Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-21 / 171. szám

III. évfolyam 171. szám 1992. július 21., kedd Ára: 9.60 Ft JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI NAPILAP II. János Pál állapota- A vizsgálatok eredményei megerősítették, hogy jóindu­latú volt az a daganat, amelyet II. János Pál testéből múlt hét szerdáján művi úton távolítot­tak el - közölte hétfőn a Vati­kán szóvivője. A szóvivő úgy vélte, hogy hogy a katolikus egyházfő a hét végén távozhat a kórházból. Nő a kárpótlási jegy árfolyama A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. tájékoztatása szerint július 13-17. között az általa forgalmazott kárpótlási jegyek súlyozott átlagára 80,15 százalékot, az értékpa­pírok forgalma árfolyamérté­ken: 3,189 millió forintot ért el. Á. G.-privatizációk Még nem lehet tudni, hogy az állami gazdaságok 93 milli­árd forint névértékű vagyoná­ból a privatizációt követően mi marad tartósan állami tulaj­donban. Az arány azonban várhatóan csekély lesz. Az ál­lami gazdaságok már elkészí­tették és benyújtották a vagyonügynökséghez decent­ralizációs tervüket. Az átala­kulásról az ÁVÜ Igazgatóta­nácsa hoz határozatot a beter­jesztett tervek alapján ez év december 31-éig. Légügyi Fejlesztési Konferencia Új repülőterek építéséről, a meglévők infrastrukturális fejlesztéséről, a légiirányítási rendszerek modernizálásáról, illetve repülésfinanszírozási kérdésekről tartanak konfe­renciát július 19-23. között Budapesten. Bosznia: újabb harcok Boszniában a vasárnap este életbe lépett tűzszünet ellenére újabb harcok voltak hétfőre virradóra, s a szemben álló fe­lek újra egymást vádolják. A belgrádi rádió szerint Ilijasnál, Szarajevó közelében öt szerb polgári személy megsebesült, amikor muzulmán szélsősége­sek tüzet nyitottak rájuk. Sza­rajevóban egész vasárnap har­cok zajlottak, a fegyvemyug- vás előtt igyekeztek javítani helyzetükön mind a szerb, mind a muzulmán erők. A Bajor Vöröskereszt segítsége Két kamionnyi, nagy értékű segélyszállítmány futott be Zalaegerszegre, a Bajor Vö­röskereszt Bad Reichenau te­rületi szervezetétől. Az egyik, gyógyszereket tartalmazó ra­kományt a zalai testvérszerve­zet által gyűjtött 15 mázsa tar­tósélelmiszer-, illetve ruházati csomagokkal egészítették ki, s közös segélyként juttatták el a nagyatádi menekülttáborba. A másik kamion a rászoruló za­lai családoknak szánt külde­ményeket hozta. Megújuló gyártástechnológia Szászberekén Régi áron jobb akkumulátorok Hamarosan új „köntösben” je­lennek meg a Szászbereki Akku­mulátorgyár nagy kapacitású áramforrásai annak köszönhető­en, hogy az üzem alig egyéves önállósága alatt technikailag is jelentősen előrelépett. Hisz saját szakembereinek önálló kivitele­zésében valósította meg az akku­mulátorokba való elektrolit be­töltésének automatizálását, vala­mint egy új gyártósor tervezését és részletes kivitelezését, amely szeptembertől teljes kapacitással dolgozik majd. A technikai fej­lesztés mellett a technológia és a minőség javítása érdekében munkakapcsolatot létesítettek a Mercontroll Minőség-ellenőr­zési Rt.-vel, az amerikai Battery Technologies International és az angol Cookson-Entek Limited nevű cégekkel. így az ősszel in­duló gyártás nemcsak kivitelé­ben, hanem műszaki tartalmában is megújul, jelentősen javítva az ott készülő akkumulátorok elekt­romos jellemzőit. A minőség mellett a recirkulá- ciós lehetőséget is tovább javítja a Cookson-Entek Limited cég ál­tal szállított kitűnő minőségű po- lietilén szeparátor, amelyeket Magyarországon először a Szá­szakku termékeibe építenek be. Jelenleg naponta a különböző típusú indítóakkumulátorokból mintegy 500 darabot állítanak elő a gyárban, ám ez a mennyiség szeptembertől csaknem megdup­lázódik. A több termék elhelye­zése - a gyár vezetői szerint - nem okoz majd gondot, mivel az el­múlt egy esztendőben nem emel­tek árat, és jelenleg sem tervezik, így mintaboltjaikban most is 3033 forintos bruttó áron kínál­ják az üzemkész Zsiguli-akku- mulátorokat. Fekete füstfelhő a cukorgyár körül Tegnap délelőtt 11 óra után néhány perccel jelentették a tűzoltók­nak, hogy Szolnokon a Gyökér úton - a cukorgyár mögött -, a Turul Kft. telephelyén tűz ütött ki. A nagy erőkkel a helyszínre érkező tűzoltók megállapították, hogy a mintegy száz négyzetméteres terü­leten tárolt selejt autógumik gyulladtak meg, s pillanatok alatt fekete füstbe burkolták a környéket. A tűzoltóknak vízágyúkkal gyorsan sikerült eloltaniuk az égő gumiköpenyeket. Bronztárgyak, érintetlen sírok, településmaradványok Régészeti kincsek a 4-es főút nyomvonalán Temérdeknyi ritka leletegyüt­tessel, kuriózummal zárult a szol­noki Damjanich János Múzeum régészeinek kutatómunkája az épülő új szolnoki Tisza-hídhoz csatlakozó útszakasz nyomvona­lán, illetve a töltésekhez földet szolgáltató homokbányák terüle­tén. A hat hónapig tartó és július közepén zárult régészeti leletmen­tés során többmázsányi cserép­edényt, töredéket, ezernél több bronz-, vas-, üveg- és egyéb anyagból készült tárgyakat hoztak a felszínre, gyűjtöttek be. A kitermelt négy homokbánya közül kettőben négyszáz régi ko­rokra utaló objektumot, házakat. sírokat, árkokat, gödröket rögzítet­tek. Napvilágra került néhány réz­kori sír, illetve teleprészlet, két szarmata település a hozzá tartozó falvakkal. Az Árpád-kort 18-20 tíz-tizenkettedik századi sír rep­rezentálja. A négyes főút nyomvo­nalát elterelő útszakasz földmun­kái során 31 első századból szár­mazó szarmata sír szolgált emlé­kekkel az utókornak. Ezek közül különösen értékes az a négy sír, amely érintetlen volt, tehát az el­múlt évszázadokban nem rabolták ki. A temetkezési helyeken üveg­edények, római érmek, fédrágakö- vek, üveggyöngyök, különböző tí­pusú állatfejes, zománcberakásos fibulák, borostyánok, ezüst csiz­maveretek, nyak- és karperecek kerültek a muzeológusok birtoká­ba. A féléves kutatáshoz szüksé­ges pénz nagyobb részét az építés­ben részt vevő cégek szerződés alapján biztosították, de a megyei önkormányzat is támogatta. Gondja viszont a múzeum régé­szeti osztályának, hogy a beruhá­zás harmadik ütemére a kivitele­zők már nem óhajtanak pénzügyi támogatást adni, a múzeum sze­rény pénzeszköze pedig koránt­sem elegendő. így fennáll a ve­szély, hogy az újabb nyomvonal- építéskor igen sok holt-Tisza-parti régi kincs megy veszendőbe. Alkonyat a szolnoki Holt-Tiszán. (- nzs -) Az országban elsőként a Tisza-tónál Megérkezett a dalai láma Bűnmegelőzési csomagterv készült Tavaly november elején alakult meg a „Tisza-tó Biztonságáért” elnevezésű alapítvány, amelyet va­lójában a szükség hozott létre. Hisz mindenki érezte, aki azon a tájon él, dolgozik és vállalkozik, hogy valamit tenni kell, mert egyre na­gyobb az idegenforgalom, s egyre többen látogatnak a tóhoz kikap­csolódást, pihenést keresve. S nyil­ván nemcsak a tisztességes embe­rek ütnek ott tanyát nyaranta egy­két hétre, hanem olyanok is, akik úgymond szeretnek a zavarosban halászni. Mert ahol nagy a mozgás és sok az idegen, a zsebtolvajok, a rablók is jobban elvegyülhetnek a tömeg­ben, mert fürdőruhában minden ember egyforma. Szóval maga ez a tény számtalan gondot vetett fel, főleg a közbiz­tonság területén. Mert amíg Abád- szalók „csak” egy poros, csöndes kis alföldi falu volt, és sokan azt sem tudták, hogy létezik-e (Folytatás a 2. oldalon) Palóc népművészeti tábor. A nyári szünetben közel félszáz kisdiák ismerkedik a palóc népművészettel táborozás keretében Mátrafüreden. Taksás Gábor klubvezető és Szakácsné Mé­száros Magda népi iparművész irányításával - javarészt kiskeresetű családok gyermekei - megta­nulhatják a szövés, fonás, hímzés, babaöltöztetés alapjait a népi iparművész magánmúzeumában. (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) Tegnap délelőtt - a magyaror­szági buddhista egyházak meg­hívására - megérkezett Magyar- országra a XIV. dalai láma. Oszentségét Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere fo­gadta a Ferihegyi repülőtéren.- Amikor először jártam itt, Magyarország még kommunista állam volt, de már akkor is hatá­rozottan éreztem a szabadság vá­gyának erős atmoszféráját. A szabadság nem jelenti vala­mennyi probléma megoldását, de lehetőséget ad, hogy az embe­ri kitartás és kezdeményezőké­pesség leküzdje azokat - mondta repülőtéri sajtótájékoztatóján a dalai láma. Hangsúlyozta: ma­gyarországi látogatása nem poli­tikai, hanem spirituális és kultu­rális jellegű. Nincs szó sertéshús-áremelésről- Jelenleg nincs szó semmiféle sertéshús-áremelésről, éppen el­lenkezőleg, inkább árcsökkenés tapasztalható a piacon - mondta Tüske Róbert, a HÚSCÉH képvi­selője, cáfolva az áremelésről el­terjedt híreszteléseket. A szakértő kifejtette: pillanat­nyilag indokolt lenne ugyan a ser­téshús árának emelése - főként a vállalatok költségeinek növekedé­se miatt -, ám a bel- és külföldi kereslet jelentős visszaesése miatt ezt a cégek nem tehetik meg. Van olyan nagyobb húsipari üzem, amelynek belföldi eladásai mint­egy 30 százalékkal csökkentek az utóbbi időben. A piaci verseny ki­élezett voltára jellemző, hogy ma már a feldolgozott sertéshús felét a kis- és magánüzemek adják, míg ezek az ország összes vágókapaci­tásának csupán a 25-30 százalékát jelentik. Doboz nélkül a konzervgyár A Békéscsabai Konzervgyár ezerötszáz tonna csemegekukoricára szerződött mintegy háromezer termelővel, ám most, a szezon kezdetén, a kukoricát nem tudja átvenni, mert nincs doboza. A gyártó cég csak megfelelő hitelfedezet esetén hajlandó dobozt szállítani, az viszont nincs, mert az OKHB a csabai gyárral nem hajlandó hitelügyben tárgyalni. A gyártást augusztus elsején kellene elkezdeni; összesen tizenötmilló do­bozra lenne szüksége a Békéscsabai Konzervgyárnak. Ha a konzervgyár nem kap hitelt, doboz híján elmarad a csemegeku­korica feldolgozása. A békéscsabai gyár egyébként a tavalyi évről száz­millió forinttal tartozik a termelőknek. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom