Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-08 / 134. szám

1992. JÚNIUS 8. Sportextra 7 Hajta -’50 teljesítménytúra Lövészet Az ember leavőzhetetlen Egész héten át árgus szemekkel kém­lelték az eget a Hajta-50 teljesítménytú­ra szervezői. Nem mellékes számukra, hogy egy új, országos szintű rendez­vény milyen eredménnyel zárul, milyen benyomásokat hagy a résztvevőkben. Nos, az esős időjárás ellenére, hatvan- hárman vágtak neki az 50 kilométeres távnak a városi stadiontól szombaton reggel. Az országos túranaptárba felvett Hajta-50-re tizenhárom településről ér­keztek, például Hódmezővásárhelyről, Miskolcról, Szurdokpüspökiből, Pécs­ről és Tiszavasváriból. Itt volt a Telje­sítménytúrázók Társaságának budapes­ti ügyvivője, Pál István, aki három tár­sával együtt arra is vállalkozott, hogy hitelesítse a távot. Elsőnek dr. Nyíri László belgyógyász, Nógrád megye sportorvosa vágott neki félszáz kilomé­ternek, eltökélt szándékkal végigjárta a Zagyva vidékét. Nem sokkal később egy polgármester indult útnak. A jász- jákóhalmi Fodor István termé­szetszeretete messze földön ismert. Jól megfértek egymás mellett a fiatalok és az idősebbek, hisz Szöllősi Boglárka mindössze 8, míg Fülöp Ferenc 63 éve­sen próbálta tizenkét óra alatt teljesíteni a távot. A jászberényi Molnár József feleségét és 9, valamint 11 éves fiát hozta el az erőpróbára. A legkülönösebb résztvevők Szurdokpüspökiből érkez­tek. Tamás Viktor és Kovács Szabolcs hajnalban kelt, kerékpárral tették meg az utat Jászberényig - 50 kilométer -, és „Szerintem erre kell mennünk” Atlétika Az időjárás plusz egy próbát jelentett Muhari Gábor, a MÁV MTE üdvöskéje kedden folytatja a nyolcpróbát A Szolnoki MÁV MTE Véső utcai sporttelepe adott otthont a serdülő „B” korcsoportosok többpróba megyei baj­nokságának, amely az OB-ra való fel­készülést és a minősítések megszerzé­sét szolgálta. A pénteki napon Mészáros Ágnes, Keskeny Tímea, Kővágó Zoltán és Sánta Attila jóvoltából négy arany­jelvényes minősítés született. Amit a nyolc-, illetve hatpróbások ugyanezen a délutánon elkezdtek, csak kedden tud­ják befejezni. Ugyanis a szakadó eső használhatatlanná tette a pályát, így a dobó-, valamint középtávú fu­tószámok megrendezése és a minő­ségi eredmények elérése lehetetlen­né vált. Ezek után a folytatás keddre maradt. Eredmények: 1978-ban szüle­tett lányok, ötpróba „B”-változat: 1. Mészáros Ágnes (Sz. MÁV MTE) 3246 pont (80 m gát: 13,8mp- magasugrás: 140 cm - gerelyhají- tás: 25,08 m - távolugrás: 476 cm - 300 m: 46,3 mp), 2. Tállá Mariann (Sz. MÁV MTE) 2775 pont (14,2 mp - 135 cm - 17,70 m - 459 cm - 50,0 mp), 3. Gyulai Orsolya (Sz. MÁV MTE) 2450 pont. 1979-ben született lányok, ötpróba ,,B"-vál­tozat: 1. Keskeny Tímea (Sz. MÁV MTE) 3275 pont (13,3 mp -140 cm- 24,94 m - 474 cm - 46,7 mp), 2. Kántor Edit (Törökszentmiklósi SE) 2529 pont (15,8 mp - 125 cm - 21,60 m - 446 cm - 50,8 mp), 3. Fási Judit (Mezőtúr) 2088 pont. 1978- ban sz.fiúk ötpróba ,,C”-változat: 1. Járai Zoltán (Mezőtúr) 1976 pont (100 m: 12,9 mp - súlylökés: 11,97 m - távolugrás: 517 cm - diszkoszvetés: 30,70 m - gerelyhajítás: 38,96 m), 2. Antal Csaba (Sz. MÁV MTE) 1407 pont. 1979-ben sz.fiúk ,,C"-változat: 1. Kővágó Zoltán (Sz. MÁV MTE) 1723 pont (80 m: 10,5 mp-■ 10,80 m - 503 cm - 30,86 m - 33,20 m, 2. Sánta Attila (TSE) 1493 pont (10,6 mp - 9,99 m - 476 cm - 28.54 m - 32,24 m). (ko-) Fotó: N. K. a „jól végzett munka” után kerékpárral tértek haza. Az esőre hajló, kissé hűvös idő ideá­lisnak tűnt az indulásnál, de aztán az égiek nem kegyelmeztek. Mielőtt még az első izzadtságcseppek megjelentek volna, igazán kiadós nyári záport kaptak nyakuk közé az indulók. Kivétel nélkül mindenki bőrig ázott. A komisz időjárás sem vette azonban kedvét a kis csapat­nak, s mindössze négyen adták fel idő előtt a természettel folytatott küzdel­met. Külön említést érdemel a pécsi Kiss Csaba - Budapesten főiskolás - és Szász Tibor szolnoki katonatiszt telje­sítménye. Ok a táv mintegy négyötödét futva tették meg, és öt óra 45 perc alatt teljesítették az 50 kilométert. Utánuk közel 7 óra elteltével megérkezett az utolsó induló is, és a Hajta-50 teljesít­ménytúra sikeresen befejeződött. A szervezők és a rendezők munkáját dicséri, hogy valamennyi résztvevő el­ismerően szólt az általuk megteremtett körülményekről. Szántai Pisztolypárbaj esőben Mielőtt hozzáfogtam volna a tudósítás papír­ra vetéséhez, az járt a fejemben, a westernfil- mek hősei hogyan képe­sek vágtató lóról, húsz­harminc méterről egy „légy szemét” eltalál­ni? Sehogyan sem! Er­ről győzött meg az MTTSZ rendezésében a hét végén lebonyolított Köztársaság Kupa me­gyei sportpisztoly lö­vészverseny. Szaknyelven fogal­mazva, felmenő ágú versenyrendszer kereté­ben adtak randevút egy­másnak megyénk leg­jobb, a lövészetet nem versenyszerűen űző sportolói, akik koráb­ban már klubszintű és területi versenyeken megmérettek. A rendezők elmond­ták, az új - fegyverek és lőterek használatáról szóló kormányrendelet - szinte megbénította az amatőr lövészsport bá­zisait. Szigorították a feltételeket, átvizsgá­lásra került valamennyi fegyver, a lőtereket ismételten hitelesít­tetni kellett, a lőtérvezetők komoly szak­mai és egészségügyi vizsgákon estek át. Ez mind pénzbe került. Ismerve a jelen­legi gazdasági viszonyokat, komoly ér­vágást jelentett a klubok számára. A fegyverek tárolása sem volt megoldott, ezért nagy részüket elszállították. A Szolnoki MÁV, Vegyiművek, Kun- szentmárton, Jászladány, megyei önkor­mányzat, Tiszaföldvár, MÁV Vontatási Főnökség, Tiszafüred és Kengyel lö­vészklubjainak versenyzői álló testhely­zetben, huszonöt méterről, húsz értékel­hető lövést adhattak le a nagynak csep­pet sem nevezhető céltáblára. A megyei szövetség három korcsoport részére hir­dette meg versenyét: felnőtt női, férfi; ifjúsági női, férfi; junior női, férfi. Az MHSZ megszűnése óta a klubok önellátóvá váltak, költséges „játék” lett Fazekas Csaba (balról) és Gabii Sándor célra tart a lövészet, így a fiatalok egyre inkább elmaradoztak. Figyelmeztetés a sportág vezetőinek: a junioroknál senki, az ifjú­ságiaknál mindössze egy, a nők mező­nyében kettő pisztolyos nevezett! Igazi versenyt csak a felnőtt férfiaknál láthat­tunk. A győztesek érem, oklevél és tárgyju­talmakat vehettek át, melyeket a városi önkormányzat, a megyei sportigazgató­ság és az MTTSZ ajánlottak fel. A leg­jobbak június végén, az országos verse­nyen ismételten bizonyíthatják tudásu­kat. Győztesek: felnőtt férfi: 1. Kocsi Ist­ván (Tiszaföldvár) 180,2. Fazekas Csa­ba (Sz. MÁV) 174, 3. Rómer Zoltán (Tiszaföldvár) 159 körrel. Felnőtt