Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

2 Hazai körkép 1992. JÚLIUS 1. Debrecen-Nagyvárad Debrecen és Nagyvárad meg­szakadt testvérvárosi kapcsola­tainak felújításáról és új alapokra helyezéséről állapodott meg kedden Hevessy József, Debre­cen és Filip Petra, Nagyvárad polgármestere. A debreceni vá­rosházán megtartott sajtótájé­koztatón a két polgármester el­mondta: a korábbi, elsősorban kulturális kapcsolatokat a jövő­ben gazdasági együttműködéssel szeretnék kiszélesíteni. Elsőként az önkormányzati vállalatok, majd a gazdasági kamarák, az ipartestületek és az egyéni vál­lalkozók közötti együttműkö­dést szeretné a két városi önkor­mányzat támogatni. MSZOSZ bizalmi találkozó _____________ A munkanélküliség mérséklé­séért, a foglalkoztattak maga­sabb jövedelméért szállt síkra több ezer MSZOSZ-hez tartozó bizalmi a budapesti Kisstadion­ban rendezett keddi első orszá­gos találkozójukon. A kormány - fogalmazták meg állásfoglalá­sukban - alakítsa ki és terjessze az Érdekegyeztető Tanács elé iparpolitikai és agrárpolitikai koncepcióját. A válságtérségek problémáinak megoldására hala­déktalanul állítsák fel a válság- kezelő bizottságokat - hangsú­lyozták többek között. A Velencei-tó védelmében A szárazságon kívül a tó víz­gyűjtő területének kizsákmányo­lása, a bányaművelés, a víztáro­zók és a vízfelhasználás kifogá­solható üzemrendje is hozzájá­rult a Velencei-tó alacsony víz­szintjéhez - állapítja meg a par­lament környezetvédelmi bizott­ságának állásfoglalása. A tó mai - a kívánatos 140-160 centiméter helyetti -119 centiméteres vízál­lása veszélyezteti a termé­szetvédelmi értékeket és az üdü­lési funkciókat egyaránt. Bajor belügyes vendégek Háromnapos tanulmányútra érkezett kedden hazánkba a ba­jor Államigazgatási Továbbkép­zési Intézet 20 fős csoportja - közölte a Belügyminisztérium Sajtóosztálya. A fiatal diplomás tisztviselők programjuk során ál­lamtitkári szintű tájékoztató elő­adáson és beszélgetésen vesznek részt a Belügyminisztériumban és más minisztériumokban. r \ Jut eszembe! Megyek az utcán Szolnok centrumában, és jön velem szemben egy szőke, tíz év körüli srác. Feltűnik, hogy Fradira hangszerelt szerkó­ban van, zöld-fehér csíkos mez, fűzöld nadrág, menő sportcipő. Mikor mellém ér, megszólít:- Bácsi, adjon már öt forin­tot.- Öt forintot? Mire kell az neked, te?- Hát... amire futja.- Hová mész?- A strandra. Kap egy tízest, és boldo­gan elnyargal. Érdekes, ez nem az a gyerek, aki koldulni szokott. Ápolt, jól táplált, jól öltözött. Gondolom, a szülők hasonlóképpen. Aztán meg­kíván valamit, és kér. Az első járókelőtől. Gátlástalanul. Pedig ha másból nem, a Hét krajcárból tudhatjuk, minő lelki megrázkódtatást okoz egy idegentől alamizsnát el­fogadni. Utódaink már ezen is túlvannak? És még mi mindenen? Mától lép hatályba Új Munka Törvénykönyve Dr. Balsai István a megyei bíróságon • Paróka nélkül is tiszteletet a bíróknak! Az új Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkaviszony során tilos hátrányos megkülön­böztetést alkalmazni a munka- vállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származá­suk, vallásuk, politikai meggyő­ződésük vagy ezzel összefüggő tevékenységük miatt. Vita ese­tén a diszkriminációmentességet a munkáltatónak kell bizo­nyítania. A munkaviszony kér­déseit a törvény mellett a kollek­tív szerződés is szabályozza. A kollektív szerződés bármely - a munkaviszonyra vonatkozó - kérdésről rendelkezhet, eltérhet a jogszabálytól, de nem lehet az­zal ellentétes. Az eltérés is csak úgy lehetéses, ha a törvény mini­mális követelményeihez képest a munkavállalókra nézve kedve­zőbb feltételeket állapít meg a szerződés. A jogszabálytól ilyen eltérés megengedett a munka- szerződésnél is. A törvény sza­bályozza a munkavállalók és a munkáltatók, valamint ezek ér­dekvédelmi szervezeteinek kap­csolatrendszerét. Az alkot­mánnyal, illetve a nemzetközi egyezményekkel összhangban a munkavállalók és a munkáltatók számára is biztosított, hogy érde­keik megvédése céljából szerve­zeteket alakítsanak. A szerveze­tek megalakítására külön tör­vény: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény vonatkozik. Á fnunkavállalók és a munkálta­tók joga az is, hogy tartózkod jon a belépéstől az érdek-képviseleti szervezetbe. A szakszervezet a munkahe­lyen jogosult többek között kol­lektív szerződést kötni, a jogel­lenes munkáltatói intézkedés el­len kifogást, vétót benyújtani. Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, hét napon belül egyeztetést kell lefolytatni. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, az ettől szá­mított öt napon belül a szakszer­vezet munkaügyi bírósághoz fordulhat. A kifogásnak az intéz­kedés végrehajtására halasztó hatálya van. A munkavállalók a vezetés­ben az általuk választott üzemi tanács, illetve üzemi megbízott révén vehetnek részt. A törvény szerint üzemi tanácsot kell vá­lasztani minden olyan munkálta­tónál, illetve a munkáltató min­den olyan önálló egységénél, ahol a létszám 50-nél nagyobb. Ahol a létszám 51 -nél kevesebb, de a 15-öt meghaladja, a dolgo­zóknak üzemi megbízottat kell választani. Az üzemi tanács vá­lasztásra jelöltet állíthatnak a szakszervezetek, a választásra jogosult munkavállalók leg­alább 10 százaléka, vagy leg­alább 50 munkavállaló. Az üze­mi tanácsot együttműködési jog illeti meg a kollektív szerződés­A térítési díj cl Igéében igény­be vehető egészségl%yi szolgál­tatásokról szóló kormányrende­let értelmében július első napjá­tól megszűnik néhány egész­ségügyi szolgáltatás ingyenessé­ge. A biztosított állampolgárok is csak teljes térítés ellenében vehe­tik igénybe az orvosi beutaló nél­küli, önállóan kezdeményezett vizsgálatokat, szakkonzíliumot; az esztétikai, plasztikai sebészeti beavatkozásokat; az orvosi indi­káció nélküli porcelán-, nemes­ben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználásánál, illetve az ilyen jellegű intézmé­nyek, ingatlanok hasznosításá­nál. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi sza­bályzat kiadásához. A munkálta­tó köteles az üzemi tanács előze­tes véleményét kikérni több olyan kérdésben, amelyek lénye­gesek a munkavállalók helyzetét tekintve. így például az átszerve­zésre, privatizálásra vonatkozó terveknél, az új munkaszervezé­si módszerek és teljesítménykö­vetelmények bevezetésénél. A törvény alapján már nem a munkában eltöltött idő szerint jár az alap- és pótszabadság. Az alapszabadság legalacsonyabb mértéke évi 20 munkanap. Á 25. életévtől ez az alapszabadság 21 nap, a 28. életévtől 22 nap, a 31. életévtől 23, a 33. életévtől 24, a 35. életévtől 25, a 37. életévtől 26, a 39. életévtől 27, a 41. élet­évtől 28, a43. életévtől 29, a 45. életévtől 30 nap. (MTI) fém- és egyéb magas költségű fogpótlásokat; aZ orvosi javaslat­hoz nem kötött gyógyfürdő-szol­gáltatást. Központilag elrendelt díjsza­bás vonatkozik ugyanakkor a jö­vőben más, eddig szintén térítés- mentes egészségügyi szolgálta­tásokra. Fizetni kell a gépjármű- vezetői alkalmassági vizsgálat elvégzéséért is: a 40 év alattiak­nak 1000, a 40 és 60 év közötti­eknek 600, a 60 év felettieknek pedig 400 forintot. (Folytatás az 1. oldalról) Mindezekkel magyarázható az a nyomasztó költségvetési de­ficit, melyet a be nem szedett vámok, adók és egyéb tartozások idéznek elő. Az állam resjpektjét helyre kell állítani; nem a dikta­túra vagy a pártállam tekintélye van oda - hangsúlyozta a minisz­ter -, hanem a törvényes államé. Azé, amelyik biztosítja az adófi­zető polgárok jó közérzetét, s a közpénzek kimutatható és ellen­őrizhető forgatásáról gondosko­dik. Tekintélyüket vesztették a bíróságok is; kezdetben politikai támadások céltáblái voltak, má­ra a polgári fegyelmezetlenség Mint arról lapunkban már be­számoltunk, június 23-án és 24- én a megyei közlekedési fel­ügyelet a megyei rendőrkapi­tánysággal és a szomszédos me­gyék közlekedési hatóságaival közösen fokozott közúti ellenőr­zést tartott szűkebb hazánk útja­in. A két nap alatt összesen 1550 járművet vizsgáltak meg a szak­emberek, s minden tizediknél ki- sebb nagyobb hiányosságokat fedeztekfel. A 161 „problémás” járműből 29 lépte túl a megenge­dett légszennyezési határértéket, és 20 kocsinál hiányzott a kör­nyezetvédelmi igazolólap, nép­szerű nevén a zöld kártya. Tizen­egy gépkocsi hatósági jelzését (rendszámát és forgalmi engedé­lyét) vonták be az elégtelen mű­nehezíti munkájukat. Sajnos a mindennapokban kevés tisztelet illeti a törvényeket és a jogalkal­mazókat. A külsőségekben - pa­róka, talár, egyebek - jelenleg nem időszerű demonstrálni a bí­rói tekintélyt, viszont az épüle­tek őrzésével, a rendőrséggel va­ló kapcsolattartással biztosítani kell mindenütt a hely komoly szellemét. A felelőtlen sárdobá- lók ellen eljárás indul, legyen akár országgyűlési képviselő is az, aki meggondolatlan, tekin­télyromboló kijelentésrekre ra­gadtatja magát - fejezte be a mi­niszter. szaki állapot, illetve a PB-gázos üzemeltetés miatt, 13 járművet pedig soron kívüli műszaki vizs­gára rendeltek be a közlekedési hatóság munkatársai. A rendőr­ség 58 esetben rótt ki helyszíni bírságot, és 20 vezetőt jelentet­tek fel szabálysértés miatt. Nos, az ellenőzés tapasztalatai nem adnak pkot az ijrömre, Jiisz az előző ‘év'ekhei, K^pest.rőmlott a jápnűv^k .műszáki jáíljappta. ,* Ennek aWdvezőtlén/sőí veszé­lyes folyamatnak azonban jól is­mert az oka. Az autósok egyre nagyobb része a mai benzinárak és biztosítási díjak mellett már képtelen anyagilag megbirkózni a járműve fenntartásának, javítá­sának hihetetlen mértékben nö­vekvő költségeivel. L. Z. Térítéses egészségügyi szolgáltatások PB. A közúti ellenőrzés tapasztalata Tovább romlott a gépkocsik műszaki állapota APEH-tapasztalatok tavalyról 14 millió után adózott (Folytatás az 1. oldatról) Ezen túlmenően 48 százalék­kal (majd 21 ezerrel) több szemé­lyi jövedelemadóról szóló és 29 százalékkal (3 ezerrel) több egyé­ni vállalkozói bevallást kellett az idén feldolgozniuk. A hibásan beadott bevallások száma válto­zatlanul magas, arányuk mintegy 40 százalékos volt. A megyei igazgatóság az idén eddig 363 vállalkozót és magán- személyt sújtott, összesen 622 ezer forint (az év eleje óta kiszab­ható) úgynevezett mulasztási bír­sággal, mert bevallási kötelezett­séget késedelmesen teljesítette, 316 adóalanyt szólítottak fel mu­lasztása pótlására, közülük 72- nek összesen 720 ezer forint mu­lasztási bírságot kell fizetnie, mert a felszólítás ellenére sem adott be bevallást. Vállalkozások és magánsze­mélyek ellen 697 esetben 154 millió forint tartozás megfizeté­sére kezdeményezett végrehaj­tást az APEH, az eljárások során 295 adósától 36 millió forintot sikerült végrehajtani. Az - 1991. évi adókötelezettséget érintő - 479 részletfizetési és fizetésha­lasztási kérelemből, az adóható­ság 262 esetben indokoltnak tar­totta a későbbi fizetés engedélye­zését. A megyei illetékességű ma­gánszemélyek (az itteni munkál­tatóktól jövedelmet szerző 172 ezer adózó) az elmúlt adóévben 4,6 milliárd forint szja-előleget, illetve adót fizettek meg, ez kö­rülbelül 1 milliárd forinttal több, mint a megelőző évben. Növeke­dett a magasabb jövedelműek és csökkent az alacsonyabb jöve­delmet bevallók aránya: a 150 ezer forintnál kevesebb jövedel­műek aránya 65,2 százalékról 53,1 százalékra mérséklődött, a 150 és 300 ezer forintos jövedel­műek aránya 26,8-ről 35,9 száza­lékra nőtt, a 300-500 ezer forintos kategóriában tartozók részesedé­se pedig 4,5-ről 8,3 százalékra emelkedett. Egymillió forint fölötti jövede­lemmel a megyében 617-en ren­delkeztek, a kettő- és négymillió közötti jövedelműek száma 57, négymillió forint fölötti jövede­lemnek pedig húszán örülhettek. A legmagasabb bevallott adókö­teles jövedelem a megyében megközelítette a 14 millió forin­tot. A húsz legnagyobb adóbevalló közül hatan egyéni vállalkozók, tizennégyőjüknek főmunkavi­szonyból is származott jövedel­me (a legnagyobb főmunkavi­szonyból származó jövedelem meghaladta az ötmillió forintot), egyéb szellemi tevékenység cí­mén hét fő kapott jövedelmet. A megyében a jövedelmek ke­letkezésében változatlanul a munkaviszony a meghatározó; a 172 ezer adózó 80,6 százaléka ebből a forrásból (is) él. Figye­lemre méltó, emelte ki az APEH megyei igazgatója, hogy az egyé­ni és társas vállalkozásból szár­mazó jövedelmek átlagos szintje ma sem éri el a munkajövedel­mek átlagát. A társas vállalkozásból szár­mazó jövedelmék tavaly csök­kentek, az egyéni vállalkozók egynegyede pedig veszteséges­nek jelezte tevékenységét. V. Sz. J. EE3 £3 Uq. * [ CSAK EGY TELEFON! j ^ TÉGLAVÁSÁR A BERÉNYI TÉGLAGYÁRBAN! nrívjnrmrí» mínnm fin rorrrn ^ l*V<0/ -M ÁREnGEDmEJlVT RDUfW UESZPÉflZES VÁSÁRLÁS ESETÉQ^ | OS »g-j.gg flßflinUBÖL! TERMIÉKEK:/HflSflPOÍl, FÓLIÁZVA.. ÁFÁ-VAL/- B/3C -AS BLOKKTÉGLA /30* 17,5* 14cm/ 35 db/m1, 108 d^RMLAP REDVEZmElMS RR 19,62 Ft/db REGI AR 1.0. 21,80 KÉZI RAKODÁSSAL: 1.0. 2.0,30 18,27 Ft/db-TKIRMOPOR-3G 19/14 HŐSZIGETELŐ TÉGLA /36* 19*14 cm/ 34 db/m1, 93 db/AARLAP 70/800 34,34- I 30,91 Ft/db I 840 Ft/m1 ÁFA nÉLUÜLI m1 ARUK 550 Ft/m1 512 Ft/m1-1992. JÚLIUS 31-IG, mOST mEGÉRI!-REnDRÍVÜLI UEDVEZfTlÉnVES ÁBOn HÁZHOZ IS SZÁLLÍTUNK! - AI OTTHOnÁBAn IS FIZETHET A SZÁLLÍTÁSSAL EGV IDŐBÉR!-KÉZI DAUODÁSnÁL INGYENES GÉPI FELRAUÁS! Berényi Téglaipari Vállalat 5650. MEZŐBECÉNy, GYÁR U.T 46. SZ. FŐÚTVOnfiL mELLETT, PIROS-FEHÉR GVÁRUÉmÉnV TELEFON •• /66/ 52-711,52-280 TELEFAX - /66/ 52-455 PÉNZTÁR •• HÉTFŐTŐL - PÉnTERIG 7.00-13.00 ÓRÁIG t=5 rEpTT $1 IS

Next

/
Oldalképek
Tartalom