Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-04 / 131. szám

8 1992. JUNIUS 4. Riport H í Szűkebb hazám Magyarország a Beszélgetés G. Nagyné dr. Maczó Ágnessel- Ha jól tudom, vannak bizo- nos kötődései J ász-N agykun- Szolnok megyéhez. Megkérném, beszéljen ezekről.- Törökszentmiklóson szület­tem, s 18 éves koromig ott éltem. Idekötnek gyermekkori emléke­im, az iskolaévek. Szeretettel gondolok tanítóimra, tanáraim­ra. Elszakíthatatlanul köt ez a föld végleg magához: szüleim a miklósi temetőben nyugszanak. József bátyám ma is itt él, s gyak­ran találkozunk. Annak ellenére, hogy máshol élek, nem felejtet­tem el, honnan jöttem. S hogy a miklósiak sem felejtettek el, bi­zonyság rá, hogy az oroszok ki­vonulásának napján engem hív­tak ünnepi szónoknak. Fe­ledhetetlen pillanatok vol­tak: a Kossuth-szobor előtt, szemben az ismerős arcok­kal, tekintetekkel, szóltam a közös bajokról, közös óha­jokról, s az igazi politikusi hivatás felelősségéről. A föl­diek előtt mindig megméret­tetik az ember. Tudjuk, hogy a szem a lélek tükre, s a te­kintetek nem hazudnak. Ez a beszédem bekerült abba a könyvbe, melyet a férjem­mel, G. Nagy Iliánnal közö­sen írtunk az új nemzedék­nek. A könyvhéten jelenik meg, címe: A hazugok orszá­ga. A megyében több helyen is megvásárolható, Szolno­kon, Törökszentmiklóson. Karcagon. Külön érdekessé­ge, hogy a könyvben találha­tó rajzok - Sinka Istvánról, Ratkó Józsefről, Kodály Zol­tánról, Szabó Dezsőről, Né­meth Lászlóról, Ady Endré­ről - a Karcagon született Győrfi Lajos szobrászművész munkái. Győrfi Lajosról tudni kell, hogy alig harmincévesen több mint tíz köztéri szobra áll, közülük a leg­híresebb, a Kun emlékmű itt van a megyében, Kunhegyesen. Testvéröccse a Munkácsy-díjas Győrfi Sándornak, akinek szin­tén gyönyörű szobrai állnak az ország különböző helyein. Ez a könyvünk abból a szempontból is különleges, hogy ebben a szá­zadban talán ez az egyetlen olyan magyar könyv, melyben egy fiatal politikus, költő és szobrász együttesen jelentkezik. Ráadásul mindhárman az ország keleti részéből indultunk, nem Budapestről. El kell mondanom, hogy ab­ban a szerencsés helyzetben va­gyunk a férjemmel, hogy a Jász­ságtól a Kunságon, a Hajdúsá­gon, a Sárréten át egészen Szat- márig vannak barátaink, s gyak­ran megfordulunk ezeken a vidé­keken.- Mikor kezdett el politizálni, és miben nyilvánult meg ez par­lamenti képviselővé választásá­ig•' ratikus időszakot vizsgálva. Biz­tattak tanáraim, hogy írjak ebből a témából könyvet diplomamun­kámat továbbgondolva, s hogy maradjak benn az egyetemen ta­nítani. Abban az időben, értelmi­ségi körökben el sem lehetett képzelni az életet Budapesten kí­vül. Aki másképp gondolkodott, azt nem tekintették teljesen nor­málisnak. A vidék gyarmatnak számított. Ha 5 négyzetméteres pincelakban is, de mindenáron Pesten maradni: ez volt a célja a többségnek. Mondták is a taná­raim, mikor a férjemmel elindul­tunk hazát foglalni, hogy elvé­geztetett! Most, amikor az első szabad- A politizálással elméleti szinten akkor kerültem kapcso­latba, amikor az egyetemen Bi­hari Mihály tanítványaként poli­tológiai előadásait megkülön­böztetett figyelemmel rend­szeresen hallgattam. Bihari Mi- hályról kevesen tudják, hogy Szolnok megyéhez családi szá­lak kötik, ugyanis szülei révén törökszentmiklósi és karcagi származású. Az egyetemen az egyik évfo­lyamdolgozatomat az ifjúság helyzetéről írtam. Azt vizsgál­tam, hogyan tükröződik vissza az ifjúság valódi helyzete a po­puláris-rockzenén keresztül. Ez a tanulmányom díjat nyerve be­került egy könyvbe is. Diploma- munkámat, doktori disszertáció­mat egyházpolitikából írtam, az 1945-48-ig terjedő rövid demok­választások után népképviselő­ként a Parlamentben újra talál­kozhattam egykori tanáraimmal és diáktársaimmal, láttam arcu­kon a meglepetést, és annak kényszerű nyugtázását, hogy vi­déken is van élet, és nem is akár­milyen. A gyökerekről hoztam hírt, a hajszálgyökerekről. Később a munkavégzésemben a lakosság érdekeit tartottam szem előtt. A hivatali visszaélé­seket fel akartam számolni. En­nek az lett a következménye, hogy pártellenesnek nyilvánítot­tak, és hat hónapi munka után az utcára tettek. Nem riadtak volna vissza az internálástól sem, ha működött volna ez az intézmény. Eddigi parlamenti tevékeny­ségem talán elég bizonyíték arra, hogy ma sem cselekednék más­képp. Amíg Magyarország nem tudja megszüntetni a kis maffió­zók hatalmát, addig nem lesz ki­bontakozás. A vállalkozás, ha egy ország egészségesen műkö­dik, nem lehet azonos a maffiá- zással.- Sokan viharosnak minősítik parlamenti ténykedését. Mit gondol, miért?- Parlamenti szereplésemet vi­harosnak tekintik valóban na­gyon sokan. Egy-egy beszédem alatt szinte valamennyi érzelmi reakció megjelenik a Házban: morognak, tapsolnak, derülnek, bekiabálnak, szóval egyáltalán nem mondható, hogy közönybe fullad, amit mondok. Volt olyan beszédem, amelyik Taps és Zaj címmel jelent meg az újságban. Ahogy haladunk előre a demok­ráciában, úgy fokozódik velem szemben a cenzúra. Ám remé­lem, hogy ez csak átmeneti jelle­gű. Beszédeimben főleg körze­tem problémáiról, bajairól, igé­nyeiről szólok. Hogy heves ér­zelmi kitöréseket váltanak ki be­szédeim, talán az lehet az oka, hogy kis csetepatékba nem avat­kozom bele, jelentős kérdések­ben mindig pártatlan vagyok, de a körzetemtől és a nemzettől so­hasem független. Az olyan kér­désekben, melyek nem csupán a körzetemre, de az egész országra jellemzőek, még hangsúlyosab­ban szólalok fel. Többnyire ilyenkor szabadul el a pokol, van nagy sírás-rívás, köpönyegszag­gatás, mert nehéz azzal szembe­sülni, hogy pl. miért akarnak kö­zel ezer települést kirekeszteni a jövőből, miközben állandóan demokráciáról beszélnek. Vagy természetesnek tartom, ha zúgo­lódik a Csipet-csapat (Fidesz), ha arra hívom fel a Tisztelt Ház figyelmét, hogy alkotmányelle­nes döntésben akarja bűnrészes­sé tenni a parlamentet. Nehezen akarják tudomá­sul venni, hogy beszédeim mögött komoly, fegyelme­zett munka áll. Én vagyok az egyetlen képviselő, aki a körzetemben lévő 84 telepü­lést nyári szabadságom alatt végigjártam, és tapasz­talataimról 300 oldalas ta­nulmányt tettem a kormány asztalára. Elsőként az or­szágban egy új típusú köz- igazgatási rendszert szeret­nék kidolgozni Abaúj vár­megyében a helyi adottsá­goknak megfelelően. Élni akarásunkról és elképzelése­inkről, a munka elkezdéséről a vizsolyi református temp­lomból adtunk hírt az ország­nak.- Azt hiszem, a parlamenti felszólalások (különösen a napirend előttiek) számát il­letően Ön tartja az abszolút _J rekordot. Mi a magyarázata ennek?- Hogy gyakran szólalok fel a parlamentben, egyértelműen jel­zi, hogy van véleményem a dol­gokról, az átalakulásról. Én nem kukulni jöttem. Elmondtam a Házban is, hogy a sziszifuszi ap­ró munka nem zárja ki a nyilvá­nos politizálást. Sőt! Az igazi politikusnak meg kell jelenítenie azt a közösséget, melyet képvi­sel. A közösség nélküli politiku­sokból előbb-utóbb diktátorok lesznek. Ezért van pótolhatatlan jelentősége az egyéni választó- körzeteknek. A pártok annyira elidegened­tek a nemzet gondjaitól, hogy kis törzsi háborúkat folytatnak, melynek most Gombár Csaba a fedőneve. A rádió és a televízió a nemzeté, ez nem lehet vita tár­gya. Ha átverték a nemzetet, mindig megbosszulta magát. Én annak idején figyelmeztettem a Házat, hogy a nép elidegeníthe­tetlen joga, hogy magának az el­ső számú vezetőt, a köztársasági elnököt megválassza! Akkor egy jelöltből egyhangúan, demokra­tikusan megválasztották maguk­nak a paktumelnököt. Én, hűen álláspontomhoz, nem szavaz­tam. Most a paktumosoknak nem tetszik a paktumelnök. A Rákosi-rendszerben volt széncsata, hídcsata, most pedig médiaháború van. Elég kísérteti­es, nem? A cél látható: ehhez az uralko­dási formához össze kell ugrasz­tani a parlamentet, össze kell ug­rasztani a nemzetet, megosztva mindkettőt, esetleg a parlamen­tet is megutáltatni a nemzettel, miközben a köztársasági elnököt a paktum, a kormányt a konst­ruktív bizalmatlansági indítvány védi. A legfontosabb demokratikus intézmény; a parlament pedig ugyanolyan lefárasztott, rásze­dett és kijátszott, mint a nemzet. Kérdezett: M. H. L. FótÓ: Gelencsér Ferenc Megmászta már a Matterhornt is Izland ,,bevételére” készül Emlékeznek még Szekeres Ferenc szolnoki „mindenes” vállal­kozóra, ipari és amatőr alpinistára? ő az, aki az Alföldről „neki­futva” tavaly egyedül megmászta a Matterhornt. Ment, látott és győzött. Merthogy ez nem mindenkinek sikerül. Néhány nap alatt legyőzte a távolságot és a magasságot. Szekeres Ferenc 31 éves, nős, két gyermek apja. Nem szeret a babérjain ülni. A tétlenség a halála. munka kérdése. És igyekszem arra törekedni, hogy ne szenvedjen emiatt kárt a családom.- Kik támogatják megyénkből út­ját a Papír Rt.-n, a víz- és csator­naműveken kívül?- E két cég anyagi támogatásán Múlt évi sikeres tettét lapunk is megírta. A cikk végén Ferenc egy újabb tervet sejtetett. Legközeleb­bi vállalkozásáról akkor azonban nem volt hajlandó még egy fél szót sem elárulni. Csak annyit mondott, hogy az már egy nagyobb expedí­ció lesz, mint az eddigiek. Nos, most elérkezettnek látta az időt. Felkereste szerkesztőségünket, hogy közreadja közelgő útjának tervét. Amikor leül velem szembe, fáradt és kialvatlan, reggel 6 óra­kor érkezett haza Budapestről, ahol leendő programját szervezte.- Mire is készül tehát?- Eddigi legnagyobb vállalkozá­somra. Izlandra utazunk, július 8- án indul a csapat.- Miféle csapat? Ezek szerint szokásától eltérően most nem egyedül megy?- Nem. Összejött egy kis létszá­mú fiatal társaság. Tagjai között van fotós, filmes, geológus, bota­nikus. Kivétel nélkül pestiek, én vagyok csak egyedül vidéki.- Mi a célja az utazásnak, milyen programot állítottak össze?- Több ok miatt indulunk útnak a különös szigetre. Egyrészt a Ma­gyar Televízió számára forgatunk filmet. Másrészt az utazásról ké­szülő könyvbe készítünk fotókat, élményanyagokat. Harmadszor megbízás alapján reklámozni fo­gunk többféle dolgot. Termé­szetesen a tudományos megfigye­lések sem maradnak ki a program­ból. Lényegében átfogó képet aka­runk kapni minden tekintetben a szigetről, ahol folyamatosan rend­kívül aktív geotermikus és vulká­nikus tevékenység zajlik. Vagyis programunk igen színes és gazdag lesz.- Ha Ón egyedül vidéki, hogyan találtak egymásra a csapattal?- Van egy Magyar-Izlandi Baráti Társaság a fővárosban. Itt találkoz­tunk egymással a tél folyamán. Mi­vel én is izlandi utat terveztem meg ők is, tehát összefogtunk. Ezt kö­vetően közösen folytattuk a szer­vezést.- Ez jelenleg hol tart?- Elég jól állunk. Csak terepjá­rónk nincs még, legalábbis egy normális, mert ami van, az kicsit rozzant.- Mennyibe kerül az út, mennyi időre, mivel, hogyan mennek?- Összesen 2-2,5 millió forintba, mivel 5-6 hétre megyünk.- Ki állja a költségeket?- Természetesen egy részét saját magunk^ aztán a szponzorok, de még az izlandi kormány is segít valamennyivel.- Milyen reklámozás jöhet szóba e távoli földrészen?- Én a megyei támogatókat fo­gom reklámozni. A Szolnoki Papír Rt. termékeit fogom népszerűsíte­ni, gazdasági kapcsolatokat akarok kiépíteni számukra. A megyei víz- és csatornamű kempingjeit és für­dőit is hasonlóképpen meg kívá­FIGYELEM! A TAYLOR BT. tájékoztatja Önöket, hogy Debrecenben az AUTÓPIAC szombaton is nyitva tart. Debrecen, Balmazújvárosi út 14. Szeretettel várunk minden kedves eladót és vásárlót. A fotó Szekeres Ferencről még itthon, gyakorlatozás közben készült nőm ismertetni az izlandiakkal, va­lamint utunk során Nyugat-Euró- pában is terjesztem prospektusai­kat. Ezenkívül a különböző proto­kolláris találkozókon is azon le­szek, hogy minél jobban felfigyel­jenek hazánkra és persze ezen be­lül megyénkre.- Végül is miért pont Izlandot választotta, ráadásul ott nincsenek az Ón számára olyan csábító he­gyek, mint a Matterhorn.- Dehogyisnem! Igaz, hogy nem olyan kiemelkedőek, de szinte még működőek! A Hekla kitörését ép­pen idénre várják, úgyhogy ennek megfigyelése fantasztikus lenne!- Tudja, manapság az embernek- már arra sincsen pénze, hogy ki­menjen a strandra, Ón pedig most Izlandra utazik. Honnan van erre pénze? Mit szól ehhez a család?- Én az útjaim előtt rendkívül keményen dolgozom azért, hogy biztosítsam a költségek egy részét. A többi pedig állhatatos szervező­kívül jelképes összeget nyújtott a polgármesteri hivatal. Saját termé­két adta - úgymond tesztelés céljá­ból - a Solami Húsipari Vállalat, a Bőrtex és a martfűi Tisza Cipő Rt., ami szintén sokat jelent számunk­ra. Továbbá nagy segítséget adott a Standard nyelviskola a levele­zéshez, az irodalomgyűjtéshez és az angolnyelv-tanuláshoz. Meg kell említenem még a Kodály Zol­tán Éneke-Zene Tagozatos Általá­nos Iskolát, amely kondícióm megtartásához a tornatermét bo­csátotta rendelkezésemre.- Már elég jól ismerem Ónt ah­hoz, hogy fogadni merjek abban, jövőre ismét valami nagy kaland­ba vág. Megtudhatom, mi lesz kö­vetkező terve?- Ezt csakúgy, mint tavaly, még most nem mondanám el. Maradjon ez egyelőre titok.- Ha csak ezen múlik, marad­jon! Tóth András A Poroszlói TSz jó minőségű, hústípnsú sertésállományából hasított, bőrös félsertést kínál, mennyiségtől függően - megegyezéses áron Igény esetén afeldarabolást is vállaljuk. Szállítás a hét bármely napján. Telefon: 06 36/53-011/24-es mellék Telex: 063-201 *607/1H* ÓRIÁSI SZOBANOVENYVASAR! Közel 100 féle cserepes virág 30 - 50 %-os kedvezménnyel vásárolható. Arainkból: páfrány 300 Ft helyett 180 Ft, szobafenyő 800 Ft helyett 450 Ft, yucca 800 Ft helyett 450 Ft. Árusítás: június 3-4-5 /szerda, csütörtök, péntek/ 9 - 18 óráig SZOLNOK, VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT /városközpont/. *232/1K*

Next

/
Oldalképek
Tartalom