női: 1. Soltész Klára (Tiszafüred) 131 körrel; ifjúsági férfi: 1. Máté Artúr (Kunszent- márton) 141 kör. Balogh Sportolt az iskola Öcsödön Akik nem látták, bánhatják Alighogy elkezdődött febru­árban a második félév az öcsö- di általános iskolában, az ott dolgozó nevelők összedugták fejüket mondván, valami olyat kellene kitalálni, ami megmoz­gatja az egész suli diákseregét. Repkedtek a különféle ötletek, jó tanácsok, mígnem megszü­letett a határozat, május utolsó szombatján egész napos sport­napot tartanak, melyben az el­sősöktől kezdve a nyolcadiko­sokig mindenki aktívan részt vesz. Március közepétől aztán be­indult a gépezet, elkészült a kopmlett program, már csak a megvalósítás maradt hátra. Be kellett tanítani a szalag- és bot­gyakorlatot az ötödik-hatodik osztályosoknak, a gimnasztia- kai bemutatót a tizenhárom-ti- zennégy éveseknek, az állandó helyváltoztatással járó futóa­lakzatok felvételét az alsósok­kal. Szóval ekkor kezdődött a munka „rázósabb” része. A gyerekek óriási lelkesedése át­hidalta a nehézségeket, így a kora reggeli, illetve késő dél­utáni próbák sem törhették meg a kezdeti lendületet. Az iskola vezetése és a megyei diáksportbizottság hathatós anyagi hozzájárulása révén egyenszereléseket készíttettek, tehát odafigyeltek a megfelelő külsőségekre is. Ahogy köze­ledett május 30-, úgy állt egyre inkább össze a bemutató anya­ga. De sajnos ezzel egy időben megváltozott az addig napfé­nyes időjárás, szerdától sza­kadt az eső, hűvösebb lett, el kellett halasztani a sportnapot. Ki gondolta volna, hogy június hatodikán még az előző hetinél is mostohább körülmények fo- gadják a gyerekeket, akik azonban nem hátráltak meg, vállalták a fellépéseket. Kora reggeltől lógott ugyan az eső lába, de mintha csak arra várt volna, hogy Kis Lajos tanár úr bejelentse az első műsorszá­mot, akkor aztán alaposan rá­kezdett. Szakadó eső ide vagy oda, igazán látványos, színvonalas produkciókat nyújtottak a hat- van-hetven fős csoportok. Csak hát a nézők voltak keve­sebben, sokan nem vállalták, hogy bőrig ázzanak, pedig ezek a gyerekek igazán megér­demelték volna a vastapsot. Akik nem látták, bánhatják, akik ott voltak nem bánják. Ki­egészítő programként gólyalá­bon való futóversenyt rendez­tek. A döntőben a nagy esélyes Zubor Imrének fejet kellett hajtania a Tatu becenévre hall­gató Molnár Attila előtt. A be­mutatókat az iskola aerobics- csoportjának előadása zárta, mozgásukat a máig népszerű Flashdance című film zenéjére koreografálták. A nap talán leginkább várt eseménye a tanár-diák kézilab­damérkőzés volt. Az előzetes latolgatások szerint a nebulók szoros összecsapáson saját győzelmüket várták, míg a pe­dagógusok úgy vélték, simán „lemossák” tanítványaikat. A kezdést követő percekben - kétgólos felnőtt előnynél - az­tán felrémlett a bunda nyanúja. Melyik az a diák, aki az év végi osztályozó értekezlet előtt egy ütközéssel fájdalmat mer okozni az igazgató úrnak? Fél­re a tréfát, végül egyik tábor tippje sem jött be, ezzel aztán rácáfoltak a megbeszélt ered­ményt rebesgetők „vádjaira”. Délután az iskolai DSK által meghirdetett nyílt labdarúgó­bajnokságra került sor, ahol már az apukák is bizo­nyíthatták, nemcsak gyerme­keik, ők sem félnek az esőtől. (géléi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom