Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-16 / 115. szám
10 Szabadidőben—családi körben 1992. MÁJUS 16. Segítség a mamának. Linz: Tanja az iskolai szünetben szívesen segít a helyi Walding állatkertben az állatok gondozásában. Júlia, a hegyijuh is bizalommal átengedi neki kicsinyei etetését. (MTI-PRESS Képszerkesztőség) Meghökkentő színösszeállítások Divatos gyerekruhák — régi „rongyokból” Az idei gyerekdivat a szó szoros értelmében sokszínű; egy- egy öltözéken belül a „legvadabb” összeállítások - pl. kék- piros-sárga, zöld-lila-türkiz, vagy akár narancs-ciklámen- zöld - is megtalálhatók. Az efféle színkavalkád persze elsősorban a mindennapi sportos holmikra, a dzsekikre, anorákokra, nadrágokra, sortokra stb. vonatkozik. Másik irányzat a kislányoknak szóló úgynevezett „szépruha”, ami - rendeltetését illetően - a felnőttek alkalmi ruhájának felel meg. Stílusában inkább nosztalgikus: bő, hosszú szoknya, fodrokkal, nagy fehér gallérral. Főként ünnepi alkalmakon, születésnapi zsúrokon, vendégségben viselhető. Mivel kevesen vannak, akik megengedhetik maguknak egy ilyen kis modell beszerzését, varmi tudó olvasóinknak néhány ötlettel szolgálunk arra, hogyan lehet régi női ruhából, maradékból elkészíteni az elegáns „mini-ruhát”. A rajzokon látható modelleket 3-6 éveseknek terveztük. A.) Ruha-bugyi kompié 3-4 éveseknek, az anyuka kartonvagy kreppruhájából. A fehér gallérhoz kb. 30 centi szükséges, 70 centi széles batisztból, mert duplán szabjuk. A fodor szélessége 3 centi. B. ) Kombinált kisalkalmi, mintás és egyszínű pamutdzsör- zéből, nagy „apácagallérral”, szatén masnis övvel. Divatos, mert hosszított derekú és hosszú. Egy felnőttblúzból és -szoknyából kitelik. C. ) Mindennapi viselet 4-6 éves kislányoknak és kisfiúknak. A csíkos blúz akár férfiingből is készülhet, a gallér fehér puplin, 30x30 cm anyag kell hozzá. A divatos kis bermuda tarka kockás zefírből a legjobb, de megvarrhatjuk egyszínűből is, például divatjamúlt vászonszoknyából. Záhonyi Lujza divattervező (Ferenczy Europress) KERTBARÁTOKNAK — AZ EGYELÉSRŐL Jó, ha párját ritkítja ... A helybevethető virágok, zöldségnövények szépségét, hozamát meghatározza az, hogy sikerül-e megfelelő tőszámot kialakítani. A legkedvezőbb környezeti feltételeket ugyanis csak akkor tudjuk megteremteni, ha gondoskodunk arról is, hogy optimális legyen a növénysűrűség, pontosabban a „növényritkaság” - különben veteményeink egymás rovására próbálnak tápanyaghoz jutni és fejlődni. Ezért szánjunk időt arra, hogy a sűrűn kelt magoncokat már két- háromleveles koruktól kezdve ritkítjuk. A hagymaféléket, a céklát csakúgy, mint a többi gyökgumóst, répafélét, gyökérzöldséget olyan sűrűre hagyjuk, hogy a soron belüli tőtávolságuk a föld alatti - felhasználható - részük várható átmérőjének kétharmada körüli legyen. Lehet próbálkozni a véglegesre egye- léssel, de általában jobb, hasznosabb - kivált a sárgarépa, a petrezselyem, a paszternák esetében - a szakaszos ritkítás. Elsőként akkor, amikor a kelést követően már jól látszik a sor, 4-5 levélkét hozott egy-egy növény. A fölösleges szálakat úgy húzzuk ki, hogy a megmaradók között úgy 1-1,5 centiméter távolság legyen. Igaz, a talaj megbolygatá- sa, föllazulása miatt a megmaradó kis növények megdőlhetnek, elfekhetnek - de ne bánkódjunk: pár nap múlva fölegyenesednek és megerősödnek. Ezután körülbelül 2-3 hét múlva, amikor a répák levelei összeérnek, ismét egyelni kell, de már úgy, hogy 2-2,5 centi hely maradjon köztük. Az ekkor kihúzott répák már alighanem ce- ruzavastagságúak, s fogyaszthatok. A gondos gazda a következő időszakban akár naponta is ritkíthat, lehetőleg annyit, amennyi egy-egy alkalommal mindjárt el is fogy. Mihelyt újra összeérnek a levelek, a művelet - a ritkítás is, a fogyasztás is - ismétlődhet. Ilyenformán az utolsó egyeléskor alakul ki a végleges, mintegy 5-6 centis tőtávolság, ami már elegendő a teljes nagyság kifejlődéséhez. A 6 centinél nagyobb térközök viszont azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy a termény túl nagyra nő, s ez rontja ízletességét és eltarthatóságát. Dr.Komiszár Lajos Ferenczy Europress Sokszemközt - a logopédiáról Nagyothallás, siketség és ami közötte van A hallássérülés elnevezés gyűjtőfogalom, vagyis a hallás- károsodások minden fokát és típusát ide soroljuk. A hallássérülés két részre: a nagyothallásra és a siketségre, illetve a kettő között húzódó átmeneti sávra, a hallás- maradványos állapotra oszlik. A hallásveszteség megítélése a „küszöb’’-audiogram alapján történik, amelynek elemzése során mennyiségi, illetve minőségi szempontok figyelembevételével végezhető el. A mennyiségi szempontú vizsgálatnál elsődleges a különböző frekvenciákon mért hallásveszteség decibelben kifejezett értéke, a hallásküszöb, vagyis az a minimális hangerő, amelynél a vizsgálati személy a hangot éppen jelzi. Különösen nagy figyelmet érdemel a 90 és 110 decibel közötti hallásveszteséget jelölő'átmeneti sáv. A korai életkorban megkezdett fejlesztés, a megfelelő halló- készülékkel történő ellátás és a személyi adottságok (értelem, beszédtanulékonyság stb.) függvénye, hogy az ilyen fokú hallásveszteséget mutató gyermekekre végül is a nagyothalló, vagy a siket típusú fejlődésmenet lesz-e a jellemző. A hallásveszteség minőségi jellemzőinek elsősorban a közepes fokúnál súlyosabb hallásveszteség megítélésénél van komolyabb jelentősége. Ez a szempont a hallásgörbe lefutásának irányát, jellegét veszi figyelembe. Az eredményes és célravezető terápia szempontjából rendkívül meghatározó a következő három tényező: 1. a diagnózis időpontja, 2. a hallókészülékkel való ellátás ideje, 3. a hallás-beszéd fejlesztés elkezdésének ideje. 1. A korai diagnózis felállításának szükségességéből ered a korai szűrővizsgálatok bevezetése, lehetőleg még az újszülöttkorban. Ez mégsem vált általánossá, mert a viszonylag rövid idő alatt és kevés speciális felkészültséggel lebonyolítható mérés tényleges diagnosztikai értéke igen alacsony. Viszont nagy figyelmet érdemes fordítani a hallássérülés szempontjából veszélyeztetett gyermekek szűrésére, vagyis - ahol kora gyermekkori hallássérülés volt a családban; - az anya rubeolás megbetegedése a terhesség alatt, függetlenül annak időpontjától; - az 1500 gr alatti születési súly. A veszélyeztetettek csoportjába tartozóknál az újszülöttkori vizsgálatot (lehetőleg) többször is megismétlik. Vannak, akik a születés utáni szűréssel szemben a hetedik hónap körüli időpontot javasolják az általános szűrésre, ugyanis ekkor már lényegesen biztosabbak a gyermek reakciói, hiszen már önállóan ül, és ugyanakkor felfedezhetők azok a sérülések is, amelyek esetleg a születés után következtek be. A tényleges hallásküszöb megítélésére a legbiztosabb reakció a játék-audiometriás eljárásokkal érhető el. Ezek előnye, hogy a gyermek érdekelt a hangok meghallásában, ezért hosz- szabb ideig is kész együttműködni. Az eljárás lényege, hogy a hang megszólalása egybeesik valamilyen gyermeki tevékenység megindításával. A következő cselekvést csak akkor végezheti a gyermek, ha újabb hang szólal meg, vagyis a hang irányítja a játéktevékenységet. Fontos: a tanácsadás keretében helyet kell kapniok olyan játékos gyakorlatoknak, amelyek közvetlenül előkészítik a gyermeket erre a mérésre. 2. A korai hallókészülékkel való ellátás kifejezetten fül-orr- gégész szakorvosi feladat. Minél fiatalabb a gyermek, annál inkább csak megközelíthető lehet a diagnózis, és feltétlenül szükség van a szülő és a szurdopedagó- gus (hallássérültekkel foglalkozó szakember) folyamatos megfigyeléseire. Számos országban jól bevált gyakorlat, hogy hetekre vagy hónapokra próbakészüléket kap a gyermek. A típusok cserélhetők, s végül is kiderül, hogy melyik készülék biztosítja a legtöbb reakciót. A fülilleszték és a hallójárat mérete is befolyásolja az eredményeket. 3. A korai hallás-beszéd nevelés. Semmiképpen sem ajánlatos a „siket” megjelölést alkalmazni a csecsemők és kisgyermekek esetében, mert a hallókészülék alkalmazásának hatása és a hallásnevelés által kiváltott teljesítménynövekedés előre nem határozható meg. Ugyanis a korán szakszerű orvosi és szurdo- pedagógiai ellátásban részesített, nem halmozottan sérült gyermekek közül csak kevesen válnak siketté, többségük jól hasznosítható hallásmaradvánnyal rendelkezik majd. Fülöpné Ferencz Zsuzsa logopédus ___^ P ______8______ ’ Beküldendő a vicc poénjének 1. és 2. sorokban foglalt befejezése máju s 23-áig. Április 18-ai rejtvényünk helyes megfejtése: Úgy tudom. Önnek több könyve is van. Adjon egyet kölcsön, elromlott a tévém. - Könyvutalványt nyertek: Dónát Lajos, Abony, Márton Magdolna, Tiszabura és Sasvári Edina, Szolnok. (Az utalványokat postán küldjük el.)
