Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-28 / 125. szám

2 Hazai körkép 1992. MÁJUS 28. A szolnoki közgyűlésen Eddigi értesülések szerint hú­szán vesztették életüket és hetve­nen sebesültek meg Szarajevó központjában, amikor gránát csa­pódott be a kenyérért sorbaálló emberek közelében. A szarajevói rádió szerint a merénylet szerb fegyveresek műve, akik a robba­nás után távcsöves puskával lőt­tek a sebesültek segítségére igyekvő emberekre. Félő, hogy az áldozatok száma még nem végleges. Izetbegovic elnök úgy nyilatkozott, hogy e szörnyű bűn­tény kétségessé tesz bármilyen tárgyalást a szemben álló féllel. Románia fegyverekkel támo­gatja Moldovát - nyilatkozta az ITAR-TASZSZ-nak Iliescu Ro­mán elnök. Szerinte azonban nem áll fenn az a veszély, hogy háború tör ki Moldovában. A bu­karesti vezetésnek nincs infor­mációja arról, hogy Mircea Sne- gur moldovai elnök hadiállapotot szándékozna kihirdetni Oroszor­szággal - fűzte hozzá. Eddig mintegy 7 milliárd fo­rint az állam bevétele a kereske­delem privatizációjából - mon­dotta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtit­kára a Kereskedelmi Szakszerve­zetek Szövetségének értekezle­tén. A kereskedelemben jelenleg mintegy 15 ezer különféle gazda­sági társaság és körülbelül 100 ezer magánvállalkozó működik az országban. Schagrin Tamás el­mondta: a kereskedelemben ma már kevesebb mint 200 állami cég működik, s ezek egy része úgynevezett kiürült vállalati köz­pont, amely mindössze a korábbi vállalatokból alakult társaságok vagyonát kezeli. (Folytatás az 1. oldalról) Rámutatott: az önkormányza­tok, amelyek amúgy is sok tekin­tetben kiszolgáltatottak, tulaj­donképpen e törvény végrehajtá­sa során szembekerülhetnek a ki­szolgáltatott bérlőkkel, hiszen azok szorult helyzetükből egye­düli kivezető útnak a lakás meg­vásárlásával próbálkozhatnak. Fölemlítette azt is, hogy a lakbé­rek önkormányzati megállapítá­sa nem lehet egyedüli lehetséges út, valamiféle határt központilag érdemes lenne megállapítani, ugyanígy a lakbértámogatást se lehet az önkormányzatokra hárí­tani. Horváth Tivadar (KDNP) megfelelőnek, alkalmasnak és korszerűnek nevezte a törvény- javaslatot, elismerve azonban, hogy csupán része a lakáskérdés­nek. Ugrin Emese (FKGP 10-ek) kijelentette: a lakás szociális­gazdasági kérdés, s mivel jelen pillanatban nincs szociális tör­vény, nehéz érdemben tárgyalni. Rámutatott arra is, hogy a lakás a magyar gazdaság dinamikus fejlesztésének is egyik feltétele. Dénes János (független) bírálta a tervezetet, de módosító javas­latokkal jobbíthatónak vélte. Az elnöklő Dörnbach Alajos ezután berekesztette a távközlési tör­vény általános vitáját, s lezárta a nemzeti gondozásról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját. (SJ) Túri vásár tizennégy év után (Folytatás az 1. oldalról) lenne különösen érdekes, mert a rendszerváltás óta az első bemu­tatkozása lesz a kisüzemi mező- gazdaságnak. Ennek ellenére az érdeklődés nem mondható túl­zottnak, hiszen az 550 meghí­vottból eddig 44-en jelentkeztek a kiállításra, meg is kellett a je­lentkezési határidőt hosszabbíta­ni június 15-ig. Ennek ellenére 80-100 kiállítóra azért csak szá­mítanak, és a látogatók számát is úgy tízezerre taksálják. A főisko­la nagyvonalú rendezést garan­tál, hiszen nemcsak a kiállítás te­rületét tudja magas színvonalon biztosítani, de a szállásban és az étkeztetésben is részt vállal. A kiállítás három egymáshoz kap­csolódó részből áll: porondra lépnek a kertbarátok és a kister­melők termékeikkel, majd ugyanők megtekinthetik a mező- gazdasági kisgépek, műtrágyák és növényvédő szerek kínálatát, de ellátják őket információval a marketingszervezetek, a pénz- és biztosítóintézetek, valamint a szaktanácsadók is. Mindenképp szót érdemel a Túri vásár is, melyre augusztus 30-án kerül sor, a Dózsa György út és a piac területén. A dolog érdekessége lesz, hogy ezúttal ál­latvásárt is tartanak a mázsaház tájékán. A vásár a népművészek fesztiválja is lesz, hiszen eddig már harminchatan jelezték részt- vételüket, közöttük fafaragók, fazekasok, hímzők és hangszer- készítők, de ott lesznek a kékfes­tők, a mézesbábosok és a pipaké­szítők is. A programot kiállítá­sok, szabadtéri kulturális rendez­vények színesítik, de helye lesz a sportnak és a bálozók táncos ked­vének is. : A tegnapi sajtótájékoztató ki­csit többet markolt annál, amire a toliforgatók kíváncsiak lettek volna. A kertbarátok elnöke ne­hezen bírt ellenállni a nyilvános­ság csábításának, s ez alkalom­mal több évtizedes munkássá­gukról szeretett volna számot ad­ni. Félő, hogy a nagyívű beszá­molója már nem nyerte el a várt érdeklődést.-pb­Egymás után érkeznek buszokkal, szülőkkel, gépkocsikkal mint­egy tíz megyéből, s nem utolsósorban megyénk fiataljai a reptéri művelődési házba. Amíg tart az eligazítás, egyeztetések, szociális problémák rendezése, addig a szülők, hozzátartozók tájékoztatón vesznek részt - majd megtekintik a laktanyát, a körleteket. A behívott fiatalok egy része bázisképzésre került Szolnokra, két hónap múlva visszamennek az eredeti alakulatukhoz. Eligazítás után a gyengélke­dőre mennek, ahol fürdés, orvosi vizsgálat után megkapják a kato­naruhákat, magukhoz veszik a felszerelést, s irány a körlet. Az. elhelyezkedés után elbeszélgetésen vesznek részt, megtudják, hogy az alapképzés után hova kerülnek katonai szolgálatba. Megkezdődött a katonaélet... - nzs ­A kormány igyekszik kivonulni a lakásfrontról Újoncok a reptéren Jut eszembe! íme tíz sorban egy több- felvonásos dráma elbeszél­ve. Nagykörűből Takács Jó­zsef munkanélküli keresi a szerkesztőséget. Ajánlatot kapott külföldre 300 forint fejében. A cím, ahová a pénzt várják: M. B., Szolnok 5001, Kun Béla krt. 7/11. em. 3. Emberünk bejött Szolnokra, és meglepődve konstatálta, hogy a nevezett épület csak tízemeletes. Kolléganőm rátekintett a le­vélre, és vágta: ez II. emelet, csak az illető nem tud gépel­ni. Nyomozás a házban: M. B.-ék már nem laknak ott, fiatal srácok mutatkoznak néha. A postaládán viszont ott virít a név szinte tüntető­leg: M. B. A levelezési cím tehát ez, pénz ide nyugodtan érkez­het. Mint ahogyan, gondo­lom, érkezik is. De hogy lesz ebből ausztráliai út? Ha csak a vállalkozó kedvű közvetí­tőknek nem . . . -pb­Lesz-e vihar Keviben? Román segítség Moldovának Privatizációs bevétel Húsz halálos áldozat Például a Petőfi úti iskola visszaadása körül Az MDF tartózkodik vagy nemmel szavaz- A Szolnoki Ingatlankező Vállalat fizetőképességének helyreállításáról szóló napirend tárgyalásakor csúcsosodott ki igazán, mennyire nem konstruk­tívak az önkormányzat az MDF- es képviselői - jelentett ki tegna­pi sajtótájékoztatóján Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere, amikor a keddi közgyűlésről be­szélt. Miután mindenki megálla­podott abban, hogy a több ezer lakást kezelő intézmény anyagi gondjait mindenképpen orvosol­ni kell, a Demokrata Fórum kép­viselői tartózkodásukkal obstru­áltak - tette hozzá. Majd így foly­tatta: - Nem először bizonyoso­(Folytatás az 1. oldalról) Az élelmiszer-gazdaság előtt ma három alternatíva áll. Ha folytatódik a kapkodó kormány­zati intézkedések sorozata, ak­kor széles körben mennek tönkre a gazdálkodók - hangsúlyozta az előadó. A felszámolt üzemek va­gyona viszont visszakerül állami kézbe (bankok, társada­lombiztosítás, adóhatóság), hisz az ágazatban dolgozóknak nincs elég tőkéjük a vagyon megvásár­lásához és működtetéséhez. A másik alternatíva - ha nincs köz­ponti piacszabályozás -, hogy az agrárszféra megpróbálja szabá­lyozni önmagát. Az igazi megol­dás a korrekt agrárpiaci rendtar­tás kidolgozása lenne. Ez a tör­vényi szintű szabályozás már az dik be, szinte bármit tehet a tes­tület, az előterjesztéseket vagy elutasítják, vagy tartózkodnak a szavazástól. Úgy tűnik, taktikai okokból zárkóznak el az együtt­működéstől. Azért, hogy a ké­sőbbiekben azt mondhassák: nem szóltak bele a pénzügyi döntésekbe, nem őket terhelik a következmények. Az IKV napirendjére vissza­térve, a polgármester elmondta: a városnak ezen a területen ellá­tási felelőssége van. Ha magára hagynák a vállalatot, leállhatna például a távfűtés, a karbantar­tás. A távhőszolgáltatásnál egyébként havonta 2,5 millió fő­idén megállíthatná a lejtőn üzemképes fék nélkül rohanó agrárvonatot. Különleges támo­gatási rendszert igényelnek azonban a kedvezőtlen termőhe­lyű adottságú térségek, hogy meg tudják tartani népességüket. A kormány agrárpolitikájáról szólva dr. Mészáros Gyula ki­emelte, hogy a célrendszer jó, de nincs kimunkálva, s hiányzik a stratégia. Elfogadhatatlan, hogy az FM idei koncepciójában például az szerepel: a mezőgazdasági üze­mek vagyonuk felélésével kom­penzálják a jövedelemkiesést. Vincze Kálmán, a kisgazdák 35- ös képviselőcsoportjának agrár- rendtartási törvénytervezettel összefüggő, konkrét módosító rint hiányt „termel” az önkor­mányzati ingatlanok kezelője annak ellenére, hogy a város 11 millió forintot utalt ki a lakos­ságnak. Ezért tartotta visszatet­szőnek ezt a fajta politizálást. Módosító indítványokat nyújt­hatnának be - ahogy például az MSZP frakciója teszi. A képvi­selők bármely párt tagjai legye­nek is, a város lakosságának képviselői - hangsúlyozta. Az alternatív gimnázium ügyével kapcsolatban hasonlóan léptek az MDF képviselői, ezért az elő­terjesztést nem fogadta el a ked­di közgyűlés. javaslatait ismertette a megje­lentekkel. A kisgazdák tartalommal igyekeznek megtölteni a jogsza­bályt, s például a közvetlen mó­don, garantált árakkal szabályo­zott termékek körébe kívánják sorolni az étkezési búzát 6600 forintos tonnánkénti áron, a tejet (19 Ft/liter), a takar­mánykukoricát (7600 Ft/tonna), a vágósertést (79 Ft/kg), a vágó­marhát (105 Ft/kg) és a pecse­nyecsirkét (69 Ft/kg). Az öt par­lamenti párttal már egyeztetett módosító javaslat értelmében, közvetett módon kerülnének vi­szont szabályozásra többek kö­zött a vágójuh, a vágóbaromfi és az olajos magvú növények. L.Z. Egyre másra érkeznek a hírek Túrke véről, és ezeknek nagyjá­ból az a lényegük, hogy a Petőfi úti iskolát - amelyik az államosí­tásig a református egyház tulaj­dona volt - a szülők és a pedagó­gusok „feje felett” visszaadják az egyháznak. Nos, utánajártunk eme tény­nek, és néhány dolgot sikerült megtudni. Az egyik az, hogy a mostani elsősök szülei közül hu­szonegyen választották az egy­házi tagozatot. Mivel az iskola, jobban mondva a tanári kar nem vállalta őket, egy viharos neve­lőtestületi ülést tartottak, ahol röpködtek a nyilak. Időközben a másik iskola igazgatója befo­gadta ezt az osztályt, és úgy tűnt, elcsendesedik minden. Időközben úgy módosult a helyzet, hogy az egyháznak a ré­gi javai közül három tanterem kellene. Az egyik a jelenlegi val­lás tagozatos első osztálynak, a másik annak a 28 kisiskolásnak, akik ugyanezen a tagozaton ősszel kezdik tanulmányaikat, ugyanis tavasszal ennyi kisdiá­kot írattak be a szüleik vallás tagozatra. Szükség lesz egy har­madik osztályra is, amelyik vál­lalta a tagozatot. Ezért az egy­háznak a különböző helyeken lé­vő iskolái közül egyet már visszaadtak. Itt négy terem talál­ható, így megoldottnak látszik az elhelyezés. Igaz, közülük kettő már a tanácsrendszerben épült, és ezért 5,6 millió forint kártérí­tést kap, kapna az iskola. A kér­dés az, hogy mikor és miből? Az igazgatónő elmondása szerint a volt MHSZ-épület zárolt va­gyon, ott szeretnének bérelni két termet a visszaadottak pótlása­ként, mintegy évi 200 ezer forin­tért. Az iskolavezetés arra is kíván­csi volt, mi a szülők véleménye, ezért összehívták a munkakö­zösségek vezetőit. Ezen az esz­mecserén a református lelkész is szeretett volna részt venni, de végül is ehhez az intézmény irá­nyítói nem járultak hozzá. (Sze­rintem nyugodtan hozzájárulhat­tak volna, legalább egymás mel­lett fehéren-feketén megjelen­hettek volna az eltérő vélemé­nyek.) Az indoklás úgy hang­zott, az efféle fórum rendezésére nem ők, egy iskola, hanem a vá­ros hivatott. Mi tagadás, ebben is van bizonyos igazság. Az üggyel kapcsolatban be­széltem a fiatal református lel­késszel is. Noha ő nem idevalósi - ami a kunok szemében olykor majdnem megbocsáthatatlan -, azért évek óta itt él, dolgozik, így jól ismeri a helyzetet. Elmondta, az egyház nem tett, tesz mást, csak amit a mostani törvény biz­tosít: azaz beadta az igényeit haj­dani ingatlanjaira, iskoláira. Ter­mészetesen a visszaadás nem máról holnapra, hanem hosszabb idő alatt valósulhat csak meg. Bonyolítja a helyzetet, hogy jó két hete megjelent egy miniszté­riumi állásfoglalás, amely sze­rint a tulajdonjoghoz használati, azaz működtetési jog is társul. Sőt az utóbbiak állítólag meg is előzik az előzőt. Az is tény, hogy az illetékes tárca felszólította az önkor­mányzatokat: 2001-ig ütemez­zék be az egyházi ingatlanok, is­kolák visszaadását. Erre harminc napot adtak, amely esetenként ugyanennyivel meghosszabbít­ható. Hadd fűzzek ehhez egy vé­leményt: akik eme kétszer har­minc napot kitalálták, azoknak minden bizonnyal fogalmuk^ sincs, mennyire bonyolult hely- ' zetekről van, lehet szó, hiszen például Túrkevén sem tudtak dönteni az ütemezés időpontjá­ban még hatvan nap alatt sem. így áll jelenleg az ügy, és ez szó szerint értendő. Akad, aki vallja, megalapozatlan kampány indult a polgármester, az egyházi iskolák ellen, hiszen még semmi sem dőlt el. Mások homlok- egyenest az ellenkezőjét állítják: mondván, olyan elképzelések vannak születőben, amelyek a városban kész tények elé állíta­nak egy iskolát és egy tantestü­letet. Mielőtt bárki, bármilyen végkövetkeztetést vonna le, ne­kem is lenne észrevételem. Más, megyénkbeli példák igazolják, nem ártana - mondjuk városi fó­rumon - megkérdezni a pedagó­gusokat, és legfőképpen a szülő­ket: nekik mi a véleményük erről az adok-kapokról? Ők hová, mi­lyen jellegű, típusú iskolába akarják járatni a csemetéjüket? Tévedések elkerülése végett nem szeretnék, hanem akarják! Mert az én értelmezésemben ez a lényeg, hiszen a demokrácia valami olyasmi, hogy az ügyeket azok döntik el, akiket érint. Ez pedig igen komolyan érinti az anyukákat, apukákat. Azért minden csípés, ellenvé­lemény, ingerültség ellenére va­lami tetszett ezeknek a nyakas kunoknak a megnyilatkozásai­ban. Az, hogy bármennyire is el­tért a véleményük a kérdésben, legtöbben a lelkemre kötötték: a megoldást ott, nekik kell megta­lálni. A település vezetőinek, az ügyben érintetteknek. Az állítás­sal egyetértve hozzáteszem: eb­ből a körből, sorból lehetetlen kihagyni a szülőket. Bármit mond a paragrafus meg a szak­tárca. Mint ahogyan az egyik ke- vi édesapa megjegyezte: kormá­nyok jönnek, vezetők, vezetői elképzelések mennek, de mi ma­radunk, akárhogyan is alakul az elkövetkezendő választás 1994- ben. Ezért elsősorban velünk kellene dűlőre jutni, nyújtott ke­zet,, és kaszálta tovább az árkot. Ügy gondolom, ehhez mást aligha lehet hozzátenni. D. Szabó Miklós- sz ­Fék nélkül száguld a lejtőn az agrárvonat

Next

/
Oldalképek
Tartalom