Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-20 / 118. szám
4 Hazai tükör 1992. MÁJUS 20. A Árpádtól Nagy Imréig Gyúlékony, mérgező és maró anyagok Egy olasz enciklopédia Magyarország-képe Nemrég néhány napot Olaszországban töltöttem, s ottani barátaim búcsúzáskor megajándékoztak egy ötvenezer címszót tartalmazó De Agostini minienciklopédiával. A könyv egyébként korántsem mini a maga 1536 oldalával, de a harminc-negyven kötetes lexikonmonstrumokhoz képest mégis annak tekinthető. Amikor először belenéztem, s megakadt a szemem néhány magyar címszón, elhatároztam, hogy módszeresen végiglapozom, s megpróbálom kideríteni, milyen képet ad Magyarországról. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az anyaggyűjtést 1987-ben zárták le, ez magyarázza, hogy a legújabb jelenségekről, eseményekről nem szólhat. A Magyarországról szóló szócikk 130 szavas, egy térkép és öt színes kép egészíti ki. Hogy ez sok-e vagy kevés, azt nehéz megállapítani, a szöveg mindenesetre korrekt, ha rendkívül szűkszavú is. Összehasonlításképpen: Hollandiáról 116 sort, Csehszlovákiáról, beleszámítva a Csehországról és Szlovákiáról írott külön szócikket is, 143 sort ír a könyv. A magyar- országi képek válogatása eléggé esetleges: Mátyás-templom - Libatenyésztő telep az Alföldön - Balaton - Mutatványoskocsik egy budapesti pihenőparkban - Országház. Jellemző, ami a magyar történelemből benne van, s az is, ami nincs. Azt írja, a török hódítást Ausztria tartóztatta föl, ezt bizony mi nem így mondjuk. A „Nagy csaták” címszó alatt a maratonitól a Dien Bien Phu-i ütközetig sorolja föl a világtörténelem nagy csatáit. A nándorfehérvári nincs köztük, igaz, Hunyadi Jánosnál megemlíti (Hunyadiról 6 sort ír), hogy „Belg- rádnál” megverte a törököket 1456-ban. Árpádról írva (3 sor) szót ejt a honfoglalásról, igaz, 897- re teszi. A magyar politikusok, államférfiak, kiemelkedő történelmi személyiségek között szerepel Árpád mellett Hunyadi János, Mátyás, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János. A leghosszabb szócikk Rákóczinak jutott (9 sor), a legrövidebb Mátyás királynak (1). Aki hiányzik, többek között: Szent István, Nagy Lajos, Dózsa György. A királyok közül Mátyáson kívül említi II. Andrást a keresztes hadjáratoknál, és „Béla” címszó alatt négy királyunkról szól. A kultúrában a „választék” még bőségesebb. Balassi (itt Balassa) Bálint kezdi a sort, majd Baróti Szabó Dávid, Csokonai, Arany, Petőfi, Jókai, Ady, Csiky Gergely, Kassák, Molnár Ferenc, Szomory Dezső, Déry Tibor következik, sőt Körmendi Ferenc is (van-e, ki még emlékszik a harmincas évek e népszerű írójára?). S kiket sorol még föl az örvendetesen hosszú névsor? Erkgl Ferencet, Bartókot, Kodályt, a képzőművész Moholy-Nagyot, a filmrendező Jancsót és Szabó Istvánt, a filozófus Lukács Györgyöt (övé egyébként a leghosszabb szócikk az összes magyar személyiségé közül, 11 soros). Olykor vita van azon, ki tekinthető magyar művésznek, tudósnak. Aki itt született-e, vagy csak az, aki itt is futotta be pályáját? Az enciklopédia használja (többnyire helyesen) a „magyar származású” megjelölést, például Kármán Tódor repülőmémök, Kozma József zeneszerző, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Teller Ede esetében. Olykor nagylelkű: nekünk ajándékozza Houdinit, a világhírű illuzionistát, és Artur Koestlert, bevezetve az „angol nyelvű magyar író” fogalmát, máskor szűkkeblű: Cukor Györgyöt amerikai filmrendezőként mutatja be, s az osztrákoknak adja „Ferencz Gyulai” tábornokot. De ez utóbbit ne sajnáljuk, hiszen így ír róla: .. hozzá- nemértése ... miatt szenvedett vereséget (Ausztria) Magentánál és Melegnanónál”, az 1859-es olaszosztrák háborúban. Végül is milyen kép bontakozik ki rólunk ebben az enciklopédiában? Ha marad is bennünk hiányérzet (az említés nélkül maradt Babits, József Attila, Radnóti Miklós miatt például), összességében mégsem lehetünk elégedetlenek vele. Magyarország - összehasonlítva más országokkal - lényegében jelentőségének arányosan megfelelő helyet kapott benne. Különösen a kultúra területén igaz ez, még ha a jelzett hiányok fájdalmasak is. Bár ez a könyv csak egyetlen, és nem is a legjelentősebb darabja a világon rólunk is szóló kézikönyveknek, enciklopédiáknak, mégis egy újabb apró jele annak, hogy oldódóban van elszigeteltségünk, Európa is kezdi lassacskán számon tartani értékeinket. B. A. Azután töredezik, mint Fiatal lánchegység, miből Az Idő röghegységet rágott..." - Martin becsapta a kéziratot. - Nem érzed, öregem, hogy „eskedsz"?!- Az mit jelent?- Eredeties/cerísz, népi eskedsz, játszod a forradalmárt, a prófétát.- Úgy gondolod, hogy nem érdemes csinálnom az egészet?- Meg kell mondanom, hogy eleinte többet éreztem benned, mint amennyit ezek az írások teljesítenek. De ne hallgass rám, mert én egészen biztos hogy elfogult vagyok veled szemben. Egy alapvető felfogásbeli különbség van köztünk. En polgárnak érzem magam, örököltem a klasszikus citoyen hagyományokat.- Ez a szó mit jelent?- A szellemi értelemben vett polgárt. Borsos felírta, Martin szelíd gúnnyal nézett rá:- Gyűjtőd az idegen szavakat? Sajnos ebben sem vagy eredeti. Gorkijnál szerepel egy öreg csavargó, aki varázserőt tulajdonít nekik. Azt hiszi, ha össze tud állítani egy kiáltványt idegen szavakból, akkor összeomlik az egész régi világ. De térjünk vissza az alapállásunkra. Én polgárnak érzem magam, ha elégedetlen vagyok azzal a szabadságfokozattal, mely a magánéletemben kijut nekem, akkor megpróbálok szabadon gondolkodni és beszélni, hogy javítsak a helyzetemen. Ezzel áll szemben az erőszakkultusz - mindenkit ellenségnek tekintünk, csak az erőszak segítségével teremthetjük meg a magunk helyét a nap alatt, ez a módszer pedig óhatatlanul fenntartja a szabadság sérelmeit. Javíts ki, ha tévedek, de úgy gondolom, benned is valami hasonló fortyog. Martin megitta kávéja kihűlt maradékát, mikor letette a csészét, jóindulatúan csippentett a szemével:- Nem akarlak nevelni téged, pláne meggyőzni, tudom, hogy minden költő egy király, és hogy jövök én ahhoz, hogy egy királlyal vitatkozzak?! Csak azt szeretném, ha legalább annyira megértenénk egymást, hogy tovább tudjunk próbálkozni a közös munkával. Borsos sértődötten kérdezett vissza:- Miért fontos ez?- Itt kölcsönös érdekek alakultak ki: neked szükséged van a „Jelzőtűz"-re, mert ez az egyetlen esélyed, hogy valahol megjelenhess, és nekünk is szükségünk van rád, mert olyan jelentést hozol a mélyből, melyhez mi, helyzetünknél fogva nem juthatunk hozzá. Adjunk egymásnak még egy esélyt. Ne verseket fabrikálj, mert ez egyelőre nem megy neked, írd le az életed valamelyik szakaszát, eseményeit, vagy még inkább: próbálkozz meg a riporttal. Rajzold meg a munkahelyedet, a környezetedet, ez technikailag sokkal könnyebb feladat, mert nem kíván semmiféle áttételt. Ha ez sem sikerül, megígérem, hogy nem erőszakoskodom tovább. 112 Veszélyes szállítások a közutakon A Bács-Kiskun megyei Tompa polgármesteri hivatala nagyszabású tiltakozó akcióra készült. Kilátásba helyezték, hogy lezárják a községet átszelő 53-as utat, mely forgalmas, és a magyar-szerb átkelőhelyre vezet. A végeláthatatlan kocsisorok hosszú idő óta akadályozzák a község normális életét. A legnagyobb gondot a napi 600-800 kamion jelenti. Ezek nemcsak súlyosak és zajosak, de sokuk veszélyes szállítmánya akár kritikus események, katasztrófa előidézője is lehet. A tompái önkormányzat képviselői ígéretet kaptak a közlekedési és a belügyi tárca szakembereitől egy elterelő út megépítésére. Noha a veszély- helyzet nem csökkent, egyelőre elhalasztották az akciót. De meddig? A veszélyes anyagok közúti szállítása nemcsak az államhatár közelében okoz gondokat. Becsült adatok szerint évente 10-15 millió tonna veszélyes árut szállítanak a közutakon. Ezek a robbanó, gyúlékony, mérgező és maró anyagok katasztrófát okozhatnak a szállítótartály meghibásodásakor vagy baleset alkalmával. Az 50.000 féle veszélyes anyag közül körülbelül 150 különösen veszélyes. Ezek szállítása fokozott szabályozást, fokozott elővigyázatosságot igényel. A nyugat-európai országok már 1957-ben megállapodtak a veszélyes áruk nemzetközi vasúti Jászapáti külterületén április 16-án egy tehergépkocsin szállított műanyag tartályból nátri- um-hidroxid szivárgott az úttestre. (RID), közúti (ADR) és vízi (ADN) szállításának szigorú szabályairól. Hazánk 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. A veszélyes anyagok közúti szállítását a nemzetközi ADR-elő- írásokon kívül hazai szabályok szigorítják. A különösen veszélyes anyagot csak meghatározott útvonalon, külön engedéllyel lehet szállítani. Az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság és a megyei közúti igazgatóságok 1991 -ben mintegy 600 engedélyt adtak ki. Csakhogy a szakemberek jelzése szerint ennél jóval több a közutakon az ilyert szállítmány. Sokan illegálisan szállítanak, sőt közúti ellenőrzések során már ta- lálkoztak olyan kamionnal, amely veszélyes rakományát nálunk csöpögtette el. A belügyi tárca szakemberei szerint a veszélyes anyagok szállítás közben is katasztrófaforrást jelentenek. Egyre nő az ilyen jellegű események, főleg az anyagkifolyások száma. Igen sok közülük nemcsak a környezetre veszélyes, de bizonyos feltételek között-emberek sokaságát pusztíthatja el. A nagy tartálykocsikban szállított cseppfolyós etilén robbanási értéke például a trotillal azonos. Ma még sajnos nem gyűjtik az információkat az országban közlekedő veszélyes szállítmányokról. Amikor baleset történik, sokszor rendkívül körülményes az anyagok azonosítása, mentesítése. Megfelelő koordináció hiányában a belügyi tárca, a mozgékony tűzoltóság vállalta fel a legfőbb feladatokat. Az előkészület alatt álló katasztrófavédelmi törvény minden bizonnyal átlendít majd a holtponton, de megfelelő erőforrások nélkül és a közismert „úgysem lesz baj” szemlélettel nehezen lesz elkerülhető a katasztrófa.1 ‘ Danyi József A karcagi Kis fürdőben már az utolsó simításokat végzik, a május 27-i nyitásra készülődnek. Festenek, parkosítanak, készül a járda és az új szolgáltató pavilonsor. Az új, víz-visszafor- gatásos úszómedence már elkészült, s vízzel feltöltve várja a látogatókat. Fotó: K. É. Örömhír szórakozni vágyóknak / Újra megszólaltak a hangszerek Lapunkban több ízben ostoroztuk azokat a vendéglátós üzletvezetőket és -tulajdonosokat, akik élő zene helyett silány gépzenével próbálják szórakozni vágyó vendégeik ez irányú igényeit kielégíteni. Az élő zenének azonban sajátos varázsa van; azt a legjobb minőségű lemezjátszó és magnó, a legmenőbb együttesek mégoly tökéletes felvételei sem képesek pótolni, helyettesíteni. Nos, erre a cáfolhatatlan igazságra ébredt rá néhány vendéglátó-helyiség vezetője, s így ma már a szórakozni vágyó szolnokiaknak nem kell tovább nélkülözniök a zenét, ha egy jóízű étel vagy egy pohárka ital melletti kikapcsolódást választanak esti programjukként. A Pelikán étteremben egy kitűnő trió: Somosi Vilmos, Kállai Gábor és Kovács Mihály játszik április elseje óta, az „Ébredő Kos” vezetője pedig Szabó Aladárt és Rácz Józsefet szerződtette. A Gösser sörözőben esténként Fazekas László szórakoztatja a kedves vendégeket - a Fenyő étterem pedig háromtagú cigányzenekart alkalmazott. Tag- jai: Lukács Oszkár, Farkas Ernő és Rácz József. Hisszük, hogy a kellemes zene és a magas színvonalú vendéglátás sok szolnokit vonz majd ezekbe az éttermekbe - és erősen bízunk abban, hogy az „első fecskék” jó példáját hamarosan mások is követik.
