Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-21 / 171. szám

1992. JÚLIUS 21. Hazai körkép 3 Falusi hírek Keddi jegyzet At akartak ejteni A napokban megkeresett a szerkesztőségben egy vidéki kis faluból egy idős asszony, és dühödt, elkeseredett hangon, jó néhány kollégám füle hallatára skandálta, hogy mi történt náluk. Elpanaszolta, hogy napokkal azelőtt a fiáéknál házkutatást tartottak a rendőrök. Micsoda dolog ez - folytatta -, és egyáltalán miként merészelnek azok a fránya nyomozók, csak úgy, minden bejelentés nélkül az ő gyerekéhez és annak családjához bemenni, megzavarni mindennapjaikat, fölforgatni lakásukat. Ráadásul elvittek tőlük egy csomó cuccot, pedig azt a fiatalember vásárolta. Persze nem a boltban, hanem a közeli faluban egy általa ismeretlen személytől. Emellett a néni még mondott egyet s mást, például azt, hogy a rendőrök a szomszédokat is megfenyeget­ték, hogy ha nem mennek át hatósági tanúnak, akkor nagyon könnyen megüthetik a bokájukat. S miután elsírta bánatát az asszony, kérte, mi több, a lelkemre szerette volna komi, hogy írjam meg ezt az esetet. Én türelmesen végighallgattam, s csak annyit válaszoltam, hogy majd utánajárok a dolgoknak, meghallgatom az ügyben szereplő embereket, és akkor talán szó lehet arról is, hogy papírra vetem a történetet. Ennek hallatán a nő arcára kiült a csalódás. Mást várt. Biztos azt, hogy minden kontroll és ellenőrzés nélkül hitelt adok a szavainak. Mindenesetre megegyeztünk egy közeli időpontban, amikor megke­resem és alaposan körbejárom az ügyet. S néhány nap múltán valóban a távoli kis falu felé vettem az irányt. Nem hiába mentem. Mert nagyon gyorsan kiderült, hogy például a szomszédokat nem kényszerítették, nem fenyegették meg a nyomozók, sőt intelligensen kérték meg őket arra, hogy nézzék végig a házkutatást, majd pedig írják alá az arról készült jegyzőkönyveket. Természetesen a helybeli körzeti megbízot­tal meg a területileg illetékes városi rendőrkapitányság vezetőjével is szót váltottam, s bebizonyosodott, hogy a házkutatás során lefoglalt holmik jó része lopásból származik. A jogos tulajdonosok időközben már fel is ismerték a tárgyakat, s így azok visszakerültek eredeti gazdáikhoz. Az idős asszony fia ellen pedig eljárást indítottak. Hát ennyi a történet, ám ez az eset számomra több szempontból is tanulságos. Mert egyrészt nem célunk érdemtelenül védelmünkbe venni a rendőröket, ám attól mégiscsak elállnánk, hogy akkor is bántsuk őket, amikor nem szolgálnak rá a bírálatra. Másrészt pedig ez a bejelentés iskolapéldája annak az egyre inkább elharapódzó gyakor­latnak, hogy ha valaki úgy érzi, sérelem érte, máris szalad az újsághoz, a rádióhoz, a televízióhoz. Jóllehet a hozzánk fordulók többségét valóban megbántották, de azért előfordul, hogy minket is át akarnak ejteni. Valamiféle hibás önvédelmi reflex ez, mert manapság már sokan úgy hiszik, hogy a nyilvánosság akkor is megvédi őket, ha nincs igazuk. Erről persze szó sem lehet. Mert most, ahogy az elmúlt égy-két évben felszabadult a világ, a sajtó sem olyan, mint korábban volt. Akkoriban sok dolgot elhallgat­tak az újságok, mivel nem volt szabad mindenről hírt adni. Most viszont már nincsenek tabuk, és a visszásságok, a mulasztások felszín­re kerülhetnek. Sok érintett nem is örül ennek, s a kritika feles­legességét, az általánosítást, a túl sötét kép festését vetik a szemünkre. S gyakran a főszerkesztőkhöz intézett telefonokkal próbálnák a régi gyakorlatot új életre kelteni. Most úgy tűnhet, hogy belső dolgainkról, az olvasókat nemigen érdeklő kérdésekről van szó. Pedig ezekről annál is inkább beszélnünk kell, mert az újságírót még manapság is gyakran nézik egy olyan papagájnak, amelyik hajtogat, szajkóz valamit - kívánság szerint. De hát mi már nem vagyunk „Gyurrrrik”! Nagy Tibor A továbblépés ára: mezőgazdasági munkanélküliség Agrárpiaci átalakulás zökkenőkkel Egy sikeres vállalkozó „Ha elkezdtem, nem lehet kiszállni” Törökszentmiklóson, a köz­pontban tábla hirdeti, hogy a szemben lévő papír-írószer bolt­ban kedvezményes tanszervásár­ral várják az érdeklődőket. Ami­kor benyitottam, kiderült, hogy nemcsak a tanszer érdekes ebben az üzletben. A bolt, úgy tűnik, egyike azoknak a vállalkozások­nak, amelyek sikeresnek mond­hatók.- Alapvetően nagykereskede­lemmel foglalkozunk - mondja a társtulajdonos, Tóth Sándor. - Jómagam előtte tíz évet lehúztam egy téeszben, aztán ügynök let­tem, aztán belefogtam a boltba, persze, hitellel. Több céggel is van kapcsolatunk, szállítunk Debrecenből, Nagykőrösről, Bé­késcsabáról. Tavaly 16 millió volt a forgalmunk.- És milyen az érdeklődés a tanszervásár iránt?- Tavaly már csináltunk beis­kolázási vásárokat több települé­sen, és jó tapasztalattal tértünk haza. Most is jó forgalmat mond­hatunk magunkénak.- Mennyire kedvezményes ár­ral várják a vevőket?- Majdhogynem nagykereske­delmi áron adjuk, tehát a disz­kontnál olcsóbb. Ennek az a tit­ka, hogy közvetlenül a gyártótól szállítunk. Még néhány év, és Magyarországon befellegzett a kétlépcsős kereskedelemnek. Az árun ugyanis körülbelül 100 szá­zalék haszon van, mire eljut a fogyasztóhoz.- A sikerek mellett azért biztos gondja is akad, mint a többi vál­lalkozónak.- A boltunkban korábban volt telefon. Most is van készülék is, vonal is, csak éppen be kellene kapcsolni. De hogy ez mikor le­hetséges, arra senki nem tud vá­laszt adni nekem. Most az egyik papírgyárral volt problémánk. Hiába rendeltem meg tőlük év elején az iskolai árut, május vé­gén még alapáron adták mások­nak, nekünk viszont júniusban 10 százalékkal drágábban. Tő­lem azonnal készpénzt kértek, a nagy cégeknek meg 90 napos fí­A Szovjetunió széthullása sok­kolta a magyar éleimiszer-kivi- telt, mégis tévhitriÜk tckinthctő, hogy a magyar "agrárrendszer válsága kizárólag a keleti piacok beszűkülése miatt mélyült el. Az alapadatok: 1991-ben az agrár­export rubelelszámolású része 917 millióról 100 millióra csök­kent. Igen ám, de mi van emö- gött? Mindenek előtt a szovjet piac ült le, de majdnem ugyan­ennyit jelentett a német piac át- kerülése a rubelzónából a dollár­zónába. Az EK és az Egyesült Államok által nyújtott kereske­delempolitikai kedvezmények­nek köszönhető, hogy ugyanab­ban az évben a dolláros kivitel 1810 millió dollárról 2,6 milliárd dollárra nőtt. Ebből 200 millió Magyarság­ismereti népfőiskola Magyarságismereti népfőisko­la kezdődött hétfőn Debrecen­ben, a Kölcsey Ferenc Tanító­képző Főiskolán. A kéthetes kur­zusra negyven fiatal érkezett: legtöbben Kárpátaljáról és Er­délyből jöttek, de részt vesznek a programokban svájci, svédorszá­gi és japán ifjak is. Ozsváth Sán­dor, a népfőiskola igazgatója a megnyitó alkalmából elmondta: most első ízben nem vesznek részt a magyarságismereti kép­zésben amerikai és kanadai ma­gyar származású fiatalok. A ten­gerentúlról a napokban érkezett meg a lemondólevél, amelyben közölték: a tágabb értelemben vett térségben dúló háború miatt nem utaznak az amerikaiak Deb­recenbe. A népfőiskola hallgatói a ma­gyar kultúrával, a nemzeti törté­nelemmel, a néphagyományok­kal és a népzenével ismerkednek, s felkeresik a környék történelmi emlékhelyeit. (MTI) zetési határidőt biztosítottak. Egyébként általában jó a kapcso­lat a cégekkel, már ismerjük egy­mást.- Nem gondolkozott azon, hogy mást csinál?- Ha belekezdtem, már nem le­het kiszállni. Kifizetem az egyik számlát, újra rendelek, aztán ag­gódom az áruért, aztán kezdődik minden elölről; nincs megállás. Arra viszont gondoltam, hogy több boltot is elindítsak. Gyárta­ni is szeretnék később, írószert. Ehhez persze partner kell. Azt hiszem, nem lehet a végtelensé­gig csinálni azt, hogy az ország termelését csak zsugorítjuk. márkát tettek ki a volt NDK terü­letére exportált élelmiszerek. Aki azonban mostanában Eger környékén bort termel, azt aligha érdeklik ezek a globális számok. Az Egervin termelése a tavaly- előttinek egyharmadára esett vissza, s hasonlóan súlyos gon­dokkal találta szemben magát a konzervgyártás is. Egyébként a magyar termékek nyugati kivitelének megnyugtató számai mögött is sokszor (búza, sertés) kiárusítás áll. És legalább ilyen ellentmondásosak a leg­újabb adatok szerint a termelési eredmények is. A növényter­mesztésben az 1989. évi stagná­lás és az 1990-es 10 százalékos visszaesés után tavaly 10 száza­lékos növekedés következett be, ami az előzményekhez képest csak lassú visszakapaszkodást jelent. Az állattenyésztésben vi­szont tavaly is 13-15 százalékos volt a csökkenés, ami a piac szű­külésével magyarázható. Közel 10 százalékos visszaesés követ­kezett be az élelmiszeripar öt­vennél több személyt foglalkoz­tató üzemeiben is. Másrészt ez a csökkenés kisebb volt az ipar át­lagánál, s a belföldi kereslet még növekedett is olyan cikkekből, mint az égetett szeszes italok, a sör, az üdítők, s az export növe­kedése miatt a húsipari teljesít­mény visszaesése is mérsékelt volt. A Földművelődésügyi Minisz­tériumban végzett számítások szerint a tsz-ekben 10 mílliárdról 4 milliárdra csökkent a nyereség, illetve a veszteséges gazdálko­dók esetében közel 4 mílliárdról több mint 9 milliárdra nőtt a veszteség. Gyakorlatilag ugyan­ilyen arányban váltak gazdaság­talanokká az állami gazdaságok is. Az élelmiszer-ipari ágazatok közül veszteségessé vált a hús­ipar, a baromfiipar, a konzerv­ipar, a cukoripar és a boripar. Nö­velte nyereségét a sütőipar, s va­lamelyest a tejipar és a dohány­ipar. Az élelmiszer-ipari nyere­ség közel 60 százaléka az utóbbi időben keletkezett, s ez bizony általános pénzügyi romlást je­lent. Mintegy 650-800 mezőgaz­dasági egység zárta veszteséggel az évet, s sovány vigasz, hogy az említett, belföldi piacra szakoso­dott iparágak - áremelés révén - talpon maradtak. Ä Pénzügykutató Intézet egyik friss tanulmánya az ismertetett számokból és folyamatokból arra a következtetésre jut, hogy míg a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar korábbi fejlődési útja le­zárult, az új utakat még nem si­került kijelölni, s az élelmiszer- gazdaságra ez az agrárpiaci szer­vezetlenség nyomta rá bélyegét. Gyenge információáramlás (ki, mikor, mit termeljen és mennyi­ért), túlszabályozás, miniválsá­gok sorozata, alkalmi politikai beavatkozások jellemezték az ágazat irányítását. Mi több, a ta­nulmány szerint „újkeletű admi­nisztratív lépések fékezték a kez­deményező erők érvényesülé­sét”. Mindez persze inkább a régi struktúra gazdaságaira vonatko­zik, s jól zárta a tavalyi évet a mezőgazdasági árutermelőknek az a része, melynek sikerült új típusú termeltetési szerződésre lépni a konzerviparral. Az össz­kép mégsem megnyugtató. Az agrárágazatban és az élelmi­szeriparban az átalakulás súlyos zökkenőkkel jár. Ebben az évben a mezőgazda­ság exportirányzata 2,5 milliárd dollár, de jogos aggodalomra ad okot, hogy a belső piac stagnál, és a kárpótlási törvény végrehaj­tása csak később érezteti majd hatását. Föld lesz elég, de amíg a földek újraelosztása meg nem történik, a tulajdonviszonyok bi­zonytalansága a termelés további visszaesését okozhatja. Étkezési búzából, hús- és tejtermékekből a szakértők szerint nem lesz az exportcéloknak megfelelő kíná­lat. Késik az új gazdálkodók és szervezetek dinamikus indulásá­hoz szükséges törvények kidol­gozása, köztük a földtörvény, a földjelzálogtörvény és a hitelszö­vetkezeti törvény kidolgozása. Ebben az évben a kormány nagy összegű dotációval próbálta tá­mogatni az agrárszektort, de a pénz nem bizonyult elegendő­nek. És ugyancsak idei eredmé­nyeinket rontja majd, hogy nem sikerült áruszállítóként bekap­csolódni a FÁK-nak szánt nyu­gati segélyprogramokba. Egyes szakértők tehát úgy vé­lik, hogy a mezőgazdasági— élelmiszer-ipari visszaesés még nem érte el mélypontját, s egy, a mainál is súlyosabb helyzetben bizonyos országrészekben jelen­tős mezőgazdasági munkanélkü­liség lesz a továbblépés ára. Én­nek aránya egyes falvakban 20, másutt a 40-50 százalékot is elér­heti. (Atlantic) Uszagyenda Június 15-ével lemondott tiszt­ségéről a község polgármestere! Helyette ideiglenesen Sinka Jó­zsefet bízták meg. A helyi válasz­tási bizottság az első fordulót au­gusztus 30-ra, ennek meghiúsulá­sa esetén a másodikat szeptember 13-ra tűzte ki. * A képviselő-testület ettől függet­lenül rendületlenül folytatja mun­káját. Legutóbb július 13-án ültek össze, elsősorban szociális témák felől határozva. Összesen négy ké­relem ügyében döntöttek, amely­ből kettő eseti, azaz rendkívüli szo­ciális igénylés volt, a maradék ket­tő pedig gondozási. A határozat két kérelmezőnek kedvezett, a má­sik kettőt elutasították. Ezenkívül tájékoztató hangzott el az időközi polgármester választásról. A sza­vazati joggal rendelkezők számá­ra a jelölési lehetőség a tegnapi naptól adott. * A munkaterv szerint legköze­lebb augusztusban üléseznek a képviselők, amikor is többek kö­zött beszámoló hangzik majd el az első félév költségvetési gaz­dálkodásának eredményeiről, valamint a benyújtott, több mint húsz nevelési segély ügyé­ben is ekkor hozzák meg dönté­seiket. Az önkormányzat egyéb­ként az idei évben 23,5 millió forintból gazdálkodik, amely összegből mindössze egymillió jut fejlesztésre. Ezt a Kossuth Lajos utca szilárd burkolatúvá tételére fordították. Persze ez a pénz önmagában nem lett volna elegendő, ezért a lakosság útépí­tő közösséget alakított, így ők csaknem ugyanennyivel járul­tak hozzá a költségekhez. A gaz­dálkodásnak majdnem az egé­szét a létesítmények fenntartása viszi el, amelyekre ugyancsak ráférne a felújítás. * Az általános iskolások nyári tá­boroztatásához az önkormányzat 50 ezer forint támogatást nyújtott. * Az 1300 lakásból a legfrissebb adatok szerint csaknem 150 mun­kanélkülit tartanak számon a falu­ban. * Az egészségügy nyilvántartási rendszerének fejlesztésére, pályá­zaton nyert pénz segítségével szá­mítógép vásárlásra nyílott lehető­sége az önkormányzatnak. Hatvan százalékot központi pénzből kap­nak meg, míg a maradék negyve­net, azaz 72 ezer forintot a község biztosítja. fel ^ Most tanszervásár van a boltban. (Fotó: nzs.) 32 oldalon szerelem, házasság, divat, pletyka sztárok .' ■......é | Jf/j ■ÉÉÉ yka sztári rá, lánvok Ma csak úgy, mint minden kedden, ébredjen a Kiskegyeddel! A 16. szám tartalmából:- Születendő gyermekemet örökbe adnám- Csak egy kis gyöngédségre vágytam- Divat-show a Hiltonban - Egyhetes nyári diéta- Gyermek és frizuradivat- Teszt: Milyenek vagyunk az ágyban?- Szerelem, pletyka és sztárok. Ma csak úgy, mint minden kedden, benne lesz a Kiskegyedben . *3780/lH*

Next

/
Oldalképek
Tartalom