Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-23 / 173. szám

J 1992. JÚLIUS 23. •> Hazai krónika 3 Csak a használóknak ingyenes Fejlődik a szolnoki potyastrand A környéken lakó szolnokiak már a ’80-as évek közepén felfe­dezték ezt a kiváló folyami für­dőzési lehetőséget. Néhány me­rész sátorozó napokra kiköltö­zött ekkor a városi civilizációból ide, a part menti fák közé. Ok voltak a nomád élet első és utol­só úttörői, mert 1987-től komoly fejlődésnek indult a tiszai szabad és naturistastrand. Célunk egy bizonyos komfortfoko­zatú szabad strand kiala­kítása - mondja Kiss Ist­ván, a Városi Sportcent­rum fiatal igazgatóhe­lyettese, amikor a potya fejlesztési terveiről be­szélgettünk. Az elmúlt öt év leg­fontosabb lépése a villa­mos áram és a vezetékes ivóvíz kivitele volt erre a területre. Csak ezek után alakíthatták ki a szakem­berek a vízöblítéses WC-t, illetve most még csak a partszakasz natu­ristatelepén a tusolót. Itt kell megemlített! azt, hogy a zuhanyozót az idei szezonban a „konzervatív” fürdőzőknek is kiépítik. A napo­zást egy az egyben kedvelőkkel kezdetben sok baj volt. A lakos­sági tiltakozást úgy csendesítet­ték le, hogy az 1200-1400 méter hosszú partszakaszt felosztották, és elkülönítették a nudistatele­pet. Azóta annyira szent a béke a két napozótábor között, hogy a strandot fenntartó városi sport- centrum keretében működik egy naturistaklub is. A tagsági díj évente 200 forint, a tagok száma szezononként 2-300 fő között változik. A klub legidősebb tagja egy 83 éves tanárnő. 1988-tól a potyastrand teljes területére a sportcentrum egész napos ügyeletet biztosít a nyá­ron. Már a ’80-as évek végétől volt itt állandó vízőri ügyelet, elsősegélyhely, vizesblokk és CB-rádió a segítséghívásra. A fejlesztés próbálta a lakossági igényeket követni, de nem szá­molt azzal, hogy ezen a nyáron a hétvégeken körülbelül 2-3 ezren látogatnak ki ide. Ennyi ember kulturált kiszolgálásához már többet kell nyújtani - gondolták a sportcentrum vezetői. Az in­tézménynek évente közel 500 ezer forintjába kerül a szabad és naturistastrand fenntartása. Eb­ből fejlesztésre igen kevés jut, így azt újra széles körű városi összefogással sikerült véghez­vinni. A polgári védelmi szerve­zet hatékony közreműködésével először idén egy rádiótelefont vásároltak. Ezzel állandó kap­csolatot tudnak tartani a város ügyeleti szerveivel. Az országos mentőszolgálat hétvégeken hi­vatásos mentőtisztekkel tart egészségügyi szolgálatot. A Vö­röskereszt megyei szervezete se­gítségével még ebben a szezon­ban egy motorcsónakot tudnak biztosítani a vízőri feladatokra. A rendőrség járőrözései növel­ték a terület közbiztonságát. A potyán megjelentek a kereske­dők is. Viszonylag szolid árak­kal működő büfé, zöldséges és kölcsönző is található már itt. (A sportcentrum várja a további vállalkozói ötleteket.) A potya azonban nem szabad préda a ha- szonlesőknek, mert a kereskedők tevékenységüket csak a sportcent­rum beleegyezésé- vel kezdhetik meg. A célok között szerepel egy ma­gasabb színvonalú kemping létreho­zása. (Talán meg­valósulhat mindez egyszer, a volt orosz laktanya földterületének igénybevételével is, ami most még a vagyonügynökség kezelésében van.) A rendszeres kinttartózkodók ezért fizetnek sátranként és éj­szakánként egy szimbolikus összeget, 20 forintót. Ezen a nyá­ron javultak a szabad strand megközelítési lehetőségei. Az út több mint felét az időközben fel­szabadult orosz laktanya beton­útjain tehetjük meg. Ezen az úton indítja a Jászkun Volán is céljáratait a szabad strandra. A buszok a vasútállomástól min­dennap 9.45, 12.45, 16.45 és 18.45 órakor gördülnek ki, visszafelé pedig 10,13,17 és 19 órakor indulnak. A távlati ter­vekben a szabad strandig vezető út szilárd burkolatúvá alakítása, a partrendezés kérdése, az öreg fák kivágása, a homokos napo­zóterület megnövelése szerepel. A városi sportcentrum a vízi élet alapvető szabályairól, a szabad és naturistastrandon elfogadott viselkedési módokról ingyenes kiadványt fog megjelentetni. A magas városi uszodabelé­pők egyre inkább kiszorítják a polgárokat a poty ára, de ez a hely az évről évre visszatérő német és holland vendégeknek, valamint az ország más részeiből jövők­nek is tetszik. A Tisza mindig „hozza magát”, csak a lehetősé­geket kell kihasználni. Sz.T. Valutaváltó automata A Kereskedelmi Bank Rt. hatvani fiókjánál ut­cán üzemelő valutaváltó automatát állítottak üzembe az idegenforgal­mi szezon kezdetekor. A több millió forint értékű berendezés tizenöt or­szág ötven jegyzett valu­tájának vizsgálatára, an­nak forintra történő át­váltására képes, napi ár­folyamon. MTI-fotó: . H. Szabó Sándor Furfangos nyomtatványok Biztosan tompulok, mert újabban kifognak rajtam az új nyomtatványok. Több órámba telik, amíg egyáltalán megértem: miről is van szó, s legtöbbször egy-két napba, mikorra többszöri nekifutás után ki tudom (hiba nélkül?) tölteni. Hogy az adópa­pírokkal nem bírok, azzal már megbékéltem, de nemrég egy újabb kárpótlásiigény-bejelentés ügye ismét megrázott. Az egyik rokonom férjét 1945-ben elhurcolták a Szovjetunióba, s most nyílik rá mód, hogy az özvegyet kárpótolják valamivel. Az idős asszony ezzel kapcsolatos megpróbáltatása a nyom­tatvány vásárlásánál kezdődött. Az egyik jászberényi postahiva­talban ui. szemrebbenés nélkül a már decemberben lejárt föld­kárpótlási borítékot adták számára, 50 forintért. Ezt végül is kicserélték jóra, de gondja ezzel még nem oldódott meg, mert a négyoldalas furfangos nyomtatványon csak úgy tudott elmenni, ha „letette a padlóra”. Azt meg végképp nem tudta felfogni, hogyan jön ahhoz valaki, hogy a kitöltési útmutató végén lévő táblázatban precízen megállapítsa: hány hónapot fog még ő élni, vagyis várhatóan mennyi időre kell ütemezni a kárpótlási jára­dék részletekben történő kifizetését?! És egyáltalán, hogy is van ez? A férje iszonyú rabságáért és korai haláláért járó jelképes összeget nem kapja meg egyszerre, hanem évekre szétaprózot­tam S mi van, ha holnapután ő is „felbukik”? Vagy kérjen inkább kárpótlási jegyet? De mit csináljon azzal? Adja el fél áron, mint ahogyan a kárpótlás ravasz vámszedői már az újsá­gokban is hirdetik szemérmetlenül, hogy ezer forintért adnak hatszázat, de legalább a helyszínen fizetnek és készpénzzel; meglovagolva azt, hogy a kispénzű nyugdíjasoknak most legin­kább a forintra van szükségük, és azonnal! De kap-e egyáltalán valamit, hiszen a nyomtatványból szá­mára még az sem derül ki világosan, hogy a tizenkét aláírási kockából melyik ötöt-hatot kell neki aláírni. Kerített hát segít­séget - no nem egy erre jópénzért szakosodott ügyvédet, hanem az egyik „írástudó” rokon gyereket. De még az is megizzadt, mire beszerezte az igazolásokat, és eligazodott a négyoldalas nyomtatványon. Végre postára került a papírcsomag, most már csak Isten segítségében bízik, hogy minden rendben van a nyomtatvány körül, és kap valamit, mert a semminél még az is jobb. Addig pedig reménykedik, hogy megéri a jövő év elejét, mert számára akkor derül ki: mennyit ér az a három és fél év, amit rég elhunyt és sokat szenvedett férj^ életéből annak idején ok- és jogtalanul elraboltak. L. Gy. „Kitűnő” minőségben is Egyre több hamis pénz Lassan már napi hímek szá­mít, hogy hamis pénzek tűnnek fel az ország valamelyik körze­tében. Régebben elsősorban ha­mis dollárokról, márkákról, frankokról lehetett hallani. Újab­ban a magyar fizetőeszköz is fel­került a listára. Voltak próbálko­zások korábban is, különösen az 500 forintos bankjegyekkel. De amióta megjelent az ezres és ötezres címletű papírpénz, s ez­zel szinte egy időben jobban hozzáférhetővé váltak a színes fénymásolók, igencsak megsza­porodtak a forinttal való vissza­élések. Nemes Károly, a Magyar Nemzeti Bank szakértői osztá­lyának vezetője pontos adatok­kal szolgál. Hazánkban 1989- ben és az azt megelőző években átlagosan ezer hamispénz-for- galmazási kísérlet fordult elő. Legalábbis ennyi jutott a rendőr- hatóság, illetve az MNB tudo­mására. Azonban 1990-ben már 2400,1991-ben pedig 3300 pró­bálkozás történt. Az idei év első negyedének adatai pedig erre utalnak, hogy ebben az eszten­dőben „túlszárnyaljuk” az ösz- szes korábbi csúcsokat. Ez a né­hány számadat is bizonyítja, hogy érdemes néha kicsit jobban megnézni és megforgatni a ke­zünkbe kerülő bankjegyet. A fénymásolóval készülő példányok a szakértő szerint tu­lajdonképpen nem is hamis pén­zek, pusztán utánzatok, és sze­rencsére alkalmatlanok arra, hogy a megfelelően képzett pénztárosokat és pénzváltókat megtévesszék. Arra viszont al­kalmasak, hogy bizonyos körül­mények között (és a hamispénz- készítők épp ezeket a körülmé­nyeket keresik vagy teremtik meg), a figyelmetlenebb embe­reket becsapják vele. Nemes Károly szerint igen fontos, hogy mindenki jól ismer­je a pénzt, amellyel nap mint nap találkozik. Ezért is tette a Ma­gyar Nemzeti Bank, igaz, elő­ször csupán az ötezres bank­jeggyel, hogy külön tájékoztatót adott ki erről a papírpénzről. Eb­ben fényképekkel illusztrálva is­mertették a bankjegy legfonto­sabb jellemzőit, az első és a hátsó oldalt, és ami nagyon lényeges, az alkalmazott biztonsági ele­mek leírását is. A mi ötezrese­inknél ilyenek: a metszetnyom­tatás (fontos, hogy a nyomatkép a nagy festékvastagság miatt ki­emelkedik a bankjegy felületé­ből, tapintássaal is jól érzékelhe­tő!). Jellegzetes az ötezresen lé­vő mikroírás: az előoldal köze­pén a címert körülvevő mezőben rendkívül apró betűkkel a „Ma­gyar Nemzeti B^i^c’ ’ felirat lát­ható, inkább csak nagyítóval, mint szabad szemmel kiolvasha­tóan. Ott van továbbá a bizton­sági szél, a pirossal nyomtatott sorszám, a vakoknak készült Braille-írás, melynek kiemelke­dő pontjait, ha olvasni nem is, de érzékelni képesek. Végül van­nak az ötezresen úgynevezett jelzőrostok, piros színű szálacs­kák a papír anyagában. Aki mindezt tudja - és milyen jó lenne, ha mindenki rendelkez­ne ezekkel az ismeretekkel -, aligha fogad el ötezer forintos bankjegy helyett primitív fény­másolatot, amely már csak a pa­pír minősége, rendkívül sima ta­pintása miatt sem téveszthető össze az igazival. A hazánkban forgalmazott hamis pénzek túlnyomó része mindazonáltal külföldi papír­pénzekről készült másolat vagy hamisítvány. E tekintetben a leg­több veszély az illegális forgal­mazásból származó dollár vásár­lóira leselkedik. Ennek okát Ne­mes Károly abban látja, hogy ez a pénzem gyakorlatilag a világ­pénz szerepét is betölti. A dollárt a világ valamennyi országában lehet értékesíteni, ugyanakkor minden bankjegy egyforma mé­retű és színű. A hamisítási kísér­letek skálája iger\ széles. Ha­zánkban is előfordultak már szimpla fénymásolatok, átrajzolt számjegyek, de nyomdai úton előállított és lényegében minden biztonsági elemet tartalmazó, ha úgy tetszik kitűnő minőségű ha­misítványok is. A magyar szakemberek tudá­sát dicséri, hogy profi módon, nyomdai úton előállított hamis százdollárosokat a Magyar Nemzeti Bankban ismertek fel először, s innen értesítették az Interpolt is. Tulajdonképpen az lenne a legjobb, ha a magyar közönség jól ismémé a külföldi valuták felismerhetőségét meghatározó jellemzőket is, de hát... ezeket a pénzeket még mindig nem le­het nálunk szabadon átváltani, forgalmazni. Éppen ezért bur­jánzik a valuta-feketepiac, s sze­dik áldozataikat az illegális valu- tázók. Az eredeti pénzek vásár­lására tulajdonképpen van (len­ne) garancia. Olyan helyről kel­lene vásárolni a külföldi valutá­kat, ahol azokat profi módon is­merik és ellenőrzik, s ahol meg­felelő technikai eszközökkel ké­pesek kiszűrni a hamisítványo­kat. Erre a lehetőségre azonban még egy kicsit várni kell. (Atlantic) FALUSI HÍREK Kunmadaras Július 3-án tartotta legutóbbi képviselő-testületi ülését a helyi önkormányzat, amelynek egyik napirendi pontja a polgárőrség megalakulásáról szóló döntés volt. Egyelőre a létrejött munka- bizottság az alapszabály kidolgo­zásán dolgozik, majd a konkrét tényekről szóló tájékoztató július 30-án, a falugyűlésen hangzik el. Ekkor először Karcag rendőrka­pitány-helyettese ad tájékoztatót a megyében már működő pölgár- őrségek tevékenységéről, ezt kö­vetően a polgármesteri hivatal is­merteti elképzelését a témában. * Döntöttek az első lakáshoz ju­tók támogatásáról is. Eszerint a 67 kérelmező közül 18 család ré­szesült 100, illetve 150 ezer fo­rintos támogatásban, ami az ön- kormányzat kasszáját összesen kétmillió forint értékben terhelte (tavaly mindössze 300 ezer forint volt ez az összeg). A támogatás­ból 50 ezer forint vissza nem té­rítendő, míg a maradék 50, illet­ve 100 ezer kamatmentesen visszatérítendő. * Odaítélték a kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönök támogatását. Központi statiszti­ka szerint Kunmadarason 315 személy jogosult arra, hogy az állam a céltámogatással levegye vállukról a terhet. Az első félév­ben 72 család nyújtotta be igé­nyét, az ő számukra kiutalt ösz- szeg 676 ezer 200 forint. Az ada­tok szerint a második félévben kis felfutás várható az igényeket tekintve. * Mint fentebb említettük, jú­lius 30-án este fél nyolckor a Művelődési Ház falugyűlésnek ad otthont. Az első napirendi pont a polgárőrség megalakítá­sáról szóló tájékoztató, majd az idei fejlesztési elképzelésekről hallhatnak a lakosok. Ezek kö­zül kiemelkedik az útépítési program (a már elkészült úta­lapokat az önkormányzat a múlt héten lezárta, 17 utca út­alapjának építéséhez a helyiek­nek lakásegységenként négy­ezer forinttal kellett hozzájá­rulni, feltéve, ha részükről leg­alább 85 százalékos szervezett­ség mutakozik), az intézmé­nyek felújítása, a nyugati kör­zet gázosítása, valamint a jár­dafelújítás. * Július 18-án a Kunmadarast Nyugdíjas Klub tízéves évfordu­lója alkalmából ünnepséget szer­vezett, ahová meghívták a tisza- bői, tiszaszentimrei, kenderesi, jászapáti időseket is. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom