Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

1992. MÁJUS 7. Hazai „felvágott” 11 Jó tanácsok - álláskeresőknek Fő a megnyerő fellépés- Munka nélküli diplomás fiatal­embert ajánlottam egy intézmény­hez - kezdi panaszát az egyik kol­légám. Bár ne tettem volna. Az történt ugyanis, hogy pártfogoltam nem a megbeszélt időben érkezett, hanem késett, majd amikor arra kellett volna várnia, hogy a leendő főnöknek bemutassák, elfoglaltsá­gára hivatkozva távozott. Az állást mással töltötték be, nekem viszont szemrehányást tettek. A fenti viselkedés kirívó, nem jellemző az álláskeresőkre. Általá­ban tudják, hogy a pontosság meg­határozó az emberek alkalmazásá­nál, hiszen összefügg olyan tulaj­donságokkal, mint a korrektség, a megbízhatóság, a munkahelyi kö­vetelmények iránti fogékonyság. Az említett példa azonban arra mutat, hogy vannak még, akik nem érzékelik kellőképpen: a munka- nélküliség növekedésével egyre többen keresnek munkát. Viszont egyre kevesebb a munkalehetőség. A piac törvényei a munkaerőre is érvényesek: szélesedik a kínálat, szűkül a kereslet. Több felkészü­lés, figyelem, leleményesség kell ahhoz, hogy az ember munkához, kenyérkeresethez jusson. ban, hogy sikeresen menedzseljék önmagukat. Ezekben az irodákban tapasztalt szakemberek adnak se­gítséget a munkát keresőknek. Rendszerint mind a megjelenésre, mind a szellemi, értelmi tulajdon­ságok előnyös bemutatására meg­tanítják, felkészítik klienseiket. A legfontosabb alapelvnek tartják, hogy mindig a siker reményében kell elindulni még akkor is, ha több esetben kudarcot vallott valaki. A kudarc elviselésére éppen a siker érdekében kell felkészülni - mond­ják. Alaposan foglalkoznak az illető megjelenésével, külsejével, fellé­pésével, abból kiindulva, hogy az első benyomásoknak döntő szere­pük van az emberi kapcsolatok­ban. Sok esetben videofelvételt is készítenek, és az érintett sze­méllyel közösen elemzik azt. Sok­szor maguk az illetők is észreve­szik, hogy nem keltenek jó benyo­mást, suták, ügyetlenek vagy ép­pen túl magabiztosak, fölényesek. hogy a munka helyett női bájaik­kal akarnak érvényesülni. A magatartásról árulkodik a vi­selkedés, mozgás, testtartás és a beszédstílus. Ne „vonuljunk”, de ne is „oldalogjunk”, nem kell fö­lényes kardnyelőként előállni, de gömyedten, meghunyászkodóan sem. A széles gesztusok, a megját­szott „lazaság” éppen úgy szemet szúr, mint az, aki „nyuszikát” ala­kít. Beszéljünk nyugodtan, ne túl hangosan, de halkan sem. Sokan, ha idegesek, nemcsak hangosan, hanem gyorsan beszélnek, hadar­nak és főleg sokat beszélnek. Az illemkódex betartandó Már nem érték a hűség? Nálunk az álláskeresésnek nem sok hagyománya Van, hiszen fél évszázada nem volt munkanélkü­liség. A mai idősek is jószerivel egész életükben pár helyen dol­goztak. Nemrég még az volt az ideális munkaerő, akinek kevés beírás volt a munkakönyvében, „a hűséges”, a törzsgárdatag. A „vándormadár” nemigen számít­hatott megbecsülésre. A helyzet változott. Ám nem mindenkinek könnyű alkalmazkodni ehhez. Még Nyugaton sem. Ezért az Egyesült Államokban és másutt úgynevezett elhelyezkedési ta­nácsadó irodák működnek, segít­vén a hozzájuk fordulóknak ab­Az ezekben az irodákban dolgo­zó szakemberek úgy tartják, hogy a megjelenésnél az öltözködésnek nagyobb szerepe van mint azt so­kan gondolnák. Az álláskereső le­gyen jól öltözött, ez nem azonos a túlöltözöttséggel. Mindenekelőtt a tisztaság, az ápoltság és a jó ízlés, a testalkatnak és életkornak meg­felelő ruhadarabok jelentik ezt. Azt ajánlják; kerüljük az éjénk szí-. ! neket, szélsőséges divatirányzato­kat; a hölgyék a dekoltázst, a mini­szoknyát, az erős sminket, a felék- szerezést. A férfiaknál mellőzendő a „lezserség”, a borotválatlanság, az ápolatlan cipő. A túl lezseren öltözködő férfiakról, illetve a fel- cicomázott nőkről él az az előíté­let, hogy nem jó munkaerők. Az előbbiekről hanyagságot feltéte­leznek, az utóbbiakról pedig azt, Ügyeljünk a legelemibb udvari­assági szabályokra, a jó modorra. Ha nem nyújtanak kezet, mi nem tehetjük; ha nem kínálnak hellyel, nem ülhetünk le; nem gyújthatunk rá, hacsak nem kínálnak meg. Ül­jünk nyugodtan a széken, nem a szélén szorongva, de nem is elter­peszkedve vagy keresztbe tett lá­bakkal. Sokan idegességükben észre sem veszik, hogy kezükkel babrálnak, tárgyakkal játszadoz­nak, ezek figyelemelterelő mozgá­sok, és a beszélőpartnerben azt az érzetet kelti, mintha nem figyel­nénk. Amikor beszélgetünk, nézzünk az illetőre, nyugodtan, barátságo­san, de nem nevetgélve, figyel­jünk rá, érezze, hogy fontosnak tartjuk őt, és amit mond, azt is. : Ezért türelmesen hallgassuk vé­gig, és semmi szín alatt ne vágjunk a szavába! Minden esetben számí­tani kell, hogy kérdéseket tesznek fel, ezért jó előre gondoljuk végig: milyen kérdések lehetségesek, azokra milyen válaszokat adha­tunk. Ne feledjük - e néhány perc összbenyomásától függ, hogy el­nyerjük-e a remélt állást, vagy ma­radunk továbbra is munkanélküli­ek! (MTI-Press) Takács Ilona A panelházak „Achilles-sarka” Meddig él a lakótelep? Panellakást venni minden komfortja ellenére ke­vesen szeretnének. Ennek nem egyszerűen az az oka, hogy mindenki kertes házra vágyik, inkább az, hogy sokan nincsenek tisztában a panel karbantar­tásának, várható élettartamának körülményeivel. Ugyanakkor sokan laknak házgyári lakásban, akik most, az állami lakások értékesítésének időszaká­ban aggódnak: vajon érdemes-e megvásárolniuk azt a lakást, amely talán már csak 1 -2 évtizedig lesz lakható? És egyáltalán: mennyibe kerül, hogyan bonyolítható le a panelházak felújítása? Félmillió panellakás Magyarországon az elmúlt 30 év alatt több, mint 500 ezer házgyári technológiával készült lakás épült, ebből mintegy 310 ezer található vidéken. Az első időszakban, 1961 és 1970 között vidéken még kevesebb panellakás épült, mint Budapesten egy­magában. Az 1971 és 1975 közötti lakásépítési időszakban azonban már a vidéki építkezés összes­ségében meghaladta a budapesti panellakások szá­mát. A legintenzívebb építkezési időszak 1976 és 1980 között volt, ekkor épült a házgyári lakások több, mint egynegyede. Ebben az időben vidéken is erőteljesen szaporodtak a lakótelepek: jelentős építkezések folytak Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Fejér megyékben, sőt Győr-Sopronban és Hajdú-Biharban is. Megyénként 10-14 ezer la­kás is épült ez alatt az öt esztendő alatt. Egyúttal ezek azok a körzetek, ahol ma a legtöbb a panella­kás. Kiemelkedően sok van Borsod-Abaúj-Zemp- lénben, itt ma 43 ezer ilyen technológiájú lakással kell számolni, de sok van - 30 ezer lakás - Csongrád megyében is. A kevésbé iparosodott körzeteket nem érintette a panelházprogram. Különösen kevés a lakótelepi lakás például Zalában - 517 lakás -, Nógrádban -1000 lakás - és Hevesen - 2300 lakás. A paneltechnológiával készült épületek várható élettartama az eddig végzett műszeres vizsgálatok szerint 80-100 év - természetesen abban az esetben,' ha az épületet nem érinti rendkívüli hatás: tűzkár, gázrobbanás, földrengés stb. Az épületek élettarta­mát ugyanis alapvetően a tartószerkezetek állapota határozza meg, és ezek a vizsgálatok szerint stabi­lak a legkorábban -1961 -ben - épült házak esetében is. A panelházak „Achilles-sarka”, kritikus pontja viszont a falak és födémek találkozása. Ezért elő­fordulnak tetőszigetelési hibák, a panelok hőszige­telésének károsodásai. Felújítás 25 évenként A házgyári lakások másik felújítást igénylő te­rülete a lakhatást lehetővé tevő különféle szolgál­tatási rendszerek - a fűtési, vízellátási, csatornázási, . szellőzés, elektromos és egyéb rendszerek hálóza­ta. Az említett 100 éves időszak alatt ezek többször - körülbelül 25-30 évenként - felújításra szorulnak. Az eddigi felújítási tapasztalatok szerint a külön­böző hálózatok felújítása alkalmával mód nyílik a lakás korszerűsítésére is. A vízellátó rendszerek esetében például megoldható a lakásonkénti vízfo­gyasztás mérése, ez a jelenlegi rendszerbe külön rongálás nélkül beépíthető. Hasonlóan a központi, illetve távfűtés esetében is komplex korszerűsítés­sel bevezethető a lakások igénye szerinti fűtési szolgáltatás. A villanyszerelési munkák eltérőek attól függően, hogy mikor épült a ház, ugyanis például az 1973 előtt épült telepeken eredetileg kisebb fogyasztásra tervezték a vezetékhálózatot. Az 1976 után épült épületeknél ez a gond nem áll fenn, itt legfeljebb eseti hibaelhárításra lehet szük­ség - állítják a szakemberek. Paneles felújítás már több, mint 15 éve folyik hazánkban, eredetileg a „Fenntartási építés fejlesz­tése” célprogram keretében, ma pedig jogutódja, az Épületfenntartási K+F Alapítvány támogatásá­val. Ä program keretében 1986-ban kísérleti felújí­tást végeztek Budapesten a Szakasits Árpád úti lakótelepen, ahol 60 lakás korszerűsítésének ta­pasztalatai alapján megállapították: a házgyári épületek felújítása lakásonként nemhogy többe, de körülbelül 15-20 százalékkal kevesebbe kerül, mintegy azonos alapterületű, nem panellakás hely­rehozása. A panellakások felújítása során kedvező feltétel, hogy a tartószerkezetek nem igényelnek rend­szeres felújítást, ugyanakkor a gépészeti és szak­ipari rendszerek, berendezések felújítása egysze­rűbben, gyorsabban végezhető el, mint egy hagyo­mányos épület estében. Könnyebbséget jelent - a pénztárcának is -, hogy a felújítási munkák nem egyszerre jelentkeznek, sőt függetleníthetők egy­mástól. A szakemberek megemlítik azt is, hogy az egyes felújítások alkalmával mód nyílik például a belső terek átalakítására, magastetők létrehozásá­ra, azaz olyan módosításokra, amelyek nemcsak szinten tartják a lakás állagát, hanem növelik is komfortosságát, értékét. (MTI-Press) U. Z. Ha beteg lesz a dolgozó Róbert bácsi-e a munkáltató? Az idén két ponton is változ­nak a táppénzzel kapcsolatos szabályok. Januártól nálunk is bevezették a betegszabadságot; március 1 -jétől pedig a táppénz alapjául szolgáló keresetnek szabtak felső határt.- Mit jelent e betegszabadság, ki és mikor veheti igénybe? - kérdezte az MTI-Press munka­társa dr. Kiss Lenkétől, az Orszá­gos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság főosztályvezetőjé­től.- A betegszabadság munkajo­gi intézmény, új fizetett szabad­sági forma - hallottuk. - Éven­ként tíz munkanapra betegsza­badság illeti meg a dolgozót - saját betegsége esetén. Tehát amikor kórházban ápolják vagy egészségi állapota miatt nem tudja ellátni a munkáját. Ha nem saját betegség akadályozza a munkavégzésben, például beteg gyermekét ápolja, azt nem a be­tegszabadság terhére teszi. A dolgozó mindaddig nem kap táp­pénzt a társadalombiztosítástól, amíg a tíz nap betegszabadság mértékét ki nem merítette. Új­donság, hogy évente egyszer, és maximum három napot orvosi igazolás nélkül igénybe lehet venni. Ám ez csak addig érvé­nyesíthető, amíg nem lesz hosszabb ideig beteg, mert akkor köteles kivenni az egész beteg- szabadságot. . Három nap - igazolás nélkül Ezt a tíz napot a munkáltató fizeti, és erre az időre a dolgozó­nak az átlagkereset szabályai szerint kiszámított legalább 75 százalékos táppénzt köteles fo­lyósítani. A kollektív szerződés azonban ennél magasabb mérté-' két is megszabhat.- Van-e valamilyen kikötés az orvosi igazolás nélkül kivehető három nappal kapcsolatban?- Nincs, amíg megvan a tíz nap betegszabadság, abból a három napot bármikor kiveheti a dolgo­zó. Sőt, ha például orvos által igazolt betegséggel 9 napig van távol valaki, a megmaradt egy napját igazolás nélkül igénybe veheti. Fontos tudni: addig nem folyósítunk táppénzt a saját be­tegségre, amíg a betegszabadság le nem telt. Ha ez a keret kimerül, és a keresőképtelenség tovább tart, illetve újból megbetegszik a munkavállaló, akkor, mint ed­dig, táppénzt kap, Lényeges még az igazolás módja, sok orvos ugyanis nem tudja, a betegszabadság idejére ugyanúgy kell kiállítani az orvo­si igazolást, mint a táppénzre szólót. A dolgozó jogvédelméről gondoskodik a törvény azzal, hogy kimondja: ha a betegség elhúzódik, a folyamatos kereső- képtelenség első napját akkortól kell számítani, amikor beteget jelentett. Függetlenül attól, hogy ezt magáról állapította meg. A háziorvos joga A keresőképesség elbírálásá­ról szóló jogszabály a közeljövő­ben változni fog, hiszen április 15-étől nem a körzeti, hanem a háziorvosok gyógyítják a bete­geket. Az új rendeleti elképzelés szerint a háziorvos joga lesz be­tegállományba venni a dolgozót. Ezenkívül a tüdőbeteg-, a bőr- és nemibeteg-, valamint az idegbe­teg-gondozók kapnak erre jogo­sítványt. A felülvizsgálat rend­szere annyiban változik majd, hogy megszűnik az egészségügy ellenőrzése, a felülvizsgáló főor­vosok helyett a jövőben a társa­dalombiztosítás orvosai veszik át ezt a szerepet. A főosztályvezetőt arról is megkérdeztük: miért volt szük­ség a betegszabadság bevezeté­sére? Mint mondta, a társada­lombiztosítás szűkös költségve­tése miatt a várható hiányt vala­milyen intézkedéssel mérsékelni kellett. Erre nagyon alkalmas a betegszabadság, hiszen a mun­káltatókra hárítja át a dolgozók ellátását a keresőképtelenség el­ső tíz napján; ezenkívül még já­rulékbevételt is jelent. Ezzel a nem titkolt szándékkal született a törvény. A nyugati országok­ban egyébként régóta hasonló rendszer működik, hosszabb ide­jű betegszabadsággal. A törvé­nyi előterjesztés nem tíz nap volt, hanem a másutt is alkalma­zott 25 munkanap. Ezt azonban nem fogadta el a parlament, mert az egyéb elvonások mellett elvi­selhetetlen terhet rótt volna a munkáltatókra. Helytáll a tb?- Mit tudnak arról, győzik fi­zetni a munkáltatók a betegsza­badságot? A csőd szélén álló ter­melőszövetkezetek dolgozóiról például szijkség esetén ki gon­doskodik?- Erről nincs információnk, de panasz sem érkezett, pedig mi méltányosságból is megállapíta­nak táppénzt - mondja dr. Kiss Lenke. - A tíz munkanap beteg- szabadság ideje várhatóan már „lement”, tehát arra nem kell számítani, hogy ebből fakadóan a jövőben jogsérelmek történ­nek. A mezőgazdasági szövetke­zeti tagokkal más a helyzet. Jól­lehet a törvény kiterjesztette a jogosultságot rájuk is, de kizáró­lag a folyamatosan dolgozó szö­vetkezeti tagokra. Márpedig ilyen kevés van, s nekik van is munkájuk. Nem eb­be a kategóriába tartoznak azok, akik időszaki munkát végeznek. Az ő ellátásuk változatlan: be­tegség esetén folyamatosan kap­ják a táppénzt a társada­lombiztosítástól. Március elsejétől, mint meg­tudtuk, a nyugdíj- és egész­ségbiztosítási járulék fizetése miatt szabályozták a táppénz alapjául szolgáló kereset felső határát. 1992-ben márciustól de­cemberig összesen legfeljebb 750 ezer, havi 75 ezer, napi 2500 forint után kell tb-járulékot fizet­ni.- Mennyi táppénzt kapunk, ha megbetegszünk? \ A táppénz mértéke nem változott 1 1 . \ ' rit ívj tip ’- Ennek mértéke alapjában nem változott, az előző évben elért kereset - ami alatt kizárólag a munkabér és a prémium érten­dő -, egy naptári napra számított 65, illetve 75 százalékát - hallot­tuk a főosztályvezetőtől.- Mitől függ az egyik, és mitől a másik?- Attól, rendelkezik-e az illető 2 éves folyamatos biztosítási idővel. Ha igen, a 75 százalék illeti meg. A betegség 31. napjá­tól egyébként a táppénz további 5 százalékkal, a 91. naptól pedig újabb 5 százalékkal emelkedik; vagyis maximum 85 százalék le­het.- Milyen ellátást kapnak be­tegség esetén a vállalkozók?- Náluk nincs betegszabadság, de most jobban járnak, hiszen korábban csak a három napot meghaladó betegség esetén kap­tak táppénzt. Március 1-jétől a keresőképtelenség első napjától megilleti őket. A táppénz mérté­ke ugyanaz, mint a dolgozóknál, alapja azonban az az összeg, ami után az előző évben a vállalkozó tb-járulékot fizetett. (MTI- Press) Gy. K. Torony­presszó Kékestetőn A Magyar Műsorszó­ró Vállalat kékestetői adóállomásának kilátó­jából toronypresszót lé­tesítettek. A 7. emeleti teraszt fényvédő üve­gekkel látták el. Az ide­látogatók nemcsak a pa- norámában gyönyör­ködhetnek, hanem kul­turált környezet várja őket - színes televízió, te­lefon és látcső emeli a szolgáltatás színvonalát - az ország legmagasabb pontján. MTI Fotó: H. Szabó Sándor Az oldalt összeállította: Tóth András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom