Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-01 / 128. szám

1992. JÚNIUS 1. Az Uj Néplap Tiszafüreden 13 Csak 100 méterre az új piac Pavilonsorok épülnek Tiszafüred lakosságának ma­gasabb színvonalon történő ellá­tását kívánja szolgálni az Örvé- nyi úton, a művelődési ház elé helyezett pavilonsor, melyben ti­zenkét üzlet kap majd helyet. Pil­lanatnyilag még nem ismert az itt épülő üzletek pontos funkciója, az épületek hagyományos fala­zott szerkezettel, magas tetővel és cserépfedéssel épülhetnek. A külső nyílászárók fából készül­nek, méretükkel, kirakatukkal alkalmazkodva az üzletsor jelle­géhez, az Örvényi út mellett ki­lenc parkoló kialakítása válik le­hetségessé, míg a művelődési ház előtti belső udvarban, illetve a Vörösmarty utcán napközben hozzávetőlegesen 20 gépkocsi tud majd parkolni. A művelődési ház megközelíthetősége tovább­ra is biztosított lesz, mind gyalo­gosan, mind gépkocsival. A bel­ső gyalogosutak mentén pihe­nésre, rendezvényekre alkalmas kisebb terek helyezkednek majd el. Az üzleteket az Örvényi útról és a belső gyalogosútról egyaránt megközelíthetik majd a leendő vásárlók. A tervekből látszik az építész nyilvánvaló szándéka, az Órvé- nyi úti utcakép olyan építészeti megoldásokkal való kialakítása, melyben tovább él a Tiszafü­redre jellemző épületek formavi­lága. A jelenlegi mü\elíidesi ha/ korín eke A pihenni vágyók paradicsoma a volt Lipcsey-kúriánál? A város vezetése különös gondot fordít az eddig elhanya­golt történelmi nevezetességű épületeinek helyreállítására, így többek között szép terv készült a klasszicista stílusú, volt Lip- csey-kúria eredeti szépségében való felújítására. Az épületek vá­rosszerkezeti helyzetéből adó­dóan kettős feladatot kell majd ellátnia. Kielégíteni az idegen- forgalmi, illetve a helyi rekreáci­ós igényeket, melyeknek mai el­hanyagolt állapotában nem tud megfelelni. A terveket nézeget­ve eljátszom a gondolattal, mi­lyen is lesz a múzeum és a park a világkiállítás idejére. A kert déli oldalánál, a kúria és a főút közötti részen egy rep­rezentatív előkertbe lép be az ide látogató. A kis ivókút mellett el­helyezett pádhoz gyöngykavi­csos út vezet. A kúria épületétől a meglévő betonútig árnyas sé­tány, pihenőpadok a történeti kert stílusának megfelelően. Az épület előtt kör alakú rózsagro- up, melyhez sétaút vezet. Már a XIX. században is volt itt két kispatak, s egy tavacska állt itt, melyet gyógyforrások tápláltak. A kerti tó mentén lágy vonalve­zetésű út kanyarog, a patakon két kis fahíd vezet át. A tó déli olda­lán nagy, füves napozórét talál­ható, s a játszókért a gyerekek paradicsoma. A szánkózódomb mintegy le­zárja, s keretezi a látványt. Az innen induló csúszda, mely ké­regőrleményes medencébe tor­kollik, s a nagy füves játszóterü­let fajátékokkal. Rönkvár cölö­pökkel, köteles játszószerek, hinták, labdajátékok számára al­kalmas játszóhely. Ugye káprázatos a látvány? A/. Örvényi úti üzletsor terve Beruházókra vár a szabad strand környéke Kelet-Magyarország egyik gyöngyszemévé vált napjainkra aTisza-tó. Idegenforgal­mi, üdülési célú haszno­sításával egyre több le­hetőség nyílik arra, hogy mind több hazai és kül­földi látogató ismerhesse meg e sajátos hangulatú táj és romantika kínála­tát. Nem véletlen, hogy a tiszafüredi önkormány­zat folytatja a terület fej­lesztését, hiszen a lehető­ségek még korántsem ki­használtak. Különös rangra emeli ezt a kérdést az 1996-os budapesti vi­lágkiállítás fővárosból kisugárzó hatása, melyre az egész ország, így Ti­szafüred is számít, és kü­lönböző fejlesztési ter­vekkel készül. Ezek közül mutatunk be néhányat. A Kertészeti Egyetem Táj- és Kertépítészeti Szakának tíz hallgatója Tiszafüred főépítészé­nek felkérésére arra vál­lalkozott, hogy a Tisza- parti város zöldfelijletei- nek, felmérését, éríékelé­kiszáradt fa kivágását már meg is kezdték, hogy közkedvelt tere­ket alakíthassanak ki az itt élő polgárok és az ide látoga­tó üdülő és fürdő vendé­gek számára. Amint az Ady Endre úton végighaladunk a szabad strand felé, már láthatjuk a leendő főutca pompáját, a készülő kas­télyszerű épületeket. Ez­zel szemben a holtágpar­ton sokhelyütt meredek, kopár építmények, roz­zant kabinsor és bódék találhatók. A jelenlegi földút bizonytalanul ka­nyarog a töltésen, a pi­henni vágyókat nem vár­ják padok. Tennivaló te­hát akad bőven. Az eltá­volított, kiszáradt fák he­lyére lassan egész­ségesek kerülnek, s a rozzant kabinsor helyett a terület jellegének, ter­mészetes arculatának megőrzésével színvona­las csónakkikötő létesül, hiszen a legnagyobb for­galom a strandok és a csónakkikötő térségében várható. sét elvégzi, és vázlatterveket ké­szít a területek rendezéséhez. A legtöbb értéktelen, torz növésű. Az infrastruktúra kiépítése mellett nagy hangsúlyt kap a terület jellegének, természetes arculatának megőrzése. Aki itt megállja a helyét... Sokat olvashattunk megye-, országszerte a KGST-piacok lé­téről, működéséről, ezzel kap­csolatos bűnözésről, problémák­ról. A legtöbb városban szinte a megszólalásig hasonló módon zajlott le a kialákulási folyamat. Igaz, a vásárcsarnokok benépe­sültek, jöttek a lengyelek, jugo- szlávok, vietnamiak, székelyföl­diek és románok. Az ember szin­te örült, hogy végre van igazi piac, nagy a választék és olcsó, sőt alkudni is lehet. Ez aztán a piacgazdaság! Lassan azonban az árusok kezdték elözönleni a vásárcsar­nokok körüli parkolót, sőt piac­napokon a főtéren, a járdán áru­sított franciaágytól már alig le­hetett közlekedni. A parkolás is alakítsák, biztosítsák a lakosság jó közérzetét, hangulatát. Úgy találták, egyik fontos lépés, ha visszaadják a városlakók birto­kába a vásárcsarnok környékét, a parkolókat, melyben hajdan szép fák zöldelltek, virágok pompáztak. Volt olyan képvise­lő, aki választói véleményét tol­mácsolva arra tett javaslatot, hogy helyezzék a lengyel piacot több nagyvároshoz hasonlóan a város szélére. Akadtak, akik az­zal érveltek, hogy a kispénzű, beteges nyugdíjasok gyalog messzire nem tudnak elmenni, arrafelé még busz sem jár. így hát a szenátorok amellett voksol­tak, hogy a piac maradjon a köz­pontban, s a régitől mindössze 100 méterre lévő Kálvin közben kapjon helyet. Tapasztalatom szerint szombaton délelőtt nagy örömmel vették birtokukba a vá­roslakók az új „zsibongót”, mely esztétikus körülményeket biztosít élelmiszer, zöldség és gyümölcs árusításán kívül, mely a vásárcsarnokban maradt. Ezzel az áthelyezéssel nagy lépést tett a város afelé, hogy hasonló helyzet alakulhasson ki nálunk is, mint a nyugat-európai kisvárosokban, ahol a központ­ban van a templom főépületek­kel körülövezve, s a piactér, a vásárcsarnok... patyolattisztán. kólái kudarc éri az így bekerülő­ket.- Beszéljünk az idei felvételik tapasztalatairól. Milyen a gim­náziumba, illetve a szakközépis­kolába felvett helybeli és vidéki tanulók aránya?- A gimnáziumi osztályokba a városi iskolákból jelentkezettek 85,5 százaléka, a vidékiek 84,2 százaléka felel meg. A szakkö­zépiskolánál ugyanez az arány, helybeliek esetében 25 százalék, vidékieknél 51 százalék. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az általános iskolákban érezhető a felügyelet hiánya. A mezőny kettészakadt, vannak nagyszerű teljesítmények, ugyanakkor na­gyon elgondolkodtató elemi hiá­nyosságok.- Változott-e az utóbbi évek­ben az iskola pedagógiai prog­ramja?- Igen. A tehetséggondozás került előtérbe a felzárkóztatás helyett. Célunk az értelmiségévé nevelés, melynek eredménye­ként egyetemre, főiskolára sze­retnénk bejuttatni tanulóinkat. Ezt természetesen a gimnázium klasszikus funkcióját helyezi előtérbe. Nagy hangsúlyt fekte­tünk az idegen nyel­vek oktatására, az informatika beveze­tésére. Ez azt jelen­ti, hogy a leendő el­sősök már nem technika tárgyat, hanem számítógé­pes alapismereteket hallgatnak. Minden felvételi tárgyból fakultációs lehető­séget biztosítunk. Ezek a lehetőségek szükségesek ahhoz, hogy értelmiségivé váljanak.- Az utóbbi évek tanulmányi sikerei, néhány or­szágosan is ismert szaktekintély mellett, több fiatal tehetséges pe­dagógusra hívta fel a figyelmet. Változott-e a tantestület összeté­tele?- Jelenleg egy nemzedékváltá- si folyamatnak lehetünk itt tanúi. Vitathatatlan, hogy a fiatalok friss szakmai tudása, ambíciója máris jelentős pedagógiai ered­ményeket hozott iskolánknak, s ez ötvözve az idősebbek tapasz­talatával még gyümölcsözőbb lehet. Sajnos úgy érezzük, a sajtó nem foglalkozik eleget az isko­lák tanulmányi eredményeivel, s még kevesebbet olvashatunk a vegyes profilú iskolákéról. így kevesen tudják, hogy ebben a ka­tegóriában hetvenkilenc közül iskolánk a tizenkilencedik he­lyen áll, megelőzve sok neves városi gimnáziumot. Az sem közismert, hogy ugyanilyen elő­kelő helyet foglal el az érettségi­zett és sikeres felvételi vizsgát, illetve nyelvvizsgát tett tanulók száma tekintetében. Mindezek igazolják, hogy akit ide felvesz­nek, s megállja a helyét, az a felsőfokú intézményekben is boldogul. Az új piac területe - még előkészítés alatt Egy kisváros életében szenzáció, ha egy diákja or­szágos versenyen második helyezést ér el. A helybeli Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola IV. C osztályos tanulója, Müller Zoltán nemrég ezüstérem­mel tért haza a Ki miben tu­dós? földrajz-ökológiai ve­télkedő döntőjéről. Ez az eredmény nem egyedüli az iskola életében, hiszen más tantárgyakból is - matemati­kából, kémiából - verseny­ben áll. Erről és az idei felvételik tapasztalatairól beszélget­tem Nagy Imre igazgatóval.- Miért vezették be a füredi gimnáziumban a felvételi vizsgá­kat?- Korábban a gimnáziumok egyfajta gyűjtőhelyeivé váltak azoknak a tanulóknak, akiket jobb iskolákba nem vettek fel, s ez negatív tendenciákat eredmé­nyezett. Bár akkor is születtek sikerek, de a jó képességű kör­nyékbeli gyerekek nem szívesen jöttek gimnáziumunkba. A fel­vételi bevezetésével lehetővé vált a gimnáziumi tanul­mányokra alkalmatlanok kiszű­rése. Ezért az iskola strukturális átalakítása - a nyolcosztályos gimnázium és felvételi rendszer bevezetése mellett döntött tan­testületünk. A felvételit eddig visszaiga­zolta az élet. A felvételi vizsgát tett négy első osztály egyetlen tanulója sem bukott, míg a fel­sőbb osztályokban még mindig jelentős az elégtelen osztályzatot kapott tanulók száma. Ezekben az osztályokban jobb a munkafe­gyelem, a magatartás, a szorga­lom, kevés a hiányzás, mely a tanulmányi eredménnyel szoros korrelációt mutat. Kevesebb is­egyre körülménye­sebbé vált, 100- 200 métert is meg kellett tennie an­nak, aki bizton­ságos helyen sze­rette volna hagyni gépkocsiját. S ha a tiltó-tábla ellenére közelebb próbált merészkedni, attól kellett rettegnie, hogy ott terem a rend őre, és bírsá­gol. A honatyákat már megválasztá­suk után is foglal­koztatta a feladat, hogyan is fogjanak a város újraformá­lásához, mi módon A régi piac zsúfoltsága már akadályozta a közlekedést ül«"1 VIE Az oldalt összeállította: Jobbágy Judit Anna Fotók: Tarpai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom