Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

1992. JÚLIUS 2. Kunsági Extra Karcag 5 Költő, tanár vagy újságíró? Szigorúan védett kunhalmok Jenei Gyulát be is kell mutat­ni, meg nem is. Nevét legalábbis jól ismerik a városban, mint a Karcagi Hírmondó felelős szer­kesztőjét. Az ünnepi könyvhétre megjelent második verseskötete: a „Valahogy” kapcsán kerestük fel, s beszélgettünk vele.- Verset írni ma már nemhogy nem kifizetődő, de majdhogynem hóbortosnak tartják azt, aki ki akarja adni saját müveit. Mégis, milyen út vezetett a „Valahogy’ ’ - ig, meséljen kicsit magáról.- Kunhegyesen születtem, ott érettségiztem, majd Szegeden jártam tanárképző főiskolára magyar-történelem szakra. Har­mincéves vagyok, a feleségem Szolnokon tanít a Ságvári Körúti Általános Iskolában. Szolnokon lakom a Kun Béla körúton (új neve: Szolnok ispán krt.), na­ponta vonatozom Karcagra. Van egy lányom, aki Pécsett lakik, négy és fél éves. A Karcagi Hírmondó alapítá­sa óta, 3 éve vagyok a lap szer­kesztője, melynek felelős kiadó­ja dr. Fazekas Sándor polgár- mester.- A versek?- Úgy 8-9 évet mondhatok rá, mert ettől kezdve jelennek meg verseim, de ennél jóval koráb­ban, már gimnazista koromban is írogattam. Napilapokban, egy­két folyóiratban, egyetemi la­pokban. s mostanában megyei „Kext's kom M l kapkodnak szét az. idén, de ez, másokkal is így van.. lapokban jelennek meg a verse­im.- Minek tartja magát? Költő, tanár vagy újságíró?- Nem tudom. Két évig tanítot­tam Szegeden, szívesen csinál­tam. Azután egyszer stoppal jöt­tem haza, s aki felvett, az akkori Néplap szerkesztőségébe tartott. Gondoltam, szerencsét próbá­lok. Megilletődötten megyek fel a lépcsőn, Egri Sanyi kollégám rö­vidnadrágban, papucsban jön velem szemben. „Talán bizony felvételre?” -mondja a maga stí­lusában. Elmondta, mit kell mondani, főleg a KISZ-es mun­ka fontosságát hangsúlyozni. Hát így lettem gyakornok a Nép­lapnál egy időre.- Csak visszakanyarodnék a verseskötethez. Hogyan sikerült kiadót találni rá?- Ha vannak szponzorok, ki­adót találni könnyű. A szponzor­keresésre több mint egy évünk ment el. Volt olyan jól menő vál­lalat, ahol az igazgató a titkárnő­vel azt üzente, nem ér rájöjjünk vissza egy év múlva. Máshol az elegáns irodákban jól öltözött urak jöttek-mentek, az igazgató háromnegyed órát váratott ben­nünket, majd azt üzente, men­jünk el, nem foglalkozik ilyes­mivel.- Végül találtak szponzorokat, szép, elegáns, esztétikus a Sár­kány Sándor festményeit is tar­talmazó kötet. Veszik a könyvet az emberek?- Na, ez egy jó kérdés! Az idegenforgalomért Karcagon ipar nemigen van, ezért a város fellendülését - mint ez már oly sokszor elhangzott - nem várhatja mástól, mint az idegenforgalomtól. Ehhez azon­ban meg kell teremteni a megfe­lelő infrastruktúrát: szállodák, éttermek, telefon stb. Európa egyik legjobb gyógy­vize tegnaptól a hivatalosan is a különvált Berekfürdőé. Magad uram, ha strandod nincs! Berek önállósodása azonban koránt­sem jelenti, hogy Karcag elve­szett az idegenforgalom számá­ra, hiszen a város a világhírű puszta valaha legszebb gyöngy­szeme, magával azzal a ténnyel, hogy körülötte terül el a délibá­bos magyar pusztaság, idecsalo­gatja a romantikára éhes külföl­dieket, nyaralókat. Ezt a Kecske­mét környéki jó példák egyelőre ugyan fényesebben bizonyítják, mint a karcagiak, de ami késik... még nincs elveszve. Apropó: az éhes nyaralókat! Nos, ez irány­ban újabb jó lépés történt. A múlt héten a Berek felé vezető úton megnyílt az ízléses, jó ételeket kínáló Mészáros vendéglő. Pél­dás tisztaság, előzékeny kiszol­gálás és főleg finom ételek. A kilencfős személyzet egy része a Kunság étteremből jött át, ezért akik megszokták az ott készült jó cigánypecsenyét, most híres-ne­vezetes szakácsával együtt itt láthatják viszont. Az egyelőre főleg húsételekből álló kínálatot zöldségfélékkel, hallal és egyéb ételkülönlegességekkel kíván­ják bővíteni. Kint szellős (felső kép), bent hangulatos (alsó kép) Kálvária-halom. A Madonna-szobor Győrfi Sándor szobrászmühelyében kerül felújításra, a halom teljes restaurációjáig a haranglábról a harangot a múzeumban őrzik, mivel a környéken volt rá példa, hogy egyszerűen ellopták a harangot, amíg a harangláb felújítása tartott. Az Alföld tengersík vidékén imitt-amott kis buckák tűnnek fel. Az alföldi embernek ezek már ha nem is hegynek, de dombnak tűnnek, noha magassá­guk általában nem haladja meg a 8-10 métert. Legnagyobb részük mesterséges halom, eredetüket a bronzkorra teszik, funkcójukat egyesek a piramisokéval azono­sítják. Ezeket a Jászságban is előfor­duló, de elsősorban a Kunságra jellemző halmokat egyre jobban fenyegeti az eltűnés, lepusztulás veszélye. A rizsföldek kialakítá­sa, az úgynevezett elhordásos földművelés, műútépítések mind-mind végveszélybe sodor­ták ezeket a történelmi jelentősé­gű kunhalmokat. Egyes kutatók észrevették, hogy máris vannak olyan kun­halmok, amelyek régi térképe­ken, régi írásokban még szere­pelnek, mára viszont már csak a nyomai vannak meg. Ilyen a Marja-lak, vagy a Szolnok felé vezető úton található teljesen kettészelt halmok. Az Apavára halom földvárnak is számított, szintén a fenti halmok sorsára jutott. A piramisokkal egy idős, ere­detileg temetkezési helynek épült halmokra először a kunok építettek keresztyén templomo­kat (állítólag csak ettől kezdve nevezik őket kun halomnak). A jó humusztartalmú halmokat a mezőgazdaság is fenyegeti, ugyanis egy időben „divat” volt a halmok mezőgazdasági célra történő széthordása is. A tájjellegűvé vált halmok más része még ma is jó állapot­ban van. Ezeket nem is nagyon szántot­ták, ezért a táj egykori vegetáci­ójából is megőriztek egy-egy da­rabkát. Szinte mindegyik halom őriz valamilyen legendát, ősrégi történetet: a Jaj-halom például véres csaták színtere lehetett, a Lőzér halom tövében agyonver­tek egy törököt, s az ezzel kap­csolatos pereskedés során hol Karcaghoz, hol Püspökladány­hoz csatolták. Ezeknek a felbecsülhetetlen történelmi értékű halmoknak a városi önkormányzat végre vé­delmére sietett, s törekszenek azok megóvására, védetté nyil­vánítására. Hideg vagy nem hideg? Van, aki azt állítja, hogy a vá­rosi kisfürdő nemrég elkészült új medencéje használhatatlan. Teg­napelőtt a jó forró június végi nap meleg, a víz tiszta, jó hűs, kellemes napon 20 fokos volt a víz, nem is volt „lakatlan”, vígan úszkáltak benne. Szép a medence (bár kis­sé süllyed a környéke, és a lépcső Hírek- A jelenleg megyei tulajdon­ban levő Györffy István Nagy­kun Múzeum, a Kántor Sándor- fazekasház, a Jókai úti tájház tu­lajdonjoga jelenleg a megyei ön- kormányzatot illeti. Lehetőség van azonban arra, hogy ezek az intézmények Karcag város tulaj­donába kerüljenek. A legutóbbi közgyűlésen javaslat született felújításukra is. * * *- Az Ipartestületért Alapít­vány, az eddig városi tulajdon­ban levő Bajcsy Zs. u. 2. szám alatti épület emeleti részének tu­lajdonjogát a városi önkormány­zattól ajándékozás jogcímén ezentúl saját tulajdonának tekint­heti. * * *- A Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szaközépiskola igazgatót helyettesítő jogcímé­ből Katona Mihályt nyugdíjba vonulása alkalmából felmentik, Löki Lászlónét bízták meg az igazgatót helyettesítő teendők el­látásával. Az igazgatói állás be­töltésére pályázat nem érkezett. * * *- Még mindig iskola: a 629. Sz. Ragó Antal Ipari Szakmunkás- képző Intézet, Gépipari Szakkö­zépiskola igazgatójának Tóth FíMYMurpt Ifi DIVATOS RÉGISÉGEK A Györffy István Nagykun Múze­umban újszerű kiállítás nyílott. Nem régi holmikat, hanem a régi hagyomá­nyokat újra divatba hozó kovácsmű­vészeti tárgyakat tekinthetnek meg az érdeklődők, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig. Valamennyi tárgy ké­szítőjének neve, címe a múzeumban megtalálható, bárki megrendelheti, akinek van rá pénze, bár az árakról a múzeum dolgozói nem nyilatkoztak lapunknak. Mindenesetre, ha lakóhá­zainkban akár kívül, akár belül ismét divatba jönnek ezek a kovácsmester­séget dicsérő remekek, épületeink is­mét gazdagabbak, szebbek lesznek, kilépnek az egyhangú sivárságból. Balra: kálvinista oromdísz, jobbra: kandallókeltékek meg is repedt - de kijavították!), ügyelnek a tisztaságra - végül is használható. Kánikulában leg­alábbis mindenképpen jólesik a hűs vízben úszni. Igaz, voltak hi­degebb napok, amikor a tanme­dence hőmérséklete csak 13 fo­kos volt, ekkor gyerekeket nem engedtek bele. Azt beszélik, a városban van olyan edzett ember, aki még a hideg reggeleken is jó példával jár elől: úszik a 13 fokos vízben is - dicséretére legyen mondva. A nyári időjárásjelzés forró nyarat ígér, úgyhogy az áldott napsütés ingyen felmelegíti a vizet, Kar­cag és környéke így mindenkép­pen jól járt a medence megépíté­sével. A tél beálltáig tető kerül a víz fölé, egyúttal elektromosan fűt­hető lesz a víz is, úszhat a város apraja-nagyja. Az oldalt írta: Kátai Szilvia Fotó: Korányi Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom