Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-24 / 174. szám

1992. JÚLIUS 24. ‘ H<tZ<iÍ kÖfkép 3 A kenderest mezőgazdasági szakiskolában fokozatosan teremtik meg az új oktatási formák tárgyi feltételét. Az úgynevezett „farmer típusú” képzést jól segíti majd a most épülő minifarm. Kettészakadt megye - kettészakadt ország Milyen területi sajátosságok jellemzik a lakosság eladósodását? Látlelet A butaság dühét növelve Ilyen és ehhez hasonló kérdése­ket tett fel magának Lengyel Imre matematikus, közgazdász, az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja Alföldi Kutatócsoportjának tagja. Megyénkre nézve, más ada­tokkal kiegészítve, sajátos képet kaphatunk. Ezt járjuk most körbe. A lakásalaphoz tartozó hitelek kamatfeltételeinek megváltozása után, a nagy adóssággal bíró me­gyék két csoportját különíthetjük el: a korábban is eladósodott agrár­térségekét és az újonnan eladóso­dottá váló ipari megyékét. Az első csoportba tartozó megyékben a legmagasabb az egy lakosra jutó lakásalaphitel-állomány, s itt me­gyénk a második helyen osztozik Hajdú-Biharral, 14 ezer forinttal, míg az országos átlag 10 ezer fo­rint. Ha a lakásalap mellett az összes többi hitelt is nézzük, akkor is ugyanaz a sorrend 26-27 ezer forinttal. Az országban jól megfigyelhető egy nyugat-keleti lejtő. Egy lakos­ra nézve tán nem is tűnnek soknak ezek az értékek, de a családokat figyelembe véve már más a hely­zet. Az egyébként is rosszabb jöve­delmi helyzet mellett, a havi tör­lesztőrészletek igencsak lecsök- kentik a mindennap megélhetésre fordítható összegeket. Tehát nem is inkább az adósság ténye a fon­tos, hanem annak aránya, s hogy mekkora gondot jelent a visszafi­zetése. Mivel a munkabérek még ma sem tartalmazzák a lakáskölt­ségeket, ezért a hiteltörlesztés és az A magyar fagylaltfogyasztás legalább felét a német Schöller jégkrémgyártó cég szeretné kielé­gíteni, mégpedig a tegnap felava­tott új törökbálinti üzeméből - je­lentették be az avatás előtti nem­zetközi sajtótájékoztatón. A német cég tulajdonosa elmondta, hogy az egykori Leo jégkrémüzemben 600 millió márkát fektetett be, és egy vadonatúj gyárat létesített. A Schöller cég tudatos magyar- országi jelenléte és piaci térnyeré­se 1988-ban kezdődött meg. Ekkor főleg a Balatonon értékesítették termékeiket. Két évvel később a egyre drágább lakásfenntartás egy eladósodott család jövedelmének jelentős részét, valamint a mozgó­sítható tartalékokat is több esetben felemészti. Az eladósodott agrármegyék csoportjában az egy állandó lakos­ra jutó adóköteles jövedelem kö­rülbelül 85 százaléka az országos átlagnak. Hasonló és persze logi­kus a helyzet a betétállomány ese­tében. 1990-ben megyénkben az országos átlag kétharmadát érte el az egy főre jutó betétállomány. A megfigyelt időszakban ráadásul országosan nőtt az állomány, mint­egy 3 milliárd forinttal az OTP-nél, de ez a nyugati megyék ennél gyor­sabb növekedéséből tevődött ki. „Keleten” ez időszakban is csök­kenés figyelhető meg. A valutabe­téteknél a keleti arány fele-harma­da az országosnak, hasonlóképpen az értékpapírok értékesítése is. A pénzmegtakarítás mellett széles körben elterjedt megtakarítási for­ma az autó is. 1990 végén az ezer lakosra jutó autók száma országo­san 190 körül volt. A megyében 138, hátulról itt is a második he­lyen állva. A jövedelmek és meg­takarítások alakulását együtt te­kintve Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú- Bihar megyékkel együtt mi a sú­lyosan eladósodott megyék közé tartozunk. Itt hosszabb ideje tart a lakosság elszegényedése, leszaka­dása, és ez a folyamat felgyorsulni látszik. Ezek után nem véletlen, hogy a munkanélküliségi ráta az Budatej Kft.-ben vásároltak része­sedést, amely ma eléri a 97 száza­lékot. A jégkrémgyártó üzem mé­reteit és kapacitását tekintve Ma­gyarország egyik legnagyobb élel­miszer-ipari vállalkozásának szá­mít. Jellemzői a számok tükrében: 27 és fél ezer négyzetméter alapte­rület, 2300 négyzetméter hűtőház, egyszerre hárommillió pálcikás jégkrémnyalóka tárolása, napi 2500 liter tej-, 3000 kilogramm gyümölcs-, ezer kilogramm ka­kaó-, 6000 kilogramm cukorfel­használás. A modem körfagyasz­tóban 1800 jégkrémnyalóka ké­említett megyékben a legnagyobb. Ezzel összecseng, hogy a létmini­mum alatti aktív és inaktív keresők aránya is ebben a négy megyében a legmagasabb, mintegy másfél- szerese az országos átlagnak. A le­írtak persze nem jelentenek homo­genitást. A Dunántúlon is vannak dep­ressziós területek, s az említett me­gyéken belül sem egyforma a hely­zet. A megyei Munkaügyi Köz­pont prognózisából tudjuk, hogy nálunk is nagyok a különbségek a körzetek, s azon belül az egyes te­lepülések között is. Azt persze mondani sem kell, hogy az országos átlagot minde­nütt eléri vagy meghaladja a mun­kanélküliségi ráta. Ez alól csak Martfű és körzete kivétel a maga 8,6 százalékával (májusi adatok). Szolnok és vidékén 11.8 százalék a ráta, a jászberényi körzetben 11, Karcag körzetében 22,4, Kisúj­szállás térségében 11,4, Mezőtú­ron és környékén 16,3, Tiszafüred térségében a legrosszabb a helyzet, 23,7, Törökszentmiklós térségé­ben 15,1, Kunszentmárton körze­tében 14,1, Jászapátin és vidékén 13,4, Kunhegyes körzetében 20,7 százalék. S ha országosan „ketté­szakadt ország”-ról beszélhetünk a leírtak tükrében, a megyében ki­csiben, a munkanélküliek adatai alapján szintén. Talán nem vélet­len, hogy itt is nyugatról kelet felé haladva romlik a helyzet. szül óránként. A tejet Székesfehér­várról, a cukrot Ácsról, a vajat Szekszárdról szerzik be. A gyár 95 Mercedes teherautója szállítja or­szágon belül az édességet. Német újságírók kérdésére, hogy a magyar gyár beindulása nem okoz-e elbocsátásokat a né­met üzemekben, a tulajdonos kifej­tette: a Magyarországon készült többlettermékeket Csehszlovákiá­ba és Lengyelországba szállítják, tehát ez egyáltalán nem érinti a Schöller cég már meglévő piacait, így elbocsátásokat sem eredmé­nyez. (MTI) Ellentmondásos sertéspiac A termelő jelenleg nincs érde­kelve minőségi vágósertés előál­lításában, így aztán a termék mi­nősége nem is javult - állapítja meg a Földművelésügyi Minisz­térium egy nemrégiben készült értékelése. Sok kocasüldőt hizlalásra fog­nak tenyésztésbe állítás helyett - szögezi le az összegzés. Ám arra is van már példa - többek között Békés megyében -, hogy terme­lőszövetkezetek, sőt magángaz­dák is kiváló törzsállományt vá­sárolnak, bízva az objektív minő­sítési rendszer bevezetésében. De nem ez a jellemző: Bács me­gyében az év elejihez viszonyít­va 25 százalékkal csökkent az anyakoca-állomány. Békés me­gyében pedig a hízókínálat csök­kenésével számolnak a helyi szakértők, így a Gyulai Húskom­binátban a heti 6000-es kapacitá­sával szemben csak heti 3500- 3700 vágás várható. A dunántúli nagyobb érdeklődésnek köszön­hetően Veszprém térségében pél­dául egy-két hetes átfutással a szerződésen kívüli árut is átve­szik. Összességében mindezek ellenére a vágósertés-termelést és az árualap-kínálatot a minisz­tériumi szakemberek úgy minő­sítik, hogy országosan kiegyen­súlyozott, és kiegyenlítődött az átvételi ár is. A malacárak általában július közepéig csökkentek (helyen­ként és változóan 500-1000 fo- rint/jószág), azóta azonban lé­nyegében nem változtak. Ettől eltér Békés és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye, ahol az ár továbbra is erőteljesen csökken (80-100 forint/kilogramm) és Heves me­gye, ahol 20-30 forint/kilogram- mos szabadpiaci árcsökkenés mellett a nagyüzemektől igen magas, 160 forint/kilogrammos áron vásárolják fel a malacokat exportra. (MTI) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ) vegyes válla­latot alapított a Loranger Manu­facturing Corporation magyar- országi leányvállalatával, a Lo­ranger Ipari Kft.-vel. A 220 mil­lió forintos alaptőkével létreho­zott Loranger Ingatlanfejlesztő és -értékesítő Rt.-ből egyelőre a KVSZ 150 millió forintot jegy­zett, a Loranger Ipari Kft. pedig 70 millió forinttal részesedik. Az ingatlankezelő közös vál­lalat modellül szolgálhat a jövő­ben az elhagyott szovjet katonai bázisok hazai, gazdasági hasz­nosítására. Az amerikai Loran­ger cég és a KVSZ megállapodá­sának, a vegyes vállalat létreho­zásának célja, hogy a Loranger Ingatlanfejlesztő és -értékesítő Rt. egy 5600 négyzetméteres épületet vásárol meg a székesfe­hérvári volt szovjet katonai bázi­son. A közös vállalat átalakítaná az épületet a Loranger Ipari Kft. számára, és termelési céllal bér­be adná. A bérleti díjból befolyó összeget azután további épületek feljavítására, esetleg eladására vagy bérbeadására fordítanák. A Loranger Kft. 9,2 millió dollárt szándékozik a magyarországi üzletbe befektetni, ezenkívül vállalta, hogy a jövőben a közös cég tevékenységét felfuttatják. Ezután az amerikai cég magyar- országi leányvállalatának része­sedését 56 százalékra emelik. A cég tiszta nyereségét a jövőben is további épületek feljavítására fordítják, illetve földet juttatnak vágy épületeket bérbe adnak üz­Ha a politikai életet a hatalo­mért folyó közelharc jellemzi, aligha növekedhet az állampol­gári bizalom. Mert az emberek mégsem annyira ostobák, hogy ne lássák át, milyen szándékok rejlenek egy-egy kijelentés mö­gött. Nem csupán a félremagya­rázást veszik észre, hanem az önigazolás leplezetlen indítékát is. Mintha mindent a múltra le­hetne fogni. A látszólag prospe­ráló bankok csődjét éppúgy, mint a megállíthatatlanul növek­vő munkanélküliséget. Jóllehet, a múlt felgyülemlő erőként van jelen, de mégsem olyan mérték­ben, hogy az újabban kialakult kényszerpályákat (a gazdaságtól egészen a kultúráig) erre lehetne visszavezetni. Ha például az annyira áhított farmergazdaság sehogyan sem akar megerősöd­ni, ebben nem csupán az egyéni tehetetlenség játszik közre. Még csak nem is a föld szeretetének hiánya, hanem az a tény, hogy a piacgazdaság egyszerűen nem működik. A privatizálás hangza­tosjelszavai semmit sem igazol­nak. Lehetnek elkápráztatóak, lehetnek meggyőzőek, csak ép­pen a társadalmi folyamatokra nem hatnak. Közhelyszerűen úgy is fogalmazhatnék: a gazda­gok gazdagodnak, a szegények szegényednek. Méghozzá any- nyira látványosan, hogy egyre kevésbé lehet tárgyilagosan vagy elfogulatlanul viszonyulni hozzá. Hanem inkább félreérthetetlen indulatokkal, melyek a butaság dühét ugyanúgy táplálják, mint a belenyugvást a megváltoztatha­leti vállalkozásoknak. A körül­belül 140 hektáros területen mintegy. 100 különféle építmény található. A Loranger vállalta azt is, hogy befektetőket keres az épü­letek, a terület hasznosítására. Nem elhanyagolható tény, hogy a bázis a székesfehérvári Ford Hungária közelében van, így hosszú távon várhatóan beszállí­tó cégek, illetve az autógyártás alvállalkozói veszik meg az épü­letet, illetve a területet. A Loranger Kft. 1993 első ne­gyedévében kezdi meg tényle­ges termelését. A gyár a Ford Hungáriát látja majd el különbö­ző műanyag alkatrészekkel, pél­dául az elosztó nélküli gyújtás, illetve az üzemanyagpumpa ele­meivel. tatlanba. Ha mást nem is, azt a mindennapok szembeszökően igazolják, hogy a,társadalmi fel- emelkedés nem egyik évről a másikra következik be. Bizo­nyos évtizedekre lesz szükség, melyek múltán nosztalgiával emlékezhetünk a „nyugodt erő” kétségbeesett kísérleteire csak­úgy, mint az ellenzéki politikai erők pesszimizmusára. Az egyre nyilvánvalóbb politikai meg­egyezésképtelenség következ­ményeit azonban itt és most él­jük át. S miközben a többség te­hetetlenül vergődik az egyre ki­látástalanabb életviszonyokban, igen szűk réteghez tartozók mondhatják el magukról, hogy számukra minden hasznos. Még akkor is, ha igazság és hazugság, jóság és önzés végképp összeza­varodott. A lehetőségek ijesztő sokaságában ugyanis azok képe­sek eligazodni, akik nem morális szempontok alapján mérlegelik esélyeiket. S nem is csak úgy, mint akik hálával tartoznának bárkinek is azért, mert többre ju­tottak. Csakhogy éppen ez a ma­gatartás rombolja leginkább az emberi viszonyokat. Ellenséges­kedést és szembenállást szül, mely semmiféle ideológiával nem mérsékelhető. Mert akiknek megvannak az eszközeik és kel­lő háttérrel rendelkeznek az ér­dekérvényesítési küzdelemhez, azok a legritkább esetben csatla­koznak a rosszabb helyzetben lé­vőkhöz. Legfeljebb abban re­ménykednek, hogy nem ők lesz­nek a lappangó erőszak áldoza­tai. A Know-How Alap révén Brit gazdasági támogatás Magyarországnak A brit kormány az elmúlt két esztendőben 6,42 millió fontot - 900 millió forintot - áldozott a magyar gazdaság megsegítésé­re. A pénzt a Know-How Alapon keresztül juttatja el a brit kor­mány a magyar partnerekhez. Charles Lonsdale, a budapesti Brit Nagykövetség munkatársa az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a Know-How Alap főként az ok­tatást és a tanácsadást részesíti előnyben, illetőleg az ehhez kap­csolódó vezetőképzési progra­mokat támogatja anyagilag. Hozzájárult az alap a magyar elektromos ipari ágazat szerke­zetének korszerűsítéséhez, a kis- és középméretű vállalkozások támogatásához, illetőleg e prog­ram révén képeztek át - a nemzet­közi szabályoknak megfelelően - több mint 11 ezer könyvelőt. IKM tájékoztatási ügynökség Segítség a piackutatáshoz Mintegy 36 ezer, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó cég alapinformációit tartalmazó számítógépes adatbázisra ala­pozva működik az IKM tájékoztatási ügynöksége. A feladata az, hogy - a minisztériumhoz beérkező információk rendelkezésre bocsátásával - segítséget nyújtson a piackutatáshoz, partnerkereséshez, a privatizáció­hoz az ipar, építőipar és a belkereskedelem területén. Az IKM informatikai főosztályának vezetője, Törökné Szente Ágnes az MTI tájékoztatására elmondta: az ügynökség rendelkezik az ágazati felelősségi körbe tartozó valamennyi céggel kapcsolatos információval, a legkisebbtől a legnagyobbig. Az adatbázisba való bekerülésnek nin- csenenek feltételei, az adatok megfelelnek a statisztikai adatszolgáltatás­ból következő információknak. Az ügynökség működtet számítógépes szolgálatot, amely külön­féle lekérdezési lehetőségeket biztosít. Az adatokat évente egyszer kiadványok formájában is megjelentetik.- fe ­Schöller jégkrémüzem Törökbálinton Külföldre is szállítanak a termékeikből Kerékgyártó T. istván 220 millió forint az alaptőke A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vegyes vállalatot alapított a Loranger céggel

Next

/
Oldalképek
Tartalom