Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-17 / 142. szám

I 4 Megyei tükör 1992. JÚNIUS 17. Ha levonjuk a tanulságot . . . A krízis feltétlenül baj nem A közelmúltban országos konferencián tartott előadást dr. Muhari Márta, a Hetényi kór­ház pszichiátriai gondozójának vezető főorvosa arról, hogyan szervezték át a gondozó munká­ját. Lelked is van Korábban a gondozóban bio­lógiai szemléletű orvosi modell érvényesült. A jelentkező beteg valamilyen gyógyszert kapott, vagy a kórházba utalták pana­szával. A stílus- és szemléletváltás azt jelenti, hogy biológiai, pszicho­lógiai, szociológiai aspektust fi­gyelembe véve végzik a munká­jukat. Vagyis az embert komple­xitásában vizsgálják, akinek nemcsak teste van, hanem pszi­chológiai adottsága is, és él egy közegben, amely hatást gyako­rol rá. A most jelentkező betegnél te­hát mind a három aspektust fi­gyelembe veszik. Volt-e valami- >' 'ilyen betegsége korábban? Mi­lyen amunkahelye, a családi, ba­ráti környezete? Milyen a páci­ens tűrőképessége, a más embe­rekhez való viszonya? - Ezekre a kérdésekre mind választ kapnak a vizsgálat során. Ezután a beteg nemcsak bioló­giai segítséget (gyógyszert) kap, hanem megtanítják például fe­szültségoldó módszerekre (auto­gén tréning) vagy pszichoterápi­ás kezeléssel segítenek a problé­mák megoldásában, készségfej­lesztő tréninget, konfliktuskeze­lési technikákat tanulnak. Akadnak betegek, akiknek rö­vid távú segítségre van szüksége (ez egy-két megjelenést jelent), de olyanok is, akiknek egy-két évre. Ha a gondozótevékenysé­gét háló funkcióhoz hasonlítjuk, azt kell mondani, hogy vannak, akik rövid időre akadnak fenn a hálón, mások hosszabb időre, és több szinten is. A gondozó ugyanis különbö­ző segítő rendszerekkel (például családsegítők, nevelési tanács­adók, gyermekváros) működik együtt, kölcsönösen kiegészítve egymás munkáját. Ha például családterápiáról van szó, akkor a családon való segítésben minden segítő intézménynek van felada­ta. Annál is inkább, mert egy probléma soha nem egy embert érint, hanem a családot. A pszichiátriai gondozó tevé­kenységében nem különleges módszereket alkalmaz, hanem olyan technikákat keres, amely hatékony, és sok esetben alkal­mazható. A családterápiáról és a készségfejlesztő tréningről van szó. Ez utóbbi során az adott szi­tuáció átértékelődik a páciens­ben, és megtanítják arra, hogy viselje el, hogyan kezelje. Szégyellik, titokban tartják Arra a kérdésemre, hogy mos­tanában a romló körülmények hatására több-e a beteg, dr. Mu­hari Márta azt válaszolta, hogy inkább más jellegű problémák adódnak, mint korábban. A más fajta problémák kezeléséhez másfajta stratégia szükségelte­tik. Régen például az volt a jó, ha valaki negyven évig dolgozott egy munkahelyen. Most az a fontos, hogy váltani tudjon. So­kak számára nagyon nehéz elvi­selni a munkanélkülivé válást. Szégyellik, titokban tartják, stá­tuszvesztésként élik meg. Aki viszont megbetegedett, annak nehezebb a helyzete, romlottak az esélyei a gyógyulásra a koráb­bi évekhez képest (ugyanis a munkahelyeken is először a gyengébb embertől válnak meg, aki aztán munkanélküli lévén, végképp nem tud megkapasz­kodni). Tévhitek nem kellenek A gondozóban eloszlatnak egy olyan hitet is, amely igen­csak elterjedt, és inkább tévhit­nek nevezhető. A krízis ugyanis - állítják - nem feltétlenül baj. Mert lehet pozitív, amely tanul­ságokkal zárul az egyén számá­ra. De lehet negatív is, amikor az egyén sodródik, kiszolgáltatottá válik. A krízishelyzetek megoldásá­ban, kezelésében fontos szerepe van a gondozó körül kialakult kis közösségeknek. Három cso­port (két önsegítő és egy pszi­choterápiás) segítő tevékenysé­ge kapcsolódik a gondozó mun­kájához. Sokáig várakozott, arra számított, hogy becsönget valamelyik szomszéd, de úgy látszik, egyikük sem hallotta meg a test tompa zuhanását - vagy nem törődött vele. Az előszoba tükre előtt átvizsgálta az öltözékét, áruló nyomokat keresve, de semmi gyanút keltőt nem talált. Leoltotta a villanyt és kinézett: a lépcsőház előterében senki sem mutatkozott. Elszánta magát a távozásra, óvatosan behúzta maga után az ajtót, hallotta, ahogy a zár nyelve a helyére kattan. Borsos a lakótelep szélén keresett egy fém szemétgyűjtő konténert, beledobta a pénztárcát és a véres törülközőt. Néhány lépésre eltávolodott és visszanézett, úgy gondolta, túlságosan feltűnőek a szemét felszínén, vastag réteg hulladékot kotort fölébük. Egy részeg társaság haladt el mögötte, egyikük rászólt:- Mi van, öreg kukabúvár? Mit találtál? Borsos válla összerándult a gúnyos hangtól, sietve eltávozott a környékről.- Nem volna szabad ilyen apróságokkal törődnöm. Ha nagyon biztosra akarok menni, előbb-utóbb lebukok - mormogta magában. Lehajtott fejjel töprengett, hogy mihez kezdjen. Mindenképpen el kellett hagynia Budapestet. Úgy érezte, nem érdemes lemennie Zalába és megkísérelni a határátlépést, mert útlevél és segítség nélkül nem juthat át. Hirtelen apja szabolcsi rokonai jutottak az eszébe, levéltárcájából előkereste a címüket. Busszal átment a Nyugati pályaudvarra, megváltotta a jegyét, utána megnézte a menetrendet; csak kora este indult vonat Nyíregyháza felé. Nem merte megkockáztatni, hogy beüljön a vendéglőbe, céltalan sétára indult a környéken. Bár a lába sajgott, egy pillanatra sem állt meg, tudta, hogy a rendőrök általában nem igazoltatnak mozgó embert. Csak akkor lépett be a csarnokba, mikor a hangosbeszélő már bemondta a vonat közeli indulását. Nem engedte, hogy feltörjön benne a megölt asszony képe, igyekezett elfoglalni magát. Sört vett a büfékocsiban, és behúzódott vele az ablak melleti pult sarkába. Mintha lázas lett volna, gondolatai megtapadtak egy-egy jelentéktelen dolognál; sokáig bámulta a címeket egy ottfelejtett újságlapon, hosszan ismételgette magában az elmaradó állomások nevét. A feszültségtől kimerült, beült egy elsőosztályú kupéba, szeretett volna aludni egy órát, de a mellette hancúrozó gyerekek kiverték szeméből az álmot - már jóval Nyíregyháza előtt kilépett a folyosóra. Mikor lekászálódott a vonatlépcsőn, a homlokzati nagyóra fél tizenegyet mutatott. A délutáni műszakból hazatérők már elvonultak, az állomás környékén csak néhány sietős járókelőt látott. Nem ismerte a várost, tárcájából újra előkereste nagybátyja címét, és beült egy taxiba. A kocsi a sóstói út mellett állt meg, a sofőr egy emeletes villára mutatott:- Az az! Borsos fizetett és kiszállt. Nem akarta elhinni, hogy a nagybátyja ilyen fényűző házban él, a kerítés vasrúdjaiba kapaszkodva benézett az éles higanygőz- lámpákkal megvilágított, betonlapokkal burkolt udvarra: bent négy kocsi is parkolt, felismerte köztük azt a kék Volkswagen mikrobuszt, mellyel a család lent járt a kerkahidasi temetésen. Benyomta a csengő gombját, a zajra két német ,■ juhászkutya rohant elő, és két lábra emelkedve a kerítésnek estek, Borsos hátrahőkölt. A kaputelefonban nagybátyja hangját hallotta: 160 Hadmozdulatok a tejfronton Mozognak a tejtermékek árai, s ráadásul nem is mindig fölfelé. A vásárló már csak olyan, hogy napjainkban gyanakodni kezd, ha valami olcsóbb lesz. Most a Szolnoki Tejipari Vállalat a fél­tartós tejet adja a normál tej árá­ban, de hogy a meglepetésünk még nagyobb legyen, a trappista sajtnak is 200 forintra ment le a kilónkénti ára 235 helyett. A normál vaj 18 forint lett - egy­szóval minden okunk megvolt arra, hogy megkérdezzük dr. Petri Tibor igazgatót, ugyan mondja már el, mivel magyaráz­ható a kedvezményes tejtermék­árusítás? Miként az áremelésre, úgy az árcsökkentésre is számos ma­gyarázata volt a vállalat vezető­jének. Hát először is szeretnék, ha a fogyasztók rászoknának a hűtés nélkül tíz napig eltartható féltartós tejre, ami ráadásul extra tisztaságú tejből készül, tartósí­tót nem tartalmaz, és igényeseb­ben van csomagolva, mint a hét­köznapi tejünk. De van egy szé­lesebb összefüggést is felölelő magyarázat: nyár a tejdömping ideje, és a felvásárlók ilyenkor szoktak hálátlannak bizonyulni a termelőkhöz. A szolnoki vállalat nem kíván ebbe a hibába belees­ni, ezért a téli árat adja a tehén­tartóknak a nyári tejért is, mivel tudja, ősszel jön majd a tejterme­lés neheze, s reméli, akkor a gaz­dák emlékeznek majd erre a nyá­ri gesztusra. A sok tejnek na­gyobb piac kell, ezért a szolno­kiak célba vették a főváros, Kecskemét és Miskolc üzleteit is. Az akciójuk a