Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-13 / 164. szám

1992. JÚLIUS 13. Sportextra 9 Méplap TIPP JÁTÉK 1. FŐDÍJ PANASONIC videomagnó felajánlotta: uarl\ kereskedelmi kft Megtekinthető a cég szolnoki, Ady Endre út 22. sz. alatti boltjának kirakatában. 2. FŐDÍJ Görögországban, az Égei-tenger partján, az Olimposz lábánál egy 4 személyes apartman 1 hétre, felajánlotta: WEST TRAVEL 3. FŐDÍJ Samsung M 6146 17 literes forgótányéros mikrohullámú sütő. felajánlotta: ÁFÉSZ Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ A játék 2. heti díjai: 1. Hatnapos istambuli út 1 fö részére 5 900 forintos értékben. Felajánlotta: a Missió Tours Utazási Iroda, Szolnok Dózsa Gy. út 5. 2. Export női köntös 3 000 forint értékben. Felajánlotta: TEX-Konf Könnyűipari Kft. Szolnok, Magyar út 14. 3. 2000 ft értékű karóra a JMQ Kft. boltjának készletéből. felajánlotta: Szívesen fogadunk további felajánlásokat az 56/42*211-es telefonon vagy a hirdetési csoportnál. © FORDULÓ Melyik városban szerepeltek eddig legsikere­sebben a magyar olimpikonok? 1 = Szöul 2 = Helsinki X = Montreal Név: ................................................................................ Lakcím: L.........................................................................................................................................._J A JÁTÉKSZABÁLYAI A játék szabályai igen egyszerűek, nem igényelnek semmiféle felkészültsé­get. Á kérdésre adott három válasz közül egyet ki kell választania, azt bekari­kázni, a szelvényt kivágni, és elküldeni szerkesztőségünknek, hogy az legké­sőbb a megjelenést követő csütörtök 16 óráig beérkezzen. Ne feledjék el a szel­vényre ráírni a játékos nevét és címét. MINDENKI NYERHET! Játékunkban különleges az, hogy mindenki nyerhet, hiszen minden beérkezett szelvényt a játék végén összesítünk, és közü­lük sorsoljuk ki azt, amelynek tulajdonosa elnyerheti játékunk fődíját. Egy-egy játékosunk korlátlan számú szelvénnyel tippelhet, lényeg az, hogy rajtuk legyen neve és címe. (Fénymásolt szelvényeket nem fogadunk el.) Az első két forduló nyerteseinek nevét a július 20-i Sportextrában tesz- szük közzé. , Olimpiatörténelem — dióhéjban (1896-1988) Hajós Alfrédtől a kajaknégyesig Amikor a múlt század végén - pontosan 1896. április 6-án - Athénban az újkori olimpiák leg­első bajnokát (a hármasugrásban aranyérmet nyert amerikai James Conollyt) ünnepelték, kevesen gondolták, hogy ezzel az aktussal sporttörténelem született. Mégpe­dig olyan, amely - lassan egy év­százada - négyévenként nemcsak a világ legjobb sportolóinak talál­kozója lett, hanem a szépség, az erő, az egészség, a nemes küzde­lem el nem halványuló demonst­rációja is. Annak idején a görög főváros­ban mindössze 13 ország ver­senyzői randevúztak. Néhány hét múlva Barcelonában pedig 170 nemzet sportolói mérték össze tudásukat. Az első nyári olimpián még csak háromszázan álltak rajthoz. A katalán fővárosban már több mint kilenc- ezemégyszáz versenyzőre számí­tanak. A sportolók első világta­lálkozóján még csak néhány tu­cat aranyérmet osztottak ki, a spanyolországi játékokon 257 esetben játsszák el a himnuszt. Nincsenek adataink az athéni né­zőszámról, azt viszont tudjuk, hogy a barcelonai versenyekre 4,2 millió belépőjegyet nyomtat­tak ki. Számok, statisztikák, csúcsok, rekordok - csaknem egy évszáza­dot ölelnek át. Öt világrész fiatal­jai küzdelmének dokumentumai. Nem véletlen, hogy a Nemzetkö­zi Olimpiai Bizottság hivatalos jelvénye az egymásba fonódó öt színes karika. A kék Európát, a piros Amerikát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, míg a zöld Auszt­ráliát szimbolizálja. A jelvényt még 1914-ben Coubertin báró ja­vaslatára fogadták el, és 1920- ban az antwerpeni versenyen használták első alkalommal. Az olimpiai mozgalom törté­nelemkönyvéből kiolvasható: ha­zánk mindvégig sportnagyhata­lomnak számított és számít. Athéntől Szöulig a magyar ver­senyzők összesen 365 (arany, ezüst, bronz) érmet szereztek. Közülük 123 a legfényesebben ragyog. Az elsőt Hajós Alfréd szerezte, a százhuszonharmadikat a kajak-négyes (Csípés, Hódosi, Gyulay, Ábrahám). Az eddigi XXIV olimpia I. Athén, 1896. április 6-16. A tizenhárom ország verseny­zői között ott volt a nyolcfős ma­gyar csapat is. Tagjai közül ki­Magyarország első olimpiai bajnok­ságát - sőt rögtön kettőt - a 18 éves egyetemista, Hajós Alfréd nyerte emelkedik a 18 éves egyetemi hallgató, Hajós Alfréd, aki a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszásban nyert aranyérmet. Rajta kívül a kis magyar küldött­ség egy ezüst (Dáni Nándor 800 méteres síkfutás) és két bronz (Szokolyi Lajos 100 méteres sík­futás és Kellner Gyula maratoni) érmet szerzett. Az első újkori riyári olimpia más magyar sikert is hozott: Kemény Ferencet a rendezők beválasztották az ötta­gú versenybíróságba. A világversenyt az amerikaiak nyerték 11 arannyal, mögöttük a házigazdák végeztek. II. Párizs, 1900. május 14,-október 28. A bajnokok között itt ünnepel­hették az első négyszeres arany­érmest Alvin Krananlein ameri­kai atléta személyében. Neki is köszönhető, hogy a nemzetek nem hivatalos versenyében ismét az USA végzett az első helyen 17 arannyal. A tizenhét magyar induló kö­zül a 21 éves Bauer Rudolf bizo­nyult a legeredményesebbnek, a diszkoszvetésben lett első. Még két ezüst és két bronz gazdagítot­ta a magyar éremgyűjteményt. III. St. Louis, 1904. május 1.-november 18. Először került át az olimpia a tengeren túlra. Az amerikaiak nagy fölénnyel - összesen 58 arannyal - végeztek az élen. Ér­dekesség, hogy Kuba (holtver­senyben a németekkel) a máso­dik helyen végzett. A legsikere­sebb egyéni éremszerző a hazai­ak tornásza, Anton Heida volt: ötször állt a dobogó legfelső fo­kán. A magyarok sajátos csúcsot ál­lítottak föl: összesen négyen in­dultak, de így is két első, egy má­sodik és egy harmadik helyet szereztek. A századeleji úszózse­ni, Halmay Zoltán két számban (50 és 100 yardon) győzött, a szintén úszó Kiss Géza pedig az egy és a fél angol mérföldes tá­von lett második, illetve harma­dik. IV. London, 1908. április 27.-október 29. Ez már valóban nagy világver­seny volt, hiszen 22 ország több mint kétezer sportolója randevú­zott. Az angol fővárosban kezdő­dött el az a szép hagyomány, hogy a nyitóünnepségen forma­ruhában vonultak fel a küldöttsé­gek tagjai. A házigazdák nyerték az országok közötti verenyt, 56 arannyal. A mieink első ízben szereztek három olimpiai bajnokságot. Itt kezdődött el a magyar kardvívók - máig is tartó - fényes sorozata. Fuchs Jenő egyéni győzelme mellett a csapat is a dobogó leg­felső fokára állhatott. Aranyat nyert Weisz Richard (birkózás). Az ezüstök számát Zulavszky (kard), Somodi (magasugrás), Halmy (100 m gyorsúszás), vala­mint a 4x200 m-es úszóváltónk gazdagította. V. Stockholm, 1912. május 5.-július 22. A vendéglátó svédek vitték el a pálmát 25 aranyéremmel, meg­előzve az USA-t. Első alkalom­mal lépte át a százas létszámot a magyar delegáció: összesen száz­tizenhét versenyzőnk indult, s há­rom arany (Fuchs Jenő kard . egyéni, továbbá kard csapat, Pro- kopp Sándor sportlövészet), két ezüst- és három bronzérmet hoz­tak haza. VI. Berlin, 1916. Az I. világháború miatt elmaradt. VII. Antwerpen, 1920. április 20.-október 12. Magyar versenyzők nélkül zaj­lott le, mert a világháborúban vesztes országokat nem hívták meg. Itt mutatkozott be a finn cso­dafutó, Paavo Nurmi, aki három arannyal lett gazdagabb. Az ösz- szetett versenyt az amerikaiak nyerték 40 bajnoki címmel. A finn csodafutó, Nurmi három arannyal búcsúzott Antwerpentől Vili. Párizs, 1924. május 4.-július 27. A francia főváros másodszor adott otthont az ötkarikás játé­koknak, amelyen 44 ország vett részt. Nurmi itt is sporttörténel­met írt: öt aranyat gyűjtött be. Az amerikaiak - immár ötödször - kerültek az első helyre. A magyarok párizsi szereplése negatív csúcs volt, a 13. helyen végeztek a nemzetek pontverse­nyében. Összesen két aranyat (Halassy Gyula sportlövészet, Posta Sándor kard), négy ezüstöt és négy bronzot nyertek. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) Egy megszállott futballbíró Marosvári Csaba Még kispados időszakomban figyeltem fel rá Hatvanban. Saját tapasztalataim alapján túlzás nélkül állítom: magabiztos fellépése Palotai Károlyra emlékeztetett. Akinek korrekt, részrehejlástól abszolút mentes ítéletei hatására egyik fél sem érezhette fölényben magát. Nála a vendégcsapatot is ugyanazok a jogok illették meg. mint a hazait. Elmondása szerint nem érezte elég tehetségesnek magát mint játékos, ezért hát ’78-ban levizsgázott, és elindult a ranglétra legalsó fokáról. Tizenöt esztendős működés után még mindig fiatalon a magyar elit mezőny tagjainak sorába lépett, s vele Szolnokon kettőre emelkedettt az NB I-es sípmesterek száma, hiszen Varga Sándor már korábban kiérdemelte a JT bizalmát. Eddigi útjáról faggattuk a harminckét éves fiatalembert, aki egy építőipari kft. műszaki vezetője a csendes hétkönapokon.- Mindössze debreceni közép- iskolás koromra tehető labdarú­gó-pályafutásom. Akkori társaim közül néhányan sokra vitték. Bí­ró Imre a magyar kézilabda-válo­gatott kapusa ma is, de azt hi­szem, Bodonyi Bélát sem kell külön bemutatni. Durucskó, Be­lényesi, Mohácsi vagy a jászbe­rényi Czigány Zoli mind nagy te­hetségek voltak, tehát abból a csapatból nehéz volt kitűnnöm. Meg is nyertük a középiskolás bajnokságot hetvenötben. Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főis­kola elvégzése után visszatértem szülővárosomba, Hatvanba, és a bírói vizsga megszerzésével megkezdtem a működést. Alig 23 évesen ’83-ban már NB III-as rangadón, a Papp J. SE - Vác ta­lálkozón fújtam. A hazaiaknál Plotár, Koszta és Kincses voltak az ászok, míg a Duna-partiak kis- padján Both József vezényelte bajnokságra csapatát. Három éve vagyok az NB Il-es keretben, 36 mérkőzést dirigáltam, közben rendszeresen lengettem az NB I- ben.- ősztől várhatóan elöbb- utóbh a mély vízbe is bedobnak. Szerinted minek köszönheted a legjobb huszonháromba való be- válogatásodat?- Nem tartom én ezt olyan egetverő nagy dolognak, bár mindenképpen megtisztelő fel­adat a magyar élmezőnyben bí­ráskodni. Talán fiatal koromnak és a pályán tanúsított másfél évti­zedes kitartásomnak köszönhe­tem, hogy felfigyeltek rám.- Miért erény a kitartás?- Mert hiszek abban, hogy idő­vel fellendül a magyar labdarú­gás a jelenlegi letargiából, ami részben a gazdasági átalakulás nehézségeivel magyarázható. Ed­digi pályfutásom során sajnos fo­lyamatosan esett a bajnokságok színvonala, mégis remélem, ha­marosan ismét lesz rangja a sportágnak, mint annak előtte.- Nem tudom, mennyire ta­pasztalod, de mintha egyre erő­södő bíróellenes hangulat övezné a pályákat és a nézőtéreket egy­aránt. Hogy mást ne említsek, Lakatos József jászberényi kollé­gád hozzánk küldött levelében az abádszalóki pályán szabályosan leütött játékvezető esete kapcsán fejezi ki élénk tiltakozását.- Való igaz, a félreértelemezett demokrácia elhatalmasodott or­szágszerte. Tavaly nekem is volt egy afférom itt, Szolnokon a Cu- korgyár-Rákóczifalva meccsen, ahol a 37. percben kénytelen vol­tam lefújni a meccset. A hátam még ma is borsózik, ha rágondo­lok. Pedig hidd el, a magyar bí­rók semmivel sem hibáznak töb­bet mint a külföldiek, csak hát ott toleránsabbak az emberek.- Igazán nem akarok kellemet­lenkedni, de el kell mondjam egy aggályomat. Köztudott, hogy a szintén szolnoki Varga Sándor tavaly az őszi szezon végén hibá­zott a Fradi-MTK mérkőzésen a tévénézők szeme láttára. Azóta szerintem egyáltalán nem lett rosszabb bíró, mégis ez év végéig kapott haladékot arra, hogy úgy­mond összeszedje magát, ellenke­ző esetben visszaminősítik öt. Nem érzed-e úgy, mintha a te előléptetésed az előszele lenne az ő leváltásának?- Szerintem nincs összefüggés a két dolog között. Sanyit én a legjobb hatba sorolom az ország­ban, aki nemzetközi porondon is helytállt. Nekem személyes pél­daképem, felfogását, mely sze­rint a labdarúgás a játékosokért és a nézőkért van, szintén val­lom. Csak a játékosok és edzők se feledjék, hogy szabályok is lé­teznek, amelyeket be kell tartat­ni.- Ha választhatnál, melyik két együttesnek dirigálnál a legszíve­sebben első élvonalbeli szereplé­sed alkalmával?- Hááát? Amelyik kevésbé tű­nik zűrösnek, és amelyen a pa­pírforma érvényesülhet. Tehát mondjuk egy erős hazai csapat fogadná valamelyik újoncot. És ahol nemcsak a két fél, hanem valamennyi eddigi segítőm, a már sajnos elhunyt Kiss Sanyi bácsi, Varga Sanyi, Almási Jani bácsi és Tombor Jóska is elége­dett lenne.- Ha egyet értesz, a debütálá­sodat az Uj Néplap megtisztelné jelenlétével.- Előre köszönöm az érdeklő­dést. (néder)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom