Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

lí 1992. MÁJUS 2. Szolnoki Extra A hetedik ÖMV kút Május 15-én nyit Szolnokon Ilyen benzinkútja még nem volt Szolnoknak. A feltankolás­ra kész - hirdeti az ausztriai köz­pontú multinacionális cég, az ÖMV. Totemoszlopuk a Széche- nyi-lakótelep sarkán, a Zagyva- rékasra tartó út mellett megállás­ra kényszeríti majd a gépjármű- vezetőket. Nem véletlenül. Az érkezők tudják, hogy a 6300 négyzetméteren autósbolt, több­féle autómosó, mosdók várják az érkezőket. Gondoltak a mozgás- sérültekre is, külön feljárót épí­tettek nekik. Franz Illés a héten mutatta be az új létesítményt. A kőolajipar­ban érdekelt csoport gáz-, mű­anyag-, műtrágya-kereskede­lemmel is foglalkozik, de bevé­telük 80 százaléka a kőolaj és finomított termékei eladásából származik. Illés úr elmondta, övéké Közép-Kelet-Európa leg­modernebb finomítója. Tavaly 82 milliárd schilling forgalmuk volt. A héten Buday György ál­polgármester vendége volt a ma­gyarul kitűnően beszélő üzlet­ember. Kiemelte az önkormány­zat segítségét, a vállalkozási iro­da hatékony közreműködését. Egy hírneves céghez illően az ÖMV-nek jól megismerhető fi­lozófiája van. A telep esztétikus külleme is ezt sugallja. Tizenhá­romezer dolgozót alkalmaznak, a beszerzésben a világ minden táján érdekeltek. Az üzemanya­got több kontinensről szerzik be. A hetedik kutat avatják május 15-én Szolnokon. A cég magyar- országi megbízottja elmondta, úgy vezetik a telephelyet, hogy még egy olajfolt se legyen a ben­zinkútnál. Feltehetően a hazai szakem­berek is tudták, hogy nem sze­rencsés olyan állomást kialakíta­ni, ahol például egy keverékkel működő autósnak azért kell fél óráig sorban állnia, mert csak egy töltősziget van. Itt tíz jármű- tulajdonos tankolhat egyszerre. Mindegyik alatt tízezer literes - a§ o$zt$álf szigorig környezetvé­delmi eteifedbkrtak megfelelő, dupla falú - tartályt helyeztek el. A számítógépes technika olyan, hogy nemcsak Budapestről, ha­nem Bécsből is megtudhatják, mennyi üzemanyag van még bennük.- Nem csak egy benzinkút va­gyunk - mondta az osztrák igaz­gató. A WC-t például ingyen használhatják az ideérkezők, s arra is van lehetőség, hogy aki maga szereti mosni a kocsiját, az saját kezűleg tisztítsa. Mind­emellett természetesen egy auto­mata kocsimosó is az érkezők rendelkezésére áll. Itt lehet por­szívózni, és az olajcserét is elvé­gezhetik. A szolgáltatás színvonalát emelendő, az alkalmazottaknak speciális képzést tartanak. Az autós az első. A beruházás módja azért is figyelemre méltó, mert hazai cégekkel végeztették el. A Szolnokterv tervezte, az anyago­kat itt vásárolták, és itteniek az építők is. A polgármesteri hiva­tal úgy járult hozzá a beruházás­hoz, hogy a terület kisajátításá­ból származó pénzt az út szélesí­tésére használták fel. Szurmay Nyitja kapuit a MÁV Kórház Tessék, lehet választani... Valamennyiünket érint ma az orvosválasztás ügye, hiszen júli­us 1-jétől új rendszer szerint kap­hatjuk meg az egészségügyi szolgáltatásokat. Nálunk tehát most kezdődik a háziorvosi ellá­tás megszervezése, amely példá­ul Angliában - mint azt dr. Löké Miklóstól, a Szolnoki MÁV Kórház igazgató-főorvosától megtudtuk - éveket vett igénybe. További beszélgetésünkből ki­derült, nemcsak szerkezeti válto­zásról lesz szó, de a tartalmi lé­nyeg is jelentősen átalakul: a be­tegségek megközelítése másként történik. A háziorvosnak érdeké­vé válik páciense egészségét megqrizni. hiszen a betegbiztosí­tási. kártyák szelvényei alapján kapja fizetését. És akit ne adj ’is­ten „félrekezel”, az máshoz vi­szi szelvényét. Persze ha még tudja, de ha nem, ez az eset sem kedvező az orvos számára. Az igazgató tájékoztatása szerint je­lenleg három-négyezer lakos jut egy-egy körzeti orvosra, a házi­orvos várhatóan ezernyolcszáz- kétezer személynél többet nem tud ellátni. Ebből következően sok, jól képzett szakemberre lesz szükség az egészségügyi ellátás új formájában. Nem kell tartani az orvos-munkanélküliségtől - mondta dr. Lőke Miklós. A változások jegyében a szol­noki MÁV Kórház is kinyitja ka­puit mindazok előtt, akikben fel­merül erre az igény . Aki a kórház házioryojjí rendelőjéhez kíván tartozni; annak két felnőtt-, illet­ve egy gyermekorvosi rendelést szerveznek. Az ingyenes szol­gáltatást bárki igénybe veheti, csak biztosítási kártyáját kell le­adnia a kórház rendelőintézeté­ben (Verseghy út 6-8.). A kórház eddig zárt világa megnyílik tehát a „nem vasutas” betegek előtt is. Ez termé­szetesen azt is jelenti, hogy bár­melyik háziorvos utalhat fekvő beteget a szabad kórházi ágyak­ra. A jelenlegi körzeti orvosokat egyébként május 13-án tudo­mányos ülésre is várják, ahol dr. Tari Endre, a MÁV egész­ségügyi szolgálatának vezetője tart előadást. Az igazgató elmon­dása szerint nem kívánnak kon­kurálni a körzeti orvosokkal, sem a kórházakkal, szabad kapa­citásukat ajánlják fel á lakosság számára. bcs Amíg a színház játszott Tárgyalások a kolumbiai Tunjában A politikusok, amit tehetnek: megterítik az asztalt a kereskedőknek. Egy kulturális kapcsolat megadja a lehetőségét annak, hogy gazdasági együtt­működés jöjjön létre két, akár egymástól messzire tévő földrész között. Ha csak ezt a mondatot vizsgáljuk, már akkor is rengeteg kérdőjelet kell, hogy tegyünk. Az egyik kérdés például az: olyan messze van Magyarország és Kolumbia egymástól, hogy felvetődik: egyáltalán valós lehetőség-e a kapcsolattartás? Fodor Tamás rendező, az Országgyűlés Kulturális Bi­zottságának al elnöke:- Én azt gondolom, hogy igen, mert az, amit Magyarország nyújtani tud Kolumbiának, az főleg a szellemi kapacitás, és itt nemcsak kultú­rára gondolok - bár a sport és a kultúra közvetíthet, emlékszünk annak idején a pinpong-diplomáciára -, olyasmi itt a színház-diplomácia. A Szigligeti Színház eredményeivel eljutott egy olyan földrészre, ahová ritkán érkezik hazánkból látogató, hiszen ez nagyon sokba kerül és úgy tűnik, nincs sok keresnivalója, kevés is az információnk, ideértve a gazdasági, kereskedelmi, politikai információkat egymásról. Várhegyi Attila polgármester:- Tunja amerikai viszonylatban egy komoly tradíciókkal rendelke­ző város. Száznegyven kilomé­terre fekszik Bogotától, Boyaca tartomány fővárosa, 90 ezer körüli lakosa van. Jellemző a városra a kolonialista, spanyol építészet, jel­legzetes dél-amerikai város, nem hasonlítható Bogotához, amely amerikaizálódott település, ennek fagerendás, viszonylag lapos épü­letei legalábbis erről tanúskodnak. A politikai vezetése és felállása - mint Kolumbiában általában - libe­rális, mint a köztársasági elnök, a tartományi kormányzó, és a frissen választott képviselő-testület, amelynek még a régebben megvá­lasztott polgármestere az első em­bere, júniusig. A liberalizmus kife­jezéssel persze vigyázni kell, mert nem a magyarországi értelemben vett pártstruktúrában működnek, a családok tradicionálisan elkötele­zettek valamely politikai irányzat iránt, és szinte apáról fiúra hagyo- mányozódik az, hogy melyik párt­ra szavaznak. Az utunk során - amelyet a columbiai magyar társa­ság és a nagykövetség szervezett, ottlétünkkor először a kormányzó­val tárgyaltunk, igyekeztünk meg­nyerni a támogatását ahhoz, hogy Szolnok város és Tunja között a kapcsolatfelvétel meginduljon. Az igazi közigazgatási hatalom, ha úgy tetszik, az a kormányzó kezé­ben van, ő minden további nélkül támogatta az elképzelésünket, az együttműködést. Lehetőség van egy testvérvárosi kapcsolatra, ez a legszorosabb kapcsolat. Ugyanak­kor lehetőség van egy partnerváro­si kapcsolatra, amely annyiban kü­lönbözik, hogy a két város partnere egymásnak több területen, de nem a politika vagy a közigazgatás színterén, hanem gazdasági, kultu­rális és egyéb kapcsolatok terüle­tén. Abban maradtunk, hogy az el­következendő egy-két hónapban megvizsgáljuk ennek lehetőségét, a másikat tájékoztatjuk, informál­juk a szándékokról, lehetőségekről és aztán köthetjük meg, ha jónak látszik a megállapodás. Az talán érdekes lehet, hogy a tunjai polgár- mester szeretné beírni nevét a vá­ros történelmébe, és borzasztóan szeretné, ha ez a szerződés, ez a megállapodás létrejönne, mielőtt még kikerül a polgármesteri szék­ből. Az ottani ipartestülettel és gaz­dasági kamarai képviselőkkel is volt megbeszélésünk, egészen konkrétan felvetették az üzleti le­hetőségeket, ha a bőröndömben van néhány cég megbízása, ott helyben megköthettük volna az üz­letet. Fodor Tamás így folytatja: A kiutazás előtt kihallgatást kértem Göncz Árpádtól, aki nemrégiben járt a Kolumbiai Köztársaságban kettős minőségében, mint író - egy kolumbiai társulat előadta a Ma­gyar Médea című művét -, és mint a köztársaság elnöke. Megkérdez­tem, hogy véleménye szerint mi az, amit a színházi bemutató kapcsán tehetnénk a két ország kapcsolatá­nak erősítéséért. Ő a kulturális szá­lakról beszélt, de úgy láttam, hogy ezek a kérdések nagyon jó kezek­ben vannak, a színház mindent megtesz ennek a kapcsolatnak a fejlesztéséért. Én már előzőleg külügyi vonalon kértem, hogy a magyar nagykövetség külön prog­ramot szervezzen számunkra. Sze­rencsém volt, hogy dr.Dános Kor­nél, a köztársaság itteni ügyvivője olyan élő kapcsolatot alakított ki, állandóan fejleszthető kapcsolato­kat, az itteniekkel, hogy már csak meg kellett szervezni a találkozót a 24 kolumbiai kormányzóság egyikében,, á Boyacá kormányzó­ság Tunja nevű székhelyén azotta- ni kormányzóval. A követségünk alaposan informálódott ezt meg­előzően, az információkat meg­kaptuk, ezekkel felfegyverkezve úgy láttuk mindketten, hogy na­gyon hasznos lenne ez a kapcsolat- felvétel, a főleg mezőgazdaságban és nem csekély mértékben az ipar­ban is érdekelt tartományiakkal. Azt gondoljuk, hogy azokat a tőké­ket, vagy azokat a különlegessége­ket, amelyekkel ez az országrész eljönne Európába, nevezetesen Jász-Nagykun-Szolnok megye körzetébe, ezeket fel lehet használ­ni, hiszen kölcsönösen kiegészít­hetjük egymást. Hasonlóak a struktúráink, mindketten hasonló társadalmi-gazdasági szerkezettel rendelkezünk. Mindkettő agrárjel­legű településekből áll többnyire, ugyanakkor van ipar is, mind a ket­tő ugyanazokkal a problémákkal küzd, vagyis új vállalkozásokat kell létrehozni, piacot kell szerez­ni, mind a kettő ugyanazon nehéz­ségekkel küszködik, például ilyen a nagy munkanélküliség.- Mi található a terített asztalon?- Első lépésként egy testvérváro­si szándéknyilatkozatot írtúnÉ ála, amely szérmt T unja paftnérvárósá- ul fogadja Szolnokot. Ez termé­szetesen akkor válik majd aláírha­tó szerződéssé, ha Szolnok városa megerősíti ezt a szándékot. És ha ugyanígy tesz Tunja képviselő-tes- tülete is. Ez arra jó, hogy az infor­mációáramlást felgyorsítsuk. Ha a két város információi találkoznak olyan módon, hogy mi a kínálat, s a szükséglet itt az ipar és a mező- gazdaság szerkezetében, a pénz­ügyek tekintetében. Ezt megkap­juk egy hónapon belül a követség­től, ugyanezt az információt Jász- Nagykun-Szolnok megyéről vi­szont elküldjük, a megyéről, váro­sairól, gazdasági egységeiről, in­tézményeiről. Terveink szerint ezt az információbázist intézményesí­teni szeretnénk. Vagyis, ha úgy akarják a szolnokiak, akkor létre­hoznak egy olyan céget, intéz­ményt, amely rendszeressé teszi a külkapcsolatok regionális intézé­sét. Itt a legnagyobb lépés szerin­tem az, hogy nem közvetett úton történik a gazdasági kapcsolatok felvétele, hanem most, ahogyan a törvények lehetővé teszik, közép­szinten megpróbáljuk összekötni a szálakat. Hogy milyen legyen aZif információbázis- intézményesíté­sének formája, kft., vagy a város kezelésében lévő dolog, lényeg az , hogy minél szabadabban mozog­jon és minél inkább a valóságos üzleti érdek szabja meg a kapcso­latok irányát. E második fázis után a harmadikban kialakulhat egy olyan gazdasági delegáció, amely képes arra, hogy ezt a 100 ezer forintnál több útiköltséget kifizes­se, és akkor vendégül látná az itte­ni hasonló cég őket, itt Boyacában. És akkor ők a saját szemükkel most már előkészítetten, termé­szetesen, azzal a segítséggel, amit a követségen keresztül megpróbá­lunk biztosítani, megismerkedhet­nek a valóságos lehetőségekkel. Megköthetik az üzleti szándék szerződéseit. Ezt rájuk kell bízni, ezt ők tudják, s ugyanígy igaz for­dítva is, ha onnan érkeznének gaz­dasági szekemberek.- Önöket örökös díszvendégnek nyilvánították ebben a városban...- Nem kell eltúlozni a jelentősé­gét, inkább politikai gesztus ez, azt a szándékot tükrözi ebben is, hogy szeretne Latin-Amerika az Egye­sült Államok nélkül, illetve min­den gyámkodás nélkül Európa felé nyitni. És a hasonló sorsú orszá­gok felé, mint például a miénk. Többek között lehetőség nyílik ar­ra, hogy ösztöndíjasok ide jöjje­nek spanyolt tanulni, nyilván lehe­tőség lesz arra, hogy kolumbiaiak Magyarországra menjenek. Van Tunja mellett egy nagyszerű kis intézmény, egy magyar iskola, amelyet nem régen avatott Göncz Árpád, a Szent István Iskola, ez egy normális spanyol iskola, aho­vá kolumbiai gyerekek járnak és speciális tantárgy a magyar és a magyar történelem. Nagyon jó hí­re van itt tunjai körökben, ezt a későbbiekben gimnáziummá, majd egyetemmé fejlesztik. Ez azt jelenti, hogy nagyon örülnék, ha Szolnokon speciális spanyol tago­zatos iskola nyílna, nemcsak a konkrét ügy miatt, hanem azért, mert úgy látjuk, hogy a Dél-Ame- rikával történő kereskedelem és a dél-amerikai kapcsolatok a jövő­ben fontos szerepet fognak játsza­ni. Ez egy gazdag földrész ásvány­kincsekben és minden másban, természetesen jelen van nagyon keményen a szegénység is, és sok­féle társadalmi problémával küsz­ködnek, ugyanakkor olyan föld­rész, amely a technológiákat nél­külözi. Vagy az Egyesült Álla­mokból vrvgy. Japápbipl .pereik, szívesebben vennék, hogy ha a kí­' nálati palettá a hozzánk hasonló országok üzleti ajánlataival is szí­nesedne. Konkrét szándékaik is vannak. Ilyen például a termálvi­zek hasznosítása. Vagy a bánya­technológiák, így az olajbányásza­ti technológiák átvétele, a külszíni szénfejtésekkel kapcsolatos kér­dések. A mesterséges tavakban történő halászat, és az állattartás kapcsolata, amelyekben azt hi­szem nekünk van mondandónk, vannak fölös kapacitásaink, van­nak jó technológiáink. Sokkal ér­telmesebb ezeket a szellemi tőké­ket exportálni, mintsem esetleges primér árukínálattal belépni. An­nál is izgalmasabb ez a dolog szá­munkra, mert az itt induló vállal­kozók eszközgondokkal küszköd­nek. Rengeteg olyan berendezést vásárolnának, amelyeket mi már nem használunk. Gondolok arra, hogy nálunk igen sok vállalat csődbe juttott. Ott van egy csomó eszköz. Vegyes vállalatokat azért tudnánk alapítani, mert mi adhat­nánk el a technológiát, a szellemi részesedést, és esetleg ők adnák a tőkét. Mindezt mi így nem tudjuk megtervezni, á lehetőségeket for- Szífoifcuk, ‘hogy .az? üzletemberek ~ lássák ~á saját szeműkkel,"rriT az, ami megéri, és mi az, ami nem. Hajnal József

Next

/
Oldalképek
Tartalom