Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

I 12 T ársadalmi tükör 1992. JIJNIUS 4. Elmúlt az orosz varázs Az idegennyelv-tanulás helyzete a megye általános és középiskoláiban Az elmúlt két esztendőben az is­kolarendszerű idegennyelv-okta- tásban számottevő változások kö­vetkeztek be. A művelődési mi­niszter 1989. évi közleményében megszüntette az orosz nyelv köte­lező tanítását, és lehetővé tette a szabad idegennyelv-választást. Az általános iskolákban egy, a közép­iskolákban két idegen nyelv okta­tása kötelező és bevezetése folya­matosan, felmenő rendszerben tör­ténhet. Az első két év fontosabb tapasztalatai röviden a követke­zőkben foglalható össze. Az általános iskolákban az 1991/92-es tanévben 47,1 ezren folytatják tanulmányaikat, közü­lük 29,6 ezren tanulnak - legalább egy - idegen nyelvet. Az utóbbiak száma egy esztendő alatt a tanuló­létszám mérséklődésénél valami­vel nagyobb mértékben, 7 száza­lékkal fogyott. Arányuk pedig az 1990/91-es tanévi 64 százalékról 63 százalékra csökkent. A vizsgált két tanévet összeha­sonlítva számottevő különbség a nyelvválasztásnál (az oktatott nyelveknél) és második nyelvet ta­nulók számánál tapasztalható. Az 1990/91-es tanévben kötelező, il­letve első idegen nyelvként a diá­kok oroszt, németet és angolt ta­nultak, sorrendben 84, 10 és 6 szá­zalékos arányban. A jelenlegi ok­tatási évben a választható nyelvek száma eggyel (francia) nőtt, de to­vábbra is az előbb említett három nyelv tanítása maradt a meghatáro­zó. Ezeket azonban az egy évvel korábbitól lényegesen eltérő ösz- szetételben oktatták. Egy év alatt ugyanis mintegy két- és félszeresé­re nőtt a német, illetve az angol és 36 százalékkal csökkent az orosz nyelvet választó tanulók száma, így a befejezés előtt álló tanévben kötelező, vagy első idegen nyelv­ként a diákok 57 százaléka oroszul, 26 százaléka németül, 17 százalé­ka angolul és igen kis hányada franciául tanul. Módosult a második idegen nyelvet elsajátítok tanult nyelvek szerinti összetétele is. Körükben nőtt az érdeklődés a francia, a latin, az orosz, kisebb mértékben az an­gol és a német nyelv iránt. Az 1991/92-es tanévben több mint 2800 általános iskolás tanul két nyelvet, számuk egy esztendő alatt 15 százalékkal (400 fővel) emelke­dett. Az egyes iskolák idegennyelv- tanítási lehetőségei között jelenleg is jelentősek az eltérések. Ez kife­jezésre jut az oktatott nyelvek szá­mában és összetételében, továbbá szakszerűségében. A községi isko­lák hátránya a városi intézmények­hez képest az oktatott idegen nyel­vek számában és a választott nyel­vek tekintetében egyaránt megmu­tatkozik, az alsó és a felső tagozat­ban is. A megye 125 önálló intézménye közül háromban - itt csak alsó ta­gozatos tanítás folyik - nincs ide­gennyelv-oktatás. Az általános is­kolák 1-4. osztályaiban átlagosan 1,4, az 5-8. osztályaiban pedig 1,9 idegen nyelvet tanítanak. Az előb­bi mutatók (a községekben 1,2 és 1,7, a városokban 1,6 és 2,2) a városi alapfokú oktatási intézmé­nyek kedvezőbb idegennyelv-ok- tatási lehetőségeit támasztják alá. Az idegen nyelvek oktatását az általános iskolákban nyelvtanári képesítéssel vagy nyelvvizsgával rendelkező pedagógusok végzik. Az 1990/91-es tanévhez viszonyít­va napjainkra 27 százalékkal, 363 főre csökkent a nyelvtanárok szá­ma. Ezen belül továbbra is az orosz nyelvszakosok vannak döntő több­ségben, bár létszámuk egy év alatt 407-ről 327-re mérséklődött, an­golt mindkét tanévben azonos szá­mú (22) nyelvtanár oktatott, nőtt a francia (egyről négyre) és csök­kent (13-ról 10-re) a német nyelv­szakosoké. A települési differenci­áltságot jól jelzi, hogy a községi iskolák közül mindössze ötben ta­nít valamilyen nyugatinyelv-sza- kos tanár. Egy esztendő alatt 29-ről 140-re emelkedett az általános iskolákban dolgozó felső- és középfokú nyelvvizsgával rendelkező peda­gógusok száma, közülük ezt 54-en angol, 50-en német, 1 fő olasz és 6-an pedig francia nyelvből sze­rezték. Az idegennyelv-oktatás nem megnyugtató személyi felté­teleit támasztják azonban alá a kö­vetkező adatok. A tíznapos tanítási ciklust figyelembe véve az 1991/92-es tanévben az alsó tago­zatban idegen nyelvet a megye ál­talános iskoláiban több mint 1300 órában tanítanak, amelynek 64 százalékát látják el szakosan. Ez az arány franciából 100, oroszból 72, angolból 71 és németből 60 száza­lékos. A felső tagozatban pedig kéthetenként közel 6300 órában oktatnak idegen nyelvet, és ennek 82 százalékában szaktanárok taní­tanak. A szakosan leadott órák há­nyada oroszból 93, angolból 76, míg németből 61 százalékot ért el. A nyugatinyelv-szakos tanárok a falvakból lényegesen nagyobb mértékben hiányoznak. Erre mu­tat, hogy például a községekben a németórák 44 százalékát, az ango­lénak 60 százalékát tanítják szak­tanárok, ugyanez az arány a váro­sokban 66, illetve 77 százalékos. A megye gimnáziumaiba az 1991/92-es oktatási évben több mint 4800-an járnak, és ha vala­mennyien az előírt mindkét idegen nyelvet tanulnák, a „nyelvenként halmozott tanulók száma’ ’ megkö­zelítené a 9700-at, az oktatási sta­tisztikában szereplő 9000-rel szemben. Ez jelzi, hogy mintegy 700 gimnazista számára - egyide­jűleg - csak egy idegen nyelvet ok­tatnak, mert nyelvvizsgáztak, illet­ve a két idegen nyelv oktatása év­folyamonként időben eltolódott. Az oktatott idegen nyelvek struktúrája az utóbbi két tanévet összehasonlítva számottevően módosult. Az 1990/91-es oktatási évben még a tanulók legnagyobb hányada, 70 százaléka részére orosz nyelvtanítás folyt, ezzel szemben 71 százalékuk idén már angolt tanul. Az előző tanévhez ké­pest nőtt az angol, a francia, a né­met és a latin nyelvet választó ta­nulók hányada, csökkenés volt az orosz ésetében, míg olaszul az idén lényegében ugyanannyian tanul­nak, mint egy évvel korábban. Az intézményenkénti nyelvoktatási lehetőségek is eltérőek. Oroszt, an­golt, németet a megye valamennyi gimnáziumában tanítanak, 11 in­tézményben negyedik nyelvként francia, olasz vagy latin nyelvek közül lehet választani, míg négy gimnáziumban 5, illetve 6 idegen nyelv tanulását biztosítják. A szakközépiskolai képzésben az 1991/92-es tanévben több mint 7600-an vesznek részt. Első ide­gen nyelvet a diákok 91 százaléka, másodikat 17 százaléka tanul. Egy év alatt ezek az arányok módosul­tak: az előbbieké 2 százalékponttal emelkedett, míg az utóbbiaké 14 százalékponttal csökkent. Az egyes nyelvek iránti érdeklődés is megváltozott, annak ellenére, hogy továbbra is első idegen nyelvként legtöbben az oroszt, má­sodikként pedig az angolt tanulják. A választott első idegen nyelv esetében egy esztendő alatt 35 szá­zalékkal csökkent az orosz, több mint duplájára nőtt a német és mintegy másfélszeresére az angol, a francia, továbbá az olasz nyelv- oktatásban részesülő tanulók szá­ma. A második idegen nyelvet fi­gyelembe véve pedig az előző tan­évhez képest csak oroszból növe­kedett, a latinnál stagnálás volt, a többi nyelv esetében felére fogyott a létszám, mivel többen választot­tak első idegen nyelvként valami­lyen nyugati nyelvet. Az egyes szakközépiskolák adottságai az idegen nyelvek vá­laszthatóságában differenciáltak. Az intézmények egynegyedében nincs orosztanítás. Egy, kettő, il­letve négy nyelvet oktatnak az is­kolák 15-15 százalékában, kettőt egyötödében, hármat felében és egyben öt nyelv közül választhat­tak a diákok. Az idegen nyelvek oktatását a középiskolákban nyelvtanári ké­pesítéssel vagy felsőfokú nyelv­vizsgával rendelkezők végezhetik. Az előbbiek száma egy év alatt összességében alig változott, míg az utóbbiaké növekedett. Az elképzeléseknek megfelelő­en 1989-ben megkezdődött az orosz szakos tanárok második ide­gen nyelv ismeretére történő át­képzése a TIT és a pedagógiai in­tézet tanfolyamain, amelybe eb­ben a tanévben bekapcsolódott a Standard Nyelviskola. Azóta a me­gye alsó- és középfokú oktatási in­tézményeiben dolgozók közül ilyen módon 231-en kezdték meg tanulmányaikat, és eddig 67-en középfokú nyelvvizsgát tettek. „Takarékos” takarítás Jász-Nagykun-Szolnok megye városaiban 1991-ben a tisztításba bevont közterületek nagysága 1357 ezer m2-t tett ki, amely 1/5- ével kisebb volt az 1985. évinél. Ezt a változást döntően a megye- székhely tisztított területének 31,6 százalékos csökkenése okozta, emellett lényegesen ke­vesebb területet gondoztak Jász­berényben és Tiszafüreden is. Jászapátin és Jászárokszálláson jelenleg sincs, Kunszentmárton- ban pedig 1990-től megoldatlan az intézményes közterület-tisztí­tás. A rendelkezésre álló gépi esz­közök és a kézi munkaerő mennyisége hat év alatt 18,7, il­letve 21,7 százalékkal csökkent. Az egy munkagépre jutó rend­szeresen tisztított közterület nagysága az egyes városokban lé­nyegesen eltért egymástól 1991- ben: Törökszentmiklóson például egy gépre 202, ugyanakkor Jász­berényben mindössze 31 ezer m2 jutott. A városok több mint fele (köztük a vizsgált időszakban vá­rossá nyilvánított települések) egyáltalán nem rendelkezett üt­és járdatisztításra alkalmas mun­kagéppel. A köztisztasági tevékenység fontos területe a hulladékgyűjtés és -szállítás. Az 19^1 . 'évi adatok szerint a városi lakásók 58,7 szá­zalékából szállították el rend­szeresen a szemetet. Ez az arány 6,0 százalékponttal magasabb az 1985. évinél. A hulladékgyűjtés­be bevont lakások aránya legna­gyobb Jászapátin (98,0 %), Szol­nokon (88 %), Jászberényben (83,3 %) és Túrkevén (75,6 %), legkisebb (20,2 %) Mezőtúron. A vizsgált hét év közül Jászapátin és Kunhegyesen négy, Jászárok­szálláson pedig egy esztendőben szünetelt a hulladékgyűjtés. Az elszállított hulladék mennyisége 1991-ben 404,1 ezer m3 volt, 22,9 százalékkal több, mint 1985- ben. A KSH Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Igazgató­sága adatainak és elemzé­seinek felhasználásával ké­szülő Társadalmi tükröt negyedévenként adja közre az Uj Néplap. Szerkeszti: V. Szász József Az első negyedév számokban Megnevezés..................................................................... 1990. 1991. 1992. I. negyedév A pénzbevételek - a fontosabb forrásokból A lakosság pénzbevételei és kiadásai- összesen, millió Ft......................................................... 11531 14495 18421 Ebből: személyi jövedelemből ....................................... . 4749 5874 5759 felvásárlásból............................................................ . 891 811 945 kifizetésekből magánvállalkozásoknak ..................... . . 534 770 1391 szociális kifizetésekből............................................. . . . 70 128 606 megtakarításból készpénzfelvétel.............................. . 1880 2585 5017 A pénzkiadások összesen, millió Ft................................. 1 1086 14356 17074 Ebből: áruvásárlás............................................................ .5589 5343 4981 megtakarítás......................................................... . .1910 2271 6072 A lakossági takarékbetétek állománya az időszak végén (millió Ft) 9400 10500 13761 A lakossági hitelek állománya az időszak végén (millió Ft) Havi bruttó átlagkereset Ft/fő 13300 11300 Keresetek 1407 az iparban ........................................................................ . 11047 14223 17012 a kivitelező építőiparban ................................................ . 10556 10950 12442 a mezőgazdasági szövetkezetekben................................. . 10977 11021 11665 a mezőgazdasági vállalatok és társaságokban.................. . 10399 13305 14458 a kereskedelemben ......................................................... . 10464 13732 Egészségügy 16276 A táppénzes napok száma, 1000 nap .............................. . . 833 807 527 A táppénzesek aránya, százalék....................................... . . .6,9 7,2 5,3 A személyi sérüléssel járó közúti ^közlekedési balesetek ■_, ,») -1, i<{í,..ío ­Közlekedési balesetek * t Ö .1 - ,t*r rl irr óv H b, m. r.i * ‘ ne ir i száma összesen . . . . . . : . . J . . 179 15' j 159 ebből: halálos............................................................ . . . .7 177­13 sérültjeinek száma ......................................................... . . 247 218 / 215 ebből: halálos................................................... „ _ .... ......8 17 _ _ . 16 Kevesebb kötet és olvasó A közművelődési intézmények között jelentős szerepe van az önkor­mányzati és a munkahelyi (szakszer­vezeti) könyvtárhálózatnak, mely az utóbbi években jelentős változáson ment keresztül. A megyében 1991 végén összesen 273 könyvtár működött, majdnem fele a négy évvel korábbinak. Ezen belül az önálló intézmények száma 14,2 százalékkal, a fiókkönyvtáraké 60,8 százalékkal lett kevesebb az 1987. évinél. A csökkenés az önkor­mányzati könyvtáraknál kisebb mér­tékű, 22,8 százalékos, a szakszerve­zetieknél lényegesen nagyobb, 65,6 százalékos volt, és mindkét típusban döntően a fiókkönyvtáraknál követ­kezett be. A múlt esztendő végén a megyében 62 könyvtár felelt meg az UNESCO előírásainak, vagyis 2000 feletti könyvállománnyal rendelke­zett, és főfoglalkozású könyvtárost foglalkoztatott. A jelenleg működő könyvtárak kétharmada felnőtt és gyermek olva­sók részére egyaránt igénybevehető. Gyermekkönyvtár csak a nagyobb városokban van. A könyvtárak négyötödének alap­területe nem éri el a 100 négyzetmé­tert. Ezekben az években 14 könyv­tár elhelyezése, elsősorban felújítá­sokkal és átalakításokkal, továbbá könyvtári célokra alkalmasabb épü­letbe költözéssel javult. Új épületbe jutott a túrkevei és a Szolnok városi, tágasabb helyet kapott például ajász- kiséri, fegyvemeki, tiszaföldvári könyvtár. Bővítették például a kisúj­szállási, rákóczifalvai, zagyvarékasi könyvtárakat. Továbbra sem kielégí- tőek a működés feltételei tíz, ezen belül is a megyei, a cserkeszőlői, a tiszapüspöki, a tiszabői könyv­tárakban. A könyvtári egységek (könyvek) száma 1991 végén megközelítette a 2,7 milliót, mely 72,7 ezerrel, 2,8 százalékkal több az 1987. évinél. En­nek 89,8 százaléka önkormányzati könyvtárakban található. Öt év alatt a leltári állomány összesen 501,2 ezer könyvegységgel gyarapodott, ugyanakkor több mint 362 ezer meg­rongálódott kötettel, időszaki sajtó­termékkel és dokumentummal csök­kent. A selejtezések csaknem há­romötöde az utóbbi két évben és fő­ként a megszűnt fiókkönyvtárakban történt. A könyvvásárlásokra ezek­ben az években együttesen 44,7 (1987-ben 7,6, 1991-ben már 11,3) millió forintot fordítottak, a folya­matosan emelkedő könyvárak azon­ban egyre kevesebb kötet beszerzé­sét tették lehetővé. Az állományváltozás tekintetében különösen rossz helyzet alakult ki a szakszervezeti és munkahelyi könyvtárakban, mivel 1990-ben és 1991 -ben a 10,4 ezer darabos beszer­zéssel szemben 95,3 ezer példányt selejteztek ki. Ugyanakkor 1991 -ben 3,0 ezer könyvért 582 ezer forintot, míg 1987-ben a 16,5 ezer példányért 876 ezer forintot fizettek ki (így 1987-ben átlagosan egy könyvtári egyság 53, 1991-ben pedig 196 fo­rintba került). Ezzel szemben az ön­kormányzati könyvtárakban a be­szerzett könyvek száma minden év­ben jóval meghaladta a kiselejtezet­tekét, és az átlagár (1987-ben 68, 1991 -ben 89 Ft) is kedvezőbben ala­kult. A jelenleg meglevő összes könyv­tári egységnek 95,2 százaléka könyv, 2,0 százaléka hangzó doku­mentum, 1,7 százaléka időszaki ki­advány és 1,0 százaléka egyéb doku­mentum. A mikrofilm aránya ele­nyésző (0,1 százalék). Öt év alatt a hangzó dokumentumok száma több mint egyharmaddal és az egyéb anyagoké egynegyeddel gyarapo­dott. Az ezer lakosra jutó állomány nagysága településenként jelentő­sen, 3409 és 16.148 könyvtári egy­ség között szóródott. Összefüggésben a fiókkönyvtárak háromötödének megszűnésével, a beiratkozott olvasók 115,2 ezres lét­száma négy év alatt 22,6 százalékkal, 89,1 ezerre mérséklődött. A gyer­mek és a felnőtt könyvtári tagok szá­ma azonosan változott. A csökkenés további fő oka, hogy korábban több formálisan beiratkozott olvasó (pél­dául szocialista brigádtag) kikerült a nyilvántartásból, így a lakosságon belüli arányuk az 1987. évi 26,9 szá­zalékkal szemben 1991 végén 21,1 százalékot tett ki. Ez a hányad azon­ban széles határok, településenként 7,6és 32,9 százalék között szóródott. A beiratkozottak kétötöde a múlt esztendő végén 14 évesnél fiatalabb volt. Természetszerű, hogy a szak- szervezeti könyvtárakban e réteg aránya elenyésző (4,8 százalék). A gyűjtemények látogatóinak szá­ma évenként 927 ezer és 1,1 millió között ingadozott. Valamelyest nőtt a helyben olvasók hányada, mivel sokan keresték fel az olvasótermeket kutatás, tanulás és a sajtótermékek olvasása miatt. Fokozódott a zenei részlegek kihasználtsága is. A kölcsönzött könyvtári egységek száma 1987 és 1991 között összessé­gében 22,8 százalékkal, a beiratko­zott olvasók számával azonos ütem­ben mérséklődött, így a fajlagos köl­csönzések száma változatlan maradt. 1991-ben egy beiratkozott gyermek átlagosan 20, egy felnőtt 23 könyvet kölcsönzött. Egy beírt olvasó pedig évenként átlagosan hétszer kereste fel a könyvtárat kölcsönzés céljából. Az elmúlt év végén a megye nyil­vános könyvtáraiban 429 könyvtáros dolgozott (204 főfoglalkozású, 48 részmunkaidős, 177 tiszteletdíjas, il­letve társadalmi munkás), 35,2 szá­zalékkal, 233 fővel kevesebb az 1987. évinél. Országos fogyasztói árindex Élelmiszerek Szeszes italok, dohányáruk Ruházati cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások FOGYASZTÓI ÁRINDEX ÖSSZESEN n - so ion iso zon 1992. január-március az előző év azonos időszakának százalékában 1992. március az előző év azonos időszakának százalékában 1992. március az előző hónap százalékában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom