Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02 / 103. szám
lí 1992. MÁJUS 2. Szolnoki Extra A hetedik ÖMV kút Május 15-én nyit Szolnokon Ilyen benzinkútja még nem volt Szolnoknak. A feltankolásra kész - hirdeti az ausztriai központú multinacionális cég, az ÖMV. Totemoszlopuk a Széche- nyi-lakótelep sarkán, a Zagyva- rékasra tartó út mellett megállásra kényszeríti majd a gépjármű- vezetőket. Nem véletlenül. Az érkezők tudják, hogy a 6300 négyzetméteren autósbolt, többféle autómosó, mosdók várják az érkezőket. Gondoltak a mozgás- sérültekre is, külön feljárót építettek nekik. Franz Illés a héten mutatta be az új létesítményt. A kőolajiparban érdekelt csoport gáz-, műanyag-, műtrágya-kereskedelemmel is foglalkozik, de bevételük 80 százaléka a kőolaj és finomított termékei eladásából származik. Illés úr elmondta, övéké Közép-Kelet-Európa legmodernebb finomítója. Tavaly 82 milliárd schilling forgalmuk volt. A héten Buday György álpolgármester vendége volt a magyarul kitűnően beszélő üzletember. Kiemelte az önkormányzat segítségét, a vállalkozási iroda hatékony közreműködését. Egy hírneves céghez illően az ÖMV-nek jól megismerhető filozófiája van. A telep esztétikus külleme is ezt sugallja. Tizenháromezer dolgozót alkalmaznak, a beszerzésben a világ minden táján érdekeltek. Az üzemanyagot több kontinensről szerzik be. A hetedik kutat avatják május 15-én Szolnokon. A cég magyar- országi megbízottja elmondta, úgy vezetik a telephelyet, hogy még egy olajfolt se legyen a benzinkútnál. Feltehetően a hazai szakemberek is tudták, hogy nem szerencsés olyan állomást kialakítani, ahol például egy keverékkel működő autósnak azért kell fél óráig sorban állnia, mert csak egy töltősziget van. Itt tíz jármű- tulajdonos tankolhat egyszerre. Mindegyik alatt tízezer literes - a§ o$zt$álf szigorig környezetvédelmi eteifedbkrtak megfelelő, dupla falú - tartályt helyeztek el. A számítógépes technika olyan, hogy nemcsak Budapestről, hanem Bécsből is megtudhatják, mennyi üzemanyag van még bennük.- Nem csak egy benzinkút vagyunk - mondta az osztrák igazgató. A WC-t például ingyen használhatják az ideérkezők, s arra is van lehetőség, hogy aki maga szereti mosni a kocsiját, az saját kezűleg tisztítsa. Mindemellett természetesen egy automata kocsimosó is az érkezők rendelkezésére áll. Itt lehet porszívózni, és az olajcserét is elvégezhetik. A szolgáltatás színvonalát emelendő, az alkalmazottaknak speciális képzést tartanak. Az autós az első. A beruházás módja azért is figyelemre méltó, mert hazai cégekkel végeztették el. A Szolnokterv tervezte, az anyagokat itt vásárolták, és itteniek az építők is. A polgármesteri hivatal úgy járult hozzá a beruházáshoz, hogy a terület kisajátításából származó pénzt az út szélesítésére használták fel. Szurmay Nyitja kapuit a MÁV Kórház Tessék, lehet választani... Valamennyiünket érint ma az orvosválasztás ügye, hiszen július 1-jétől új rendszer szerint kaphatjuk meg az egészségügyi szolgáltatásokat. Nálunk tehát most kezdődik a háziorvosi ellátás megszervezése, amely például Angliában - mint azt dr. Löké Miklóstól, a Szolnoki MÁV Kórház igazgató-főorvosától megtudtuk - éveket vett igénybe. További beszélgetésünkből kiderült, nemcsak szerkezeti változásról lesz szó, de a tartalmi lényeg is jelentősen átalakul: a betegségek megközelítése másként történik. A háziorvosnak érdekévé válik páciense egészségét megqrizni. hiszen a betegbiztosítási. kártyák szelvényei alapján kapja fizetését. És akit ne adj ’isten „félrekezel”, az máshoz viszi szelvényét. Persze ha még tudja, de ha nem, ez az eset sem kedvező az orvos számára. Az igazgató tájékoztatása szerint jelenleg három-négyezer lakos jut egy-egy körzeti orvosra, a háziorvos várhatóan ezernyolcszáz- kétezer személynél többet nem tud ellátni. Ebből következően sok, jól képzett szakemberre lesz szükség az egészségügyi ellátás új formájában. Nem kell tartani az orvos-munkanélküliségtől - mondta dr. Lőke Miklós. A változások jegyében a szolnoki MÁV Kórház is kinyitja kapuit mindazok előtt, akikben felmerül erre az igény . Aki a kórház házioryojjí rendelőjéhez kíván tartozni; annak két felnőtt-, illetve egy gyermekorvosi rendelést szerveznek. Az ingyenes szolgáltatást bárki igénybe veheti, csak biztosítási kártyáját kell leadnia a kórház rendelőintézetében (Verseghy út 6-8.). A kórház eddig zárt világa megnyílik tehát a „nem vasutas” betegek előtt is. Ez természetesen azt is jelenti, hogy bármelyik háziorvos utalhat fekvő beteget a szabad kórházi ágyakra. A jelenlegi körzeti orvosokat egyébként május 13-án tudományos ülésre is várják, ahol dr. Tari Endre, a MÁV egészségügyi szolgálatának vezetője tart előadást. Az igazgató elmondása szerint nem kívánnak konkurálni a körzeti orvosokkal, sem a kórházakkal, szabad kapacitásukat ajánlják fel á lakosság számára. bcs Amíg a színház játszott Tárgyalások a kolumbiai Tunjában A politikusok, amit tehetnek: megterítik az asztalt a kereskedőknek. Egy kulturális kapcsolat megadja a lehetőségét annak, hogy gazdasági együttműködés jöjjön létre két, akár egymástól messzire tévő földrész között. Ha csak ezt a mondatot vizsgáljuk, már akkor is rengeteg kérdőjelet kell, hogy tegyünk. Az egyik kérdés például az: olyan messze van Magyarország és Kolumbia egymástól, hogy felvetődik: egyáltalán valós lehetőség-e a kapcsolattartás? Fodor Tamás rendező, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának al elnöke:- Én azt gondolom, hogy igen, mert az, amit Magyarország nyújtani tud Kolumbiának, az főleg a szellemi kapacitás, és itt nemcsak kultúrára gondolok - bár a sport és a kultúra közvetíthet, emlékszünk annak idején a pinpong-diplomáciára -, olyasmi itt a színház-diplomácia. A Szigligeti Színház eredményeivel eljutott egy olyan földrészre, ahová ritkán érkezik hazánkból látogató, hiszen ez nagyon sokba kerül és úgy tűnik, nincs sok keresnivalója, kevés is az információnk, ideértve a gazdasági, kereskedelmi, politikai információkat egymásról. Várhegyi Attila polgármester:- Tunja amerikai viszonylatban egy komoly tradíciókkal rendelkező város. Száznegyven kilométerre fekszik Bogotától, Boyaca tartomány fővárosa, 90 ezer körüli lakosa van. Jellemző a városra a kolonialista, spanyol építészet, jellegzetes dél-amerikai város, nem hasonlítható Bogotához, amely amerikaizálódott település, ennek fagerendás, viszonylag lapos épületei legalábbis erről tanúskodnak. A politikai vezetése és felállása - mint Kolumbiában általában - liberális, mint a köztársasági elnök, a tartományi kormányzó, és a frissen választott képviselő-testület, amelynek még a régebben megválasztott polgármestere az első embere, júniusig. A liberalizmus kifejezéssel persze vigyázni kell, mert nem a magyarországi értelemben vett pártstruktúrában működnek, a családok tradicionálisan elkötelezettek valamely politikai irányzat iránt, és szinte apáról fiúra hagyo- mányozódik az, hogy melyik pártra szavaznak. Az utunk során - amelyet a columbiai magyar társaság és a nagykövetség szervezett, ottlétünkkor először a kormányzóval tárgyaltunk, igyekeztünk megnyerni a támogatását ahhoz, hogy Szolnok város és Tunja között a kapcsolatfelvétel meginduljon. Az igazi közigazgatási hatalom, ha úgy tetszik, az a kormányzó kezében van, ő minden további nélkül támogatta az elképzelésünket, az együttműködést. Lehetőség van egy testvérvárosi kapcsolatra, ez a legszorosabb kapcsolat. Ugyanakkor lehetőség van egy partnervárosi kapcsolatra, amely annyiban különbözik, hogy a két város partnere egymásnak több területen, de nem a politika vagy a közigazgatás színterén, hanem gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok területén. Abban maradtunk, hogy az elkövetkezendő egy-két hónapban megvizsgáljuk ennek lehetőségét, a másikat tájékoztatjuk, informáljuk a szándékokról, lehetőségekről és aztán köthetjük meg, ha jónak látszik a megállapodás. Az talán érdekes lehet, hogy a tunjai polgár- mester szeretné beírni nevét a város történelmébe, és borzasztóan szeretné, ha ez a szerződés, ez a megállapodás létrejönne, mielőtt még kikerül a polgármesteri székből. Az ottani ipartestülettel és gazdasági kamarai képviselőkkel is volt megbeszélésünk, egészen konkrétan felvetették az üzleti lehetőségeket, ha a bőröndömben van néhány cég megbízása, ott helyben megköthettük volna az üzletet. Fodor Tamás így folytatja: A kiutazás előtt kihallgatást kértem Göncz Árpádtól, aki nemrégiben járt a Kolumbiai Köztársaságban kettős minőségében, mint író - egy kolumbiai társulat előadta a Magyar Médea című művét -, és mint a köztársaság elnöke. Megkérdeztem, hogy véleménye szerint mi az, amit a színházi bemutató kapcsán tehetnénk a két ország kapcsolatának erősítéséért. Ő a kulturális szálakról beszélt, de úgy láttam, hogy ezek a kérdések nagyon jó kezekben vannak, a színház mindent megtesz ennek a kapcsolatnak a fejlesztéséért. Én már előzőleg külügyi vonalon kértem, hogy a magyar nagykövetség külön programot szervezzen számunkra. Szerencsém volt, hogy dr.Dános Kornél, a köztársaság itteni ügyvivője olyan élő kapcsolatot alakított ki, állandóan fejleszthető kapcsolatokat, az itteniekkel, hogy már csak meg kellett szervezni a találkozót a 24 kolumbiai kormányzóság egyikében,, á Boyacá kormányzóság Tunja nevű székhelyén azotta- ni kormányzóval. A követségünk alaposan informálódott ezt megelőzően, az információkat megkaptuk, ezekkel felfegyverkezve úgy láttuk mindketten, hogy nagyon hasznos lenne ez a kapcsolat- felvétel, a főleg mezőgazdaságban és nem csekély mértékben az iparban is érdekelt tartományiakkal. Azt gondoljuk, hogy azokat a tőkéket, vagy azokat a különlegességeket, amelyekkel ez az országrész eljönne Európába, nevezetesen Jász-Nagykun-Szolnok megye körzetébe, ezeket fel lehet használni, hiszen kölcsönösen kiegészíthetjük egymást. Hasonlóak a struktúráink, mindketten hasonló társadalmi-gazdasági szerkezettel rendelkezünk. Mindkettő agrárjellegű településekből áll többnyire, ugyanakkor van ipar is, mind a kettő ugyanazokkal a problémákkal küzd, vagyis új vállalkozásokat kell létrehozni, piacot kell szerezni, mind a kettő ugyanazon nehézségekkel küszködik, például ilyen a nagy munkanélküliség.- Mi található a terített asztalon?- Első lépésként egy testvérvárosi szándéknyilatkozatot írtúnÉ ála, amely szérmt T unja paftnérvárósá- ul fogadja Szolnokot. Ez természetesen akkor válik majd aláírható szerződéssé, ha Szolnok városa megerősíti ezt a szándékot. És ha ugyanígy tesz Tunja képviselő-tes- tülete is. Ez arra jó, hogy az információáramlást felgyorsítsuk. Ha a két város információi találkoznak olyan módon, hogy mi a kínálat, s a szükséglet itt az ipar és a mező- gazdaság szerkezetében, a pénzügyek tekintetében. Ezt megkapjuk egy hónapon belül a követségtől, ugyanezt az információt Jász- Nagykun-Szolnok megyéről viszont elküldjük, a megyéről, városairól, gazdasági egységeiről, intézményeiről. Terveink szerint ezt az információbázist intézményesíteni szeretnénk. Vagyis, ha úgy akarják a szolnokiak, akkor létrehoznak egy olyan céget, intézményt, amely rendszeressé teszi a külkapcsolatok regionális intézését. Itt a legnagyobb lépés szerintem az, hogy nem közvetett úton történik a gazdasági kapcsolatok felvétele, hanem most, ahogyan a törvények lehetővé teszik, középszinten megpróbáljuk összekötni a szálakat. Hogy milyen legyen aZif információbázis- intézményesítésének formája, kft., vagy a város kezelésében lévő dolog, lényeg az , hogy minél szabadabban mozogjon és minél inkább a valóságos üzleti érdek szabja meg a kapcsolatok irányát. E második fázis után a harmadikban kialakulhat egy olyan gazdasági delegáció, amely képes arra, hogy ezt a 100 ezer forintnál több útiköltséget kifizesse, és akkor vendégül látná az itteni hasonló cég őket, itt Boyacában. És akkor ők a saját szemükkel most már előkészítetten, természetesen, azzal a segítséggel, amit a követségen keresztül megpróbálunk biztosítani, megismerkedhetnek a valóságos lehetőségekkel. Megköthetik az üzleti szándék szerződéseit. Ezt rájuk kell bízni, ezt ők tudják, s ugyanígy igaz fordítva is, ha onnan érkeznének gazdasági szekemberek.- Önöket örökös díszvendégnek nyilvánították ebben a városban...- Nem kell eltúlozni a jelentőségét, inkább politikai gesztus ez, azt a szándékot tükrözi ebben is, hogy szeretne Latin-Amerika az Egyesült Államok nélkül, illetve minden gyámkodás nélkül Európa felé nyitni. És a hasonló sorsú országok felé, mint például a miénk. Többek között lehetőség nyílik arra, hogy ösztöndíjasok ide jöjjenek spanyolt tanulni, nyilván lehetőség lesz arra, hogy kolumbiaiak Magyarországra menjenek. Van Tunja mellett egy nagyszerű kis intézmény, egy magyar iskola, amelyet nem régen avatott Göncz Árpád, a Szent István Iskola, ez egy normális spanyol iskola, ahová kolumbiai gyerekek járnak és speciális tantárgy a magyar és a magyar történelem. Nagyon jó híre van itt tunjai körökben, ezt a későbbiekben gimnáziummá, majd egyetemmé fejlesztik. Ez azt jelenti, hogy nagyon örülnék, ha Szolnokon speciális spanyol tagozatos iskola nyílna, nemcsak a konkrét ügy miatt, hanem azért, mert úgy látjuk, hogy a Dél-Ame- rikával történő kereskedelem és a dél-amerikai kapcsolatok a jövőben fontos szerepet fognak játszani. Ez egy gazdag földrész ásványkincsekben és minden másban, természetesen jelen van nagyon keményen a szegénység is, és sokféle társadalmi problémával küszködnek, ugyanakkor olyan földrész, amely a technológiákat nélkülözi. Vagy az Egyesült Államokból vrvgy. Japápbipl .pereik, szívesebben vennék, hogy ha a kí' nálati palettá a hozzánk hasonló országok üzleti ajánlataival is színesedne. Konkrét szándékaik is vannak. Ilyen például a termálvizek hasznosítása. Vagy a bányatechnológiák, így az olajbányászati technológiák átvétele, a külszíni szénfejtésekkel kapcsolatos kérdések. A mesterséges tavakban történő halászat, és az állattartás kapcsolata, amelyekben azt hiszem nekünk van mondandónk, vannak fölös kapacitásaink, vannak jó technológiáink. Sokkal értelmesebb ezeket a szellemi tőkéket exportálni, mintsem esetleges primér árukínálattal belépni. Annál is izgalmasabb ez a dolog számunkra, mert az itt induló vállalkozók eszközgondokkal küszködnek. Rengeteg olyan berendezést vásárolnának, amelyeket mi már nem használunk. Gondolok arra, hogy nálunk igen sok vállalat csődbe juttott. Ott van egy csomó eszköz. Vegyes vállalatokat azért tudnánk alapítani, mert mi adhatnánk el a technológiát, a szellemi részesedést, és esetleg ők adnák a tőkét. Mindezt mi így nem tudjuk megtervezni, á lehetőségeket for- Szífoifcuk, ‘hogy .az? üzletemberek ~ lássák ~á saját szeműkkel,"rriT az, ami megéri, és mi az, ami nem. Hajnal József
