Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

6 Challenge Day—Challenge Day—Challenge Day 1992. MÁJUS 28. Karcag Besenyszög Uszodát avattak A miniszter átvágni készül a szalagot A tehénfej ésért is pont járt Pontban éjfélkor, az eső elere- désével egy időben starolt dr. Fa­zekas Sándor polgármester csa­vart szarvú kormánnyal szerelt kerékpárjával a főtérről, hogy harminc másodperccel utána el­indulhasson az őt üldöző népes mezőny, amelyet a kéken villogó VW rendőrautó vezetett fel. Nos a szupermasinával induló tizen­négy esztendős Láposi István (Kovács Mihály Ál) már a Ma- darasi úton befogta a város első emberét, és előnyét mindenkivel szemben fokozatosan növelve, (sötét) utcahosszal nyerte a nyolc kilométeres versenyt. Ju­talmul reggel kilenctől ő nyithat­ta fel a polgármester postáját, és s^Ortirozhätiä a leveleket a mun­kaértekezlet vezetőjeként. Min­denképpen meg kell említeni az 52 éves Nádasdi Lászlót, mint a pedáltekerés legidősebb résztve­vőjét. Bár a Trabant-toló erőpró­ba csak a délutáni programban szerepelt, ám dr. Mándoki István Zagyvarékas Nappali útonállók az országúton Ráterpeszkedett az éjszaka - a kihívás kihívásaként - a rékasi fő­utcára. Sehol egy emberfia. A jól ismert focipálya környéke is kihalt. Ekkor a Kisszög egy távoli szegle­tében viliódzó fények tűnnek elő. Mire egymásra ér a két óramutató, a tábortűz piros melege és vidám fiatalok népes csoportja jelzi a Ki­hívás Napjának kezdetét. Polónyi László, a helyi általános iskola ne­velője az éjszakai események szer­vezője. A sátrak felverve, s miután túl vannak a szabad téren főtt öreg­lebbencs maradék illatán is - hiszen este hat óta tanyáznak itt -, elkez­dődik, illetve folytatódik a prog­ram. Negyedórán át pattog a labda a három autó reflektora által be­szórt alkalmi stadionban. Két ese­mény a mérkőzésből mindenkép­pen említést érdemel. Az egyik: a 6-1 -es végeredmény. A másik: Kó- kai Norbert kulcsjátékos utolsó percben elszenvedett bokaficam- gyanús sérülése, soron kívüli kór­házi ápolást tett szükségessé. To­vábbi események reggelig: pogó- tánc a réten, futás, vízilabdázás, fa­gyűjtés, birkózás, szkanderezés, rönkdobálás. Hát, kérem, mindez éjszaka. És napközben? Útonállók állítottak meg autókat, buszokat, negyedórás sétára kényszerítve utasaikat. Mintegy húsz sportág­ban folyt községszerte a pontgyűj­tés, benépesült a Kisszög. A kora délutáni részeredmény szerint 1500 volt azoknak a száma, aki legalább negyedórát mozogtak. már éjfélkor teljesítette a penzu­mot, mivel kötelessége máshová szólította. A következő napirend reggel hatkor folytatódott a Nagyvénkertben. Ott Palkovits Tamás vezé­nyelt hattól hétig mintegy száz­ötven tömbházi akónak zenés tornát. Szép lassan az intézmények is „beindultak”, három bölcsőde és tizenhárom iskola futott, tor­názott, gimnasztikázott települé­séért. Mindenképpen az esemé­nyek csúcspontjának tekinthető a tanmedence átadása a vásártéri strand területén. A huszonötmilliós beruházást dr. Horváth Balázs, a sportot fel- ugyeio larca hcikuh hiuu^u/i nyitotta meg ünnepélyes keretek között, s hogy az úszás után a vízilabdázást se hiányolják a még úszni alig tudó kunságiak, néhány labdával ajándékozta meg az őt körülvevő gyereksere­get. Közülük a bátrabbak és Új jelentkezőként lépett a színre ez a hátrányos helyzetű kisközség ebben az esztendőben. Természetesen náluk is a diákok vitték a prímet, bár az éjszakai órákban a felnőttek sem marad­tak ki a „buliból”. Valóságos