Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-06 / 106. szám

Hazai körkép 1992. MÁJUS 6. Az dönt, hogy mi ment tönkre (Folytatás az 1. oldalról) A működési költségeinket a társa­dalombiztosítás állja, a beszerzésre viszont az önkormányzattól ka­punk pénzt. Az idén ez húszmillió forint. Miközben egy ultrahangké­szülék 12-16 millióba kerü>! Van olyan lehetőség is, hogy pályázató-1 kon nyerünk valamit. így került hozzánk például tavaly egy Dopp­ler-készülék, amelyet az érbetegek vizsgálatára használnak.- Mit jelent szakmailag ez a helyzet?- Azt, hogy azokat a szakmai követelményeket, amelyeket az osztályvezető főorvosok tűznek ki, nem tudjuk teljesíteni. Az egyik legnagyobb probléma a szinten tar­tás, tehát hogy ma ne adjunk rosszabb ellátást, mint tegnap.- Hallottam arról is, hogy a kór­házban kevés a mütő. A központi műtőben állandó vita van az orvo­sok között a helyért. Nem lehetne bővíteni a központi miitöt?- De, igen! Egy műtő fölszerelé­se viszont negyvenmillió forint. Ha pedig bővítjük, rengeteg hitelt kel­lene fölvennünk, hogy megtegyük ezt a lépést. A feszültség azért eny­hülni fog, mert az ortopédia önálló műtőt kapott, és a gyereksebészet­nek is tervezünk ilyet.- A kórház több osztályán - pél­dául baleseti sebészet, nőgyógyá­szat:- konfliktusok voltak az osz­tályvezető főorvos és a beosztott orvosok között. Meg tudta ezeket a konfliktusokat oldani a kórház?- Változatlanul megvannak. A probléma abból származik, hogy olyan kolléga, aki már nem dolgo­zik az osztályon, visszajár úgyne­vezett szakmai napra - operálni, be­teget ellátni stb. Na most, arról az osztályvezető dönt, hogy mit en­ged csinálni ennek a kollegának és mit nem. A beosztott orvos vagy elfogadja az osztályvezető dönté­sét, vagy szembefordul ezzel a szo­kással, de akkor a mai magyar egészségügy kiveti magából.- És ön mint igazgató nem tud semmit tenni?- Igen, erre azt mondják, hogy gyönge az igazgató. Ha én hatalmi szóval ráparancsolok az osztályve­zetőre, hogy engedjen mindent csi­nálni a kollégának, attól a perctől kezdve ennek a kollégának minden lépése az én felelősségemre törté­nik. Miközben a képességeit nem én ismerem valójában, hanem a munkatársai, a főnöke. Tehát itt nem arról van szó, hogy én gyönge vagyok, hanem arról, hogy nem vállalhatom, hogy ilyenbe bele­menjek. Ezek sajnos kezelhetetlen ügyek.- Nagy felháborodást keltett, hogy a kórházban szabályozták a látogatás rendjét. Miért kellett ilyen szigorúan eljárni?- Külön engedéllyel - amelyet az osztályvezető ad - most is lehet látogatni - indokolt esetekben - más napokon is. Nézze, ha majd kétágyas kórtermeink lesznek, ahol a betegtársakat nem zavarja az állandó jövés-menés, vagy ha a kedves látogató nem köp a sarok­ba, akkor én magam csábítom be, mert legalább segítenek a túlterhelt nővéreknek a betegek ellátásában. Paulina Éva Filmbemutató nagy érdeklődés mellett A korai időpont (16 óra) elle­nére is megtelt tegnap délután a Tisza mozi nézőtere, ahol Szabó István új alkotását, az Édes Em­ma, drága Böbe című filmet mu­tatták be. A vetítés utáni ankén- ton a filmrendező válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Felvételünkön (balról): Szabó István Oscar-díjas filmrendező és Veress József filmesztéta, a Magyar Filminté­zet tudományos igazgatója. Fotó: Korényi Éva A „kisember” részvényvásárlása támasz — VÉLEKEDIK DR. TELEKI PÁL, A MÓL RT. IGAZGATÓSÁGÁNAK ELNÖKE Az egykori Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztből, a háttéripari és a szolgáltatóvállalatok jelentős ré­szének leválása után, a múlt év ok­tóberében alakult meg a Magyar Olajipari Részvénytársaság. Dr. Teleki Pál, a MÓL Rt. Igazgatósá­gának elnökével munkatársunk az átalakulás eddigi tapasztalatairól, az olajipar privatizációjáról, a ben­zináremelés hatásáról, a magyar szénhidrogénimport lehetőségeiről beszélgetett.- Hol tart az új szen’ezet kiala­kítása, miként él meg a MÓL pél­dául fúró- vagy speciális szénhid­rogén-ipari gépeket készítő üze­mek nélkül?- Természetesen ilyen üzemek munkájára továbbra is szükségünk van, de-a világ fejlettebb ^------­r észén kialakított gya­korlat ezt egyértelműen bizonyítja - egész­ségesebb, gazdaságilag hatékonyabb megoldás, ha a különböző tevé­kenységeket végző elkü­lönült vállalatok működ­nek együtt. Szerződéses viszonyban a levált válla­latok és a MÓL is hatéko­nyabban működhet. Mi versenyeztetjük például a fúróvállalatokat és érde­kes tapasztalat, hogy a szolnoki Kőolajkutató Vállalat több megbízá­sunkat nyerte el, mint a MÓL rész­vénykötelékében meg­maradt hasonló profilú Rotary Kft.- Érdekes dolog, hogy az egyik hasonló tevé­„Versenveztetjük a szolgáltató­kat” Dr. Teleki Pál kormánytanácsos, a MÓL Rt. Igazga­tóságának elnöke a nagyapja, a földrajztudósként is nemzetközi elismerést szerzett, 1941-ben tragikus körül­mények között elhunyt magyar miniszterelnök, gróf Te­leki Pál civil foglalkozásához közel álló pályát választott magának. Az Egyesült Államokban szerzett geológusi diplomát, hosszú ideig a tengeri olajkutatás kérdéseivel foglalkozott, majd az amerikai kormányzatnak a bá­nyászat szabályozásával, a bányaterületek koncesszióba adásával, környezeti problémáival foglalkozó hivatalá­ban dolgozott. Magyarországon először egy világbanki program keretében kezdett dolgozni, kutatógeológus­ként az OKOT szakembereivel tanulmányozta a békési medence és a Kisalföld szénhidrogén-előfordulásait. Az Antall-kormány kormánytanácsadónak kérte fel a bányászati szabályozás átalakítását és privatizációjá­nak feltételeit megteremtő munkálatokhoz. Az új bánya- törvény tervezetének elkészülte óta jelenleg az elektro­mosipar hasonló kérdéseivel foglalkozik. A múlt év októberében kérték fel a MÓL Rt. Igazgató­sága elnöki teendőinek ellátására. A kárpótlási jegyek életjáradékra válthatók (Folytatás az 1. oldalról) rozatképtelen volt egészen négy kérdés és válasz elhangzásáig. Az interpellációkból most hétre futot­ta az időből. Köztük hallottuk dr. Kis Zoltán (SZDSZ) jászberényi képviselőt, akit Balsai István mi­niszter nem tudott meggyőzni ar­ról, hogy a bírák anyagi elismeré­séért a kormány minden lehetsé­gest elkövetett. A kora esti órákban a- Ház tör­vényre emelte a kárpótlási jegyek életjáradékra válthatóságát, ha a birtokos betöltötte életének’65. évét vagy 67 százalékos munkaké­pesség-csökkenést tud igazolni. Az országgyűlési képviselők vá­lasztása viszont marad a régiben: a módosítást elutasították. Az estébe hajló ülés további határozathozata­lokkal folytatódott. Megszavazták az útalapról szóló törvényt, vala­mint folytatták a 3 privatizációs tövényjavaslat részletes vitáját. _______________________(S.J.) Hatoslottó­nyeremények 6 találatos szelvény nem volt. 5 plusz 1 találatos szelvény 1 darab volt, nyereménye 1.874.192 forint 5 találatos szelvény 68 darab volt, nyereményük egyenként 41.342 forint 4 találatos szelvény 3.524 da­rab volt, nyereményük egyen­ként 1.064 forint 3 találatos szelvény 59.941 darab volt, nyereményük egyen­ként 78 forint A következő akcióra átvitt 6 találatos nettó nyere­ményösszeg: 11.803.818 forint. (MTI) Kisiparosaink közérzetéről „AUTÓZNI NEM LUXUS” Az ember azt hinné, jól megy az autójavítóknak. Nő a személygép­kocsipark, egyre több nyugati autót hoznak be az országba, „bebizto­sítva” viszonylag könnyelműen és bátran karamboloznak a vezetők, mindennap látni összetört „drága­ságokat” .. ., hogy az elöregedett és majdnem rendszeres javításra szoruló masinákról ne is tegyünk említést. És talán még sincs így, leg­alábbis erre lehetne következtetni egy szolnoki karos­szérialakatos, Kanyó Dezső szavaiból:-1981 óta vagyok kis­iparos, azelőtt több autó­javítóban dolgoztam, de mindig a szakmában. El­őbb másodállásban kezdtem a magánvállal­kozást, aztán amikor lát­tam, hogy a munka fo­lyamatosán biztosított, kiváltottam a kisiparosi engedélyt. A kezdeti suf­niban jól ment, még fej­lesztésre is tudtam félre- tenni. Egy sufniban kezdtem, és 1985-ben jött össze annyi pénz, hogy tudtam bővítésre is fordítani, kialakítottam egy aránylag korsze­rű műhelyt. Az utóbbi öt, de külö­nösen a legutóbbi két évben előállt bajok fő forrását abban látom, hogy elfogyott az emberek pénze. Miközben az anyagárak a tízszere­sére is növekedtek, a tisztelt kliens nagyon meggondolta, hogy megja- víttatja-e az autóját vagy sem. Ta­valy szeptembertől kezdve már szinte nem is volt munkám. Bár nagyon sok kolléga ostorozza az új adótörvényt, én úgy látom, egyet­len dolgot nem lehet kiemelni, itt az egész a sok, tehát a rezsiköltség, az adó, az SZTK. Ezek így együtt már elviselhetetlenül nehezek. Pél­dául, míg ’81-ben egy palack oxi­gén 56 forintba került, az most 700. Folytathatnám a villamos energiá­val, a vízzel, a segédanyagokkal s a többivel. Ezeket a rezsiköltsége­ket nem terhelhetem át az ügyfélre, ezek azok, amelyek elviszik a pénzt. A másik dolog, hogy nincs fizetőképes kereslet. A volt keleti autókra már nem akarnak pénzt be­fektetni, a nyugati autókra pedig még nem kell. De ezek a használt, 8-10 éves nyugati autók 1-2 éven belül sürgősen javításra szorulnak majd, esetleg akkor majd ismét kezd felfutni ez a szakma. Van még egy érdekes dolog. amit megfigyeltem: minden ben­zináremelés után lényegesen meg­csappan az autójavítás. Ez minden alkalommal 2-3 hónapig van így. De ezt a mostani benzináremelést nagyon rafináltan csinálta a kor­mány, mert tulajdonképpen január­ra tervezték, de tudták, hogy az autósok 40-45 százaléka télen le­áll. Tulajdonképpen nem lett volna egy nagy üzlet januárban árat emelni, megvárták a turistaszezon kezdetét, és gyönyörű szépen má­jusban emeltek 4,60 forintot lite­renként.- Tehát, a szakmában most pan­gás van, egy-két év múlva várható a fellendülés. Netán azért is re­ménykedik, mert az általános gaz­dasági fellendülést is körülbelül ekkorra jósolja a kormány?- Ezt abszolút nem kalkulálom bele, mert a fellendülésre vonatko­zó ígéret nem más, mint propagan­dafogás. Miközben van hatszáz­ezer munkanélküli, és hamarosan túllépjük az egymilliót, a felnőtt lakosság húsz százalékát, én ebben az esetben nem látok semmiféle fellendülést az elkövetkezendő két éven belül. A vállalkozásfejlesztés is nagyon szépen meg volt ígérve, csakhogy ebből mi, kisiparosok, kisvállalkozók nem kaptunk ab­szolút semmit. Gondolok elsősor­ban a hitelekre. Drága uram, ha én felveszek tíz fülért a>. államtól, 35-37 túljárt teli'visszafizetnem. Könyörgöm, mondja meg, ki az, aki ebbe bele mer vágni! Jó lenne egyszer és mindenkorra megérteni, hogy manapság autózni nem luxus. Igenis, a leg­többen ezzel keresik a ke­nyerüket, illetve munka­eszköznek használják a személygépkocsit. Gon­dolkozzon el azon, ha min­denki letenné az autóját, mi lenne ezzel a viharvert, térdre roggyant tömegköz­lekedéssel, gondolok a Volánra, a BKV-ra, a MÁV-ra.- Ha ennyire sötéten látja a helyzetet, egyáltalán miért csinálja tovább ezt a szakmát? Miben bí­zik?- Abban, hogy ha fellendülés nem is lesz, de egyszer az árak felfele mozgása mellett, csak el kell kezdeni a bérek felfelé mozga­tását. Másrészt abban is bízom, hogy nagyon sok kis-, közép- és nagyvállalkozás indult, ha azok­nak igazán bejön (amiért nagyon őszintén szurkolok), akkor újabb munkahelyek teremtődnek, és hát­ha legalább megáll, stagnál ez a munkanélküliség, és akkor nőhet a fizetőképes kereslet az én szak­mámban is.- há ­Fotó: Tarpai Zoltán kény ségi körű vállalat „levált”, a másik viszont továbbra is az rt. ér­dekeltségi körébe tartozik.- Voltak bizonyos, az átalaku­lással kapcsolatos ügyek, melyeket a MÓL megalakítására szabott ok­tóber elsejei határidőig néhány OKGT-vállalatnál nem tudtunk le­zárni. Ezekben az esetekben is önálló vállalatok alakultak, de tu­lajdonuk, részvényeik megmarad­tak a MOL-nál.- Szavaiból úgy veszem ki, hogy a MÓL érdekeltségi körébe tartozó cégeknél további változások, levá­lások várhatók.- Igen, erre számítani lehet, de hogy pontosan mikor, azt még nem tudom megmondani. Már csak azért sem, mert ezek a vállalatok, úgy a MOL, mint a Rotary vagy az Olajterv, állami tulajdonban (van- nak. Átalakulásukba az ÁVÜ-nék és a kezelői jógót j'yákorlö ipari minisztériumnak döntő beleszólá­sa van. Olyan megoldást kell talál­ni, amely az érintett cégeknek, a Vagyonügynökségnek és a minisz­tériumnak is jó.- A magyar szénhidrogénipar vállalati szerkezetének nyugati mintára szabása mellett szóló ér­vek között gyakorta hangzott el: a „megtisztított” tevékenységi körű cégek jobban érdekelhetik a külföl­di befektetőket, könnyebb lehet a privatizálásuk?- Én a privatizációról beszélve nem a külföldi tőkére helyezném a hangsúlyt. Inkább azt tartanám kí­vánatosnak, hogy a magyar polgár­nak érdeke legyen, megérje neki egy olyan vállalatban, mint a MÓL, tíz, húsz vagy száz rész­vényt venni. Meggyőződésem sze­rint a „kisember” részvétele a ha­zai vállalkozásokban nagyon fon- N tos. Az erős külföldi tőkebefektető termé­szetesen a maga érde­kei szerint igazgatja a vállalatot, ezért - nem szeretem használni gazdasági problémák esetében a „nemzeti” szót, így hát úgy mon­dom - egy országos je­lentőségű cég esetében a külföldi dominancia nem előnyös.- Térjünk át egy ép­pen most időszerű té­mára! A legutóbbi ben­zináremelésben a MÓL ,,vétlen”, de érintheti-e a drágulás vállalatuk „üzletét’' ?- A benzinár adótar­talmának nagyságáról vitatkozhatunk, ám azt be kell látni, hogy a kormány jelenleg más forrást nem talál az út­építések és a környezetvédelmi te­endők finanszírozására. Az autós panaszkodik a drágább benzin mi­att, de azért is, hogy az utak miatt két óra húsz percig tart Budapest­ről Szolnokra jönni... Persze tény, hogy a benzinárral mára megköze­lítettük az osztrák szintet. Én már a korábbi áremeléskor is arra számí­tottam, hogy az üzemanyag-fo­gyasztás csökkenni fog - nem tör­tént meg. Most azonban minden valószínűség szerint mérséklődik a felhasználás. Nemcsak a magyar autósok kényszerülnek takarékos­ságra, hanem kevesebbet tankol­nak majd az országon csak átmenő járművekbe is, csökken az úgyne­vezett tranzitfogyasztás. Ez forga­lomcsökkenést jelent a vállalatnak, az Áfor kútjainál, de a konkuren­seknél is (ők ma már a kiskereske­delemben eladott üzemanyag 60 százalékát szolgálják ki), akik vi- szprtt a mi finomítóinktól vásárol­nak. Ám az üzleti kihatásokat még nem tudnám megbecsülni. V. Sz. J. Vállalkozók, viszonteladók! Importált, használt ruht reklámáron, ’ HE1EHA KERESKBIEIMI KFT rendkívül kedvező fizetési feltételekkel! NAGYTÉTELŰ, GYŰJTÖTT ÁRU (kB. 12 TONNA) 59 Ft/kg+ÁFA vasúton, MÁJUS VÉGEM,a helyszínre szállítva. kIS TÉTELBEN (100 kg-töl) 109 Ft/kg+ÁFA ÉRDEKLŐDÉS, IGEÍWBEJELEnTES ES SZERZODESkOTES munkflnnpouon 7.30 És ic.oo orr között fi HELÉnfl KERESKEDELmi KFT.-nÉL. CÍm : SZOmBRTHELV, 11-E5 HUSZÁR ÚT 118. TELEFOn = (99) 29-990, FRX.: (99) 26-777.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom