Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-26 / 123. szám

I 4 Hazai körkép 1992. MÁJUS 26. Három hónapig érvényes a felmondási védelem Tennivalók a leszerelés után A Magyar Honvédség a sor­katonai szolgálat letöltése után a megyében közel 400 fiatalt egészségesen, szellemileg, fizi­kailag, akaratilag, erkölcsileg megerősödve adott vissza a csa­ládnak, szülőknek, a feleségek­nek. Útravalóul segítünk eliga­zodni a polgári tennivalóikban. A leszerelést követő 14 na­pon belül kell a munkáltatónál, szövetkezetnél munkavégzésre jelentkezni. Ha betegség miatt a munkál­tatónál munkavégzés céljából nem jelentkezhet, erről a mun­káltatót a keresőképtelenséget igazoló orvosi bizonyítvány egyidejű megküldésével értesí­teni köteles. A leszerelt hadköteles fel­mondási védelem alatt áll, a le­szerelést követő 3 hónap alatt munkaviszonyát a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg. Ha munkaviszonya a mun­káltató jogutód nélküli megszű­nése miatt szűnik meg, a mun­káltató háromhavi átlagkereseté­nek megfelelő, de legalább a mi­nimálbér háromszorosának megfelelő összegre josogult. Ha bevonulása előtt nem állt munkaviszonyban, vagy munka­helye jogutód nélkül megszűnt, munkanélküli-járadékra és a pá­lyakezdők munkanélküli-segé­lyére jogosult. A hozzátartozóik családi se­gélyre való jogosultsága a sorka­tonai szolgálatból való leszere­lést követő hónap utolsó napjá­val megszűnik. A tartalékállományba került hadkötelesek katonai igazolvá­nyait továbbiakban az illetékes megyei hadkiegészítő parancs­nokság tárolja. A katonai szolgálattal össze­függő igazolásokat az illetékes megyei hadkiegészítő parancs­nokság ügyfélszolgálatától sze­rezhetik be, levélben vagy sze­mélyesen. A hadköteles - kivéve, ha a polgári szolgálatot letöltötte - a honvédelmi miniszter rendeleté­ben megjelölt személyi adatai­ban és személyi körülményeiben beállott változásokat köteles a lakóhely szerint illetékes hadki­egészítő parancsnokságnak ha­ladéktalanul, illetőleg a jogsza­bályban meghatározott időn be­lül bejelenteni. A hadköteles bejelenteni köte­les, ha megváltozik: az állandó vagy ideiglenes lakása, a neve, a családi állapota, a gyermekei száma, a polgári szakképzettsé­ge (pl. gépjárművezetői enge­dély szerzése), munkahelye, a foglalkozása (beosztás, munka­köre) és az iskolai végzettsége. A hadköteles bejelenteni kö­teles továbbá: az útlevelének megszerzését, illetőleg érvé­nyességi idejének meghosszab­bítását, az érvényességi idő le­jártának időpontját, valamint az útlevél számát, az idegennyelv­ismeret megszerzését (közép­vagy felsőfokú nyelvvizsga leté­telét), valamint a katonai szolgá­latra való alkalmasságát érintő betegségét és sérülését. A lakásváltozással kapcsola­tos bejelentést a hadköteles a lakcímváltozás bejelentésére szolgáló jelentőlappal teljesíti. A névváltozást a személyi igazolványba történt átvezetés után nyolc napon belül kell a hadkötelesnek a személyi iga­zolvány bemutatásával a hadki­egészítő parancsnokságon beje­lentenie. A külföldre távozást és az on­nan való visszatérést az erre a célra rendszeresített nyomtat­vány kitöltésével az állandó la­kóhely szerint illetékes hadki­egészítő parancsnokságnál vagy az igazgatási szervnél kell beje­lenteni. A külföldre távozást legalább hét nappal az utazás megkezdése előtt, a külföldről történt vissza­térést a visszaérkezés után há­rom napon belül kell bejelenteni. A meghatározott bejelentési kötelezettséget a hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság­nál vagy az igazgatási szervnél - a változást követő nyolc napon belül, pontos eljuttatott írásbeli nyilatkozattal, illetőleg szemé­lyesen vagy a vele közös háztar­tásban élő nagykorú hozzátarto­zója, továbbá meghatalmazottja által, szóban kell teljesíteni. A változások bejelentéséhez csatolni kell, szóban történő be­jelentés esetén pedig be kell mu­tatni a megfelelő okiratot vagy hiteles másolatát. A hadkiegé­szítő parancsnokság, illetőleg az igazgatási szerv elrendelheti, hogy a hadköteles az eredeti ok­iratot mutassa be. A katonai szolgálatra való al­kalmasságot érintő betegség vagy sérülés esetén az írásban történő bejelentés során be kell mutatni az erre vonatkozó erede­ti orvosi igazolást. Kövesdi Albert alezredes parancsnok mögött, de nem akarta megkockáztatni, hogy kitérjen a találkozás elől. Semmiképpen sem akarta a lakásán fogadni a fiút - óvakodott kiadni az új címét.- Gyere be az üzletbe. Mennyi idő alatt tudsz ideérni?- Egy pár perc, itt vagyok a közelben.- Akkor igyekezz. Az utca felől már bezártunk, gyere be az udvarba, a hátsó ajtónál csöngess be. Hogy ne veszítsen időt, Martin folytatta a rakosgatást, még nem ért a munka végére, mikor az udvar felől csengőszó hallatszott, hátrasietett, a rács túloldalán Borsos állt. Martin biccentett és előrehajolva kinyitotta a zárat, megcsapta orrát a fiúból áradó sör és édeskés arcvíz szag, önkéntelenül hátrahőkölt:- Gyere be. Miről van szó? Ne haragudj, hogy ha közben rendezkedek, de szeretnék hazaérni a gyerek fürdetésére. Ez nálunk szertartás.- Nincs valami italod? Martin már mozdult, hogy az íróasztalából elővegye a konyakosüveget, de letett a szándékáról. Feltételezte, hogy hamarabb végeznek, ha nem ülnek le poharazgatni és arra is számíthatott, hogy Borsos berúg, ha tpvább iszik.- Sajnos nem tartok itt semmit. Kész lebukás volna. Miközben az asztalon heverő köteteket témák szerint visszaosztotta a polcokra, idegenkedve figyelte Borsos külsejét, feltűnő, fluoreszkáló betűkkel díszített világoszöld melegítőöltönye bántotta a szemét.- Miért hallgatsz? Mi történt?- Kirúgtak a szállóból. Holnap el kell jönnöm.- Miért?- Ők azt mondják, hogy italozás miatt, pedig hidd el: egyetlenegyszer sem rúgtam be.- Valami azért lehet benne, most is dől belőled a pia.- Csak egy korsó sört ittam, meg akartam nyugodni.- Akkor mi áll a háttérben?- Szerintem a rendőrség szólt nekik, hogy tegyenek ki. Martin kezében megállt a könyv:- Hogy kerül ide a rendőrség?! Borsos kelletlenül húzta fel a vállát:- Nem akartam beszélni róla.- Szabad tudnom, hogy miért?- Azt hittem, hogy nem fontos. Két hónappal ezelőtt a szállóban feltörték a szekrényemet és elvitték azt a sporttáskát, melyben a régi verseimet tartottam.- Itt valamit nem értek. A múltkor visszakérted a kézirataidat, azt mondtad, nincs példányod belőlük.- Ez a betörés még korábban történt. Aztán kaptam egy idézést, behívattak a kerületi rendőrkapitányságra, ott benn kiderült, hogy a táska a versekkel együtt náluk van. 122 A lakáskoncepció vitájához Ahogy a svédek csinálják A korábbi, lakásokkal kapcso­latos szabályok legfőbb problémá­ja az volt, hogy a lakásállományt különböző szektorokra bontották, és ennek megfelelően külön is sza­bályozták - húzta alá Komáromi György, aki sokáig volt Szolnok bérlakásainak „gazdája”, így jól ismeri a helyzetet. Mint ismeretes, voltak az állami bérlakások, a kü­lönböző konstrukciójú társashá­zak, valamint a családi házak. A rájuk vonatkozó szabályozásnak nem volt egységes szerkezete, ezért közöttük feszültségek voltak. Emiatt viszont a jogszabályokat ál­landóan változtatták, anélkül, hogy remény mutatkozott volna egy normális jogi keretre. A legna­gyobb feszültséget a pénzek szét­osztása jelentette. S itt nem első­sorban a kedvezményes lakbérekre gondolunk, habár önmagában ez is feszültséget okozott, hanem arra, hogy a felúj ításra szánt összegek és kedvezmények is különbözőek voltak. Az állami lakásokra köz­ponti keret volt, a társasházakra kedvezményes hitelű felújítási ke­ret állt rendelkezésre, a családi há­zakra gyakorlatilag semmilyen ke­ret. Az igazságtalan rendszeren túl, az állami túlsúly miatt a rendszer igen bürokratikus, lassú volt, s az igényektől messze elmaradt. Emi­att a felújításokban jelentős volt a lemaradás. Ez is lehet indoka egy átfogó nemzeti lakáskoncepció­nak, de az eddigi információk sze­rint az egységes szabályozástól ma is igen messze vagyunk. Ha ez így lesz, akkor a korábbi feszültségek­kel ugyanúgy számolni kell. A feladat tehát az lenne, hogy szűnjön meg a szabályozó ellent­mondás. Az állami tulajdonú laká­sok nagy részét magánkézbe kelle­ne adni - véli Komáromi György. Az önkormányzatoknak, mint ezen feladatok helyi megvalósítói­nak, csak kifejezetten szociális la­kásokat kellene fenntartani, s hatá­rozott időre kellene kiutalni, figye­lembe véve a használók szociális viszonyait. A magántulajdonba kerülő lakások mellett is felmerül a fenntartás, felújítás problémája. Erre az önkormányzatnak alapot kell biztosítania, részben a helyi adóra, részben az állami lakások értékesítéséből befolyt összegek után járó kamatokra építve. Az alapra szektorsemlegesen lehetne pályázni. Ebben a rendszerben fi­gyelembe lehet venni a tulajdono­sok részvételét, érdekeltségét, s kezdeményezőkészségét is, ugyanakkor a nyújtott támogatás fejében megfelelő műszaki köve­telményeket lehetne támasztani. Maga az állami lakások értékesíté­séből befolyt tőke viszont alapja lehetne további szociális lakás épí­tésének is. Az ismertetett modell természetesen ennél sokkal bo­nyolultabb, viszont Svédország­ban sikerrel alkalmazzák már igen régóta. A megoldás egyszerre pi- ackonform, hiszen a felhasználása a piacon történne, s nem az IKV-n keresztül, ugyanakkor be lehet épí­teni a szociális szempontokat is a visszafizetés feltételein keresztül. A kisnyugdíjas például több támo­gatást kaphat, esetleg az egész fel­újítási összeget is, amit aztán az örökségre rá lehetne terhelni. Sok mai problémát lehetne ezzel meg­oldani, így például azt, hogy sok meglévő vagyon pusztul el, kör­nyezetére is negatív hatást gyako­rolva. Az önkormányzat a felújítá­sokat a szolgáltató cégekkel együtt (gázvezeték, csatorna, út stb.) egy­szerre végezhetné el a lakók bevo­násával. Erre a lehetőséget éppen az alap adja. A modell mindeneset­re érdekes, úgy véljük, érdemes gondolkozni rajta. F. I. Megújult a Meinl Csemege. Szolnokon5 a 12i.es Meinl Csemegeboltot a hét végén felújították és átalakították a Meinl-szisztéma szerint. A bejárattól balra egy zöldség-shopot hoztak létre, salátabárt alakítottak ki, új szisztéma szerint kerültek az áruk a polcokra. A dolgozók egyenruhát kaptak. Az átalakítás példás gyorsasággal, a kollektíva önzetlen hozzáállásának kö­szönhetően, zökkenőmentesen történt meg a műszaki szakemberek irányítása mellett. Fotó: N. Zs. / Átképzési tanfolyamok munka­nélkülieknek Bővítik a munkanélküliek­nek kínált átképzési lehetősége­ket Pest megyében, az idén a ta­valyinál csaknem kétszer több, összésen 98 féle tanfolyamot in­dítanak számukra. A Pest Me­gyei Munkaközvetítő Központ jelenleg mintegy 40 ezer munka- nélkülit tart számon a megyé­ben. A Budapest közelébe tele­pített elavult ipari szerkezet, a felduzzadt mezőgazdasági üze­mi bürokrácia leépítése, és a tény, hogy a fővárosba ingázók­tól a vállalatok a többletkiadások miatt igyekeznek megszabadul­ni, mind növelik az állástalanok számát. Ezért a nagyobb váro­sokban, például Cegléden és Gö­döllőn folyamatosan indítanak átképzési tanfolyamokat, ame­lyeken az idén hozzávetőleg két­ezren vesznek részt. Legkereset­tebbek az idegen nyelvi, a vállal­kozási ügyvivői és a hegesztő tanfolyamok. Néhány új szak­mában is beindult a képzés, ilyen a panzióvezető, a farmerképző, valamint a gyógynövényter­mesztő és -feldolgozó tanfo­lyam. Tervbe vették a köz­munkákhoz sorolható műemlék­karbantartáshoz , speciális kőfa­ragó és ácskurzusok indítását is. (MTI) KLÍMATECHNIKA MCUet MN? ££&ÁqázcódLÜIe a üzJcüz. jkÁJforrúAliWA auuutőűJt odlcubL ? CMxJk, f&VtftfÁdüJk, aJfoÓA hahóit? MEGOLDÁS = Ml MUMS!-ABLAK RLÍfílfiBEREnDEZÉSER. 29.oopr-MOBIL IZLÍmflBEREflDEZÉSEIi Sl.ooor „ - + ttFÖ-TÓL- SPLIT RLMlABEREflDEZESER 91.6oo.­- GÉPJÁRMŰ MABEREflDEZE'SER 129.oooí.T­+ Kffi-tol ■ÉRTÉKESÍTÉS, RENDELÉSFELVÉTEL -HELYSZÍNI SZERELÉS-GARANCIA, SZERVIZ SZOLNOK, BERCSÉNYI ÓT 1 m./FftX.- (56)41-722. KLÍMATECHNIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom