Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-15 / 166. szám
1992. JÚLIUS 15. Gazdasági tájoló 3 Kinek lehet az érdeke? Újabb vállalkozási fékek I./ Az 5/1992. (IV. 30.) NGKM rendelet 1. számú melléklete 1/g. pontja törvényellenes: az egyéni vállalkozók megtakarított devizájának törvényes és társadalmilag hasznos módon történő felhasználását, vagyis az áru külföldről történő beszerzését megakadályozza. Ez az 1992. II. félévi, ún. fogyasztási cikk globálkvóta nevezett rendeletben történő közzétételével és a rendelet gyakorlati megvalósításával vált nyilvánvalóvá. Mint közismert, 1991. január 1- től a külkereskedelmi áruforgalom gyakorlatilag liberalizált. Létezik azonban még átmenetileg néhány speciális - tartalmában időnként változó, de szükséges - korlátozó mechanizmus. Ilyenek például az ún. önkorlátozó nemzetközi kvótaegyezmények (textil, acél, gabona, sertés stb.), a környezetre ártalmas anyagok, a haditechnikai cikkek áruforgalma, s ebbe a sorba tartozik az importra vonatkozó ún. fogyasztási globálkvóta is. Ennek alkalmazása mögött két, átmenetileg szükséges racionális meggondolás húzódik meg. Egyrészt belföldi fogyasztásicikk- gyártás részleges védelme, másrészt - és ez a döntőbb - az ország mindenkori nemzetközi fizetési mérlegének, devizahelyzetének megfelelően, szabályzón keretet bocsát a fogyasztási cikkek behozatalára. Az első félévben ez 750 millió $ volt, a második félévben is közel hasonló. Az egyéni vállalkozók saját devizaszámlájáról történő beszerzés is a fogyasztási cikk globálkvótába tartozi, ha maga a fogyasztási cikk is kvótalistán van. Az azonban - valószínűleg a jogszabályalkotó kivételével - mindenki előtt világos, hogy aki a kvótaelőírásoknak eleget tesz (egy-két esetben van ilyen előírás: pl. gépkocsi-forgalmazás), de a saját devizaszámlájáról használja fel a külföldi valutát, illetve a devizát, a fogyasztási globálkvóta értéktömegét nem „fogyasztja”, legfeljebb azt a „bűnt” követi el, hogy a saját devizáját használja fel a választék és verseny növelésére. Egyébként a jogi feltételek ismerete alapján kalkulálgató (a tervezést a mai viszonyok között ironikus dolog lenne használni) vállalkozók értetlenül állnak ezek után a Külkereskedelmi Tájékoztató 4. évi 58. száma (1991. december 20.) előtt: „Az 1991. évi zárlati munkák és az 1992. évi engedélyezés rendje”. Ennek 7. számú melléklete tartalmazza ugyanis az 1992. évre az 1991. év közepén racionálisan bevezetett 0555 ügyletkódot: „kisker saját devizaszámla-ügylet”. Ilyen ügyletkóddal 1991-ben - értelemszerűen - csak formális volt, nyilvántartási célt szolgált a fogyasztási globálkvótára történő pályázat. A jelen esetben azonban a szóban forgó rendelet és gyakorlat nemcsak a racionalitást sérti meg, hanem a törvényt és az emberi jogokat is. Az 1974. évi 1. törvényerejű rendelet a tervszerű devizagazdálkodásról és a végrehajtásra kiadott 1/1974/17/ PM rendelet egységes szerkezetben (PK 1990. június 10., 9. szám) 3. számú melléklet IV. pontja szerint a devizaszámlán fennálló követelés a következők szerint használhatók fel: 2/e „áru külföldről történő beszerzésére” (a további felsorolást mellőzöm). Ezt a törvény által biztosított jogot korlátozta most egy alacsonyabb szintű jogszabály. Reménykedjünk, hogy csak átmenetileg, mert mögötte nem egy tudatosság, hanem csak „egyszerű” tévedés áll. A tévedést pedig lehetne korrigálni! 2./A külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos devizafizetések lebonyolításának rendjéről szóló 52/1990. (III. 21.) MT rendelet „cikcakkos” módosításai. 1991-ben a 35/1991. (II. 28.) korm. rendeleti módosítás a 4. (1) bekezdését a kis- és középvállalkozók tevékenysége vonatkozásában segítő módon érintetté. Egyidejűleg megteremtette - ha késve is - a fogyasztási import globálkvóta működési feltételeit. Ennek lényege: „A külkereskedelfnf'jd^gál rendelkező személy küííöMirrek ténylegesen (effektive) külföldi fizető eszközben 250.000 forintot meg nem haladó összegben teljesíthet készpénzfizetést. ’ ’ Ha tehát egy vállalkozó néhány- termékre vonatkozóan pályázatot nyert az adott féléves fogyasztási import globálkvótában, akkor fél év alatt a megjelölt viszonylatú piacról, annak egyedi kereskedőitől beszerezhette az általa legkedvezőbbnek ítélt időpontban, árban és részmennyiségben az árut. Igazi piac kezdhetett el működni, melynek egyik fontos feltétele volt, hogy a nemzetközi piaci partnerek egymásnak azonnal tudjanak fizetni. Hiszen itt nem hosszú távú, tartós, leinformált, monopolisztikus stb. kapcsolatok voltak nagy tételekkel, hanem kis tételek, változó, a piacon közvetlenül megismert partnerekkel. Ennek a pénzügyi bonyolítása csak készpénzzel volt és lenne jelenleg is lehetséges. A 100/1992. (VI. 19.) korm. rendelet (MK 64. szám) törölte a készpénzfizetési lehetőséget, és a „cik” után meglépésre került a „cakk” is. Azt az előző fejezetben bemutatott intézkedésnek „sikerült” elintézni, hogy a fogyasztási import globálkótába, ha a saját devizaVáltozó vámeljárási szabályok A vám megfizetése vagy biztosítása előtt vámáru nem adható ki hazánkban a jövőben - ezt mondja ki a pénzügyminiszter és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének együttes rendeleté, a vámjog részletes, új szabályainak megállapításával és a vámeljárás szabályozásáról szóló korábbi - 1976-os - miniszteri rendelet módosításáról. A vámeljárás szabályozásának rendjéről azért kellett új, közös PM- NGKM rendeletet alkotni, mivel az eddig érvényben lévő vámszabályok már elavultak. Egyúttal a gazdálkodószervezetek fegyelmezetlensége, elmaradt vámbefizetései is hozzájárultak ahhoz, hogy az állami költségvetésnek már az első félévben több mint 100 milliárd forintos hiánya alakult ki. Az együttes miniszteri rendelet a szigorú szabályozás alól alól csak az igazoltan életmentő eszközöknél, gyógyszereknél tesz kivételt, illetve akkor, ha a vámfizetésre kötelezett gazdálkodó- szervezet halasztott vámfizetésre jogosult. A közvetlen felügyelet alatt nem tartott vámáru után járó vám és vámmal együtt fizetendő adók, illetékek és díjak együttes összegéig vámbiztosítékot kell nyújtani. Vámbiztosítékként készpénzt vagy harmadik személy készfizető kezességét fogadják el a vámszervek. számláját akarja a vállalkozó igénybe venni, automatikusan nem kerülhet be. Most azt is láthatjuk, ha egyéb módon nyer el pályázatot a vállalkozó a nevezett kvótában, akkor sem tudja racionálisan felhasználni. Ami minimális lehetőség van, az az, hogy ún. kiírt csekket felvehet, és azzal fizet külföldön a partnerének. Nyilvánvalóan látható, hogy aki ezt a mechanizmust kitalálta, az nagyon távol áll a valódi piac működésének ismeretétől. A kiírt csekk ugyanis nem egy keretet jelent, hanem pontosan partnernek címzett és konkrét értéket foglal magában. Vagyis a vállalkozó menjen ki mondjuk a bécsi piacra (ez igen közel van), ott állapodjon meg az egyik eladóval egy adott termékre, repüljön vissza különgéppel Magyarországra, itt gyorsan töltesse ki a bankjában a csekket a váltópénzegység pontosságáig, egy másik különgéppel repüljön vissza, és ha még ott találja az üzleti partnerét, „ünnepélyesen” létrejöhet az ügylet. Állítólag óriási lépés történt az import ellenérték átutalása vonatkozásában az illetékes bankok részéről. Három nap alatt már átutalják megbízás esetén a külföldi eladónak a követelést. Ez szép, de tudomásul kell venni, hogy a fogyasztási cikkek kis volumenű kereskedelmében értelmezhetetlen az átutalás, az inkasszó, az akkreditív stb. Mikorra ezek ugyanis elintéződnének, „a banán már megrohadt”, és a járulékos, fajlagos költségek forgalomképtelenné tennék a terméket, az eladó pedig, aki vagy maga is kisvállalkozó, vagy nagy számú kisvállalkozóval kerül a piacon üzleti kapcsolatba, egy külön irodát lenne kénytelen nyitni a bonyolult banki információk, a banki ügyletek felesleges elvégzésére. Ez esetben tehát jogi kereteket kapott a kis- és középvállalkozások tevékenységének korlátozása. A Kis- és Középvállalkozások Kamarája felhívja a többi érdek- képviseleti szervet is a közös fellépésre, nem a kormányzat ellen, hanem a kormányzati munka egyes elemeinek sürgős racionalizálása érdekében, mely áttételesen a kormányzat stabilitását is szolgálná. Dr. Jernei Bálint a KKVK társelnöke regionális irodavezető Közgazdászok a fordulat esélyeiről Mire képes gazdaságunk? Ezzel a címmel a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem aulájában a közelmúltban rendezték meg a XXX. Közgazdász Vándorgyűlést. Bevezetőjében Veress József, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára kiemelte, hogy a rendezvény címében megfogalmazott témakörnél aktuálisabb közgazdasági problémát ma nem lehetne találni. A plenáris ülés első szereplője Kádár Béla külgazdasági miniszter volt. Előadásában elsősorban a magyar gazdasági növekedés külgazdasági összefüggésével és a fordulat esélyeivel foglalkozott. Leszögezte, hogy a gazdasági fordulatnak - politikai megfontolásokból mentesen - esélyt kell adni Magyarországon. A helyzet persze nem könnyű. A gazdasági átalakulás több eleme - az intézményrendszeri sokk, a világgazdaságra nyitás, a liberalizálás, a prviatizáció és a külső sokkhatások - az elmúlt két évben több mint 10 százalékkal csökkentették a magyar GDP-t. Ugyanakkor ebben az évben az Európai Közösség tagországaival kötött átmeneti szerződés eredményeképpen kivitelünk Emelkedő termelői árak A termelői árak májusban az előző hónaphoz viszonyítva 1,1 százalékkal emelkedtek. Mindezt az ipar által belföldön értékesített termékek árainak alakulásából számolták ki a statisztikusok. Előző év májusához viszonyítva az áremelkedés 108,6 százalék. Áprilisban a termelői áremelkedés 0,9 százalék volt, márciusban 1,2 százalék körül alakult, februárban csupán 0,3 százalék, és januárban pedig elérte az 1,2 százalékot. Az ipar által összesen értékesített termékek árát figyelembe véve a változás valamivel magasabb. Az exportárak ugyanis gyorsabban emelkedtek, mint a hazaiak. Májusban az ipar által értékesített összes termék ára 2,4 százalékkal drágult. Az éves áremelkedés mértéke pedig elérte a 110,8 százalékot. (MTI) Ezen hirdetés hibánkból hiányosan jelent meg július 10-én és 13-án. Az érdeklődőktől elnézést kérünk. A BánHY kalalin-Yurga Katalin Alapítvány OKTATÁSI programja érettségizett fiataloknak ÉRETTSÉGIVEL rendelkező munkanélküli fiatalok számára, illetve azoknak, akik NEM ADTÁK FEL a továbbtanulási szándékukat az 1992/93. tanévben DÉLUTÁNI ISKOLÁT szervezünk. Az iskola tanulmányi programja öt egymástól függetlenül választható egységet tartalmaz. 1J Menedzserasszisztens-képző 2./ Számítógépkezelő, szövegszerkesztő 3J Idegen nyelv (kezdő, haladó szint) angol, német, orosz, francia arab nyelvből 4 J Egyetemi-főiskolai felvételi-előkészítő (magyar, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, rajz, technika tantárgyakból) 5./ Személyiségfejlesztő tréning (a sikeres felvételihez, az eredményes munkahelyi pályázatokhoz) Az iskola szeptember 7-töl - május 7-ig tart (30 tanítási héttel) JELENTKEZÉS, ÉRDEKLŐDÉS: Varga Katalin Gimnáziumban személyesen, illetve a 77-810-es telefonon. •2994/3H* Nyugatra át fogja lépni a bűvös 50 százalékot, a múlt évi exportimport csökkenéssel szemben most 2-3 százalékos növekedés várható, így év végére a magyar kivitel elérheti az egymilliárd dollárt is. Kádár Béla úgy összegezte mondandóját, hogy megvalósítható a magyar gazdasági társadalmi megújhodás, s ehhez a külgazdaság „csillagállása” kedvező. Ezt követően Békési László közgazdász gazdaságpolitikánkat elemezte. Kifejtette, hogy elkerülhetetlen volt az elmúlt gazdaságban a restrukció, mégpedig három okból:- a piaci viszonyok tudatos és fokozatos kiépítése,- az ország gazdasági egyensúlyi viszonyainak javítása és- az inflációs spirál megfékezése miatt. A pillanatnyi gazdasági helyzetet viszont - ellentétben a külgazdasági miniszterrel - úgy jellemezte, hogy elhúzódó, depressziós állapotban van, s gyors változás bekövetkezése csak illúzió. A reálgazdasági és pénzügyi folyamatok drasztikusan elválnak egymástól. A) pénzügyi javulás nem a teljesítménynövekedésnek köszönhető, hanem az erőteljes gazdasági recessziónak. Amit valóban tejpni, kellene: megvalósítani a köljscgvctés érdemi reformját, rendezni a bankok helyzetét, megállítani a csődhullámot, visszaszerezni a keleti piacokat, s addicionális tőkebevonást végrehajtani. Befejezésül Tardos Márton címzetes egyetemi tanár a gazdasági fordulat akadályait elemző előadásában tovább taglalta a nehézségeket. Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy megvaló- sul-e a gazdasági fordulat, hanem az, hogy mennyi idő alatt. Egyelőre azonban a magyar tőke mennyisége apad, a nemzet vagyona csökken, s nem azért, mert a külföldiek megvásárolják, hanem mert feléljük. Néhány kérdésben Békési László követeléseit megerősítve, újakkal is kiegészítette azokat. Szorgalmazta a tulajdonosi ellenőrzés egyértelműbbé tételét, a vállalkozások fejlesztését, valamint a szociális oltalom kérdésének tisztázását. A gazdasági program helyzete A vándorgyűlés záró plenáris ülésén Kupa Mihály pénzügyminisztert köszönthették a résztvevők, aki a gazdasági program jelenlegi helyzetét foglalta össze. Elmondta, hogy ezekben a hetekben az 1993-94-es év programjának előkészítésén dolgoznak, ugyanakkor folyamatos felülvizsgálatra szorul a most érvényben lévő is, hiszen nem egy merev tervről van szó. Leszögezte, hogy az eredeti programtól több helyen is eltértünk, melyek közül kiemelte a privatizáció intézményrendszerének lassú kiépítését. Találó jellemzése szerint ennek a nem sokkterápiás programnak vannak sokkszerű jelenségei, elemei is. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az utóbbi egy-két évben alapvetően megváltozott a gazdaság szereplőinek magatartása, melynek következtében kínálati többlet jelentkezhet a belföldi piacon. Ugyanakkor sajnos tudomásul kell venni, hogy a munkanélküliség növekedése elkerülhetetlen, és az év végére valószínűleg 12-13 százalék körülire alakul. Mégis inkább vállalni Leli ezt, mint a veszteséges, nem piacképes termékek gyártásának támogatását bármely ágazatban. A jelenlegi gazdasági program megvalósítását kül- és belföldi bizonytalanságok egyaránt nehezítik. Az előbbieknél a térség ismert helyzetére, illetve az IMF-fel való kapcsolatunk jelentőségére utalt, míg a belföldi tényezők között megemlítette az agrárátalakulás végrehajtását, a csődhelyzet rendezését, illetve olyan centralizációs törekvések jelenlétét a gazdaságban, mely nem minden esetben bizonyult eddig célravezetőnek. Pedig - zárta előadását a pénzügy- miniszter - lehetőségeinket csak akkor tudjuk kihasználni, ha a fő kérdéseket konszenzus segítségével vagyunk képesek megoldani. Mátrai Zita • • Ugye On sem így képzeli? MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉRTÉKESÍTÉSI AKCIÓ! Szenzációs árakon! Függesztett tárcsák 1.4 - 3 m munkaszélességig Kombinátorok 2 - 3 m munkaszélességig Sorközművelő kultivátorok 4-6 soros változatokban Függesztett műtrágyaszórók 400 - 500 1-ig Ezt a meglepetést nyújtja Önnek július 15-től az fAGRO AGRO-STOP Ipari Kereskedelmi Kft. 5600 Békéscsaba, Szarvasi u. 84. Tel.: 66-28-588, 66-28-232, 66- 27-964. Fax: 66-28-632 ♦3381/1H*
