Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13 / 139. szám
I 4 Szolnoki Extra 1992. JÚNIUS 13. Gyermektalálkozó a Vártemplomban Vasárnap, június 14-én délután 16 órakor a Vártemplomban gyermektalálkozót szerveznek. Mint Gacsári Kiss Sándor kanonoktól megtudtuk, a gyerekek Szent Antal-körmeneten vesznek részt, és különleges eseménye lesz a találkozónak, hogy mozgássérült gyerekek szavalatait hallgathatják meg a résztvevők. Várják tehát a találkozóra a kisdiákokat és szüleiket is, akiknek adományait, a perselypénzt ajándékként megkapja a mozgássérült gyermekeket nevelő Vosztok úti óvoda. Gacsári Kiss Sándor elmondta, hogy korábban is szerveztek gyerekeknek különleges programokat, ilyen volt például májusban az az esemény, amikor is Szegedre látogatott Szolnokról harminc diák, hogy a város megismerésén túl kegyelettel emlékezzen Szolnok ispánra. Hasonlóképp május közepén részt vettek a Vártemplom szervezésében szolnokiak Nagyváradon a városalapító I. László király szentté avatásának 800 éves jubileuma alkalmából megrendezett ünnepségen. Negy- venketten zarándokoltak a Vártemplomból ide, s vettek részt az ünnepségsorozat rendezvényein, irodalmi, zenés megemlékezéseken, könyvbemutatón, láttak egyháztörténeti kiállítást a váradi székesegyházban, és meglátogatták a Szent Lászlótemplomot is, áhol a török iga alóli felszabadulást ünnepelték. Ott voltak az ünnepség fénypontját jelentő Szent László-kör- meneten, és átérezhették a bazilika rangot nyert székes- egyházban megtartott mise embert összekapcsoló, szívet melengető légkörét. Méltóságteljesen zúgtak a harangok, papok vitték vállukon Szent László csontereklyéjét, amely előtt Tőkés László református püspök vonult. A körmenet hosszú útvonalán a résztvevők áhítattal emlékeztek meg I. László király szentté avatásának 800 éves évfordulójáról, s arról, hogy 300 éve szabadult fel Várad a török iga alól. BALESETVESZELYES. A Kun Béla körúton a képen látható gyalogos-átkelőhely balesetveszélyes. Csoda, hogy még nem történt komolyabb baleset. Az átjáróelött parkoló buszoktól nem látják a gyalogosok a belső sávban közlekedő jármüveket. Ugyanakkor a járművezetők sem látják a a gyalogosokat. (- nzs -) Vojtekovszky fogott egy üveg bort és két poharat:- Az ő borából, sajnos, nem tudlak megkínálni. Az öreg már nem bírta a munkát, el kellett adnia az egész termést, hogy ki tudja fizetni a napszámosokat. Ha inni akart, ő is úgy vett magának egy litert. Még azt a bort is el kellett passzolnia a végén, melyet a temetésére rakott félre. A pince bazaltba vágott falait vastagon elborította a szakáll formában lelógó szürkéskék nemespenész. Vojtekovszky megkongatta egy hordó oldalát, az abroncsok alatt már összeszáradtak, és mozogtak a dongák:- Új bort kellene tölteni beléjük, attól magukhoz térnének.- Nem akarok a lelkedbe tiporni, de nem volna egyszerűbb eladni az egészet? rff >t, Vojtekovszky nem felelt, intett, hogy menjenek ki a szőlőbe. Szótlanul kapaszkodtak fel a domb oldalába vágott keskeny lépcsőn. A sorközöket'fhár felverte a gaz.- Az a fehér ott a kutyakapor, a zöldes a lúdhúr, a perje a legrosszabb,,ha felvágod ízekbe és szétszórod a napon, akkor sem szárad ki, hanem három nap alatt feléled. A minden mezei munkában járatlan Martin csodálkozva hallgatta:- Olyan, mint egy szimbolikus verse, amit mondasz. Nektek is volt saját szőlőtök?- Nem, az én apám kötélverő volt Patakon, de kijártam dolgozni a polgári szőlőkbe. Tízéves koromban már kapáltam a „kétágú"-val, felhólyagosodott tőle a tenyerem, nem tudtam kiegyenesíteni az ujjaimat. Mutattam az apámnak:- Este pisáid le a kezedet, megpuhul tőle, és holnap már könnyebb lesz. Fenn a domb tetején leültek egy kézzel faragott padra, ezt a védett sarkot nem érte a szél. Vojtekovszky hüvelykujjával belenyomta a dugót a palackba és töltött. Martin ivott, letette a poharat, igyekezett úgy megszólalni, hogy ne tűnjön érzelgősnek:- Azt hiszem, úgy mondják: ereje van már a napnak.- Háromszáz méterre vagyunk a tengerszint fölött. Itt fenn sok a kő, úgy sugározzák a meleget, mint egy-egy napelem. A nagybátyám szakállszárítónak hívta ezt a sarkot, egész napokat el tudott itt üldögélni.- Úgy látom, sokkal többet tudsz erről a birtokról, mint mondtad.- Hidd el: minden most jut eszembe magától. Évek óta nem gondoltam erre a házra és erre a vidékre.- Tudnál itt élni? Vojtekovszky elnézett a lejtőn:- Talán igen. Itt még jó a levegő, Európában már rég nem lehet lélegzetet venni. Egyre kevesebb szál köt a városhoz, már elkopott bennem minden izgalom, melyet akkor érettem, mikor felmentem Budapestre. 154 • • üzlet lehet a dohányból Olasz vállalkozók Szolnokon Manapság mindent meg kell ragadni, hogy térségünkbe csalogassuk a munkahelyteremtő beruházások létesítéséhez tőkével rendelkező külföldi vállalkozókat. A múlt hét végén ezzel a szándékkal hívta meg Petronyák László országgyűlési képviselő és dr. Borbereki István, a Dohányfermentáló igazgatója az Észak-Olasz Dohányholding vezérképviselőjét a megyébe, tájékozódó látogatásra. Az olasz cég ugyanis 1500 hektáron szeretne hazánkban dohányt termeszteni,, s itt feldolgozni. Olyan területét keresnek ehhez, ahol megoldható az öntözés és a fermentálás. Szolnok és Jászberény környéke mindkét szempontból jó feltételekkel rendelkezik ehhez, melyekkel az olasz fél a helyszíneken ismerkedett. Ha sikerülne hosszabb távú szerződést kötni az olaszokkal, akkor nemcsak a megye mező- gazdasága járna jól, hanem több százan biztos munkahelyhez is jutnának! Nagy munkaerő-igényű, jól fizető ágazatról van szó, nem közömbös tehát, hová (az ország melyik tájára) fekteti be tőkéjét az olasz vállalkozó. Biztató, hogy kedvező benyomásokkal és érdemi tárgyalási javaslatokkal távozott Szolnokról a külföldi vendég. L. Gy. Szolnoki agglomeráció Az ipar szerepe Talán már az eddigiekből is kiderült, hogy agglomerációnak olyan térségeket nevezünk, amelyben a lakosság lélekszáma és a gazdaság valamely vagy több ágazata magas területi koncentrációt mutat. Általában ezen területek vonzása a közigazgatási határokon túl is érződik. A különféle gazdasági funkciók időben és térben nem egyforma súllyal hatnak. Különösen elmondható ez a térség iparáról, bár az mindenképpen hangsúlyozandó, hogy a térségben az egyik legfontosabb funkciónak tekinthető. A szolnoki vonzás- körzet kialakulási kritériumai mereven nem határolhatok le. Az bizonyos, hogy többközpontú agglomeráció kialakulásának lehetünk tanúi. Szolnok mellett Törökszentmiklós és Martfű város vonzása is jelentős, a közöttük lévő kapcsolatok is erősödnek. Az iparfejlesztés lehetőségei összefüggnek a természeti erőforrásokkal. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő, hogy a körzet energiahordozókban és ásványi nyersanyagokban szegény, viszont gazdag mezőgazdasági nyersanyagokban. A természeti adottságok szerepet játszanak a vízgazdálkodásban és a forgalmi viszonyokban is, amelyek szintén fontosak az iparfejlesztésben. A vízkészlet az agglomeráció, az ipar legfontosabb természeti alapjának tekinthető. Az ipar vízigénye jelentős Szolnok és Martfű esetében. Van persze néhány korlátozó tényező. Szükség van regionális vízműrendszer kiépítésére, az öntözővíz-szükségletek és az ipari fogyasztók komoly konkurenciát jelentenek egymásnak, a Tisza vízkészletének tisztasága kedvezőtlen, és romlik a szennyvízkibocsátó üzemek korszerűtlen berendezései miatt. A közlekedési hálózat iparfejlesztési szempontú értékelésekor kedvező összképet kapunk, különösen Szolnok, de Abony, Szajol és Törökszentmiklós esetében is. A vasúti hálózat Szolnokot nemcsak az Alföld vagy az ország többi régiójával kapcsolja össze, hanem Európa országaival is közvetlen kapcsolatot biztosít. A közúti hálózat már nincs ilyen kedvező helyzetben, fejlesztése mindenképpen indokolt, csakúgy, mint a víziúthálózat. Ha az ipar helyét, szerkezetét vizsgáljuk, láthatjuk, hogy 1975 és 1988 között csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma, ugyanakkor ezen időszakban nőtt a nők foglalkoztatottságának száma. Napjainkra persze ez a tendencia is megfordult, összhangban az országos adatokkal. Az ipar 1970 és 1988 között majdnem megnégyszerezte állóeszközeink bruttó értékét, de még ez is elmarad az országos ütemtől. Fontos kérdés az ipar elemzésénél az önállóság hiánya. A foglalkoztatottak szakágazatok szerinti száma a térségben különbözik az országostól. A nehézipar növelte vezető szerepét, s ez megnehezítette az amúgy is gondokkal küzdő térség ipari fejlődését. Különösen az élelmiszeripar fejlődésének kell teret adni, még akkor is, ha az utóbbi időszakban ez fejlődött a leggyorsabban. Ma a mezőgazdasági produktumok nagyrésze feldolgozatlanul hagyja el a térséget, a megyét. Ha a térbeli szerkezetet nézzük, látható, hogy Szolnok ipari fejlődése és fejlettsége agglomerációt teremtő tényező, még akkor is, ha a térségen belül csökkenő a szolnoki iparban foglalkoztatottak aránya. Szolnok ipari termékeivel a nemzetközi piacokon is jelentős szerepet játszik, Törökszentmiklós a hagyományos alföldi ipart képviseli. Martfű városi rangra emelését iparának köszönheti. Az iparosodott települések sorát szaporítják a munkaerőt kibocsátó települések. Viszont nem feledhető, hogy sok település nem rendelkezik iparral. F. I. Bűz- és koszfészek Mennyi értekezlet, tanácskozás, hozzászólás, érvelés hangzott már el a rend, a tisztaság, a környezetvédelem érdekében! Mennyi rendelet, határozat, állásfoglalás született! Ma már minisztériumokat hívnak életre, pártokat alapítanak, hivatalnokokkal osztályokat szerveznek, ellenőröket állítanak be, tüntetnek a környezetvédelem érdekében! S amikor a rendeleteknek, az elhangzottaknak a gyakorlatban való megvalósítását keressük, elképesztő ellentéteket tapasztalunk! Szolnokon, az ország egyik legforgalmasabb vasútvonala mellett, a Széchenyi-lakótelepre vezető út jobb oldalán, a tranSz- formátorház szomszédságában iszonyatos látvány tárul az arra járó elé. Míg az aluljárón áthaladva, az út bal oldalán szépen kivitelezett, csinos lakóházak láthatók ízlésesen, kulturáltan kialakított kertekkel, jobbra a trafóház, mellette a hőközpont, távolabb a mentőállomás, addig a vasúti töltés mellett hosszan elnyúlva valami irtózatos szeméthalmaz húzódik. Épületbontásból származó törmelékhegyek, rongyhalmaz, éktelen sok trágya, szeméttel teli műanyag zsákok tömkelegé, lakberendezési tárgyak eldobálva, s az elviselhetetlen bűzből következtetve, állati tetemek is lehetnek. Erre utal az ott látható birkabőr és birkaláb is. „Nagyszerű látvány” a nemzetközi vonalon utazó bel- és külföldi utasoknak, akik bizonyára meggyőződhetnek arról, hogy milyen szép, tiszta, rendezett város ez a Szolnok.- taki Ez a felvételünk a változatosság kedvéért Szandaszölősön készült, a Tisza-gát mellet, de készülhetett volna bárhol, sajnos! Állati tetemek, háztartási hulladékok egyránt megtalálhatók az alkalmi szeméttelepeken. (Fotó: T. Z.)
