Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-18 / 169. szám

1992. JÚLIUS 18. Sport 15 Olimpiatörténelem — dióhéjban (1896-1988) II. Hajós Alfrédtől a kajaknegyesig IX. Amszterdam, 1928. május 7.-augusztus 12; 1 Ezen az olimpián szerepelhet­tek először nők az atlétikai verse­nyeken. A legtöbb aranyat (hu­szonkettőt) az amerikaiak kapták. Hazánk sportolói első ízben nyer-n tek öt aranyat: Keresztes Lajos (birkózás), Kocsis Antal (ökölví­vás), Terstyánszky Ödön (kard), a kardcsapat, valamint Mező Ferenc a művészeti versenyeken (Az olimpiai játékok története c. művé­vel). Ezt öt ezüst egészítette ki. Bronzérmet nem nyertünk. X. Los Angeles, 1932. július 30.-augusztus 14. A résztvevők első ízben lakhat­tak olimpiai faluban, ahol 38 nem­zet versenyzői találkoztak. Meg­szakítás nélkül, negyedik alkalom­mal végeztek az első helyen az amerikaiak, 43 arannyal. A magyar sportolók először ér­tek el száz feletti (116) pontszá­mot. Hírnevüket hat arannyal, öt­öt ezüst- és bronzéremmel öregbí­tették. A dobogó legfelső fokán állha­tott: Énekes István (ökölvívás), Pelle István kétszer (lólengés, va­lamint szabadgyakorlatok), Pillér György (kard), a kardcsapat és a vízilabdacsapat. XI. Berlin, 1936. augusztus 1-6. A német fővárosba 49 ország küldte el sportolóit. Hazánk is né-, pes csapattal, kétszáztizenha'L sportolóval képviseltette magát. Az ókori játékokra emlékezve, el­ső alkalommal indult el Görögor­szágból és érkezett meg Berlinbe az olimpiai láng. Az olimpia legkiemelkedőbb versenyzője egy amerikai atléta, Jesse Ówens volt. A színes bőrű versenyző négy aranyat nyert. Született egy másfajta rekord is. Egy 13 éves amerikai lány győzött a műugrásban. Az összesítésben a németek végeztek az élen 38 baj­noki címmel. Először nyertek a magyarok tíz aranyat, s az első helyek számát tekintve csak az USA és a németek előztek meg bennünket. Az olim­piák első számú magyar női bajno­ka a magasugró Csák Ibolya volt. Mesterhármast értek el birkózó­ink. Éremgyűjteményünk egy ezüsttel és öt bronzzal gazdago­dott. XII. Helsinki. A II. világháború miatt elmaradt. XIIÍ. London. A II. világháború miatt elmaradt. XIV. London, 1948. július 29.-augusztus 14. Az angol fővárosban 12 év szü­net után találkoztak újból a világ sportolói, 60 ország négyezer ver­senyzője állt rajthoz. Hazánkat százhuszonnyolcán képviselték. Az amerikaiak 38 arannyal lettek az elsők. Magyarország a nemzetek sor­rendjében az érmek számát tekint­ve a harmadik, a pontok alapján pedig a negyedik helyet szerezte meg. Versenyzőink tíz aranyat, öt ezüstöt és tizenhárom bronzot nyertek. Az aranygyártást a kala­pácsvető Németh Imre kezdte, és a 1 kardcsapat fejezte be. Az angol fő­városban kezdődött a legendás Papp Laci olimpiai sikersorozata, öt győzelmével verekedte ki az aranyat. XV. Helsinki, 1952. július 19.-augusztus 3. A szovjetek első ízben léptek ki az olimpia színpadára, és az ame­rikaiak (40) mögött a második he­lyen végeztek. A finn fővárosban az egyik kimagasló egyéniség a csehszlovák atléta, Emil Zátopek volt, aki három arannyal hívta fel magára a figyelmet. A magyarok számára minden idők legsikeresebb olimpiája volt a Helsinki: versenyzőink tizenhat aranyat, tíz ezüstöt és tizenhat bronzot nyertek. Ezzel a rekorddal az USA és a Szovjetunió után a harmadikok lettünk. Az arany­gyűjtésben elsősorban úszónőink jeleskedtek, négy arannyal. Papp Laci, Takács Károly, valamint a kard- és a vízilabdacsapat meg­védte bajnoki címét. Feliratkoztak az aranyosok közé az öttusázók és a labdarúgók, akik Helsinkiben in­dultak el négyéves világhódító út­jukra. XVI. Melbourne, 1956. november 22. — december 8. Először találkoztak az ausztrál földrészen a világ sportolói. (A lo­vasversenyeket Stockholmban rendezték.) A szovjetek első ízben végeztek az élen (37), megelőzve az amerikaiakat, akik 32 aranyat nyertek. A magyarok - akik az 56- os forradalom leverésének napjai­ban szinte lángokban álló ország­ból, óriási lelki tehertétellel érkez­tek a versenyekre - a házigazdák mögött az előkelő negyedik helyet szerezték meg, a pontversenyben pedig az ötödik hely jutott. A ki­lenc afany mellé tíz ezüstöt és hét bronzot gyűjtöttek be. Az egyéni teljesítmények alap­ján a tornász Keleti Ágnes volt a legeredményesebb négy első hellyel. Remekeltek vívóink, és triplázott Papp László. (Előtte ökölvívó még soha nem nyert há­rom olimpiai aranyat.) Kilenc ara­nyunkat összesen huszonhat spor­A magyar vízilab­dázók (balról a második a szolnoki Hasznos István) k i t e 11 e k magukért Helsinki­ben is qotcnjc máui<óúú mé^nOtölácja automata kuíonöözc? háztartási vusqepcK uúzmqyeK Takács Károly Helsinkiben megvédte bajnoki címét toló szerezte, vagyis az ausztráliai versenyen részt vett sportolóink negyede nyert olimpaiai bajnoksá­got. XVII. Róma, 1960. augusztus 25.-szeptember 11. Az olasz fővárosban nevezési csúcs született, 84 ország küldte el sportolóit. Újdonság volt, hogy ez­úttal először a televíziók előtt száz­milliók kísérhették figyelemmel az eseményeket. A szovjet sporto­lók rekordpontszámmal (687) sze­rezték meg az első helyet. A ma­gyar versenyzők erejéből hat arany-, nyolc ezüst- és hét bronz­éremre futotta. Ezzel a nemzetek rangsorában a hetedik helyet sze­rezték meg. Vívóink ismét kitettek magu­kért. A kardcsapat és egyéniben Kárpáti Rudolf aranyérmes lett. Istmét remekeltek öttusázóink, s Parti János személyében először nyert magyar kenus. Az ökölvívó Török Gyula szintén a dobogó leg­felső fokán állt. S egy sportkuriózum: Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf és Kovács Pál egymásután négy olimpián lett aranyérmes. Új csodafutó nevét ismerte meg a világ: a mezítlábas etiópjai Abe- be Bikiláét. XVIII. Tokió, 1964. október 10-24. Először adott otthont Ázsia az olimpiának. Itt is folytatódott az amerikai-szovjet aranypárharc, amit az előbbiek nyertek. Á mieink tíz arany mellett hét ezüstöt és öt bronzot gyűjtöttek be. Vívóink, birkózóink, öttusázó­ink, vízilabdázóink, lövészeink re­mekeltek. Külön említést érdemel Pólyák Imre birkózó, aki három ezüstérem után 12 év elteltével végre bajnokságot nyert. Az akkor 37 éves Gyarmati Dezső pedig az­zal büszkélkedhetett, hogy a II. vi­lágháború utáni összes olimpián részt vett. A japán fővárosban búcsúzott az ötkarikás játékoktól a szovjet tomásznő, Larissza Latinya, aki három olimpián összesen kilenc aranyat nyert. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) Sportextra-aj'ánlat Bizonyára a sportkedvelők széles tábora már a barcelonai olimpia lázában ég, ami nem je­lenti azt, hogy az itthon maradott sportolókra kár lenne némi fi­gyelmet szentelni. Távol még ugyan a különböző bajnokságok rajtja, ám azért ebben az uborka- szezonnak nevezhető időszak­ban is próbálunk olvasóink ked­vében járni néhány érdekesség­gel. Hétfői számunk sportmellék­letében egy egész oldalas, fotók­kal illusztrált beszámolót te­szünk közzé. Munkatársaink a ti­szafüredi Flotta Kempingben töl­töttek el egy napot, hogy közelről tapasztalhassák, milyen szaktá­borokban tölthetik nyári vakáci­ójuk egy részét a sportolni, mo­zogni, felüdülni, az egészséges életmódra vágyó fiatalok. Az újszászi ötpróbázók nagy kerékpártúrára indultak szomba­Fárasztó „munka” a tenisz ton reggel nyolc órakor a község­háza elől, az úti cél a béke és barátság jegyében a napfényes * Itália. Á nyár nem csupán a stran­dolás, hanem a tenisz időszaka is hazánkban, hiszen fedett csar­nokkal kevés egyesület rendel­kezik. A várhatóan kedvező idő­járást szeretnék kihasználni azon fiatalok, akik beneveztek a Szol­noki Sportcentrum korosztályos versenyére, amelyet a Tiszaliget- ben rendeznek szombaton és va­sárnap reggeltől estig. Egy hazánkban még merőben új vállakózás kezd terjedőben lenni, mégpedig a hídugrás. Bá­tor szolnoki fiatalok többszöri nekirugaszkodás után végre en­gedélyt kaptak a Tisza-hídról va­ló mélybe repülésre, s hogy mi­lyen sikerrel? - hétfőn részlete­sen beszámolunk róla. Mint ahogy arról is, milyen ma egy Ausztriában dol­gozó kézilabda­edző élete, aki an­nak előtte az Olaj­bányász színeit képviselte, és segí­tette csapatát a leg­magasabb osztály­ba. Mindezek mel­lett közzétesszük a nyári olimpiai já­tékok történelmi felelevenítésének befejező részét, s azt is, hogy az ugyancsak világ­játékokkal kap­csolatos rejtvény­pályázatunk első két fordulójában kik azok a szeren­csés nyertesek, akik értékes jutal­makban részesül­nek. Hét végi sportműsor Szombat Tenisz. Sportcentrum orszá­gos fiú és leány, ifjúsági, serdü­lő, gyermek és újonc torna, Szol­nok, Tiszaliget, 8.30. Úszás. ÜL Hungária Tisza Kupa, Mezőtúr, 10.00. Vasárnap Tenisz. Sportcentrum orszá­gos fiú és leány, ifjúsági, serdü­lő, gyermek és újonc torna, Szol­nok, Tiszaliget, 8.00. Labdarúgás. Előkészületi mérkőzés: Jászfényszaru-Tápió- szecső, 17.00. Gallis költözik Nikos Gallis, az egyko­ri Európa-bajnok görög férfi kosárlabda-váloga­tott sztárja költözik, hi­szen az Aris Salonikitől a Panathinaikoshoz teszi át székhelyét Athénba. Az aláírás előtt álló szerző­dés 900 millió drachmát (kb. 4,5 millió dollárt) je­lent a következő három évben a pályájának vége felé járó kiváló játékos számára. Bér­mentesítés nélkül adható fel L ...................J P OSTAHIVATAL HELYBEN NE FELEDJE! HÉTFŐN FOLYTATÓDIK AZ ÚJ NÉPLAP OLIMPIAI TIPPJÁTÉKA. ÉRTÉKES NYEREMÉNYEK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom