Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-23 / 173. szám
12 1992. JÚLIUS 23. Érdekességek a tudomány világából Itt a biodízel.. v „ b. . . , . ______________________A Volkswagen Müvek es az ugyancsak nemet vegyipari konszern, a VE B A olyan új üzemanyagok kipróbálását kezdte meg a közelmúltban, amelyekkel helyettesíthető a hagyományos dízel tüzelőanyag, a gázolaj. A repceolaj tisztán ugyan nem használható a mai dízelmotorokhoz, a metilészter változata azonban igen. Az új üzemanyag kevésbé szennyezi a környezetet, és a már meglévő töltőállomások alkalmasak a kiadagolására. A Bundeswehr képünkön látható harckocsiját bioüzemanyag hozza mozgásba, ami nem más, mint repceolaj. Fotó: IN-Press Ismeretlen bolygó a Plútón túl? Űrszondát még mindig nem küldenek Naprendszerünk külső peremén egy mindeddig kevéssé kutatott bolygó, a Plútó száguld. Átlagosan 6 milliárd kilométerre, azaz 40-szer nagyobb távolságra van a Naptól, mint a Föld. Míg a többi bolygóról műbolygók segítségével viszonylag sok ismeretet szerezhettünk, addig a Plútóról még igen keveset tudunk. A „Voyager 2” szonda 1989-ben, a Neptun mellett elhaladva, a Plútóról - annak kedvezőtlen pozíciója miatt - nem tudott adatokat gyűjteni. így eddig csak földi teleszkópok segítségével ismerhettünk meg róla részleteket. A Plútó a Nap körüli erősen elliptikus pályáján 1989-ben elégte a Naphoz legközelebbi pályapontot, ami a Földről a lehető legjobb megfigyelés lehetőségét biztosította. Ilyen alkalom csak minden 248. évben adódik. Ezt a lehetőséget többek között egy európai kutatócsoport is kihasználta, amely most vázlatos térképet adott ki a bolygó fényvisszaverő képességéről és a felületi fényesség eloszlásáról. Ez meglepő eredményt hozott: kiterjedt sötét régiókat mutatott a Plútó felszínén. A jól kivehető „sötét északi sarki sapka” azért keltett érdeklődést, mert eddig úgy vélték, hogy ez - csakúgy, mint az ismert „déli sarki sapka’ ’ - világos. Elméletileg a Plútó rendkívül alacsony átlaghőmérséklete (mínusz 230 fok Celsius) miatt a fagyott metánból álló „sapkáknak” világosaknak kellene lenniük. Az a tény, hogy mégis „sötét sapka” van a bolygó északi sarkán, a Plútó napközeli helyzetével állhat kapcsolatban: vagyis a bolygó felszíne valószínűleg eléggé felmelegedett ahhoz, hogy a metánjég helyenként elpárologhasson, s így elveszítse hófehér színét. Ha a bolygó távolodik a Naptól, a lehűléskor új metánjég képződik, és az ismét világos sapkát képez a Plútó északi sarkán is. Jó néhány más kérdés is válaszra vár még. Miért van például a Plútónak, más bolygóktól eltérően, annyira erősen elliptikus pályája a Nap körül? Holdjának (Charon) létezése ellenére elképzelhető-e, hogy a Plútó eredetileg nem is bolygó volt, hanem egy másik bolygó holdja, amely valamilyen kozmikus katasztrófa következtében sodródott le eredeti pályájáról. Lehet, hogy a Plútón kívül is van egy mindmáig ismeretlen bolygója a Naprendszernek? A hiteles válaszokra még várni kell, mert bárhogyan fejlődik is a technika, egyelőre továbbra sem tervezik űrszonda küldését a Plútóra. Ferenczy Europress Az UFO-k ____S s zeretik a FAK-at Génkutatás a gyógyítás szolgálatában A gének nemcsak az öröklődő betegségek kialakulásáért felelősek, hanem gyakorlatilag minden betegség lefolyását meghatározzák. Elsősorban a szív- és érbetegségek, rák, reuma, nátha, allergia esetén a gének döntik el, milyen súlyosan betegszik meg a páciens, vagy megbetegszik-e egyáltalán. Ezért lenne fontos az ember teljes génkészletének pontos analízise, nem annyira a sérült gének kijavítása, mint inkább a jobb betegségmegelőzés érdekében. A génkutatók jelenleg legfontosabb célja az 50-100 ezer emberi gén pontos helyének megállapítása a 23 kromoszómában. Eddig mintegy négyezer gént sikerült azonosítani, és helyét megállapítani. Közben kiderült, hogy az ember öröklési anyaga lényegében minden embernél hasonló. Az egyes személyek közti eltérések - például valakinek kék a szeme, gyöngébb az immunrendszere vagy kiemel- kedőek a zenei képességei - feltehetően csak a gének kismértékű variációinak következménye. (MTI) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: LACZI ZOLTÁN A „Földönkívüliek” testén nem volt haj vagy szőr, fejük túlméretezettnek tűnt, és sűrűn pislogtak fekete macskaszemeikkel - így nyilatkozott Valerij Nagi- bin 35 esztendős moszkvai orvos, akit Oroszország legjobb UFO-szakértőjének tartanak. Elmondása szerint többször látott repülő csészealjakból kiszálló jövevényeket, akik „természetesen értettek oroszul”, sőt ukrán kollégája szerint - haladva a világpolitikai folyamatokkal - „Kijevben ukránul beszéltek”. Nagibin felvételeket is készített, de azokon a sötétségben csupán fénylő pontok láthatók, némi jóindulattal a távoli vendégek szemei ... Az oroszoknak már csaknem fele látott ilyen vagy olyan módon „Földönkívülieket”. Az elmondások alapján „a magas intelligenciájú űrlények 54 fajtáját” lehetett megkülönböztetni. Nagibin csatlakozott amerikai kollégája, Virgil Armstrong állításához, hogy „vannak jó, és vannak gonosz Földönkívüliek”. Ez utóbbiak állítólag már el is raboltak földi halandókat, igaz, ezek utólag semmire sem emlékeztek, csak különböző sebek tanúskodtak, hogy valószínűleg vizsgálták őket. A Szovjetunió végnapjaiban, majd az utódállamokban a mindenfajta fantasztikum, misztikum iránti fokozott hajlamot sokféleképpen magyarázzák a tudósok. Kapcsolatba hozzák a korábbi mítoszokból való kiábrándulással, a mindennapok nyomasztó gondjaival, a csodavárással. Szerepet játszhat az is, hogy ha korábban valaki ilyesmit emlegetett, az valamelyik zárt ideggyógyintézetben találta magát, vagy „kozmikus kémként” elvitték a Gulagra. Nagibin azonban más választ ad. Szerinte a peresztrojka óta megnövekedett a „Földönkívüliek’ ’ érdeklődése a FÁK iránt - „Ok figyelnek bennünket - mondotta. Az átlagember azonban a legtöbbször nem észleli az űrből jöttékét. Olyan ez, mintha valaki előtt elrobognak a legkorszerűbb versenyautó, de fénysebességgel ...” Ferenczy Europress Elektromos áram a „szerves fémekben” Életmentő gyógyszer álomkórosoknak Negyven év után végre ismét új gyógyszer segíti az afrikai álomkóros betegek gyógyulását. Az Omidyl nevű gyógyszert az amerikai Marion Merrel Dow vállalat nemrég állította elő az ENSZ Világ-egészségügyi Szervezete (WHO) közreműködésével. Eddig 600 betegen próbálták ki igen jó eredménnyel. Az álomkór előrehaladott stádiumában a kórokozók, a cecelégy által terjesztett tripanoszómák megtámadják a központi idegrendszert. Idáig ebben az esetben csak egyetlen gyógyszer, az igen súlyos mellékhatásokkal járó Me- larsopron alkalmazása jöhetett számításba. Az Ornidyl mellékhatása viszont nagyon csekély, és annyira hatásos, hogy kómában levő betegeket is meg lehet vele menteni. Mint minden eddigi álomkór elleni gyógyszer, az Omidyl is hatásosabb az álomkór nyugat-, mint kelet-afrikai formája ellen. Az új gyógyszert eredetileg a rák ellen fejlesztették ki, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Csak később fedezték fel, hogy gátolja a kórokozók szaporodásában döntő szereppel bíró enzimek működését. (MTI) A műanyagok nem vezetik az elektromos áramot, ezért használhatók rézdrótok és kábelek szigetelésére. A hetvenes években azonban felfedezték, hogy úgynevezett szennyező anyaggal oxidálva némely műanyag vezetőképessége több mint tíz nagyságrenddel növelhető. A kismo- lekulákból felépülő hosszú láncú, jól vezető polimerek alkalmazásának egészen új körvonalai kezdtek kirajzolódni, ám a kezdeti eufóriának hamarosan vége szakadt. Az áramvezető műanyagok ugyanis reagálnak a levegő oxigénjére és párataral- mára, s ennek következtében erősen csökken a stabilitásuk és vezetőképességük. Csak a legutóbbi években si-. került olyan jól vezető és stabil műanyagokat előállítani, amelyek iparilag is hasznosíthatóak antisztatikus termékek előállítására és elektromágneses zavarok elleni védekezésre. Újdonság a vezetőképes műanyagok aktív, tehát valamilyen funkciót ellátó módon való hasznosítása. A légi közlekedésben a vezetőképes műanyagok a repülőgép burkolatába beépített huzalozás formájában pótolhatják az antennát. Ezzel nemcsak tömeget takarítanak meg, hanem a repülőgép aerodinamikai sajátságai is javulnak. Európában és Japánban már lehet műanyag elektródás elemeket vásárolni. Kis fajsúlyúk következtében energiasűrűségük nagyobb a régi elemekénél. A műanyag akkumulátorok még csak a kipróbálás stádiumában vannak. Noha az áram vezető műanyagok - szerves fémeknek is nevezik őket - már az ipari alkalmazás küszöbén állnak, a töltésszállítás fizikai és kémiai folyamatának részletei még kevéssé ismertek. Az áramvezetéshez szabad töltéshordozók szükségesek. Fémekben ezek a töltéshordozók az elektronok. A polimérekben azonban ezeket előbb létre kell hozni. A vezetés feltétele a polimerlánc mentén váltakozó egyes és kettős kötések sora. Oxidáláskor a műanyag elektronjainak egy részét elveszti. Az oxidálás olyan anyagokkal történik, mint például a jód, amely elektronokat vesz el a kettős kötésekből, és ezzel pozitív töltéseket hoz létre a láncban. A szennyező anyag aztán nagy vezetőképességű komplex sót alkot a műanyaggal. Az elektrokémiai szennyezéskor a polimert egy elektrolizáló kádban anódként kapcsolják, és a szennyező anyagot az oldatból veszi fel. Ennek következtében megváltoznak kémiai és fizikai tulajdonságai. Az eddig előállított áramvezető műanyagok oldhatatlanok, nem olvaszthatóak, és utólag nem lejjel^ őket megmunkálni. A figyelem most a polimerláncok törési helyeire irányul, amelyek létét közvetlen kísérletekkel még nem ibi^onyították. Elsősorban a megfelelő polimerminták előállítása'ütközik nehézségekbe, amelyek az elektronmikroszkópos vizsgálatot lehetővé tevő extrém vékonyságuk mellett eléggé érzéketlenek az elektrosugarakra. (MTI-Press) Gogola Aladár Japán világpremier Több mint 260 ezer színt tud a colorfax Míg a ma kapható telefaxkészülékek legtöbbje még a különböző fehér-fekete árnyalatok reprodukálásával küszködik, a japán SHARP cég piacra dobta az első színes faxot (colorfax), amely 262144 különböző színárnyalatot tud megkülönböztetni és továbbítani. Amikor a skót Alexander Bain 1842-ben a képjelek elektromos átvitelét alkalmazta, még nem sejtette, hogy a „facsimile” nevű találmánya, amely egy leta- pogatótoll és egy írótoll közötti elektromos összeköttetésen alapult, mekkora fejlődés előtt áll. Az elektroncső és a telefon megjelenésével 1900 után elkezdődött a képtávírás korszaka. A hatvanas és hetvenes években aztán létrejött a mai módon működő fax: a papírról visszaverődő fényt elektromos jellé alakították, és a vezeték végén újra papírra vetették. Azért, hogy a más-más gyártmányú és különböző országokban működő készülékek közti adatátvitelt lehetővé tegyék, egy sor normát dolgozott ki a Nemzetközi Telefon- és Távközlési Bizottság, vagyis a CCITT. A legtöbb készülék az általuk definiált 3. csoportba tartozik, tehát egy DIN A/4-es oldalt 200-300 képpontra felbontva továbbítanak egy percen belül. Ebbe az osztályba tartozik az új FO 9000 színes fax is, bár más típusú faxokkal nem tud „szót érteni”. A továbbítandó képet felváltva megvilágítják piros, zöld és kék fénnyel, a visszavert fényt pedig fotoelektromos félvezetőkkel villamos jellé alakítják. Az érzékelők alapszínenként 64 árnyalatot különböztetnek meg, így a három alapszínből összesen 64x64x64 = 262144 kombinációt tud „kikeverni” az FO-9000. A colorfax által előállított hatalmas adattömegek először egy 80 megabyte kapacitású lemezegységre kerülnek, majd speciá-i lis tömörítőprogramok segítségével eredeti méretük tizedére „zsugorodnak”. Az üzenetet vevő fax a tömörített adatokból rekonstruálja az eredeti képinformációt, majd színes faxként kinyomtatja egy hőnyomtatóval. Egy színes másolathoz a nyomtatónak háromszor (színenként egyszer) kell végigmennie a papírlapon. A felvázolt technika persze nem olcsó: a kezdő ár 50 ezer márka fölött van. A készülék gyártói célpiacként nem a magánembereket, hanem inkább a sajtó- és reklámügynökségeket, a nyomdákat szemelték ki, bár az alkalmazott színek egyelőre még nem felelnek meg a nyomda- technikában előírtaknak. Ferenczy Europress Napóleon katonája Izraelben Fej nélküli csontváz hever az egykori sánc aljában, miután idén tavasszal egy bírósági épület alapozása közben munkások eltávolították róla a földet. A szakemberek szerint a csontváz Napóleon katonájáé, aki fogságba esett, és lefejezték az Ottomán Birodalomhoz tartozó város ostroma idején, 1799-ben. Közelében a katona egységének jelvényére és címeres gombjaira is ráakadtak. Még két fej nélküli csontvázat találtak a helyszínen. (MTI-Külföl- di Képszerkesztőség)
