Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23 / 121. szám

1992. MÁJUS 23. Szabadidőben—családi körben 11 Gasztronómiai kalandozások Törökországban Külön fejezetet érdemelnek az édességek, melyek sokkal több cukorral és mézzel készül­nek az itthon szokásosnál. Min­den édességük jóval gazdagabb, mandulával, pisztáciával, ma­zsolával rakott tésztafélék a leg­népszerűbbek, ám mindezek - számunkra émelyítő módon - to­csognak a mézes vagy cukros szirupban. A mi ízlésünknek jobban megfelel a mustkolbász, mely felfűzött diószemekből áll, ezt mártogatják újra és újra a must­ba, míg megvastagodik, vagy az édes csirkemelle!), mely főtt csirkéből és rizslisztpudingból készül fahéj ízesítéssel. Az étkezést természetesen - az ugyancsak édes - török kávé zárja rézkannában forralva, apró csészékbe töltve. Piros Christa F erenczy-Europress Az egykori Oszmán Birodalom területén élők milliói ma is török módon étkeznek, anélkül, hogy erről fogalmuk lenne. Je­mentől Ausztriáig közkedvelt étel a rántott hús, a töltött káposzta, vagy a lecsós ételek variációi, melyet minden nép a sajátjának ismer. Még a hamburger sem a Hudson, hanem a Menderesz-folyó partján született. A mai Törökországban - mint ahogy a Közép-Keleten minde­nütt - az evés nem az éhség csil­lapítására szolgáló művelet, ha­nem gyakran órákig tartó valósá­gos ceremónia. Az ízek orgiája elkápráztatja és fogva tartja or­runkat, szemünket, gyomrunkat és intellektusunkat egyaránt. A törökök nemzeti itala a tü­zes ráki, az előételek hosszú so­rát a gondos házigazda úgy válo­gatja össze, hogy mind harmoni­záljon a pálinkával. Az előételek többnyire hidegek: saláták rizs- zsel, mogyoróval, mazsolával töltött zöldségek olajban, esetleg sült, töltött tészták. Tévedés ne essék - nem a fürdőruhadivatot, hanem a változatos Főételként mindenképp húst fehérnemű-kínálatot mutatjuk be. Fotó: Korényi szolgálnak fel. A vallási előírá­sok miatt sertés nem szerepel az étlapon, annál több birka. A Fekete-, Egei- és Márvány­tenger a halak széles választékát kínálja. A nálunk megszokott köretek ott nem szokásosak, a nyárson, parázson sült húsok mellé lepénykenyeret vagy salá­tát fogyasztanak. Rizst többnyire zöldségekkel, hússal együtt esz­nek, ez a piláf. Törökországban jóval több zöldséget fogyasztanak, mint ná­lunk. Étvágygerjesztőként és fő­fogásként is töltött paprikát, pa­radicsomot, padlizsánt, hagy­mát, burgonyát szolgálnak fel. A fűszerezés erőteljesebb, mint a közép-európai, de nem erős. Pecások örök dilemmája Mekkora legyen a horog? Visszatérő, s nehezen meg­válaszolható a kérdés: mekko­ra horoggal számíthat jó fo­gásra a horgász. A vízparton sokszor látni idősebb, tapasz­talt pecásokat is, amint több­ször egymás után üresen vág­nak be a legszebb kapásokra. Ilyenkor persze mérgelődnek, mindent és mindenkit hibáz­tatnak, csak arra nem gondol­nak, hogy a hiba az ő készülé­kükben van: a megfelelőnél jóval nagyobb vagy éppen ki­sebb horgot használnak. Egyszerű szabály - csak ne­héz betartani -, hogy ne te­gyünk fel nagyobb horgot, mint amekkora az éppen várt hal szájába könnyen belefér. A horgász azonban már csak olyan: hiába tudja, hogy ott és akkor csak tenyérnyi dévérek- re számíthat, mégis pontyozót köt fel, hátha jön egy szép aranyhasú... A versenyzők általában pa­rányi horgokat használnak. Néha olyan piciket, hogy fel­kötni is nehéz őket. Érthető, hiszen a versenyen az a cél, hogy minden halat kifogjanak - akkor is, ha az a jószág csu­pán néhány grammot nyom. Mégsem javasolható, hogy rendszeresen ilyen horgokat kössünk fel, még akkor sem, ha csak kisebb keszegekre számíthatunk. Mert a piciny horog ugyan biztosan belefér a hal szájába, de az is biztos, hogy egy nagyobbacska jó­szág a minihorgot azonnal ki is tudja köpni. Vagyis parányi horoggal valóban sok parányi halacskát foghatunk, de nagy a veszélye annak, hogy éppen a testesebbeket szalasztjük el. Végül is, mekkora legyen a horog? Nos, helyes választ mindenki csak a saját tapasz­talatai és a helyi viszonyok alapján adhat. Kiindulópon- tumk pusztán az lehet, hogy a horgászat megkezdése előtt - és persze közben - gondolat­ban ellenőrizzük önmagun­kat: az adott helyen és időben megfelelő mérettel próbálko­zunk-e? S ha csak némi kétely merül föl bennünk - ne sajnál­juk a fáradságot, nyomban cseréljük kisebbre vagy na­gyobbra a horgot... Gál Pál Ferenczy Europress IZEK ORGIÁJA A BOSZPORUSZ PARTJÁN Barkácstanács Fúrni tudni kell! A rossz nyelvek szerint ná­lunk a fúráshoz mindenki ért, de az ezermesterkedők tanúsíthat­ják, hogy a szó szoros értelmé­ben vett fúrást bizony tanulni, gyakorolni kell. Még akkor is, ha a fának, a különféle fűrészáruk­nak, deszkáknak, léceknek és ge­rendáknak a kifúrása a legegy­szerűbb műveletek egyike. Alapszabály, hogy mindig a fúrandó anyaghoz kialakított fú­rót használjuk, mert hegyük nemcsak anyagukban, kemény­ségükben, hanem alakjukban, él­kiképzésükben és befogószáruk­ban is sokfélék. A legegyszerűbb kézifúró a kis göbözött vagy cigányfúró. Dugóhúzóra emlékeztet, és él­szalagja felfelé kúposán tágul. Nagyobb méretű, T alakú, fa for- gatónyelű változatával az ácsok mutatóujj vastagságú Csavarhe­lyeket is kifúrnak. Fémhurok nyelű kisebb változatát legfel­jebb 12 mm átmérőjű fúróéllel készítik. A furdancs ősi szerszám, kö- nyökös nyelű tengelye a forga­táskor jelentősen fokozza a kéz erejét. Tokmányába a keskenye- dően lapos befogóvégű fafúró­hegyek foghatók. Ezek között van egyszerű, lapos hegyű, amelynek csak a közepén van egy kis - a kívánt pontra helye­zést megkönnyítő - hegye. Hasonlóan hegyes vezetőköz- pontúak a spirálfúrók, amelyek­nek menete bő helyet ad a for­gácsnak. Az erdész- vagy Forst- ner-fúróhegy szintén központo­sító csúcsban végződik, és éltá­nyérja mögött ugyancsak sok forgács „elfér”. Az említett fú­rók (a kis cigányfúrók kivételé­vel) a 10 milliméteresnél na­gyobb lyukakhoz használatosak. Az egészen kis furatok szer­száma a pergőfúró. Spirális szá­rán le-fel nyomogatható „kocsi” forgatja előre-hátra a fejébe fog­ható egyszerű fúróhegyeket. Elektromos fúrógéppel (ha egé­szen kis fordulatra is szabályoz­ható) és a fémfúráshoz használt spirálfúróval is lehet körülbelül 6 milliméterig lyukat fúrni fába. Ugyanez áll a karos és a fogas­kerék-áttételes kézi amerikáner- re. Néhány aranyszabály, amely mindenféle fúrásra és fúróra ér­vényes: A fúróhegy az anyagra min­dig a megkívánt - legtöbbször 90 fokos - szögben álljon. Ezt de­rékszöggel, vinklivel munka közben is érdemes ellenőrizni. (1. ábra) Vigyázzunk: az anya­gon egészen áthatoló fúróhegy a túloldalon fölszakítja az anya­got. (2. ábra) Ennek elkerülésére ajánlatos a fonák (hát)oldalon el­őbb egy sekély - nem átmenő - zsákfuratot készíteni. A munka­darabot, kivált gépi fúráskor, a A szürke égbolt depresszióssá tesz Ha az égbolt sötétszürke, általában rossz a hangulatunk. Amerikai tudósok ezt azzal magyarázzák, hogy a szervezet biológiai órája a fényhiány következtében „elromlik”. Az Egyesült Államokban több mint 10 millió embernél igen komoly problémákat okoz ez az úgynevezett idénybetegség, és gyak­ran orvosi beavatkozásra is szükség van. Szenvedői letargikussá, depresszióssá válnak, nemegyszer az öngyilkosság gondolatával foglalkoznak. Pszichológus kutatók szerint az embernek, akárcsak az állatoknak van egy belső órájuk, amelyet a Nap szabályoz. Ha nem jutunk elég fényhez, a szervezet ritmusa felborul, nem tudja, mikor kell ébren lennie és mikor kell pihennie. A fény a szemen keresztül küld üzenetet az agynak, amely vegyi úton szabályozza a testünkben lévő órát. A fényterápia sok esetben segít: amerikaiaknak például ezért is ajánlják a karibi nyaralást. Ferenczy Europress fúróhegytől minél távolabb jól le kell szorítani, esetleg pillanat- szorítóval. A fába is tanácsos a furat középpontját besüllyesz- téssel (kimerrel) kijelölni. Ha a fúróhegy „sikít”, a fa füstöl, égésszagot áraszt, le kell állni, mert leég a fúróhegy, eltompul az éle. Szűcs József (Ferenczy Europress) Lóri is hajlamos az elhízásra Madármenü papagájék tányérjára Sok család házi kedvence a színestollú, „beszédes” kis ma­dár, a papagáj. Élénkségének, jó közérzetének és egészségének titka nemcsak a lelkiismeretes gondozásban, hanem megfelelő táplálásban, étrendjének helyes összeállításában is rejlik. Fontos például a változatos­ság, mert a kis állat szervezeté­nek sok szénhidrátra, megfelelő mennyiségű fehérjére és zsira­dékra is szüksége van. Ha állan­dóan kendermagon tartjuk, „Ló­ri”-egyhamar elhízhat, s nem­csak kedve és mozgékonysága, hanem élettartama is megcsap­pan. A papagáj esetében a „re­formtáplálkozást” a köles és fő­ként a szaküzletekben kapható madáreleség jelenti. A bolti „készétel” egy idő után egyhangúvá, unalmassá vá­lik számára - gondozója azonban ezen könnyen segíthet. A papa­gáj ugyanis nagyon szereti a gyü­mölcsöt, a zöldféléket, a rügye­ket - mindazt, amit ősei, fogság­ba kerülésük előtt a szabad ter­mészetben fogyasztottak. Tálal­hatunk pékfául vékonyra vágott almaszeleteket - de héját ugyan­úgy meg kell mosni, mintha ma­gunk ennénk, mert a szennyező­dés, a permetlémaradék sok bajt okozhat. Hacsak alkalom adódik, te­gyük zöldkúrával változatossá madarunk étrendjét. A főzéskor keletkező kony­hai hulladék nagyrészt pompás madáreledel; a saláta- és répale­vél, esetleg egy-egy gyökérda­rab ne a kukába, hanem a kalit­kába vándoroljon. A zöldkúra egyik fontos tartozéka - a tyúk­húr - szinte minden árokparton megtalálható. Saját étkeinkből ugyan „egy- egy szárnyat, combot” ne ad­junk a papagájnak, de némi kis reszelt keménytojással, trappista sajttal vagy morzsolt, száraz te­héntúróval kiegészíthetjük a ma- dármenűt. (szó) (Ferenczy Europress) Féltékeny francia falvak Acsarkodnak az Euro-Disneyland miatt Hófehérkén és a hét törpén kívül a hét főbűn legtöbbje is beköltözött a Párizstól keletre felépült, április 12-én megnyílt Euro-Disneylandbe. Kecsegte­tő ugyanis a bevétel, amit az évi 18 millió látogatótól várnak, ám már most bizonyos, hogy ebből a gigantikus profitból nem mindenki részesül, ami komoly viszályt, szomszédvári;} acsarkodást szül. Harag, büszkeség, birtoklási vágy, gőg, elégedetlenség szü­letett Euro-Disneyland szom­szédságában, az új mutatvány­várost körülvevő öt faluban. Eme nem éppen dicső értelmek oka pedig a pénz. A látogatói bevételekből származó adók­ból ugyanis két falu felvirágzik, a másik három morzsákat sem __ l át. Pontosabban, csak két falu szerencsés; Chessy és Coupva- ray erszénye dagad. Ezek a te­lepülések az Euro-Disneyland északi határán találhatók. Itt nyitotta meg kapuját a Magic Kingdom, azaz a Csodakirály­ság. A két falu egykori mező- gazdasági területeinek helyén most 52000 szállodai szoba várja Miki egér pihenni vágyó látogatóit. A déli határ mentén fekvő falvak - Bailly Romain- villiers, Magny le Hongre és Serris - viszont hoppon marad­nak: földjeikre csupán golfpá­lyákat és pihenőlétesítménye­ket telepítettek. Ezek bevétele töredéke a szállodaiparénak. Ferenczy Europress Összeállította: Rónai Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom