Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-12 / 111. szám
TI 2 Megyei tükör 1992. MÁJUS 12. Egyezség a vasútnál f Maturandusok A Csökkentett bérért még kevesebb munka v. v . i ! i ü d z- fii n .r n . (Folytatás az 1. oldalról)- Felmerült, de ennek a technológiai véghezvitele majdnem lehetetlen, mármint annak tisztázása, hogy honnan, hány munkaerőt lehetne felszabadítani...- Mennyivel csökken a munkaidő?- Egyharmadával. Tehát hetente huszonhat óra és negyven perc.- És a fizetés?- Nyolcvanhárom százalék. Ezt most már a vasút garantálja. De ez nem volt így az elején. Hogy hogyan volt, azt a vasutas szakszervezet szolnoki titkára, Illyés Pál mondta el:- Az április 17-i vezérigazgatói határozat kibocsátásakor a vállalati szakszervzet már vétót emelt, mert előtte nem egyeztetett a vezérigazgató a szakszervezetekkel. Úgy volt kiadva, hogy kétharmados munka lesz, és ennek megfelelően 66 százalékos bér és két hónapra. Április 28-án volt egy egyeztető tárgyalás, amelyen a vasút hajlandó volt lecsökkenteni a két hónapot öt hétre. A május ötödikéi újabb tárgyaláson sikerült elérni, hogy a MÁV garantálja erre az időszakra a 83 százalékos bért a kétharmados munkával... Először itt is fel voltak háborodva az emberek a 66 százalékos bér miatt, mert a kényszerszabadság 65 százalék, és azért be sem kell jönni... Amikor viszont megvolt ez a megállapodás, a vasutasok szak- szervezete sem zárkózott el a rész- munkaidős foglalkoztatástól, tudjuk, milyen bajban van a vasút... a vasútnak ez az öt hét körülbelül hat-hétszázezer fonnt megtakarítást jelent...- Az emberek nem méltatlankodnak ezek után is?- Példa erre, hogy mindenki aláírta az új munkaszerződést.- Veszélyes játék ez a MÁV vezetői részéről, miközben sztrájkkal fenyegetőznek egy-két helyen a vasutasok. Szolnokon nincs ilyen hangulat?- Nincs. Ha lesz, akkor a sajtóból fog rájuk ragadni, mint ahogy erről a szórványos elégedetlenségről is onnan értesültünk.- A munkások között semmiféle morgolódás nem volt?- Csütörtökön közöltük az emberekkel ezt a részmunkaidős foglalkoztatást, pénteken mindenki vállalta. Aláírták ...- Senki nem mondta, hogy amit a februári bérfejlesztéskor adtak egyik kézzel, azt most visszavették a másikkal? Baritsa Györk válaszol, bár nem őt kérdeztem:- Akkor sem akarták elhinni, hogy ekkora bérfejlesztést kapnak. Bejött a számításuk ... A kérdést tovább sokasítaná a telefonon szerzett információ, miszerint a MÁV szolnoki járműjavító üzeméből - Sándor János üzemigazgató szerint - a körülbelül ezemégyszáz dolgozóból ezerhá- romszázötvenet érint a „kevesebb munkáért több pénzt”-szerű határozat, és valamennyiük aláírta az új munkaszerződést. Hogy milyen gondolatokkal? - erre még visszatérünk.- molnár „Concerto” c ,- — ', < , ' ^ í )/4L .V.O .. A 'S A * .. Zenei műveltségi verseny Mezőtúron Az Új Néplap egyik 1991-es decemberi számában hírt adott a Magyar Rádió „Concerto” elnevezésű, gimnazisták számára rendezett vetélkedőjéről. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei csapatokat összemérő decemberi elődöntőn zenei tagozatos gimnáziumként a szolnoki Tiszaparti Gimnázium csapata (tanár: dr. Bartáné Góhér Edit), a nem zenei tagozatos gimnáziumok közül a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium (tanár: Kugyela Anna) jutott tovább az országos, illetve a középdöntőre. A gimnazisták zenei műveltségi versenye délkelet-magyarországi középdöntőjének 1992. május 10- én a mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház volt a házigazdája. A műsort - mint több tíz éve már annyiszor - Friss Gábor és Varga Károly vezette. A Közösségi Ház jurtatetőre emlékeztető, dekoratív nagytermében négy gimnázium mérte össze tudását a május eleji vasárnapon: a békési Szegedi Kis István Gimnázium (felkészítő tanár: Gellénné Kö- rözsi Eszter), a csongrádi Batsányi János Gimnázium (Kovács Attila), a debreceni Református Kollégium Gimnáziuma (Berkesi Sándor és Kurgyis András) és a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium (Kugyela Anna) nyolc-nyolc fős csapata. A rádiós vetélkedő műsor Bartók: Concerto V. tételének kezdő dallamával indult, a versenyzők és a zsűri bemutatásával folytatódott. A zsűri elnöke dr. Lentvorszky Anna, a szarvasi Óvónőképző Főiskola tanszékvezetője, tagjai: Jász Ildikó, a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára és jelen sorok írója volt. A vetélkedő témáját Kodály, Bartók és a magyar népzene, illetve a magyar zene középkori vonatkozásai adták. Érdekesek voltak a részt vevő csapatok tájegységeihez kapcsolódó speciális kérdések és feladatok is: a jászberényi születésű Székely Mihály és a Szarvason született Melis György hangján felcsendülő művekhez fűződtek az első kérdések. Nem maradt ki Erkel Ferenc, Bartók Béla és Gyula város kapcsolata, Vaszy Viktor és a Szegedi Operaház kötődése, Kodály Zoltán, Gulyás György és Debrecen, illetve Békéstarhos összefonódása. A változatos zenei bejátszások után feltett kérdésekre a gimnazisták írásban adták le válaszaikat, a zsűri értékelt, hogy a részpontokból kialakulhasson a méltó sorrend. A műsorvezető-szerkesztők leleményességét dicséri a „személyre szabott” feladatok kitalálása: minden csapat 10-10 perces kis műsorral készülhetett, melyben saját városuk, vidékük zenei életének bemutatásával, híres vagy érdekes emberekkel helyben készített riportokkal kellett jelentkezniük a versenyzőknek. A vetélkedő gimnazista diákok felkészültsége példamutatóan széles körű volt. Sokáig fej-fej mellett küzdöttek a csapatok, de a műsor végére mégis kialakult a sorrend: első lett a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium csapata 201 ponttal. (A rádiós műsorvezetők meg is jegyezték, hogy ilyen magas pontszámmal még nem találkoztak az eddigi döntőkön.) Másodikként a debreceniek 176 pontot gyűjtöttek, majd a békésiek következtek 151 és a csongrádi csapat 142 ponttal. Természetesen az ősszel várható országos döntőn a mezőtúri gimnazisták képviselhetik Délkelet- Magyarországot. A nagy erőpróba után a Közösségi Ház igazgatónője, Szűcsné Boldog Mária ajándékokkal kedveskedett a részt vevő csapatok minden tagjának, s az értékes ajándékok mellé „Concerto’ ’ feliratú mézeskalácsot adott útra- valóul. Vájná Katalin Indul a környezetvédelmi felülvizsgálat (Folytatás az 1. oldalról) kérelmének elbírálása pedig folyamatban van - tudtuk meg Kádár Györgytől, a megyei közlekedési felügyelet igazgatójától. így jelenleg megyénk kilenc településén, Szolnokon, Jászberényben, Jászkiséren, Tiszafüreden, Karcagon, Fegyvemeken, Török- szentmiklóson, Túrkevén és Mesterszálláson végeztethetik el az autósok a környezetvédelmi felülvizsgálatot, s kaphatják meg a zöld színű igazolólapot, népszerű nevén i CO-kártyát. (A kijelölt szervizek' címjegyzéke a közlekedési felügyelet ügyfélszolgálatán megtekinthető.) Leghamarabb azokra a kocsikra kell kiváltani az igazolólapot, amelyeknél a műszaki vizsga érvényessége ebben a hónapban jár le. A közlekedési felügyelet egyébként júniustól kezdi meg a közúti ellenőrzéseket, ahol a szakemberek a helyszínen fogják megmérni a járművek kipufogógázának szén-monoxid-tartalmát. Eleinte csak figyelmeztetik a rosszul beállított gépkocsik tulajdonosait, később azonban a megengedettnél nagyobb CO-tartalomért az autósoknak az igazolólappal és a rendszámtáblával kell „fizetniük”. L. Z. Kunhegyesiek figyelmébe Mi lesz a katona fiúval bevonulása után? Kik kaptak segélyt? Van-e elegendő fegyverzetünk? Kitől kell megvédeni a hazát? Ezekre a kérdésekre, és még sok másra is, választ kaphatnak mindazok, akik elfogadják az Új Néplap és Kunhegyes polgármestere meghívását az ÚJ Néplap fórumára. Akik kérdeznek: a fórum résztvevői. Aki válaszol: dr. RAFFAY ERNŐ, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára. A rendezvényről, amely május 14-én 18 órakor kezdődik Kunhegyesen, a művelődési ház nagytermében, május 16-án az Új Néplap egyoldalas tudósításban számol be. Köröttük is már az élet csörtet A hét végén ismét a Ballag már a vén diák édesbús dallamával voltak tele a középiskolák. Ismét búcsút mondott egy évfolyam az alma matemek. A meghitt pillanattól könnyezve köszöntek el a maturandusok a tanároktól, a diáktársaktól. Számukra végérvényesen lezárult egy korszak, köröttük - Ady szavaival - már az élet csörtet. S a nagybetűs élet első igazi erőpróbája tegnap az írásbeli érettségi vizsgával el is kezdődött. Sokak számára az érettségi egyben már a felvételi vizsga is. Hiszen azok a diákok, akik valamilyen országos tanulmányi versenyen bizonyítottak, felvételi vizsga nélkül folytathatják tanulmányaikat a kiszemelt felsőoktatási intézményben. Az érettségi vizsga - persze nemcsak emiatt - lassan kezdi visszaszerezni korábbi rangját. A század első évtizedeiben még „felnéztek” arra, akinek érettségije volt, s nem volt nehéz számára az elhelyezkedés. Az előző évtizedek ideológiája azonban igyekezett degradálni az érettségit. „Bezárták” a kisebb települések gimnáziumait. Ezzel értelmiségieket veszítettek el a kisebb települések, s számos jó képességű diák, mivel helyben nem tanulhatott tovább, meg sem próbálkozott azzal, hogy valamelyik jó hírű gimnáziumba jelentkezzen, hiszen szülei nem tudták volna vállalni az ezzel járó költségeket, s inkább szakma tanulására ösztönözték gyermekeiket. V ___________________________ L étezett egy irányelv is, amely szerint a politika azt tartotta szerencsésnek, ha a nyolcadikos diákok negyedrésze gimnáziumban, negyedrésze szakközépiskolában, fele pedig hároméves szakmunkás- képzőben folytatja tanulmányait. Ez az arány időtállónak bizonyult. Az idén is a végzősöknek körülbelül negyedrésze érettségizik gimnáziumokban. S a felvételi statisztika azt igazolja, hogy nagyobbrészt belőlük lesznek majd az egyetemisták, főiskolások. A tapasztalat bizonyítja, hogy még a szakfőiskolákra is elsősorban a gimnáziumban végzetteket veszik fel nagyobb arányban az ugyanolyan jellegű szakközépiskolában érettségizettekkel szemben. Mit sem változtat ezen a tényen, hogy azért természetesen vannak olyan szakközépiskolák is, amelyekből sikeresen felvételiznek a diákok egyetemeken, főiskolákon. Ugyancsak lesújtó volt az a pár évig tartó gyakorlat, amikor a tanulóknak történelemből nem volt kötelező érettségi vizsgát tenniük. Mindez már szerencsére a múlté. S bár tudom, a mostani s a leendő maturandusok talán nem örülnek neki, de mégis megjegyzem, az érettségi csak akkor szerezheti visz- sza ismét a rangját, ha minél több és alaposabb ismereteket kér számon. Hiszen „Non scholae séd vitae discimus” - azaz nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk, s ez az élet most különösen sok tudást vár el tőlünk. T. G. ________________________J Domb ormüavatás, kiállítás, előadás Kováts Mihály-emléknap Karcagon (Folytatás az 1. oldalról) 9. Sz .