Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-13 / 164. szám
1992. JÚLIUS 13. Sportextra 9 Méplap TIPP JÁTÉK 1. FŐDÍJ PANASONIC videomagnó felajánlotta: uarl\ kereskedelmi kft Megtekinthető a cég szolnoki, Ady Endre út 22. sz. alatti boltjának kirakatában. 2. FŐDÍJ Görögországban, az Égei-tenger partján, az Olimposz lábánál egy 4 személyes apartman 1 hétre, felajánlotta: WEST TRAVEL 3. FŐDÍJ Samsung M 6146 17 literes forgótányéros mikrohullámú sütő. felajánlotta: ÁFÉSZ Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ A játék 2. heti díjai: 1. Hatnapos istambuli út 1 fö részére 5 900 forintos értékben. Felajánlotta: a Missió Tours Utazási Iroda, Szolnok Dózsa Gy. út 5. 2. Export női köntös 3 000 forint értékben. Felajánlotta: TEX-Konf Könnyűipari Kft. Szolnok, Magyar út 14. 3. 2000 ft értékű karóra a JMQ Kft. boltjának készletéből. felajánlotta: Szívesen fogadunk további felajánlásokat az 56/42*211-es telefonon vagy a hirdetési csoportnál. © FORDULÓ Melyik városban szerepeltek eddig legsikeresebben a magyar olimpikonok? 1 = Szöul 2 = Helsinki X = Montreal Név: ................................................................................ Lakcím: L.........................................................................................................................................._J A JÁTÉKSZABÁLYAI A játék szabályai igen egyszerűek, nem igényelnek semmiféle felkészültséget. Á kérdésre adott három válasz közül egyet ki kell választania, azt bekarikázni, a szelvényt kivágni, és elküldeni szerkesztőségünknek, hogy az legkésőbb a megjelenést követő csütörtök 16 óráig beérkezzen. Ne feledjék el a szelvényre ráírni a játékos nevét és címét. MINDENKI NYERHET! Játékunkban különleges az, hogy mindenki nyerhet, hiszen minden beérkezett szelvényt a játék végén összesítünk, és közülük sorsoljuk ki azt, amelynek tulajdonosa elnyerheti játékunk fődíját. Egy-egy játékosunk korlátlan számú szelvénnyel tippelhet, lényeg az, hogy rajtuk legyen neve és címe. (Fénymásolt szelvényeket nem fogadunk el.) Az első két forduló nyerteseinek nevét a július 20-i Sportextrában tesz- szük közzé. , Olimpiatörténelem — dióhéjban (1896-1988) Hajós Alfrédtől a kajaknégyesig Amikor a múlt század végén - pontosan 1896. április 6-án - Athénban az újkori olimpiák legelső bajnokát (a hármasugrásban aranyérmet nyert amerikai James Conollyt) ünnepelték, kevesen gondolták, hogy ezzel az aktussal sporttörténelem született. Mégpedig olyan, amely - lassan egy évszázada - négyévenként nemcsak a világ legjobb sportolóinak találkozója lett, hanem a szépség, az erő, az egészség, a nemes küzdelem el nem halványuló demonstrációja is. Annak idején a görög fővárosban mindössze 13 ország versenyzői randevúztak. Néhány hét múlva Barcelonában pedig 170 nemzet sportolói mérték össze tudásukat. Az első nyári olimpián még csak háromszázan álltak rajthoz. A katalán fővárosban már több mint kilenc- ezemégyszáz versenyzőre számítanak. A sportolók első világtalálkozóján még csak néhány tucat aranyérmet osztottak ki, a spanyolországi játékokon 257 esetben játsszák el a himnuszt. Nincsenek adataink az athéni nézőszámról, azt viszont tudjuk, hogy a barcelonai versenyekre 4,2 millió belépőjegyet nyomtattak ki. Számok, statisztikák, csúcsok, rekordok - csaknem egy évszázadot ölelnek át. Öt világrész fiataljai küzdelmének dokumentumai. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hivatalos jelvénye az egymásba fonódó öt színes karika. A kék Európát, a piros Amerikát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, míg a zöld Ausztráliát szimbolizálja. A jelvényt még 1914-ben Coubertin báró javaslatára fogadták el, és 1920- ban az antwerpeni versenyen használták első alkalommal. Az olimpiai mozgalom történelemkönyvéből kiolvasható: hazánk mindvégig sportnagyhatalomnak számított és számít. Athéntől Szöulig a magyar versenyzők összesen 365 (arany, ezüst, bronz) érmet szereztek. Közülük 123 a legfényesebben ragyog. Az elsőt Hajós Alfréd szerezte, a százhuszonharmadikat a kajak-négyes (Csípés, Hódosi, Gyulay, Ábrahám). Az eddigi XXIV olimpia I. Athén, 1896. április 6-16. A tizenhárom ország versenyzői között ott volt a nyolcfős magyar csapat is. Tagjai közül kiMagyarország első olimpiai bajnokságát - sőt rögtön kettőt - a 18 éves egyetemista, Hajós Alfréd nyerte emelkedik a 18 éves egyetemi hallgató, Hajós Alfréd, aki a 100 méteres és az 1200 méteres gyorsúszásban nyert aranyérmet. Rajta kívül a kis magyar küldöttség egy ezüst (Dáni Nándor 800 méteres síkfutás) és két bronz (Szokolyi Lajos 100 méteres síkfutás és Kellner Gyula maratoni) érmet szerzett. Az első újkori riyári olimpia más magyar sikert is hozott: Kemény Ferencet a rendezők beválasztották az öttagú versenybíróságba. A világversenyt az amerikaiak nyerték 11 arannyal, mögöttük a házigazdák végeztek. II. Párizs, 1900. május 14,-október 28. A bajnokok között itt ünnepelhették az első négyszeres aranyérmest Alvin Krananlein amerikai atléta személyében. Neki is köszönhető, hogy a nemzetek nem hivatalos versenyében ismét az USA végzett az első helyen 17 arannyal. A tizenhét magyar induló közül a 21 éves Bauer Rudolf bizonyult a legeredményesebbnek, a diszkoszvetésben lett első. Még két ezüst és két bronz gazdagította a magyar éremgyűjteményt. III. St. Louis, 1904. május 1.-november 18. Először került át az olimpia a tengeren túlra. Az amerikaiak nagy fölénnyel - összesen 58 arannyal - végeztek az élen. Érdekesség, hogy Kuba (holtversenyben a németekkel) a második helyen végzett. A legsikeresebb egyéni éremszerző a hazaiak tornásza, Anton Heida volt: ötször állt a dobogó legfelső fokán. A magyarok sajátos csúcsot állítottak föl: összesen négyen indultak, de így is két első, egy második és egy harmadik helyet szereztek. A századeleji úszózseni, Halmay Zoltán két számban (50 és 100 yardon) győzött, a szintén úszó Kiss Géza pedig az egy és a fél angol mérföldes távon lett második, illetve harmadik. IV. London, 1908. április 27.-október 29. Ez már valóban nagy világverseny volt, hiszen 22 ország több mint kétezer sportolója randevúzott. Az angol fővárosban kezdődött el az a szép hagyomány, hogy a nyitóünnepségen formaruhában vonultak fel a küldöttségek tagjai. A házigazdák nyerték az országok közötti verenyt, 56 arannyal. A mieink első ízben szereztek három olimpiai bajnokságot. Itt kezdődött el a magyar kardvívók - máig is tartó - fényes sorozata. Fuchs Jenő egyéni győzelme mellett a csapat is a dobogó legfelső fokára állhatott. Aranyat nyert Weisz Richard (birkózás). Az ezüstök számát Zulavszky (kard), Somodi (magasugrás), Halmy (100 m gyorsúszás), valamint a 4x200 m-es úszóváltónk gazdagította. V. Stockholm, 1912. május 5.-július 22. A vendéglátó svédek vitték el a pálmát 25 aranyéremmel, megelőzve az USA-t. Első alkalommal lépte át a százas létszámot a magyar delegáció: összesen száztizenhét versenyzőnk indult, s három arany (Fuchs Jenő kard . egyéni, továbbá kard csapat, Pro- kopp Sándor sportlövészet), két ezüst- és három bronzérmet hoztak haza. VI. Berlin, 1916. Az I. világháború miatt elmaradt. VII. Antwerpen, 1920. április 20.-október 12. Magyar versenyzők nélkül zajlott le, mert a világháborúban vesztes országokat nem hívták meg. Itt mutatkozott be a finn csodafutó, Paavo Nurmi, aki három arannyal lett gazdagabb. Az ösz- szetett versenyt az amerikaiak nyerték 40 bajnoki címmel. A finn csodafutó, Nurmi három arannyal búcsúzott Antwerpentől Vili. Párizs, 1924. május 4.-július 27. A francia főváros másodszor adott otthont az ötkarikás játékoknak, amelyen 44 ország vett részt. Nurmi itt is sporttörténelmet írt: öt aranyat gyűjtött be. Az amerikaiak - immár ötödször - kerültek az első helyre. A magyarok párizsi szereplése negatív csúcs volt, a 13. helyen végeztek a nemzetek pontversenyében. Összesen két aranyat (Halassy Gyula sportlövészet, Posta Sándor kard), négy ezüstöt és négy bronzot nyertek. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) Egy megszállott futballbíró Marosvári Csaba Még kispados időszakomban figyeltem fel rá Hatvanban. Saját tapasztalataim alapján túlzás nélkül állítom: magabiztos fellépése Palotai Károlyra emlékeztetett. Akinek korrekt, részrehejlástól abszolút mentes ítéletei hatására egyik fél sem érezhette fölényben magát. Nála a vendégcsapatot is ugyanazok a jogok illették meg. mint a hazait. Elmondása szerint nem érezte elég tehetségesnek magát mint játékos, ezért hát ’78-ban levizsgázott, és elindult a ranglétra legalsó fokáról. Tizenöt esztendős működés után még mindig fiatalon a magyar elit mezőny tagjainak sorába lépett, s vele Szolnokon kettőre emelkedettt az NB I-es sípmesterek száma, hiszen Varga Sándor már korábban kiérdemelte a JT bizalmát. Eddigi útjáról faggattuk a harminckét éves fiatalembert, aki egy építőipari kft. műszaki vezetője a csendes hétkönapokon.- Mindössze debreceni közép- iskolás koromra tehető labdarúgó-pályafutásom. Akkori társaim közül néhányan sokra vitték. Bíró Imre a magyar kézilabda-válogatott kapusa ma is, de azt hiszem, Bodonyi Bélát sem kell külön bemutatni. Durucskó, Belényesi, Mohácsi vagy a jászberényi Czigány Zoli mind nagy tehetségek voltak, tehát abból a csapatból nehéz volt kitűnnöm. Meg is nyertük a középiskolás bajnokságot hetvenötben. Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola elvégzése után visszatértem szülővárosomba, Hatvanba, és a bírói vizsga megszerzésével megkezdtem a működést. Alig 23 évesen ’83-ban már NB III-as rangadón, a Papp J. SE - Vác találkozón fújtam. A hazaiaknál Plotár, Koszta és Kincses voltak az ászok, míg a Duna-partiak kis- padján Both József vezényelte bajnokságra csapatát. Három éve vagyok az NB Il-es keretben, 36 mérkőzést dirigáltam, közben rendszeresen lengettem az NB I- ben.- ősztől várhatóan elöbb- utóbh a mély vízbe is bedobnak. Szerinted minek köszönheted a legjobb huszonháromba való be- válogatásodat?- Nem tartom én ezt olyan egetverő nagy dolognak, bár mindenképpen megtisztelő feladat a magyar élmezőnyben bíráskodni. Talán fiatal koromnak és a pályán tanúsított másfél évtizedes kitartásomnak köszönhetem, hogy felfigyeltek rám.- Miért erény a kitartás?- Mert hiszek abban, hogy idővel fellendül a magyar labdarúgás a jelenlegi letargiából, ami részben a gazdasági átalakulás nehézségeivel magyarázható. Eddigi pályfutásom során sajnos folyamatosan esett a bajnokságok színvonala, mégis remélem, hamarosan ismét lesz rangja a sportágnak, mint annak előtte.- Nem tudom, mennyire tapasztalod, de mintha egyre erősödő bíróellenes hangulat övezné a pályákat és a nézőtéreket egyaránt. Hogy mást ne említsek, Lakatos József jászberényi kollégád hozzánk küldött levelében az abádszalóki pályán szabályosan leütött játékvezető esete kapcsán fejezi ki élénk tiltakozását.- Való igaz, a félreértelemezett demokrácia elhatalmasodott országszerte. Tavaly nekem is volt egy afférom itt, Szolnokon a Cu- korgyár-Rákóczifalva meccsen, ahol a 37. percben kénytelen voltam lefújni a meccset. A hátam még ma is borsózik, ha rágondolok. Pedig hidd el, a magyar bírók semmivel sem hibáznak többet mint a külföldiek, csak hát ott toleránsabbak az emberek.- Igazán nem akarok kellemetlenkedni, de el kell mondjam egy aggályomat. Köztudott, hogy a szintén szolnoki Varga Sándor tavaly az őszi szezon végén hibázott a Fradi-MTK mérkőzésen a tévénézők szeme láttára. Azóta szerintem egyáltalán nem lett rosszabb bíró, mégis ez év végéig kapott haladékot arra, hogy úgymond összeszedje magát, ellenkező esetben visszaminősítik öt. Nem érzed-e úgy, mintha a te előléptetésed az előszele lenne az ő leváltásának?- Szerintem nincs összefüggés a két dolog között. Sanyit én a legjobb hatba sorolom az országban, aki nemzetközi porondon is helytállt. Nekem személyes példaképem, felfogását, mely szerint a labdarúgás a játékosokért és a nézőkért van, szintén vallom. Csak a játékosok és edzők se feledjék, hogy szabályok is léteznek, amelyeket be kell tartatni.- Ha választhatnál, melyik két együttesnek dirigálnál a legszívesebben első élvonalbeli szereplésed alkalmával?- Hááát? Amelyik kevésbé tűnik zűrösnek, és amelyen a papírforma érvényesülhet. Tehát mondjuk egy erős hazai csapat fogadná valamelyik újoncot. És ahol nemcsak a két fél, hanem valamennyi eddigi segítőm, a már sajnos elhunyt Kiss Sanyi bácsi, Varga Sanyi, Almási Jani bácsi és Tombor Jóska is elégedett lenne.- Ha egyet értesz, a debütálásodat az Uj Néplap megtisztelné jelenlétével.- Előre köszönöm az érdeklődést. (néder)