kí- sértetjárást rendeztek a résztve­vők a korom sötétben a Tisza-gá- ton, hiszen sem elemlámpát, sem gyertyát nem vittek magukkal ügyesebbek váltóversenyt ren­deztek a 18 fokos(!) vízben, de előtte közös bemelegítést vezé­nyelt Soós Géza gyógytestneve- lő, amely a miniszter úrnak sem volt blamázs, hiszen olajzöld öl­tönyében majdnem szakszerűen dzsoggolt, miközben karkörzé- seket és húzásokat is beiktatott. Kőhajításnyira az uszodától Bé­res Attila lovagoltatta meg a nye­regbe vágyókat, a focipályán a DVSC volt a hazaiak vendége ebből az alkalomból. A főtéri sokadalomban csak a képzelet szabhatott határokat a feladatok kiagyalásában, a Fi­desz szekértolóit Mecser Lajos vezette a Berekfürdő felé vezető ÜÍCr, Z í1<“tes kilométerkőig, ahol . , az újdonsült község lakosaival paroláztak. A képviselők terem­focija után a legeredményesebb intézmények pénz, a legjobb egyéni teljesítők tárgyjutalma­kat vehettek át a polgármester­től. kocogásukra. A rövid pihenő alatt szúnyoggyűjtéssel, kutya- hergeléssel múlatták az időt. Dé­lelőtt aztán a szokásos gyermek­napi mókák kerültek előtérbe, a különféle ügyességi feladatok megoldása mellett megjelentek a labdák és kerékpárok is. Délután nem mindennapi erőpróba elé ál­lították a lurkókat a rendezők, egy „jó súlyban” lévő ARO te­Aki tegnap a besenyszögi fő­tér környékén járt, Challenge Day-blokádba botlott. „Ha nem akarja, had menjen!” - lehetett hallani valahonnan. S mielőtt kellemetlen emlékképek tola­kodtak volna elő, játékos-kaján kacagással máris invitálta az arra tévedteket helyben kerék­pározáshoz, súlyzózáshoz Far­kas Sándor tanár úr.- Hogyan veszik a „lapot” a helyiek? - kérdeztük Boros János önkéntes „blokádfelelőst”. - So­kan megértik - kezdte válaszát -, vannak, akik legyintenek és mennek tovább. Mások azt rek­lamálták, miért nem hétvégén van. Nekik feleltük: direkt az a jó, ha spontán jön ez a mozgás. A jegyző asszony, Lajkó Terézia készséggel ült fel az erősítő ke­rékpárra. - Még jól is esett így reggel ez a mozgás - mondta, amit szép piros arca elárult volna enélkül is. A tehénfejés utáni tej­leadással járó kimozdulás is pontot ért a községnek, amely feladatra tizenegyen vállalkoz­tak. A kultúrház irodája rögtön­zött sajtótájékoztató helyszínévé A lakók kettőzött lelkesedés­sel készülődtek, hiszen a keddi Magyar Közlöny arról értesítette a fürdőtelepülést, hogy önálló községgé nyilvánították. A tava­lyi „ezüstérmesek” fáklyás és elemlámpás futással indították ul'dra a szerdát, és minden órá­ban más-más müiájjal múlattak az időt és szaporították a nevezé­sek számát. A Róka-mókát a Nyergelj-fordulj kerékpáros körverseny követte, majd az erő­sebb idegzetűek fehér lepedőkbe herautót kellett a sportpályáról felvontatniuk az úttestre. Meg­oldhatatlan feladat nem lévén, rövid nekiveselkedés után győz­tek a „könnyűsúlyú” diákok. Aztán a kora esti óráktól egészen záróráig rock and roll, rocky, twist és egyéb táncfajták fárasz­tották a végletekig az egész napi mozgástól egyre lomhábban „rá­zó” vidám társaságot. vált. Sonkoly László igazgató másokhoz hasonlóan kedd este óta talpon volt. Éppen örült, mert az eredetileg negyedórás tánc­program három óráig tartott. A Fecskelyukban kutyafuttatást tartottak, ugyanitt terepcsinosí­tás folyt a lábteniszhez. A nyolc főből álló rendező stáb sok egyéb programot kínált még az Erzsébet-kertben, a Makkosban, a Tüzép-telepen, a sportpályán, ahol a futballmeccs szünetében burkolózott szellemekre vadász­tak a CD-gimnasztikáig, ame­lyet a tornateremben végeztek. A fogyasztó-fogyasztó labdás „ki- dobósdit” a Tekerd be a falut! - című szintén kerékpáros szám követte, de ezúttal trombitaszó kíséretében. A hajnali kaszálóparádé nyo­mán számottevőén megszépült az iskola környéke, SZ időseb­beknek reggel nyolckor Balajti tanár úr vezényelt könnyű tornát, a Megbékélés Házában a moz­gássérültek is bekapcsolódtak a kollektív megmozdulásba, hogy aztán a jól megérdemelt poharas tejet mindenki elfogyaszthassa pótreggeli gyanánt. Tíz órától a korlátolt felelősségűek korlátlan küzdelme volt soron, hordógurí- tástól kezdve a maleckergetésen és csirkefogáson át az autótolá­sig volt minden. Itt fordulhatott elő, hogy Kovács Andrásné Tra­bantja megelőzött egy Fordot. az első tyúkfogó Csajbók János személyében született meg. Az egész nap az önkéntes mozgás jegyében telt el. így a birkapörköltebédre is kerék­párral lehetett érkezni. De hát ez nem hátrányos diszkrimináció a kerékpározni nem tudókkal szemben? Csak bízni lehet ben­ne, hogy számukra is találtak va­lami áthidaló megoldást. Mond­juk: rőzsegyűjtés futva a fortyo­gó üstök alá. Délután a strand volt a cselekmé­nyek helyszíne. Foci, kézi és vízi kosárlabda mellett úszóváltó, halacskafogó medencemerés vö­dörrel és sok egyéb fárasztó program merítette tovább az „akkumulátorokat”. És akiben még maradt tartalék, biciklizhe­tett hét kilométert a karcagiakkal megbeszélt randevú helyszínéig, hogy aztán megkezdődhessen a záróbuli. Itt népi játékok és táncok köz­ben bemutatta tudományát a leg­nagyobb limbó-hintós Székely László. A tombolahúzáskor egy tájjellegű állat volt a főnyere­mény, a türelmes birka este ki­lenckor lelt új gazdájára. Termé­szetesen a fél tizenegykor kezdő­dő eredményhirdetéskor min­denki a tévé előtt várt kíváncsi­an. Hogy ott mit mondtak Berek­fürdőről, azt holnapi számunk­ban eláruljuk. Újszász Utcanév­változtatás Újszászon nulla órakor a Challenge Day-indulóval kezdődött a nap. Ez jelezte kicsiknek, nagyoknak, öregeknek, fiataloknak, böl- csődéseknek és a Szociális Otthon lakóinak, hogy megkezdődött a pontgyűjtés. A megnyitó 300 fős közönségének szűknek bizonyult a gimnázi­um tornaterme, így sokan a folyosón teljesítették az ébresztő aerobi- cot. Hajnali hat óráig itt zajlottak a különböző megmérettetések. A lépcsők szinte kilyukadtak a „lépcsőkoptatás ’ ’ nevű faladattól. Szállt a tollas, pattogtak a pingponglabdák. Az erősítőtermekbén súlyok­kal, gumikötelekkel küzdöttek az egész éjszakán át kitartók. A munkából a község polgármestere, dr. Szelmák Erika és jegyzője, Farkas Józsefné is kivették a részüket. Mindketten teljesítették az elemlámpás futást is, amelyen Battyányi Attila és Polónyi Ágnes ért leggyorsabban a célba. Hajnali hattól huszonegy helyszínen, hosszú, tömött sorokban jelentkeztek a községért és a sportért tenni akarók. A tárház dolgozói kaszálóversenyt rendeztek, a termelőszövetkezet­ben szalmabálát görgettek, az általános iskolások elfoglaltak egy utcát, nevét Challenge Day-re változtatták. A középiskolások a próbák díjaként 30 kiló fagylaltot fogyasztottak el, a kórháziak szamaras kocsit húztak, a szociális otthon öregjei citerazenére tán­coltak. Újszászon mindenki megtalálhatta a neki tetsző, őt szórakoz­tató feladatot, a szervezőknek egyedül az okozott gondot, hogy a várakozást fölülmúló részvétel miatt nem készültek fel kellőképpen az ajándékozásra. Tiszabö Hány gyerek kell egy ARO-hoz? Berekfürdő Önálló község

Next

/
Oldalképek
Tartalom