Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-11 / 163. szám
1992. JÚLIUS 11. Szabadidőben —családi körben 11 A pszichológus naplójából Gyerekek a tévé fogságában Sky, Super Channel, TV5, SAT 1, RTL, CNN ... - s a felsorolás korántsem teljes. Gyorsan bővül.-azok,Jcgre* akiknek otthonába a hazai tévéműsorokon kívül tucatnyi külföldi teleprogram is beköltözött már. A nézőtábor növeléséért folyó éterháború legsebezhetőbb részese és szereplője: a gyerek. A műsordömping, a klip- és képáradat, a számtalan sorozat akkor is egyhamar rabul ejti őket, ha szót sem értenek a szövegből. Sok szülő kifejezetten örül is, ha nincs gond a felügyelettel, nyugta van, míg peregnek az adások. A pillanatnyi előnyöknek azonban ára van - a tévérabságnak káros következményei lehetnek. Kétségtelen, hogy a műsorok világa színesebb, vonzóbb kalandokat ígér, mint mondjuk a lakótelepi játszótér vagy egy-egy ifjúsági könyv. A könyvek szereplőit kinek-kinek saját képzelete segítségével kell megeleveníteni. A tévéfilmek szereplői „készek” - az ötletet, a fantáziát a képernyő szállítja, nincs hát szükség semmiféle szellemi aktivitásra. A tévébetegség elhatalmasodásával párhuzamosan egyre kevesebb idő jut a gyermekek fejlődése szempontjából fontos tevékenységekre. Az állandó időzavar miatt egyre ritkábban adódik alkalom a szülő és gyerek közötti meghitt beszélgetésekre, játékra a barátokkal, osztálytársakkal, meseolvasásra, sőt tanulásra és alvásra is. A gyermek a világot úgy fedezi föl, hogy aktívan cselekszik és mozog benne; megérinti mindazt, ami körülveszi, s megtanulja, hogy viselkedése lehetséges következményeivel számoljon. A tévévilágban tevőlegesen nem vehet részt, nem választhatja meg, hogy melyik virághoz hajoljon le a réten - csak azt és úgy nézheti, amit és ahogy a rendező mutat. Konkrét tapasztalatok igazolják, hogy a képernyő előtt lecövekelő gyerekek valóságismerete, elvonatkoztató készsége lassabban és gyöngébben fejlődik, mint társaié. Hozzászokik ahhoz, hogy nem kell önállóan gondolkodnia, következtetéseket levonnia - a tévében minden mindig megoldódik ... Ráadásul számtalan műsor sugallja azt, hogy sok minden könnyen, gyorsan elérhető - különösebb erőfeszítések nélkül... S persze a filmek megmutatnak mindent - a legkisebbek előtt sem titok immár a gyermeknemzés, a születés, a halál. Pedig sok igazság van Neil Postman szavaiban, hogy „veszélyes a gyermekkorból száműzni a titkot, a csodát és a reményt, hogy a titokra majd fény derül”. A tévébetegség elleni leghatásosabb orvosság a személyes példa- mutatás. Ha mi, felnőttek okosan gazdálkodunk az időnkkel, s válogatunk, szemezgetünk a műsorkínálatban, a gyerek is követni fogja a példát. S ha a kisfiúk, kislányok természetes látványigényét mi magunk próbáljuk kirándulásokon, sétákon, túrákon kielégíteni, kérdéseit megválaszolni - csökkenthetjük, sőt meg is előzhetjük a tévérabság káros következményeit. (t. i.) Ferenczy Europress Jó tudni... . - Ha több napra előre megvesszük a kenyeret, tegyük egy részét fóliában hűtőszekrénybe. Amikor sor kerül a felhasználásra, akkor kicsit nedvesítsük meg vízzel, és alufóliában tegyük be a sütőbe. Mire megforrósodik, szép, friss ropogósra is sül.- Ha érdes, kidolgozott a keze, a következő kézpakolást ajánl- juk: öt darab főtt burgonyát még melegen - törjön össze, és öt evőkanál tejjel keverje pépesre. Ezt erősen masszírozza be a kezébe. Öt perc múlva hideg vízzel mossa le.- Ha száraz a bőre, fürdőhab helyett negyed liter tejet és egy evőkanál olívaolajat adjon a fürdővizéhez. Fürdés után krémez- ze be bőrét, így bársonyos és sima lesz. Frissen, ápoltan a nyári melegben Az orvostudomány azt tartja, hogy naponta egyszer, munka, sport vagy alapos mozgás következtében, jól kiizzadni - egészséges. Ilyenkor a testünkben lévő több mint kétmillió verejtékmi- rigy gondoskodik arról, hogy a legnagyobb melegben is a testünk hőmérséklete állandó maradjon (36-37 fok). Ha emelkedik a hőmérséklet, működésbe lépnek verejtékmirigyeink, nedvességet választanak ki, és ennek elpárolgása lehűti a vért és a véredényeket. A veríték - óránként 2 liter - tulajdonképpen szagtalan, a kellemetlen szag akkor képződik, amikor az izzadságot a baktériumok szétbontják. Az izzadás tehát egyrészt egészséges, másrészt viszont ha érezhetővé válik, igen kellemetlen embertársainknak. Mit tegyünk, ha 30 fokos melegben nem akarunk izzadságban fürödni? Kerüljünk mindent, ami elősegíti az izzadást: szoros ruházatot, túl passzentos farmer- nadrágot és műanyag holmikat. Szellős ruhában, kényelmes cipőben a vér és a levegő akadálytalanul áramlik, és frissességet biztosít. Szandálban is beizzadhat a lábunk, ha gumi vagy műanyag talpú a lábbelink, nem elegendő a felülről kapott levegő, hogy a.nedvesség elpárologhasson. Nem riasztunk el senkit magunktól kellemetlen szagunkkal, harendszeres láb- és testápolással leküzdjük az izzadság szagát. Lábápolás Minden reggel vegyünk lábfürdőt, megfelelő lábsót tegyünk a vízbe. Majd kenjük be a lábunkat hűsítő lábkrémmel, és fújjuk be lábdezodorral. Ily módon egész nap friss marad a lábunk. Igen erős lábizzadásnál ezt a lábápolást esténként is ismételjük meg. Mindennap húzzunk tiszta harisnyát vagy zoknit. És a reggeli lábápolás után púderozzuk be lábunkat. A púder ugyanis felszívja a nedvességet. Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet Karonülő kislányoknak Finom pamutkelméből magunk is elkészíthetjük 3-5 hónapos kislányunknak a rajzon látható ruhát. A szabása egyszerű, a félbehajtott textíliából a megadott méret szériát kivágjuk a ruhaformát, ferdén az elejébe beváltunk egy'25 centis műanyag cipzárt. A nyakát simán visszaszegjük, de közben ráncoljuk, 3-4 centinként, hogy a nyakbőséghek megfeleljen, s „fazont*? áldjon a ruhának. Az ujjakat visszahajtjuk, legéfSEljük, és csak ezután varrjuk össze a ruha oldalait. Érdemes az ágyneművarró technikát követni: először a színén, azután a visszáján varrunk, így nem foszlik a mosásnál. Végül 6 centi széles, körülbelül egy méter hosszú csíkot beráncolunk, és a ruha aljára varrjuk. A modellel „régimódi ”, de kedves kislány ruhát idéztünk - korszerű anyagból. Szöveg és rajz: Pálffy Judit Barkács-tanács Fúrni tudni kell! Fémet - kivált vasat, nemesített keményacélt - lényegesen nehezebb fúrni, mint a fát; már csak azért is, mert például az acél csaknem olyan kemény, mint maga a fúróhegy. Ezért a fémek (réz, sárgaréz, bronz, alumínium stb.) csak spirálfúróval fúrhatok. Kézi erővel fémfúrásra csak a karos és fogaskerék-áttételes kézifúró, az amerikáner alkalmas, amelynek hárompofás tokányá- ba befoghatok a fémfúrásra is alkalmas gyorsacél (HSS: High Speed Steel) hegyek. A fémfúrás alapfeltétele a jó minőségű, jó állapotban lévő köszörült hegyű fúró. (A hegyet acélhoz 118, színesfémekhez 125, alumíniumhoz 140 fokosra köszörülik.) Az élezés és köszörülés komoly szakértelmet és gyakorlatot kíván, de laikus is vállalkozhat rá - azokkal a kis készülékekkel, amelyek a helyes szögben vezetik rá a fúróhegyet a köszörűkére, sőt a komplettebbek a beléjük helyezett hegyet meg is köszörülik. Fontos a fúrás helyét megjelölő pontozás (kimerezés) a kúpos hegyű, hengeres szárú pontozóval. Ennek hegyét kicsit oldalra döntve - hogy lássuk a +- alakú karccal jelölt pontot - illesztjük ie*l Kismamáknak, nagymamáknak Tánc az egyfülű edény körül A bili finom körülírása nem pontos. Manapság a bili füle kiment a divatból, nagyanyáink tekintélyes súlyú porcelánedényei, ifjúságunk kényelmetlen fehér zománctrónusai helyébe köny- nyű, formatervezett műanyagcsodák léptek. Mikor kezdjük? A gyermekorvosok megegyeznek abban, hogy a bilizést csak akkor szabad elkezdeni, ha a kisded már önállóan, biztosan ül. Ez pedig igen változó életkorban következik be, két testvér között is előfordulhat féléves eltérés a mozgásfejlődésben. Ha kikérdezzük az anyukákat, hogy hogyan, mikortól kezdték a tisztaságra szoktatást, és mikor járt sikerrel - vagyis hogy mikorra lett gyermekük éjszakára is megbízhatóan „szobatiszta” -, rendkívül tarka képet kapunk. Van, aki 4-5 hónapos csecsemőjét ölbevéve biliztette, van, aki még két-három éves gyerekére is zokszó nélkül mosta a pelenkát. A korai szoktatást általában nagymamák kezdeményezik, olykor erőltetik. Nem csoda, hiszen nekik még nem volt mosógépük, centrifugájuk, főzték-va- salták a pelenkát, s ez bizony nem volt nagy öröm. A modem anyáknak tehát több a türelmük, könnyebben kivárják, míg a gyerek magától tud szólni, kéredz- kedni. A bilizés megkezdésekor nemcsak a mozgás - hanem a beszédfejlődés is irányadó, hiszen ez a kettő együttesen jelzi az idegrendszer érésének folyamatát, ha nem is párhuzamosan. Vannak gyerekek, akik 1 éves korukra elindulnak, biztosan járnak, futnak, ügyesen építenek, de még nem beszélnek, kielégítetlen szükségleteiket sírással vagy gesztusokkal jelzik. Éppen ezért nehéz tanácsot adni arra nézve, hogy mikor kezdjük el a biliztetést. A lassú, nyugodt kisgyerek órákig is eliil a bilin anélkül, hogy felfogná, mit is kívánnak tőle, de vannak olyan gyerekek is, akik kifejezetten félnek a bi- liztetéstől, üvöltve feszítik hátra magukat, minduntalan felugrálnak vagy lebukfenceznek. Mindkét reakció azt jelzi, hogy még nem jött el a tisztaságra szoktatás ideje. Ahogy a gyerek nő és okosodik, mozgásában is zavarja a pelenka, neki is kényelmetlenné válik a dolog, és gyorsan rájön, hogy hogyan szabadulhat meg tőle. A szerencsés időpontban megkezdett tisztaságra szoktatás ■ szinte napok alatt eredményes, a túl korai hónapokig tartó kín- szenvedést jelenthet gyereknek is, anyának is. Az erőszakos biliztetésnek ráadásul az a veszélye is fennáll, hogy a gyerek - noha régen tudja, mit kívánnak tőle - dacossá válik, székletét, vizeletét visszatartja, vagy éppen feldönti a tele bilit. Ez nem csak kellemetlen, hanem fölöttébb gyanús szokás; a gyerek lázad, kijátssza a szabályokat, ürítési szokásait „manőverezésre” kezdi használni. Tapasztalja, hogy a bili - fegyver, melynek segítségével maga felé fordíthatja az anyja figyelmét, ha harag vagy büntetés formájában is. Súlyos hiba, ha büntetéssel, megszégyenítéssel párosul a tisztaságra szoktatás. Ez nem csak igen rossz hatásfokú módszer, hanem kifejezetten személyiségkárosító hatású is. Azokat a negatív élményeket ugyanis, amelyek ezzel kapcsolatban érik a gyereket, később sem tudja feldolgozni, hiszen túlságosan koraiak ahhoz, hogy „helyre tegye” őket, vagy tudatosítsa, ám túl erősek is ahhoz, hogy nyomtalanul eltűnjenek a lelki életéből. Az erőszak- és konfliktus- mentes tisztaságra szoktatás fontos győzelem a nevelés folyamatában, hiszen ez a gyerek első találkozása a tiltással, a szabályokkal, ez az első alkalom, amikor meg kell tanulnia szükségletei kielégítését feltételekhez kötni. Jó, ha az első tanulási folyamat dicsérettel, örömmel, jutalommal összekapcsolódva raktározódik el emlékezete mélyére. Dr. Karczag Judit a kívánt helyre, majd a pontozót függőlegesre állítva, egyetlen erős kalapácsütéssel süllyesztjük be a furatkezdő mélyedést. Pontozás nélkül kizárólag az egészen kis fordulattal is járatható, szilárdan megmarkolható géppel kezdhető el a fúrás, de az is csak 5 mm-es átmérőig. Ugyancsak alapszabály a munkadarab szilárd befogása. Ez főként akkor fontos, ha nem sík felületű munkadarabot, hanem például hengeres csőpalástot akarunk fúrni, illetve ha ferde fúrásra vállalkozunk. A függőlegestől azonban legfeljebb 10 foknyit tanácsos eltérni; nagyobb dőlés esetén aligha tartható az irány. Lemezt, vékonyabb fémdarabot faalátéttel (aláfogott vastag, sima deszkadarabbal) együtt fúrjunk, különben a fonák oldalon a fúróhegy tépi és kifelé pe- remezi az anyagot. A lemezt is jól le kell fogni, mert a fúró megpörgetheti, és akkor szinte kardként lekaszabol mindent, amit ér ... A melegedő fúróhegyet fúróolajban, szappanos vízben kell lehűteni, hosszabb gépi fúrásnál pedig ilyen oldatot csurgassunk a fúrás helyére. Ha a fúróhegy „sikít”, a furatból pedig kékes füstszalag száll fel, s érezhető a vaségés szaga, azonnal le kell állni. Ha a hegy a furatba szorul, érdemes kioldani a tokmányból, és egy fogóval kiemelni, hogy ne törjön el. Megelőzi a hegy elégését, ha - az átmérőtől is függő - fordulatszámmal, csak enyhén rányomva fúrunk. Sok egyforma furat készítéséhez mindenképp ajánlatos oszlopos fúróállványt használni. A zsákfuratok, azaz a túloldalra át nem érő furatok mélységét a fúrógépre erősíthető mélységi ütközővel előre beállíthatjuk. Szűcs József (Ferenczy Europress) Díszes kerekeskút A Püspökladányban élt Dorogi Márton gyűjtései nyomán Galánfy András hajdúszoboszlói faragó népművész rekonstruálta az Alföldön régebben oly gyakori kerekes kutat. Az ilyen, térplasztikának is beillő ács-, faragó- és kerékgyártómunkát igénylő népkutak;ma is díszei lehetnek egy-egy portának vagy utcaszegletnek-(MTI)