saját üzleteikre szól, ahol diszkontárakat tarta­nak, és az már az olvasóink érde­ke, hogy közöljük is azokat, ahol olcsóbban kaphatók termékeik: Szolnoki Tejüzem Élelmi­szer-vegyesboltja, Szolnok, Mártírok útja 15.; Szolnoki Tej­üzem Tejmintabolt, Szolnok, Pi- accsamok; Szolnoki Tejüzem, lengyel piac, Szolnok; Karcagi Tejüzem Tejmintaboltja, Kar­cag, Piaccsamok; Karcagi Te üzem Tejboltja, Kunhegye Ady Endre út 10.; Karcagi Te üzem, Karcag, Jókai u. 6.; Kisú szállási Sajtüzem Tejtermél boltja, Kisújszállás, Rákóczi t 1 ./a; Kisújszállási Sajtüzem Te boltja, Kenderes, Petőfi u. 21 Mezőtej Bt. Élelmiszer-vegye: boltja, Mezőtúr, Rákóczi u. 51 Jászberényi Tejüzem Tejmint; boltja, Nagykáta, Piaccsamol Jászberényi Tejüzem, Jászbe rény, Kossuth L. u. 114.; Jászbe rényi Tejkezelőképző Iskol; Jászberény, Ferencesek tere 3 Kunszentmártoni Sajtüzen Kunszentmárton; Szajoli Sajtéi lelő, Szajol. Kevés a pénz, sok a jó szándék Alapítvány a megye tudományáért Mint az már ismeretes, márci­usban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szolnok megyei jo­gú város önkormányzatainak tá­mogatásával létrejött egy alapít­vány egymillió forintos induló­tőkével. Az alapítvány célja, hogy a megyében és a városban előmozdítsa a tudományos kuta­tást, segítse a kutatók tovább­képzését, tudományos konferen­ciák rendezését, s egyúttal egy információs adatbank létrehozá­sát is megkezdik. Ez utóbbi ku­tatókat, tudományterületeket kapcsolhat össze. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Szabó László néprajzos, társelnöke Nyáry Katalin kriminológus. Tagjai közül Nagy Zoltán az or­vostudományt, Bartha László a közgazdaság-tudományt, Poló- nyi István a felsőoktatást, Viz- dák Károly a műszaki tudo­mányokat, Nyíri László az agrár- tudományt, Kiss Tamás a társa­dalomtudományokat, míg Györ­gyi Lajos a megyei, Sziszik Eri­ka a városi önkormányzatokat is képviseli a kuratóriumban a jog­tudomány és a pszichológia mel­lett. A kuratórium titkára a Ver­seghy Könyvtár munkatársa, Mondok Ildikó. Az egymillió forint nem túl nagy az az összeg, de szűkös napjainkban mégis valami. Ép­pen ezért nagy szükség van arra, hogy az alapítványi tőke, s ezzel a kiosztható hozadék is jelentő­sen megemelkedjék, s önkor­mányzatok, magánosok, intéz­mények, vállalatok és magántő­kére alapozott vállalkozások egyaránt bármily szerény adako­zással növeljék. Az alapítvány számít arra, hogy tudományos vizsgálatok elvégzését elősegít­heti, s mind a tágabb megyei é városi közösség, mind vállalkc zások és önkormányzatok szí mára eredményeket nyújthí majd át, ha erre igény és megb zatás van. Másfelől szerén anyagi eszközeivel elősegítheti megyei szellemi kapacitás növi kedését, a kutatás minőségéne emelését. A nemrégen megtartott ülé úgy döntött, hogy pályázatot fo hirdetni folyamatos beadási k hetőséggel, évi két-háromszoi elbírálással. Támogatni kívánj az alapítvány a szakmai képzés továbbképzést, nyelvtanulás könyv- és folyóirat-beszerzést, folyamatban lévő kutatásokat gyorsabb lezárás érdekében, kongresszusok, konferenciá rendezését, azokon való részve telt, illetve elkészült kutatáí eredmények publikálását. Nyári gyakorlaton Galsi József szolnoki kézmű­ves Virág úti műhelyében nyolc szakmunkástanulónak (lakatos, bádogos, esztergályos) biztosít gyakorlóhelyet. Olyan fiatalok­nak, akik évközben - a vállalatok megszűnése, létszámleépítés stb. következtében - maradtak tanműhely nélkül. Sok diákot küldek el az ÁÉV-től, az IKV-től és a SZOTÉV-től is. A 605. Számú Baross Gábor Szakmunkásképző Iskola tanu­lói közül százötvenen kerültek ilyen helyzetbe, s negyvenen még most sem tudják, hogy ‘szeptemberben tudják e folytatni 4'tanulást. 'Sajnos a kisiparosok - mivel ez anyagilag kedvezőtlen - nem szívesen alkalmazzák őket. Ép­pen ezért tartja magát szeren­csésnek Tóvizi László másoc éves bádogostanuló (felvételür kön), akit az IKV-től küldek e de Galsi mesternél helyet talál Galsi úr új tanműhelyt alakító ki, és szeptembertől két elsőst i alkalmaz majd. Mint elmondt; azért, mert régebben ő maga i szakvizsgáztató volt, és sajnálj a sok kallódó fiatalt. Fotó: Korányi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom