Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-18 / 169. szám
II _ 1992. JÚLIUS 18. Szolnoki Extra Szolnoki agglomeráció Hírközlés nA Bár az általunk feldolgozott anyagban viszonylag kevés helyet foglal el ez a terület, s ráadásul itt lehet a leggyorsabb eredményeket elérni a változás ütemét illetőenn mégis szükségét láttuk, hogy ezzel a területtel is foglalkozzunk. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy egy olyan területre világít rá, ahol a jövőbeni fejlődés rendkívüli jelentőséggel bír, elsősorban az agglomeráció vidéki településein. De mint látni fogjuk, Szolnokon is van mit tenni. Ami apostai szolgáltatásokat illeti, Szolnokon nincs különösebb probléma. Szolnok forgalmi csomóponti helyzete révén kitüntetett szerepet játszik a postai küldemények továbbításában, s ráadásul egy közép-tiszántúli hétmegyés góckörzet központja is. A legmagasabb szintű, úgynevezett megyei postahivatal is Szolnokon működik. Az ezután következő kategóriában a szolnoki pályaudvar mellett csak Abonyban és Tiszaföldváron találunk hivatalt. Szolnokon összesen 8 postahivatal áll a lakosság rendelkezésére. Egynél több Szolnokon kívül csak Tiszaföldváron létezik. A levélforgalmat illetően Szolnok a megye- székhelyek között is kiemelkedik, így nem véletlen, hogy a megyei átlagot kétszeresen, a martfűi, ti-1 szaföldvári forgalmat 3-4-szeresen' haladja meg. Hasonló a helyzet a * csomagküldeményeknél, a postautalvány-forgalomban, a táviratoknál. Az egy lakosra jutó összes hírlapforgalomban, a tv-előfizeté- j seknél már nem ilyen a szolnoki előny. 1 Az országos telefonhálózatban Szolnok a központ-hierarchia második lépcsőjén áll. Ugyan nem éri el a „régióközpont” szintjét, de gyűjtőgócközpont funkcióval rendelkezik, mint a legtöbb megyeszékhely. Az országos telexhálózatban Szolnok „mellékközponf ’- ként kötődik közvetlenül a fővárosi főközponthoz. Szolnok megye a távhívásba bekapcsolt települések számarányát tekintve egyike a legrosszabbul ellátottaknak, de maga a megyeszékhely is kitűnik abban, hogy vonzáskörzetében csak néhány településen élvezheti a lakosság az automata távhívás előnyeit. A távbeszélő-ellátottság alacsony szintje azonban nemcsak az automata távhívásba bekapcsolt települé-sek csekély arányában, hanem a kevés készülékben is feltűnő. Szolnok a megyeszékhely városok közül a leggyengébben ellátott volt még a 80-as évek közepén is. Azóta valamivel javult Szolnok pozíciója. Szolnok város az 1990- ben 1000 lakosra jutó lakásfőállo- mány-számmal (108,3 db) jó hétszeresen jobban ellátott, mint megyéje. A hívások száma durván ötszöröse a megyei átlagnak, és vagy 50-60-szorosa a legnagyobb agglomerációs települések forgalmának. Az a tény, hogy Szolnok a forgalom tekintetében a megye- székhelyek sorában már egyáltalán nem az utolsó, azt bizonyítja, hogy a szolnoki készülékek igen erősen kihasználtak. Az agglome- i ráció Szolnokon kívüli településein a telefon-„sűrűség” nem mutat semmilyen szabályszerűséget, az alacsony számon kívül. Telexszolgáltatás a települések mintegy kétharmadában volt a vizsgált időszakban. A készülékek száma nágyjából arányos a községek gazdasági funkcióerejével, illetve forgalmi helyzetével 1990-ben Szolnok 187, az utána legtöbb Martfű és Abony 8-8 készülékkel rendelkezett. F. I. Határok nélkül- Rik? Ilyen keményen, csak Rik?- Igen, engem így hívnak itt. Hollandiában is.- Melyik országból jöttél?- Akárhonnan. Én nem hiszek az államokban. A határok ahelyett, hogy megoldanák a problémákat, egyre több bajt teremtenek. Vacsora készül a szabadban A holland fiú kilóg a sorból. Nem az EYFA-ból, az Európa Fiatalsága az Erdőkért Akció mozgalomból, hanem a miénkből. O tagja annak a nemzetközi csoportnak, amelyik csütörtökön érkezett Szolnokra. Ruháját akár egy kora középkori szabász is varrhatta volna. Legutóbb egy épülő autósztráda ellen tiltakozott a Pireneusok völgyében. Tudja ő is jól, megbámulják. Furcsa egyéniség.- Más ifjúsági vállalkozásban is részt vettél már?- Mindegyikben, ahol nem az üzleti szempontok a fontosak.- Miből élsz?- A nemzetközi szervezetek adnak pénzt az utakhoz. Egyébként én zsonglőr vagyok. Labdákat dobálok, egykerekű kerékpáron mutatom be, amit tudok. Ebből csurran is, cseppen is.- Van értelme ezeknek a környezetvédelmi akcióknak?- Számomra az a fontos, hogy a lelkiismeretem békéje meglegyen. Ezzel nagyon kevés ember foglalkozik a világon. Nagyon tetszik nekik a pénz, az autó meg a ház és a többiek.- Az utcai zenész szívesen látott vendég?- Nem. Mi mások vagyunk, mint a „konszolidált” többiek. Néhány országban például naponta többször igazoltatnak minket, előadásunkat megzavarják. Elküldenek minket... Csak azt mondják egyszerűen: gitan - cigány. Belga barátja sem szószátyár. Ott kavargatja a „zöld” vacsorát. O Wim. A barátok így is megértik egymást. Csak néha- néha szól bele csevegésünkbe. A Vadvirág együttes bőrtalpú táncától elragadtatva jön ki a faházból Andis Krasus főiskolás. Három évvel ezelőtt indult a túrán. Akkor már a kormány támogatta a lett zöld központot, így sikerült kiutazniuk. Manu közben - hallhatóan szeretik az egyszerű megnevezéseket - leszáll az ütött-kopott buszról. Nézi a készülő vacsorát. Andis, a lett fiú huszadmagá- val jött a turnéra. Úgy mondja, szinte meg vadították a Vadvirág együttes táncai. Náluk lassabban járják. Országos modell lehet Ingatlankezelési program Szolnokon Az önkormányzat úgy foglalkozzon a lakásállománnyal, mint egy értékes ingatlan tulajdonosa Az önkormányzatok számára komoly feladatot jelent a már parlament elé került „lakbértörvény” konkrét végrehajtása. Úgy tűnik, Szolnok városa ezen a területen nincs lépéshátrányban. Még időben megrendeltek egy olyan vagyon- és ingatlankezelési programot, amely a város szakembereinek segítségével a törvény elfogadása idejére elkészülhet, s amely nagy segítséget jelenthet az átállás időszakában. Mindenesetre ez derül ki Kéri József, Szolnok önkormányzata alpolgármesterének tájékoztatásából. A város lakás- politikai stratégiájának kidolgozása és egy lakbér-támogatási rendszer felépítése tulajdonképpen ezen program része. Az alkotók ezzel a programmal azt remélik, hogy megváltozik az önkormányzat viszonya a saját tulajdonában lévő lakásállományhoz. Ennek leglényegesebb eleme, hogy az önkormányzat úgy járjon el a lakásállománnyal, mint egy értékes ingatlan tulajdonosa. Mint tudjuk, ez eddig nem így volt, így ezt is meg kell tanulni. Biztosítani kell, hogy az ingatlan bérleti díját annak fenntartására, jobb üzemeltetésére fordítsák. A speciális lakbérbegyűjtési és -kezelési módszerek, a kiadások elszámolásának rendszere, illetve a pénzügyi és szemle jelentési rendszerek erős várát fogják képezni a leendő kezelő cég(ek) elszámoltatásának. Ezek az eljárások azt szolgálják, hogy a kezelés hatékonysága maximális legyen, és a csalás mértékét a minimumra szorítsák. Az önkormányzat közvetlenül részt vesz a kezelési kritériumok meghatározásában, a műszaki ellenőrzési rendszer kidolgozásában, a versenytárgyalás menetének kifejlesztésében. Végül maguk a bérlők is részt vehetnek az ingatlankezelő cég kiválasztásában, ami azt eredményezheti, hogy azokat, akiket ez a folyamat leginkább érint, szintén meghallgatják, s ez a lehetőség - a lakók megnyerésével - segítheti a kezelő cég munkáját. Ahhoz, hogy a program megfelelő legyen, széles adatbázissal kell rendelkezni, amelynek minden információt, ami a lakásra vonatkozik, tartalmaznia kell. Ehhez kérik a lakók segítségét is, bár az adatok jelentős része az IKV-nál megtalálható. Semmilyen program nem ígérheti ma azt, hogy a lakbérek nem emelkednek. Az emeléssel ez a program is számol. De - és ez feltehetőleg a leendő bérlőket megnyugtathatja - a program szerves része lesz a lakbértámogatás koncepciója is. A lakbértámogatás közvetlenül a háztartások számára nyújtott átutalás, amely a bérleti díjak fizetéséhez nyújt segítséget. A támogatás azoknak a háztartásoknak ad segítséget, amelyeket legjobban sújt az állami bérlakásszektor átalakulásából származó lakbémö- vekedés. A támogatás a bérlőhöz kapcsolódik, s nem a konkrét lakáshoz. A lakbértámogatás az alkotók szándéka szerint a következő célokat szolgálja. Egyrészt az alacsony jövedelmű háztartások védelmét, másrészt a lakáscélú támogatások csökkentését és a megmaradó támogatás hatékonyabb felhasználását, s végül a bérlakásállomány minőségi javulását. A támogatás kiszámításánál figyelembe veszik az adott háztartásjövedelmét, s azt, hogy ebből a jövedelemből mennyit lehet a lakásfenntartásra fordítani. A jövedelmek változása így a támogatás mértékét is módosítja. Mindez igazodik az irányadó lakbérhez, amit a lakáspiacon ténylegesen fennálló bérleti díjak határoznak meg. Itt, Szolnokon ezt persze még az állami lakások bére határozza meg. De éppen a piaci lakbér ösztönözhet a magánbérlakások megjelenéséhez.- fe Tovább a síneken 1992. 07.10. 8.35 óra. Szolnok vasútállomás. Hangos nyikorgással megáll a Körös expressz. A mozdonyvezető szolgálata letelt, kiszáll, átadja helyét váltótársának. Együtt indulunk a fűtőház felé. Rima- szombati István 38 éves, 20 éve mozdony- vezető.- Hogyan lett mozdonyvezető?- Úgy, ahogy minden gyerek szeretett volna lenni. Bennem azonban több kitartás volt. Bár a családban senki sem volt vasutas, én kitartottam gyermekkori álmomnál. A Szolnoki Gépipari Szakközépiskolában érettségiztem, majd az akkori Vontatási Főnökségen jelentkeztem. Műhelyben kezdtem, gyakornokként tanultam a mozdonyvezetést. A hatósági vizsga után lettem villa- mosmozdony-vezető, majd később dízelre is megkaptam az engedélyt. A gőzösöket mi már csak hírből ismertük.- Hogy telik egy szolgálat?- Hajdanában volt úgy, hogy 280 órát is dolgoztunk egy hónapban. Gyakorlatilag csak aludni jártunk haza. A forgalom csökkenésével az abnormális munkaórák száma is csökkent, így ma már 170-180 órát dolgozunk egy hónapban. Természetesen nem úgy, mint bárki más, hiszen nem ritkán éjjel 2-kor indulok dolgozni, vagy éppen délután kezdem el a munkát. Nekem ebben bizonyos szerencsém van, mert személyszállító vonaton járok, és így ki tudom számolni, hogy mikor lépek szolgálatba.- Mindig ugyanazzal a mozdonnyal jár?- Nekünk a mozdony az irodánk, éttermünk meg minden. Életünknek egy darabja. így aztán mindenki ragaszkodik a maga mozdonyához, nem szívesen ül át másikra.- A csatád hogyan fogadta, fogadja el ezt az időbeosztást?- A mozdonyvezetők nagy része vasutascsaládból nősül. A leendő feleségek korán megszokják ezt az életmódot. Nem könnyű, de alkalmazkodunk egymáshoz. A gyerekek beleszülettek ebbe, számukra nem jelent furcsaságot, ha este megyek vagy éppen este jövök meg.- Lesz-e, aki folytatja a pályát?- Két lányom van, akik így sajnos nem követhetnek.- Volt már balesete? Nekünk a mozdony az irodánk, éttermünk meg minden ...- Nagyon kevés mozdonyvezető ússza ezt meg. Öngyilkosok, felelőtlenül közlekedők okozták életemben a legtöbb bajt. Megszokni soha nem lehet, de aki felül a mozdonyra, annak túl kell tennie magát rajta. Ne szeretnék cinikusnak lenni, de én csak arra kértem az Istent, hogy gyereket soha ne üssek el. Sokan véglegesen leszállnak a vonatról a balesetek miatt. Furcsa, de legtöbben mindig gyereket gázolnak. Egyébként a gázolásnál a mozdonyvezetőnek mindig kötelessége elsősegélyben részesíteni azt, akit elgázolt. Ilyen esetek azonban ritkán fordulnak elő. Ez nem az a jármű, ami általában csak sérüléseket okoz.- Hogyan látja ma a munkahelyét, és hogyan képzeli jövőjét?- Nem nekem kellene megválaszolni ezt a kérdést, de azért van véleményem. A MÁV helyzete katasztrofális. A pályák fenntartására egyre kevesebb pénzt költenek. Ezáltal lassul a vonatok sebessége. Előfordul az is, hogy nemzetközi gyorsvonatok 40 km/órás sebességgel közlekednek. A MÁV-nál közben csökken a szállítás teljesítménye is, ami az egyetlen nyereséges ágazat. Szerencsére a mozdonyvezetőket nem érinti a létszámleépítés. A MÁV számára sokat jelent az évek alatt megszerzett szakértelmünk. A jövő számára csak egy út maradt: a vasútnál lévő rendkívül kevés pénzt sokkal célirányosabban, radikálisabban elosztani.- További tervei?- Egyszer kipróbálni a Párizs és Lyon között közlekedő gyorsvonatot és egy 424-es gőzöst. Megérkeztünk a fűtőházba. Utolsó kérdésem teszem fel.- Ha ez nem sikerül?- Tovább a síneken. Palya Árpád
