Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-16 / 115. szám
12 • • Azt beszélik Öcsödön... 1992. MÁJUS 16. Ha „forog” az idegen Vándor, ki erre jársz ... Földiék Pestről érkeztek. Azok közé tartoznak, akik már „belakták” az üdülőt, áll a házuk, terem a földieper, a telken kialakították a homokozót és a szalonnasütőt. A községek életében meghatározó szerepet tölt be a téesz. A kárpótlás, a szövetkezeti törvény, a mezőgazdasági termelés visszaesése mindenütt sújtja a termelőszövetkezeteket. És mivel a falvakban a téesz máig az egyik fő munkahelyadónak számít, egyáltalán nem mindegy, hogy egy faluban hogyan is áll a termelőszövetkezet „szénája”. Dékány András, a Szabadság Téesz elnöke nem sok jóval tud biztatni. Igaz, hogy télen eddig is volt munkanélküliség a té- eszekben, de a fölöslegessé vált emberek arra a pár hónapra másutt, például az építőiparban találtak munkát. Mára azonban ez a lehetőség is megszűnt. összesen 110 szövetkezeti tag volt munkanélküli. (A Szabadságnak egyébként 825 tagja van, körülbelül a fele aktív.) Több mint harminc szövetkezeti tag még most is a munkanélküliek közé tartozik. Volt melléküzemáguk is; a kunszentmártoni Pannóniának dolgoztak be, de ma már erre sincs igény. A munkanélkülieknek kitalálták, hogy növénysort bíznak rájuk: egy hektár hibridkukorica, 3 hektár cukorrépa, valamint zöldség és fűszepaprika volt kiosztva egy-egy téesztagnak. A növények gondozása, kézi betakarítása volt a feladatuk, és bért kaptak érte. Ez a kezdeményezés azonban nem vezetett sikerre, nem lehetett nyereségessé tenni. Ottjártunkkor az volt az „újság”, hogy a vihar éjjel levitte a fóliák egy részét. A vállalkozók másnap összefogtak, egymás segítségére sietve javították meg a fóliákat. A Szabadság Téeszben ágazatok épültek le az utóbbi időben. Tavaly például le kellett vágjanak 20 ezer törzsludat. Alig van már jószág: maradt a sertés és a szarvasmarha. Szabadult fel munkaerő a növénytermesztésben is. Télen Tizenhét vállalkozónak biztosít jövőt egy másik kezdeményezésük. A téesz termálkútját hasznosították: több mint 17 ezer négyzetméter területen tették lehetővé a fólizást, a primőr zöldségek termesztését, amelynek nagy keletje van a piacokon. Vajon ki tudja-e használni a falu a Körös közelségét? A páratlan szépségű Körös-vidék még Fekete István író fantáziáját is megmozgatta. A Körös-part és környéke ihlette az író egyes regényeinek helyszíneit. A mai ember is szívesen menekül a város zajából erre a csöndes, érintetlen szépségű vidékre. Az idegenforgalom azonban a jó természeti adottság ellenére még gyerekcipőben jár Öcsödön. Annak, aki itt akarja tölteni a szabadidejét, számolnia kell Aki tud, vállalkozik Öcsöd azok közé a települések közé tartozik, ahol a munka- nélküliség már régebben is gondot okozott. Pillanatnyilag 382 munkanélkülit tartanak számon (többet, mint Kunszentmárton- ban!), de azt mondják, hogy ennél több van. Hatvanhatan a nyolc általánost se végezték el, száznegyvenkilenc lakosnak pedig csak általános iskolai bizonyítványa van. A szakmunkásmunkanélküliség is elég nagy - százharmincnégy öcsödit érint. Három főiskolát végzettet is számon tartanak azok között, akik jelenleg nem rendelkeznek munkahellyel. Ezeket az adatokat a kettőezer-egyszázhetven munkaképes korú lakossal kell öszszevetni, hogy valóságos képet alkothassunk a helyzetről. Ez is az egyik új vállalkozás a faluban. A Komol Bt. nemrégen nyitotta meg modern benzinkútját a Kecskemét-Békéscsaba főútvonal mellett. A létesítmény hiányt pótol, hiszen eddig nem volt benzinkút a faluban. Az ólommentes benzinen kívül mindent kínálnak. MI LESZ A TÉESSZEL? ... térj be a Vándor csárdába! Meglátod, innen elégedetten távozol - legalábbis erre utal a csárda vendéginvitáló bejárata. A csárda a Kecskemét-Békéscsaba főútvonal mellett található. És hogy mivel hívja fel magára a figyelmet? Azzal, hogy a falára egy fáradt, korgó gyomrú és egy vidám, teli hasú vándor képét festették. Az üzenet lényege: így jössz be (korgó gyomorral), és így távozol (elégedetten). Korbely István épp akkor húzta az utolsó ecsetvonást a vándorok fali képén, amikor odakérkeztünk. Kiderült, hogy a csárda a barátjáé, Medvegy Lászlóé. A szarvasi vállalkozónak nem ez az első próbálkozása:- Tizenhárom éve dolgozom a vendéglátóiparban. Öcsödön van még két egységem, két kocsma.- Kinek volt az ötlete ez a,falfestmény.?”- Az enyém. Én is sokat járok vidéken, és sok csárdát látok. Sajnos a csárda nem mindig jelenti azt, amire az utazó vágyik, hogy nyugodt körülmények között megebédelhet.- Úgy gondolja, hogy ez a faldekoráció becsalogatja majd a vendégeket?- Igen. Később német nyelvű feliratot is szeretnék a falra. Fél éve nyitottam, de még csak ezen a héten indultunk csárda jelleggel, vagyis, hogy most már ételt is lehet kapni nálunk. Elsősorban az utazókra számítok, meg a ha- rangzúgi üdülőkre. A faluban ugyanis csak ez az egyetlenegy egység van, ahol ebédelni lehet. Később bővítjük a választékot, például halételeket is kínálunk majd. Szeretnénk jégkrémet, jövőre pedig fagylaltot árusítani.- Azt mondják a faluban, hogy a hét végi diszkóik már nagyon híresek.- Igen, mindig nagyon sok az érdeklődő, és nem csak Öcsödről meg a környékéről jönnek, hanem messzebbről is. De ez azért még nem minden, távolabbi terveim is vannak. A csárdát egy régi házból alakítottuk át. A portája nagyon nagy, szeretnék ide egy áruházat is építeni, a fölső szintjén néhány szobás panzióval... azzal, hogy nemigen van infrastruktúra. A községből nehéz telefonálni, és szálláshely is kevés akad. Szálloda nincs, csak fizetővendég-szoba. Az idegenforgalom két helyen szerveződik: a Szabadság Vadásztársaság körül és a Ha- rangzúgban kiosztott telkeken. A vadásztársaság vadászcsoportokat fogad, többnyire osztrákokat, olaszokat. Fácán- és nyúl- kilövésre csoportosan érkeznek, őzbakra inkább magányosan. (Egyébként most van az őzbakszezon.) Akad olyan vendégük is - egy német -, aki már harminc éve minden tavasszal eljön vadászni Öcsödre. A vadásztársaság utazási irodán keresztül „ajánlja ki” a programját, és aztán gondoskodik az ide látogató vadászokról. Szállást ad a vadászházban, étkezést biztosít, és elkísérik a vadkilövésre a vadászokat. Évente körülbelül 40-50 vennevezett vízparti részen 145 zártkertet osztott ki a téesz. Ezeket a telkeket családok, pihenni vágyók vették meg, és üdülőt építettek rájuk. A szép környezetet, a csöndes vízpartot sokan megkedvelték. Egyedüli gond, hogy nem vezet műút az üdülőkhöz, és ha esik az eső, a sár bizony „vendégmarasztaló” ... dégük érkezik. A Harangzúgnak Ez a kép akár Fekete István regényeit is illusztrálhatná A József Attila-emlékház- ban még tart az a természetvédelmi kiállítás, amely a Körös-völgyben valamikor élt madarak emlékét idézi. Erre különösen most, a környezet- védelmi hónapban érdemes odafigyelni. Természetesen a József Attila-emlékkiálítást is megtekinthetik az érdeklődők. Képünkön Domokos Lajos múzeumi gondnok kalauzol a természetvédelmi kiállításon, a halászat kellékeit mutatja be; a szákot, a terítőhálót és a varsát. Akadnak olyanok is, akik már régebben elvesztették a munkahelyüket, és nem folyósítják már számukra a munkanélküli-járadékot, hanem segélyt kapnak majd. (Négy ilyen esetet tartanak nyilván.) A faluban egyelőre csökken a munkalehetőség. A vas- és fémipari szövetkezet is csődöt jelentett. A téeszben idényjellegű munkát tudnak csak biztosítani. Nehezen jelennek meg a vállalkozók. Igaz, hogy próbálkoznak néhányan, de a régi vállalkozók, kisiparosok közül is sokan visszaadták az engedélyt. Itt is jellemző a kocsma-, a boltnyitás. Sokan házi kimérést tartanak fenn, ebből próbálnak megélni. Elég szép azoknak a száma is, akik „vállalkozás” címén visz- szaéléseket követtek el az ország valamelyik részén. A vállalkozások következtében elsősorban az élelmiszer-választék bővült a községben. Megjelentek olyan boltok is, amelyek eddig ismeretlenek voltak: a diszkont, a market. 85 millió a falu zsebében- Mennyi pénzből gazdálkodik az idén a község? Mire futja belőle? - érdeklődtünk Molnár Bálint polgármesternél.- A tervezett költségvetésünk 85 millió forint. Elsődleges feladatunk, hogy ebből a pénzből működtessük az alapintézményeket, biztosítsuk az egészségügyi ellátást és az oktatást. Arra is futotta, hogy eszközöket vásároljunk, például kis EKG- készüléket, cukorszintvizsgálót az orvosi rendelőnek. Ugyanezt nem mondhatjuk el az iskoláról, mert ott bizony nem nagyon van pénz a bemutatóeszközökre. A következő években szeretnénk pótolni ezt a hiányt, ha a lehetőségek engedik. Az óvoda és a bölcsőde fenntartása nagy erőfeszítések árán sikerül. A bölcsődét más településekkel ellentétben nem szüntettük meg, azt mondtuk, hogy legalább annak a 12-13 bölcsődésnek az édesanyja tudjon dolgozni, akinek még van munkahelye. Év végére viszont már gond lesz a bölcsőde fenntartása. Szeretnénk kialakítani egy gyermekorvosi körzetet is, de csak később lesz rá lehetőség. Az idén folytatjuk az önerős útépítést. A Batthyányi, a Bocskai és a Schönherz utak kapnak aszfaltburkolatot. Ez kétezerkétszázötven méter burkolt utat jelent, és 6 millió 350 ezer forintba kerül.- És mennyivel járult hozzá a lakosság?- Ingatlanonként általában 15 ezer forinttal. A másik fejlesztési feladatunk az idén, hogy számítógépet és fénymásolót kell vásárolni a polgármesteri hivatalnak. Az iskola felújítására pedig egymilliót fordítunk. Az iskola épületét egy négy-öt éves karbantartási munkával sikerült rendbe hozni. Az idei program a villamos felújítás folytatása. Ökológiai parkot szeretnénk létrehozni a József Attila-emlék- ház udvarán. Ide olyan fákat ültetünk, amelyek a környéken megtalálhatók. Tavasszal ötvenezer forintért vásároltunk fát, és ősszel is folytatjuk a fásítást. A szeméttelep körül is szeretnénk erdősíteni. Az iskola mellett megvettünk egy ingatlant, szabadidő-, sportparkot alakítunk ki belőle az idén. A fásításban, parkosításban sokat segítenek az iskolások, különösen a környezetvédelmi szakkör tagjai. írta: Paulina Éva Fotó: Korényi Éva
