Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

1992. MÁJUS 21. Hazai „felvágott” 11 Nem mond le gyógyvizéről Sóshartyán A valaha híres-neves, mára azonban méltánytalanul feledés­be merült jódos gyógyvizéért to­vább folytatja a harcot a sóshar- tyáni önkormányzat. Az első csatát nem nyerte meg a kis nóg­rádi falu, a vagyonátadó bizott­ság szerint ugyanis - jóllehet községi belterületen buzog a gyógyvíz - tulajdonjoga nem il­leti meg az önkormányzatot, mert a forrás nem minősíthető közműnek. A kezelői jog to­vábbra is a Vízkutató és Fúró Vállalaté. Addig is, míg újabb lépések lesznek, a kezelővel jutott komp­romisszumra az önkormányzat. Eszerint a vállalat mindössze évi 20 köbméter vízre tart igényt, melyet Jodaqua néven palackoz­va forgalmaz, az évente 400 ezer köbméter hozamú kút vizével a lekötött mennyiségen túl a sós- hartyániak rendelkeznek. Az ön- kormányzat egy félautomata pa­lackozósort vásárol, hogy a vizet helyben üvegekbe töltve hozhas­sa forgalomba. Nem mondott le azonban arról sem, hogy a forrás­sal teljes egészében maga rendel­kezhessen, ehhez azonban tőke­bevonásra, társaságalapításra van szükség. A pajzsmirigytúltengés, stru­ma, egyes nőgyógyászati beteg­ségek kezelésére kiválóan alkal­mas, a kiszivárgó radioaktivitás ellen védelmet nyújtó, fürdőterá­piához is megfelelő jódos gyógy­vizet a hazai gyógyászatban alig- alig alkalmazzák: jóllehet az or­vosok gyógyszerkönyvébe ma is be van jegyezve, a kezelőorvo­sok nem írják fel, gyógyszertá­rakban nem kapható. A sóshar- tyáni önkormányzat ez ügyben megtette már az első lépéseket, azonban levelére sem az orszá­gos tiszti főorvostól, sem az or­szágos tiszti főgyógyszerésztől nem kapott választ, mint aho­gyan a kékesi szanatóriumtól sem, melynek pedig ingyen aján­lotta fel a Jodaquát. Nemrégiben egy olaszországi ásványvíz-kiállításon szerepelt a sóshartyáni Jodaqua - nem is minden eredmény nélkül. Meg­jött már az olasz üzletemberek érkezését jelző levél, a helyszí­nen tárgyalnának a gyógyvíz hasznosításáról. (MTI) Mély­ponton a dohányipar Mélyponton a hazai dohányipar - összegezte az ágazat helyzetét Borbély Zsolt, a debreceni Do­hánykutató és Fejlesztő Intézet osztályvezetője. A részleteket te­kintve rámutatott: a dohánygyá­rak termelése hazánkban 40 szá­zalékkal esett vissza az idén az előző év hasonló időszakához ké­pest. Ezt a piaci kereslet draszti­kus csökkenése eredményezte. A vásárlók egy része ugyanis nem a legális úton forgalomba hozott termékeket vásárolja. Ezen a helyzeten csak az adórendszer módosításával, valamint vámszi­gorítással lehet változtatni. Ennek egyik módja lehet az adóbélyeg kötelező bevezetése. (Ez a ciga­retták árát nem drágítaná.) így a csempészáru forgalomba hozatala is nagymértékben megnehezülne, mivel ellenőrizhetővé válna a le­gális és az illegális forgalom. Sze­retnék a dohánytermelők elérni azt is, hogy a dohánytermékek reklámozása a kereskedelemben szokásos módon folyhasson, ezért a Dohány Terméktanács egy rek- lámkódex-tervezetet is kidolgo­zott. (MTI) Nyertesek és vesztesek Magyarországon A gazdasági változások ki­élezték és még láthatóbbá tették a társadalmi különbségeket Ma­gyarországon - írta nemrég a The Guardian című brit lapban Irena Czekierska Budapestről. A brit lap tudósítója Simon Já­nos szociológust idézte, aki sze­rint a magyar társadalom 5 szá­zaléka nyert az új rendszeren. A legtöbbjük a régi rendszerből is hasznot húzott, és kiváltságaik - iskolázottságuk, kapcsolataik és pénzük - révén sikeresen indul­tak neki a szabadpiaci korszak­nak. - A száz legnagyobb adófi­zető listája nagyrészt ugyanaz, mint azelőtt - mondta Simon Já­nos, és példaként Rubik Ernőt és Palotás Jánost említette. - A tár­sadalom nagy tömegei azonban rosszabbul jártak, mint korábban - mondta a szociológus, hozzáté­ve, hogy igazi középosztály nem alakult ki a kommunizmus utáni Magyarországon. A magyarok több mint 40 szá­zaléka nehezen küzd és vergő­dik, további 30 százaléka pedig egyenest rosszabbul él, vagy az állásvesztés, vagy az óriási lak- bérnövekedés miatt - írta a Thő Guardian. Ha a kormány nem enyhíti és nem oldja meg ezt a problémát egy éven belül, akkor a társadal­mi feszültség megnövekszik, és veszélyeztetni fogja a demokrá­ciát - mondta a brit lapnak Simon János. Hozzátette, hogy a fe­szültség egyelőre az otthonok­ban sül ki, az erőszakosabb csa­ládi perpatvarokban, a növekvő alkoholizmusban és á mind több öngyilkosságban. Mezei György, egy budapesti családsegítő központ munkatár­sa arról nyilatkozott a The Guar- diannek, hogy a szegénység el­sősorban az időseket sújtja. Mind kevésbé jutnak egész­ségügyi szolgáltatásokhoz is, mert a korábban ingyenes ellátá­sért mindinkább fizetni kell. Me­zei György szerint az egyik fő baj az, hogy a társadalom érzé­ketlenné vált. - Az újgazdagok rongyrázása sértő. Nem hisznek gazdagságuk tartósságában, ezért külföldön fektetnek be, de itthon mutogatják a vagyont - mpndta a The Guardiannek. (MTI) A csődtörvény várható hatásai a mezőgazdaságban A csődhullám súlyosan érinti a mezőgazdaságot, s komoly a veszélye annak, hogy azt soroza- tos felszámolások követik. Egyes szövetkezeti elnökök ka­tasztrofálisnak tartják az ágazat helyzetét. Ez idáig 252 szövetkezet je­lentett már öncsődöt, és 52 a be­jelentett felszámolások száma. A csődhullám tavasszal érte el a mezőgazdaságot, éppen akkor, amikor a legnagyobb befekteté­sekre lett volna szükség. Ráadá­sul úgy tűnik, ez az eljárás sem képes megoldani a mezőgazda­ság problémáit. Az egyezkedé­sek alkalmával a kisebb hitele­zők és adósok meg tudnának egyezni, a nagyobbak - a TB, a bankok, az adóhatóság - azonban csak minimális engedményekre hajlandók. A bankok - ha hiteleznek egyáltalán - előre levonják az összeg kamatait, így a hitelfel vé­telhez a hitelösszeg másfélszeres fedezete szükséges. Értékpapírt a pénzintézetek nem fogadnak el, még a sajátjukat sem. Vissza­fizetéskor először az alacso­nyabb kamatú hitelt kell a szö­vetkezetnek visszafizetnie, míg a magasabb kamatot a bankok tovább számolják. A szövetke­zetek így szégyenletesen ala­csony áron kényszerülnek előre eladni készleteiket. Akik pedig nem tudnak pénzt teremteni - köztük olyanok is vannak, akik jó földön gazdálkodnak, és 30- 40 éve sem hiteleket, sem állami támogatást nem igényeltek - kénytelenek csődöt jelenteni. Idén súlyos aszály is sújtja a mezőgazdaságot. A búza 30 cen­timéteres száron kalászok a ku­korica pedig egyes helyeken nem tud kikelni, ha nem öntözik. Erre viszont nincs mindenkinek lehetősége, s akinek van, az is úgy gondolja, hogy a 40 forintos gázolajjal működő öntözőberen­dezések mellett, valamint 40 százalékos hitellel lehetetlen fi­nanszírozni a növénytermesz­tést. Ezért az aszály sújtotta me­gyék segélyekért fordulnak a földművelésügyi és a pénzügyi tárcák felé. A mezőgazdaság problémája 90 ezer embert érint. A szövetkezetek vezetői egyelő­re bíznak a gyors privatizáció előnyeiben, ám a vállalkozási kedv jelentősen megcsappant. A tagok félnek belevágni egy ilyen bizonytalan kimenetelű vállal­kozásba. (MTI) Erzsébet, a magyarok királynéja - kiállítás a Nemzeti Múzeumban. Kevés olyan népszerű és közkedvelt uralkodója volt Magyarországnak, mint a német származású Erzsébet királyné. Az ő emlékét felidéző reprezentatív kiállítás nyílt május 18-án a Nemzeti Múzeumban, ahol felvételeink a tárlatrendezéskor készültek. (MTI-fotó: Bruzák Noémi) KEDVEZMENYES VENDÉGCSALOGATÓ Hat nap - „tokkal, vonóval” A Magyar Szálloda Szövetség kedvezményes üdülési lehetősé­get biztosít az ország csaknem 50 vidéki szállodájában. Hat napra, teljes ellátással személyenként 10 ezer forint alatti áron kínálják a szolgáltatásokat. Az árba bele­értendő az uszoda-, szauna- és strandhasználat, a gyógyfürdő, a tenisz-teke és minigolfpályák igénybevétele is - már ahol mind­ezek megtalálhatók. A Szálloda Szövetség szerint a fizetendő összeg nem több, mint amennyit egy-egy állami szakszervezeti beutalóért kémek. A kedvezmé­nyes lehetőségekről szóló tájé­koztatót Budapesten a Tourin- formnál, illetve vidéken a Volán Tourist irodáknál lehet beszerez­ni. Egyébként a Pesti Műsor min­den havi első száma is közli a kedvezményes szállodák listáját. Annak ellenére, hogy a szállo­dák kihasználtságát kedvezmé­nyekkel igyekeznek növelni, a szállodások bíznak az idegenfor­galom további fejlődésében. Szerte az országban számos kis- panziót építenek, illetve építettek az elmúlt hónapokban. Ezek álta­lában 20-30 szobásak, három- csillagosak. Ilyen például a nem­régiben Komlón épített szálloda, a solti átalakított kastély, vagy a lengyeltóti szálloda, amely körül több kis üdülőházat is építettek. Vidéken jelenleg két nagyobb szálloda épül, az egyik a Horto­bágyon, a másik Hévízen. A hor­tobágyi Epona Hotelt részben né­met tőkével létesítik. Az 58 szo­bás, négycsillagos szálló június­ban fogadja az első vendégeket. Valamivel később nyílik meg a hévízi szálloda, amely 1 milliárd schillinges osztrák beruházással épül. (MTI-Press)-MG­Szigorítják az ellenőrzést Szabálytalanságok és vissza­élések miatt szigorítják a munka- nélküliek foglalkoztatásának el­lenőrzését Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében, ahol a segély­ből élők közül az utóbbi időben egyre többen vállalnak feketén munkát, s jutnak törvénytelen módon adómentes jövede­lemhez. A munkanélkülieket ál­talában a magánszemélyek és a vállalkozók foglalkoztatják fe­ketén, s ezzel ugyancsak tör­vénysértést követnek el. Az ese­tek kiderítésekor természetesen ők is számíthatnak következmé­nyekre, ügyüket ugyanis átadják a Társadalombiztosítási Igazga­tóságnak, az adó- vagy a munka- védelmi felügyelőségnek. A ren­delkezéseket szándékosan kiját­szó munkanélküliektől pedig azonnal megvonják a segélyt, vagy a korábban felvett ellátást követelik vissza. Gyakori a szabálytalanság a munkanélküli-járadék kiszámí­tásához alapdokumentumként szolgáló, a volt munkáltató által kiállított átlagkereseti igazolás­nál is. A valóságosnál nagyobb összegeket igazolnak, s nem egy vállalkozónál utólag derül ki, hogy kétféle fizetést adott alkal­mazottjának, egyet, amelyről a társadalombiztosítás is tudott, a másikat pedig zsebből, ami után TB-járulékot egyik érintett fél sem fizetett. A Szabolcsi Munkaügyi Köz­pont a visszaélések megakadá­lyozására ellenőri csoportot ho­zott létre, ez rendszeresen ellen­őrzi mind a munkáltatókat, mind a munkanélkülieket. (MTI) Tulajdoni kárpótlás június 8-ától Június 8-án lép hatályba az 1939 és 1949 közötti tulajdoni károk részleges kárpótlásáról hozott törvény, miután a május 8-án napvilágot látott jogszabály úgy rendelkezik, hogy a törvény kihirdetését követő 30. naptól hatályos. A kárpótlási kérelmeket tehát június 8-ától 120 napon belül le­het benyújtani az illetékes me­gyei (fővárosi) kárrendezési hi­vataloknál. Kárpótlásra azok. jogosultak, akiknek tulajdonában az 1939. május l.és 1949.június8. közöt­ti időszakban alkotott jogszabá­lyok alkalmazásávál az állam igazságtalanul kárt okozott. Nem jár kárpótlás azoknak, aki­ket háborús vagy népellenes bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, és a tulajdoni sérelme ezzel függ össze. Kárpótlás illeti meg viszont azokat, akiktől az egyes vagyon­tárgyakat kötelező letétbe helye­zéssel, illetve zár alá vételt előíró jogszabályok alkalmazásával ért anyagi veszteség. A kárpótlásra jogosultak kár­pótlásijegyet kapnak. Ha a jogo­sultat a korábbi kárpótlási tör­vény alapján is megilleti kárpót­lás, akkor annak mértékét úgy kell megállapítani, mintha az összes kárpótlását ugyanazon törvény alapján érvényesítette volna. A most megjelent törvény eljárási szabályait a kormány dolgozza ki. Azt viszont a jogszabály álla­pította meg, hogy a kötelező le­tétbe helyezéssel okozott kár esetén egy gramm 14 karátos arany értéke 90, míg 18 karát esetén 110 forint. (MTI) _______ T ermel az Uponor Svéd technológia alapján mű­anyag csövek gyártása kezdődött meg Szekszárdon. Az üzem egyik tulajdonosa az Uponor ne­vű finn és svéd nemzetközi kon­szern, amely tavaly júniusban 14 millió forintos alaptőkével 100 százalékban külföldi tulajdon­ban levő leányvállalatot hozott létre Magyarországon. A cég az elmúlt félévben 13 millió forint értékben importált és adott el po­lietilén és PVC-alapú csöveket a magyar piacon.A terv kezdetek­től fogva a hazai gyártás megte­remtése volt, de erre további be­fektetők bevonása után, az Upo­nor Műanyag Csőrendszer Kft.- ben történt tőkeemelést követő­en kerülhetett sor. A napokban osztrák és a magyar befektetők révén a 14 millió forintos alaptő­két 155 millió forintra emelték. A társaság az első gépsort már üzemelteti, és június végére ke­rül sor mind az öt polietiléngyár­tó sor indítására. A csöveket víz- és gázvezetékként, csatornázásra vagy kábelvédő csőként alkal­mazzák a gyakorlatban. A terme­lés a tervek szerint az év. végén indul teljes kapacitással, ettől kezdve évi 4-5 ezer tonna polie­tiléncsövet készítenek majd Szekszárdon. (MTI) Az oldalt összeállította: Tóth András Megjelent a Cégkatalógus 1992 Magyarország A napokban megjelent a „Cégkatalógus 1992 Magyarország” című kétkötetes kiadvány. Ebben megtalálhatók az 1992. január 1-jéig a cégbíróságokon bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett több mint 60 ezer gazdasági társaság legfontosabb adatai. A Cégka­talógus regionális rendezettségben, ABC-sorrendben közli a cégek legfontosabb adatait (cégjegyzékszám, -név, székhely, fiók- és telep­hely címe, alakulás időpontja, alaptőke stb.). Mindezek mellett közli azt is, hogy az adott gazdasági társaságokról melyik Cégközlönyben található még további információ. Hasznos lehet az üzletemberek számára, hogy a Cégkatalógus egyedülálló forrásként közzéteszi (budapesti és megyénkénti rendezettségben) a megszűnt cégek listá­ját is. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom