Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-17 / 168. szám

Hazai körkép Arany kagyló-fesztivál Siófokon _ Egy városnyi hajléktalan A népzene különösen al­kalmas arra, hogy az ilyenkor soknyelvű Balaton-parti ven­dégseregnek maradandó él­ményt, kellemes kikapcsoló­dást nyújtson - e gondolatok jegyében nyitotta meg csütör­tökön a siófoki I. Aranykagy- ló-fesztivált Molnár Árpád, a város polgármestere. A vasár­nap estig tart/ nemzetközi folklórtalál ■ ra Baskírjá­ból, Finnen írói. Izraelből és Mexikói. xe/.tek a ven­dég néptáncegyúitesek. Műtrágya helyett baktériumok A műtrágya helyettesítésé­nek korszerű módszerével, az azotobaktériumok alkalmazá­sának módszereivel ismer­kedtek meg azok a mezőgaz­dasági szakemberek, akik részt vettek a MTA Talajtani Kutatóintézetének nagyhör- csökpusztai telepén megren­dezett szakmai bemutatón. A Philaxia már kétfajta baktéri­umkészítményt is kínál a ter­melőknek. Az egyik a nitro­génműtrágya, a másik a fosz­forkészítmények alkalmazá­sát teszi feleslegessé. Ford Fiesták papoknak Kétszáz fehér Ford Fiestá­val segíti szolgálatuk ellátásá­ban a magyar katolikus papo­kat két külföldi segélyszerve­zet, a königsteini Kirchein Not Ostdriester Hilfe és a bé­csi Europäischer Hilffonds. Az első huszonöt személygép­kocsit csütörtökön adták át ünnepélyes keretek között a pécsi négytornyú bazilika előtti téren új gazdáiknak. Az 1,1 literes Fiestákra egy több­éves program keretében több mint ezer hazai katolikus pap cserélheti majd fel eddig hasz­nált öreg autóját. BMX-bajnokság Ezen a hétvégén, szomba­ton és vasárnap Kecskeméten a Szabadidő Parkban rendezik meg a BMX szabad stílusú bajnokságot, amely világbaj­noki válogatóverseny is. Ne­vezés a helyszínen július 18- án 9.45 óráig. Nevezési díj személyenként és kategórián­ként 300 forint. A verseny szombaton délelőtt 11 órakor kezdődik a selejtezőkkel, s va­sárnap délelőtt 10-től lesznek a döntők. Megkapaszkodó címmel új, kéthetenként megjelenő, társadalom- és foglalkoztatás­politikai lap került csütörtö­kön a miskolci újságosstan­dokra. A politikai pártoktól független Megkapaszkodó el­ső száma 16 oldalon 5000 pél­dányban jelent meg 19 forin­tos áron. (Folytatás az 1. oldalról) tos véleménye szerint nálunk az emberek egy részéből hiányzik az ilyen irányú együttérzés, szo­lidaritás. A Népjóléti Minisztéri­um válságkezelő programirodá­jának vezetője ugyanakkor hoz­zátette: szerencsére a társadalom másik része nagyon is fogékony a szociális kérdések iránt. Néhány év alatt több mint tíz­ezerre emelkedett az önkéntesen szerveződő, karitatív feladatokat is ellátó egyesületek, szerveze­tek, alapítványok száma. Éppen azért, mert ennyien foglalkoznak a rászorultak támogatásával, in­dokolt egy kimondottan csak in­formációkkal foglalkozó orszá­gos központ létrehozása.ÁJgyan- is az egymástól elszigetelten mű­ködő egyesületek, szervezetek, alapítványok, egyházak tevé­kenységében óhatatlanul is van átfedés. Ha létrejön az országos adatbázis, az érintettek gyorsab­ban és könnyebben kapnának fel- világosítást: melyik városban honnan is számíthatnak segítség­re. Országrészenként, megyén­ként eltérő a válságos körülmé­nyek között élők száma. A jelen­legi ismeretek szerint legsúlyo­sabb a helyzet Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében, ezért is ju­tott oda a legtöbb a Népjóléti Mi­nisztérium gyorssegély-alapítvá­nyából. Több mint hetven telepü­lés lakói kaptak összesen tizen­egymillió forint értékű tartós élelmiszert. Jutó; gyorssegély­ből Nógrádba,7.. 'és Békésbe is. Az ország cg s/,'i rületén emelkedett a népkonyhák, szo­ciális étkezők száma. Békéscsa­bán például a Népjóléti Minisz­térium anyagi támogatásával he­lyi vállalkozók is gondoskodnak az éhezőkről. Fejér megyében' három településen, Székesfehér­váron, Dunaújvárosban és Sár- bogárdon kapnak meleg ételt a rászorulók. Szolnokon a család- segítő központon kívül az egyhá­zak is adnak ennivalót a szegé­nyeknek. Tatabányán három he­lyen, a hajléktalanok házában, a kríziskezelő, illetve a rehabilitá­ciós központban kaphatnak éjjeli menedékhelyet, átmeneti szállást az otthonnélküliek. Nagy jelentőségű az a komlói kezdeményezés, amelynek során szociális térkép készül a bá­nyászvárosról. A családsegítő szolgálat munkatársai várhatóan jövőre végeznek az egész bá­nyásztelepülés helyzetét rögzítő felméréssel. Jelenleg ugyanis Komlón nincs a jövedelmekkel, a munkanélküliséggel kapcsolat­ban megfelelő és megbízható adat, s elképzelhető, hogy éppen azoknak nem jut segély, egy tál meleg étel, akik arra a legjobban rászorulnának. (Ferenc/.y Europress) Csütörtöki kabinetülés (Folytatás az 1. oldalról) egyezményt köt a Svéd Királyság kormányával a vámügyekben tör­ténő segítségnyújtásról. Eszerint a létyjrszá'g vámszervei tájékoztatást es btz'onyítékokat kaphatnak egy­mástól vámsértések esetén. Az egyik pont pedig lehetővé teszi, hogy a vámokat és az ehhez kap­csolódó adókat, illetékeket a két ország egymás javára kölcsönösen beszedje. Ami pedig belügyeinket illeti: a kormány törvényjavaslatot terjeszt az Országgyűlés elé a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló rendelet módosításáról. A tervezet a honi büntetés-végrehaj­tásban is meghonosítani kívánja - az elítéltek jogainak és kötelezett­ségeinek rögzítésével - az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európai Egyez­mény normáit. Ezek közül az egyik például lehetővé teszi az elítéltnek, hogy meglátogassa súlyosan beteg hozzátartozóját, vagy részt vegyen annak temetésén. A javasolt szabá­lyok szerint az elítélt jogosult lenne emellett a már megállapított nyug­díj és baleseti nyugdíj folyósításá­ra, továbbá vallási meggyőződésé­nek kinyilvánítására és gyakorlásá­ra. A kabinet végezetül meghatá­rozta szakszervezeti politikájának alapelveit. Ennek lényege: a kor­mány a szakszervezeteket a kiépü­lő szociális piacgazdaság alapvető intézményeinek tekinti, és társként számít rájuk az ország gazdasági átalakításában. Nem csak az időjárás a ludas (Folytatás az 1. oldalról) jött ki, addig ebben az évben jó, ha átlagosan 3,5-3,8 tonnás ter­mést be tudnak takarítani a gaz­daságok. Ugyanakkor a terület­ben is jelentős csökkenés mutat­kozik, mert az elmúlt évben a megyében 119 ezer hektáron ter- meltek búzát a nagyüzemek, 1992-ben viszont ennek a gabo­nafélének a vetésterülete csak 82 ezer hektárt tett ki.- Mit gondol, miért ilyen ala­csony a termésátlag?- Mielőtt erre a kérdésre vála­szolnék, annyit azért megjegyez­nék, hogy nem mindent kéne az időjárásra fogni, hanem vissza­menőleg szükséges legalább egy-két esztendőt megvizsgálni. Ugyanis a műtrágya-felhaszná­lás 1990 és ’92 között a hektáron­kénti 200 kg-ról 50 kg-ra esett vissza. Persze a gyenge termés­hez hozzájárult a tavalyi rendkí­vül rossz és csapadékos ősz is. így a nagyüzemek csak későn bírták betakarítani a terménye­ket, és emiatt a talajokat sem tud­ták kellőképpen előkészíteni az őszi vetésekhez. Ezek a tényezők már eleve előrevetítették annak az árnyékát, hogy elég gyenge lesz az idei búzatermés.- Ugyanakkor, gondolom, a forintok hiánya miatt sok olyan munkát is megspóroltak a gazda­ságok, amik szintén csökkentet­ték a termés mennyiségét. Hisz éppen ön mondta, hogy vissza- esett a műtrágya-felhasználás, Gombár Mihály, az KM megyei hivatalának vezetője: - Őszi búzá­ból idén az utóbbi esztendők leg­rosszabb termésátlaga várható ugyanakkor hallani, hogy a nö­vényvédelemre sem jutott pénz. Mostanában meg arról beszél­nek, hogy lassan már üzem­anyagra sem futja a téeszeknek. És ez újabb gondokat vethet fel, mert könnyen előfordulhat, hogy a gázolaj hiánya miatt nem tud­nak learatni a gazdaságok, s az őszi talajmunkák is elmaradnak.- Az aratással már nem lesz gond, mivel jelenleg a búzater­més 70 százalékát betakarították a nagyüzemek. Az őszi munkák­ra való felkészülés viszont nem­csak az üzemanyag hiánya miatt bajos, hanem azért is, mert egye­lőre még nem tisztázott, hogy a kárpótlásra kijelölt földeket ki művelje meg. Éppen ezért döntő szerephez jutnak a földrendező bizottságok, amelyeket az önkor­mányzatok irányítanak, és au­gusztus 31-ig alakulnak meg. Ézeknek lesz a feladata, hogy ne maradjon műveletlen föld. Na­gyon fontos dologról van szó, mert a megyében egy év alatt 9 ezer hektárral nőtt a parlagon ha­gyott mezőgazdasági területek nagysága.- Gombár úr! A mezőgazdasá­gi szövetkezeteknél július 15-én, vagyis tegnapelőtt járt le a szer­vezeti változás kezdeményezésé­nek határideje. Addig az időpon­tig hány téesz jelentette be átala­kulását?- Tudja, sok helyen még ma sem rendelkeznek kellő informá­cióval, s így több gazdaság meg­hosszabbította az átalakulás idő­pontját. De annyi már most is látszik, hogy a megye 63 téeszé- ből átlagosan és szövetkezeten­ként 8-10 tag akar kiválni, önál­lósulni. Ugyanakkor vannak olyan nagyüzemek - így például Mezőtúron, Tiszaföldváron meg a Jászságban -, ahol drasztiku­sabb szétválás várható.- Az átalakulást önök tudják segíteni?- Igen. Ennek érdekében a Földművelési Minisztérium egy modellprogramot dolgozott ki, amelyet egyrészt a Magyar Me­zőgazdaság című hetilapban fo­lyamatosan és részletesen közöl­nek, másrészt mi is bárki rendel­kezésére bocsátjuk, ha megke­resnek bennünket.- nt ­/--------------------------------------­Ju t eszembe! Szolnok végére bátran kite­hetnénk egy pepita táblát, amely jelezné, hogy megye- székhelyünkön az országos át­lagot messze meghaladja a ta­xik átlagsűrűsége. Sokszor az ember sajnálkozik, amint a bér­autók végeláthatatlan sorát el­nézi, amint utasra várnak. Hogy mégis beülnek vállalati, magán és „mezítlábas” személyszállí­tók a szolgálat kezdetekor a vo­lán mögé, érthető; valahová még mindig tartoznak. Na már most ez a mennyiség, ami Szolnokon taxiban van, saj­nos, nem aránylik egyenesen a minőséggel. Ä minap sürgős, V csomagos utam támadt, taxit hívtam. Jött is, kockás, tehát nem magán. Egy retkes, agyon­hajszolt Lada. Már beülni sem volt bizalmam, hanem aztán mikor a gépkocsivezető a cso­magtartót is kinyitotta, és elhe­lyeztem táskámat az olajos pót­kerék, a rozsdás szer­számkészlet meg a fene tudja, milyen rendeltetésű rongyku­pac társaságában, bizony, sími lett volna kedvem. Az út egyéb­ként semmivel nem volt ol­csóbb, mint ha egy korszerű, mai korhoz illő taxiba szálltam volna. Kedvem lett volna az egész úton locsogó diszpécser­mikrofonba beleszólni, hogy „hé, figyeljen már erre is vala­Kerékpáros környezetvédők Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) pározást. Május 15-én ők szervez­ték azt a környezetszennyezés elle­ni tiltakozást, melynek keretében szimpatizánsaik Szolnokon is fel­vonultak. Harminc országgal épí­tettek ki kapcsolatot, összekötte­tésben állnak szinte minden kör­nyezetvédő csoporttal és mozga­lommal. Mindössze egy 5-6 tagú testület hangolja össze megmozdu­lásaikat. A németországi Freiburgból in­dultak június 12-én. Ott akkor feje­ződött be ugyanis az a zöldkonfe­rencia, melyet a rióival egy időben tartottak. Azért rendeztek egyfajta ellentanácskozást, mert vélemé­nyük szerint nem valósulnak meg a dél-amerikai városban meghirde­tett célok. Budapesten 20 lett diák csatla­kozott hozzájuk. Naponta 50-100 kilométeren át tapossák a pedált. Felkeresik az útjukba eső helyi környezetvédő csoportokat. A me­gyeszékhelyen a Tisza Klub fogad­ta őket. A szolnoki művelődési ház felvállalta, hogy kulturális progra­mot szerveznek. Délután a Vadvi­rág Néptáncegyüttes adott műsort. Tíz napig tart magyarországi út­juk. Ma reggel nyolckor indulnak tovább, és már Nagyváradon sze­retnének éjszakázni. Az úti cél Bulgária, ahová előreláthatóan au­gusztus 3-án érkeznek meg.- sz ­1992. JÚLIUS 17. Lépés az európai integráció felé Törvényjavaslat az agrárpiaci rendtartásról Az agrárgazdaság alapvetően fontos területe a nemzetgazda­ságnak, és annak következtében, hogy az emberi tényezők által nem befolyásolható természeti hatásoknak is ki van téve, speci­ális szabályozást igényel. Mind­ezen gondolatokat az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavas­lat indokló részében találhatjuk, mely javaslat valóban hiánypótló Magyarországon, s a fejlett piac- gazdasággal rendelkező orszá­gokban már évtizedek óta jól mű­ködik. Nálunk 1991 elején hoz­ták létre az Agrárpiaci Rendtar­tást Koordináló Bizottságot a fel­adat ellátására, de mind jogköre, eszközrendszere nem bizonyult elegendőnek. A most benyújtan­dó törvényjavaslat megfelelő jo­gi keretet kíván biztosítani ah­hoz, hogy az agrártermékek sza­bályozott piaca kialakuljon. Mindez - hangsúlyozzák a tör­vényalkotók - természetesen nem jelenti a termelők között ki­alakuló és kívánatos verseny kor­látozását. A termelés, a piac és a fogyasztás közötti összhang megteremtése a fő cél, s emellett az, hogy megkönnyítse az euró­pai gazdasági integrációhoz való csatlakozás lehetőségét is. Az új törvény sok új fogalmat vezet be, illetve hoz be a magyar- országi köztudatba, amely a fej­lett országokban már régóta köz­ismert. Mindenekelőtt termé­szetesen az agrárpiaci rendtartás fogalmát kell megszoknunk. Fontos megkülönböztetni a köz­vetlenül és a közvetett módon szabályozott agrárpiac fogalmát. Az előző szinte végigkíséri a ter­mékpályát, az utóbbi csak né­hány ponton avatkozik be. Maga a termékpálya a meghatározott termék vagy termékek termelői­nek, feldolgozóinak, kereskedői­nek kapcsolatrendszere. A kvó­tára a leendő termelőnek szintén érdemes odafigyelni. Ez a túlter­melést hivatott elkerülni, amely meghatározza a termelhető mennyiséget, illetőleg minősé­get, vagy az értékesíthető termék vagy árumennyiséget, amelyhez egyidejűleg garantált árat hirdet­nek. Ez utóbbi a piaci viszonyok figyelembevételével egy, a jog­szabályban megállapított ár, amelyhez a miniszter kvótát ren­del el, továbbá meghatározott mennyiségű és minőségű termék állami felvásárlására kötelezett­séget vállal. S ha már az áraknál tartunk, megemlítjük az irány­árat, amely az áringadozások kö­zéppontját jelöli, a küszöbárat, amely az exportra kerülő termé­kekre vonatkozó belföldi irány­árnál magasabb határparitásos ár, s amely felett lefölözés léptet^ hető életbe, a zsilipárat, amely az importált termékekre vonatko­zik, s amely a belföldi irányárnál alacsonyabb határparitásos ár, amely alatt a lefölözés léptethető életbe. Visszatérő fogalom lehet majd a piaci beavatkozás, amely az adott termékek állami intézke­dés alapján történő felvásárlását, feldolgozását, bértárolását, illet­ve értékesítését jelentheti. Az agrárpiaci rendtartás in­tézménye a tervezet szerint két­pólusú. Az állami irányítást a földművelésügyi miniszter látja el. A termelési, feldolgozási és forgalmazási tevékenység ön- szabályozását a terméktanácsok végzik. Ez utóbbiak a törvény hatálya alá tartozó, azonos vagy hasonló termékeket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek létrehozott szervei, amelyet a miniszter termékta­nácsként ismer el. A termékta­nács az agrárpiaci rendtartás esz­közeinek alkalmazásával össze­függő egyes feladatok végrehaj­tására a miniszterrel szerződést köthet. Ezekhez bárki szabadon csatlakozhat. Ami az eszköz- rendszert illeti, ennek egy részét az új fogalmak között ismertet­tük. Emellett szerepet játszik majd a termelési önkorlátozás, az export- és importtámogatás mér­téke, feltételeinek meghatározá­sa, azaz engedélyezése, pályáza­tok kiírása, az állami készletezés. Mindehhez meghatározott pénz­ügyi források is rendelhetők. A törvény elfogadásáig még hosszú az út, módosítások is vár­hatók. Viszont ha elfogadják, je­lentős előrelépést jelenthet az ag­rárviszonyok tisztázásában.- fe ­Kórház-rekonstrukciós vizsgálat Leromlott épületek, elavult műszerek A magyar egészségügy nem­csak struktúrájában, de épületei­ben is jelentősen elöregedett. Ön- kormányzati kórházaink közül például a vidékiek 29, míg a fő­városiak több mint 60 százaléka még a második világháború előtt épült - tartalmazza egyebek mel­lett az a vizsgálati anyag, melyet csütörtökön ismertettek a Népjó­léti Minisztériumban. Az egészségügyi reformot elősegítendő, egy kormányhatá­rozat nyomán tavaly ősszel kezd­te meg munkáját egy, az önkor­mányzati kórházak rekonstruk- cióis igényeit áttekintő munkabi­zottság. Az ország 166 fekvőbeteg-in­tézményéből 121 kórházra kiter­jedő nagyszabású felmérés során megállapították - mondta Hor­váth Ottó, a bizottság vezetője -, hogy vidéken az épületek 1,4 százaléka, Budapesten pedig 0,4 százaléka kórházi feladatokra al­kalmatlan. Összességében pedig a kórházak 27 százaléka szorul valamilyen fokú rekonstrukció­ra. Nem jobb a helyzet az orvosi gépek, műszerek tekintetében sem: a 18,5 milliárd forintot érő műszerpark 32 százaléka ugyan­is öt évnél öregebb, 37 százalékát pedig már legalább 10 esztendeje üzemeltetik. Különösen rossz ál­lapotban vannak a röntgenberen­dezések, mert ezek közül minden második már tízéves. Ezen adatok ismeretében a bi­zottsági tagok véleménye szerint - és ezzel a Népjóléti Minisztéri­um is egyetért - a legfontosabb feladat a kórházak állapotromlá­sának megállítása, és a zajló re­konstrukciós munkák mielőbbi befejezése. Ehhez évenként 10 milliárd forintnál többre lenne szükség, szemben az ez évi 7,4 milliárdos kerettel. A hosszú tá­vú rekonstrukciós igények ugyanakkor összességében 87 milliárd forintot jelentenek. Szükséges mindemellett az in­tézmények, régiók közötti jobb együttműködés, a jelenlegi 102 ezer kórházi ágy jobb kihaszná­lása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom