha valaki a kolleganőjén lát egy ruhadarabot. Annak is örülni kell, ha eladtam két bundát, mert az élő reklám a városban.- Az emberek többsége mégis az olcsó árut választja.- Próbáltam a mértéktartó eleganciát behozni az áruházba. Miért vegyen valaki tíz ruhadarabot, ami olcsó,’ és utána nem hordja, mert nem jól néz ki benne? Vesz kettőt; igaz, hogy az drágább, de divatos, jó minőségű. Aki minőséget választ, az több évre szóló mhát vásárol, amely ráadásul mindig elegáns. Mostanában figyelhető meg az a jelenség, hogy az emberek válogatnak. Nagyon sokan visszanyúlnak a márkás termékekhez. Mert ezek nem véletlenül világmárkák. Ez az ismertség minőséget is jelent. Egy Levis farmer például évekig jó darab és formatartó. Ráadásul, ha valaki a lengyel piacon vásárol valami olcsó holmit, és kiderül, hogy hibás, vagy mosás után rosszul néz ki, nem cserélheti vissza.- Nehéz volt ízlést formálni?- Igen. Többek között ezért rendezünk ősszel és tavasszal divatbemutatókat.- Ez mire jó?- Megtiszteljük vele a közönséget. Hálás vagyok, hogy megnézik, mert ez nekünk reklám. Eleinte csak az nézte meg, aki éppen erre járt. Most már dicsekvés nélkül elmondhatom, hogy több százan is itt állnak az áruház előtt.- Nemcsak vezeti az áruházat, hanem ismer is szinte minden ruhadarabot. Ha valaki bejön az ajtón, Ön már tudja, mit kellene ráadni. Honnan van ez a képesség?- Mert imádok öltöztetni. Amikor nem ezt csináltam, akkor is imádtam. Ha az ember szeret valamit, az arra készteti, hogy tanuljon, ellessen dolgokat. Persze van ráérzés is. Ha bejön a vásárló, rá kell érezni, hogy ő mit szeretne. Aztán próbálom befolyásolni is, hogy én mit látnék szívesen rajta. Persze tiszteletben tartom a kívánságát. Akkor örülök, ha ő is örül annak a darabnak, amit megvett. És elégedett vagyok, ha látom, hogy hordja. Nekem az sikerélmény, ha például az utcán meglátok valakit, aki a mi áruházunkból vett ruhát visel.- Ez mind nagyon szép, de ret- tenesen sok energiát igényel. Nem fárad bele olykor?- Nagyon sokat jelent, hogy a munkatársaim támogatnak. Nem olyan fárasztó, mert örömömet lelem benne és borzasztóan boldog vagyok, hogy például más településekről is jönnek ide vásárolni. Ha csak tehetem, kint vagyok az eladótérben.- Gyakran elmegy divatbemutatókra. Pedig ezzel a lehetőséggel nem mindegyik áruházvezető él.- Azért megyek el, hogy ellessem, mi a divat. Szerintem minden boltnak, áruháznak el kellene jutni oda, hogy önálló arculata legyen. Tehát a boltban legyen benne, hogy én hogyan csinálom. Nem elég, hogy hagyományosan eladjuk az árut. Az áruházvezető dolga, hogy „vigye”, menedzselje az áruházat. És hogy ez mennyire sikerül, azt a következő példa is igazolja: Néhány hónappal ezelőtt a dán Brandt ex cég shopot nyitott a Csillag divatházban. A Csillag ezzel a lépéssel megelőzte a pesti Luxus áruházat. Ott ugyanis körülbelül két hónappal később tették meg ezt a lépést. Paulina Éva Fotó: Korényi Éva PéldáuJ. Kisújszálláson, a Vadászcsárda melleti kempingben, amelyet most egy magánvállalkozó bérel, az áfésztól. Délelőtt fél tíz körül az Ajtó melletti portán kopogunk, amelyik még zárva. Nagy nehezen megtudjuk hol a vezető, a takarító, szóval a mindenes, akit Varga Károlynak hívnak.- Kérem szépen, hat faházunk van, ezekben 3-4 ágyas szobák. Éjszakára egy ház összesen ötszáz forint, és mosakodási lehetőséggel is rendelkezünk. Üres a kemping- Jelenleg hányán lakják a kempinget?- Vendégeink éppen nincsenek.- Egyáltalán voltak itt az idén turisták?- Igen, általában kerékpáros országjárók állnak meg, pihennek egy éjszakát, majd másnap reggel tekerik tovább a pedált.- Étkezési lehetőség?- A csárdában százötvenért jóllakhat az ember. Tény, ezen a napon itt nem tolongtak egymás-hegyén hátán, ezért továbbrobogtunk Berekfürdőbe, ott is a Tiszatour kempingjébe. Első ránézésre is feltűnt; üres hely itt szintén akad, túlontúl is. A kétcsjllggos kempingben 110 forint éjszakánként a sátorhely, ehhez jön a felnőtteknek napi 110, a gyermekeknek 80 forint további fizetség. A strandra a beugró a felnőtteknek 70, a gyermekeknek 40. Érdekes fejtegetésbe fogott az egyik férfi; kérem, ide a víz gyógyhatása miatt az idős, beteg, rokkant nyugdíjasoknak kellene jönni, és általában az idős, beteg, rokkant nyudíjasok azok, akik nem dúslakodnak még magyar forintban sem. Azért találtunk hazai vendégeket, közöttük Vareha Andrást és a feleségét Nyíregyházáról, akik szintén azok közé tartoznak, akiknek már a postás hordja a fizetést.- Mi már visszatérő lelkek vagyunk sátorral, mindenfajta felszereléssel. Eredetileg két hetet szándékoztunk itt tölteni, mivel az ízületeinknek nagyon jó ez a víz.- Mennyibe kerül kettőjüknek egy nap?- Attól függ, mit számolok bele. Étkezés nélkül háromszáz- háromszázötven forint. Az éttermi ebéd, koszt ugyanis olyan drága, hogy azt mi, nyugdíjasok nem bírjuk megfizetni. Például egy leves negyven forint, egy rántott hús százhatvan. Egyszer azért kirúgtunk a hámból, a vendéglőben ettünk.-És?- Jó volt, de ott maradt ötszáz forintunk, így azon nyomban döntöttünk: efféle helyekre többé nem megyünk. Éppen ezért a feleségem főz, hiszen temérdek mindent hoztunk otthonról.- Mit eszik az átlagos magyar nyaraló? Elmondaná?- Szívesen. A reggeli tea, sajt, szalámi, tej volt kenyérrel. Ebédre grízgaluska leves lesz, sült hússal, uborkával, burgonyával. Vacsorára pedig sárgadinnye, bundás kenyér. Ezt így és most még bírja a nyugdíjunk, de nem tudjuk, mit hoz a jövő. Néhány sátorral távolabb négy ifjú hölgy a jöttünkre éppen felborítja az asztalt. Nagy nevetések közepette rendezgetik a kárt, miközben kiderül róluk, hogy a hajdúböszörményi szakközépiskola harmadikosai. Azt is kiszámolták, hogy az itt eltöltött öt éjszakájuk 2 ezer 140 forintba kerül. Török Katalin 3 ezer kétszázat hozott magával, Somogy- vári Ági 3 ezer hétszázat, Nagy Orsolya 3 ezer ötszázat és Melis Nikolett szintén ugyanannyit. Ebből még maradt nekik személyenként kétezer körül, de kell is, mert fizetni távozáskor szoktak. Szerencse, hogy az egyik apuka kocsival lehozta a sátrukat, a felszerelést, meg a hűtőtáskában temérdek ennivalót.- Ma reggel például tea volt vajas kenyérrel, ebédre pedig lecsót főzünk - mondja Nikolett.- A strandon is lehet ebédelni...- Ajaj, drága az nekünk! Például száznyolcvan egy adag, ami második féléből és kólából áll.- Azután azt is tapasztaljuk, hogy e benti árusok kihasználják a turistákat - veszi át a szót Török Kati. - Például vettünk egy Ni- vea babakrémet, ami a boltban 54 forint, itt meg 102! Panasz ide, panasz oda azért a négy hölgy remekül érzi magát. Elmondásuk szerint fiúkból a „felhozatal” vegyes, olyan, akár az időjárás. Ezért ismerkedésről is szó lehet, kivéve Nikolettet, akinek otthon komoly barátja van. Jól érzik magukat Szóval élvezik a nyaralást, a napot, a vizet, igyekeznek jól érezni magukat. Annyira legalábbis, amennyire a tizenhat-tizenhét éveseknek illik. Ugyanezen a településen benéztünk a Hotel Berekbe, ahol szintén gyér a forgalom, a kihasználtság húsz százalék körüli. Nem véletlenül, hiszen itt az árakat nem a magyar átlagkeresetekhez szabják. Egy szoba 2 ezer 240 forint, a reggelivel, fürdőbelépővel együtt. A hazaiak inkább a fizetővendég-szolgálatot választják. Ily módon hivatalosan egyszerre négyszáz személyt bírnak elhelyezni, és az árak szerfölött változatosak, személyenként, naponta százötventől ezerig terjednek. Adódik, aki ki sem adja a lakást, de meg lehet nála szállni, bürokratikus nyelven fogalmazva a bérleti díj: megbeszélés tárgya, eredménye. Néhány házzal, akarom mondani kilométerrel távolabb a ti- szaörsi fürdőt, strandot a Nádas gmk üzemelteti. Madárfüttyös, csupa fás, ligetes, szóval falusiasán romantikus a környék. Akadnak szobák, a kényelemtől függően két személynek egy éjszakára 400-700 forintért. Ami újdonság, alig két hónapja megnyílt a kemping is, ahol huszonöt szálláshelyet alakítottak ki: egy sátorhely díja 80 forint, de nem naponta, hanem annyi ideig, ameddig itt tartózkodik a család. Ezenkívül a felnőttek napi negyven, a diákok, nyugdíjasok 30 forintot fizetnek, a hat éven aluliak pedig semmit sem. Az áram ára 30 forint, a strandbelépő a felnőtteknek ötven, a diákoknak, nyugdíjasoknak negyven. Ugyanitt találtunk egy érdekes magyart a 82! éves Balázs Júliát, ő a szlovákiai Fülekről érkezett. Huszonhét éve jár ide, és jelenleg is két dédunokájával, a 9 esztendős Károllyal, és az egy évvel idősebb Tímeával nyaral. Megtanult járni- Képzelje, ez a kisfiú nem bírt járni, és ha hiszi, ha nem, itt tanulta meg a lépéseket. Azóta megy, biciklizik, szóval ez a víz csodát tett. Áldom is azóta!- Meddig maradnak?- Én most szombatig, jön más helyettem a családból.- A költség?- Minden sokkal drágább, mint kint Szlovákiában, és úgy számolom, hogy ez a vakáció tízezerbe kerül, mert én főzök. Ma is reggelire tejbegríz volt, ebédre gulyásleves, kacsahús, vacsorára vajas kenyér lesz. Mondják, hogy a jászszent- andrási kemping a legszebb a megyében. Van is benne igazság, hiszen az óriási fák alatt apró, nyírott sövénnyel körülkerített sátorhelyeket alakítottak ki. Mégpedig százötvenet. És hogy ezt a települést nagyon szerethetik a magyar és nem magyar turisták, mi sem bizonyítja jobban, hogy ottjártunkkor is mindössze tíz-egynéhány szabad terület akadt. Egy sátorhely naponta 150, hetente 1 ezer 50 forint. Azonkívül az I. osztályú helyért naponta a felnőttek 180, a gyerekek 130, a nyugdíjasok 120, a másodosztályúért a felnőttek 150, a gyerekek 110, a nyugdíjasok pedig 80 forintot fizetnek. Igaz, az árak a strandhasználatot is tartalmazzák. A sok vendég közül találomra olyant választottunk ki, ahol több család táborozik együtt. Novajról érkeztek: Barta László- ék ketten, Káló Lászlóék hárman, de vannak még velük ismerősök, rokonok is.- Mivel alig telt el pár nap, pontos adatokat még nem bírok mondani, mibe kerül ez a kempingezés - állítja Barta László -, de azt írhatja, hogy a mai ebéd nyolcunknak 800 forint volt. Pacalt és babgulyást ettünk. Úgy gondolom, ez nem sok. Két hetet tervezünk, és szerintem egy hétre a kiadás egy családnak tízezer körül alakul. Egyébként az élet otthon, a saját lakásban sem olcsó, és itt szerintem a 14 nap során négy-ötezerrel költünk többet. De hát ennyit csak megérdemel az ember a többi ötven hétért. Nem igaz? Arról is szót váltottunk, hogy falusias a környezet, túlontúl is, és esténként nekik például jó lenne egy kis program. Mások viszont azt állították, hogy ebben a kempingben az a legnagyobb érték, hogy távol került a világ zajától, itt nyugodtan pihenhet az ember, igazi falusi környezetben. Csendes, árnyas hely Jót írjon már rólunk, ránk fér - mondja az egyik főnök. Nincs okom mást írni, elvégre amit láttam, tapasztaltam, ebbe a kategóriába tartozik. Kivéve egyet: a strand egyik büféjében ittam egy korsó ászok sört, negyvenért. Kérem szépen, az ártatlan bűn rossz volt. Döglött és nem éppen hideg. Kiderült, a maszekok nem tartoznak a kempinghez, strandhoz. Kár, mert akkor ugyan ki kéri tőlük számon, hogy jó pénzért jó árut adjanak. Még ha „csak” mindössze sörről is van szó ebben a 40 fokos kánikulában. Egyébként akiket megszólaltattam, ma már félig-meddig irigylésre méltóak. Ha másért nem, azért, mert egyáltalán el tudtak menni pár napra, egy-két hétre nyaralni. Elvégre manapság a többségnek erre nem futja. Hogy miért, és ők miképpen töltik a szabadság napjait, ez már egy másik írás témája... D.Szabó Miklós r A Szolnoki Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság felvételt hirdet TECHNIKAI ELOADOI munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei:"- 35 év felső korhatár,- letöltött sorkatonai szolgálat,- felsőfokú /gépész/ végzettség,- hivatásos gépjárművezetői engedély,- egészségügyi alkalmasság. A technikai előadó feladatai:- a gépjárműállomány karbantartásának, j a vitásának irányítása, - a tűzoltóság gépjárművei, technikai felszerelései üzemeltetésének szervezése. Jelentkezni lehet: a Szolnoki Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokságon /Szolnok, József Attila u. 14 J, Mrena József osztály- vezetőnél személyesen, illetve a 31-100-as telefonon. *4373/1H*