Általános Iskolánál díszsorfalat állt a Bercsényi Miklós gépesített lövészdandár egysége, felvonultak a jászkun huszárok. Két órakor Charles H. Thomas, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete avatta fel az iskola falán elhelyezett, Kováts Mihályt ábrázoló domborművet, amely a karcagi születésű Győrfi Lajos szobrászművész munkája. Ezt követően a Helyőrségi Művelődési Házban nyílt időszaki kiállítás a Hadtörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Györffy István Nagykun Múzeum rendezésében. Megnyitóbeszédet mondott Katona Tamás külügyi államtitkár. Három órakor a Déryné Művelődési Központban prof. dr. Zachar József, a Bécsi Hadtörténeti Intézet ki- rendeltségének vezetője tartott előadást Fabriczy Kováts Mihály élete címmel. Négy órától került sor a Kálvin u. 9. Sz. Általános Iskola ünnepségére, melynek keretében az intézmény felvette Kováts Mihály nevét. Köszöntőt mondott Dr. Fazekas Sándor polgármester, a Kováts Mihály Baráti Társaság elnöke; kihirdették a hős huszárezredes életét feldolgozó irodalmi pályázat eredményét, mely után a Kováts Mihály Általános Iskola tanulóinak műsora következett. Az Antall József miniszterelnök védnökségével megrendezett ünnepséget ezután évente megismétlik Karcagon, hogy a kényszerű hallgatás évtizedei után szűkebb és tágabb hazánk lakói megismerjék Kováts Mihály életét és működését, hiszen a szabadságért harcolt, az ő szavaival: „híven mindhalálig”. K. L. Tizenöt sérülés a holttesten Agyonverte, rugdosta az édesapját w . \ A negyvenegy éves jászkiséri Illés János (Sülyi u. 4.) noha kínkeservesen, többszöri ismétléssel öt osztályt elvégzett, az orvosi szakvélemény szerint alacsony szintű, intellektusú személyiség, ami abban is megnyilvánul, hogy az indulatai szabályozására alig képes. Az erkölcsi gátlásai lazák, ráadásul naponta lehörpint sört meg pálinkát is. Ennek ellenére sem elmebetegségben, sem szellemi leépülésben nem szenved. Bár egyszer már garázdaságért próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, hiszen egy szőlőkaróval redőnyöket, ajtót, villanyóraszekrényt tört össze, úgy tűnt, az ítélet megszelídítette. Ez azonban csak látszatnak bizonyult, ugyanis Illés és az apja között rendszeressé vált a nézeteltérés. Együtt laktak, és az édesapja állítólag nem szerette fia élettársát, mivel az asszony cigány volt. Időközben született egy gyerekük is, és ezután a veszekedések látszólag ritkultak. Tavaly április 27-én azonban felszínre törtek a korábbi, elfojtott indulatok, amelyek végül Illést gyilkosságba sodorták. Történt, hogy a pénztelenség miatt délelőtt a segéd-motorkerékpárjára felrakta a magnetofonjukat meg az elektromos fúrógépüket, hogy Jászberényben a bizományiban pénzzé tegye. Ott nem vették át a portékát, de Jászalsó- szentgyörgyön az élettársa testvére is alacsony árat ajánlott érte. Közben eleredt az eső, a motor is leállt, de hiába kért két helyen is benzint, nem kapott. Ennyi kudarc után ért vissza a lakóhelyére, és némi vigaszt csak az jelentett, hogy az egyik ismerősétől megkapta a tartozását. Ezen sört, pálinkát vásárolt. Megitta, majd este hét körül hazament. A konyhát hidegnek találta, és kérdőre vonta az apját, miért nem fűtött be. Milyen választ kapott, milyet nem, ezt már lehetetlen idézni, de az egész napos sikertelenség, a fáradtság és az elfogyasztott ital hatására dührohamban tört ki, majd az ott levő piszkavassal ötször az édesapja fejére ütött. Azután a földre rogyott ember arcát, testét ahol érte, rugdalta. A szerencsétlent még ki vonszolta a bejárati ajtó elé, aki perceken belül meghalt. A boncolás megállapította, hogy tizenöt sérülést - köztük agyzúzódást, sorozatos bordatörést, mellkas-összeroppanást, májrepedést, tüdőszakadást, állkapocscsonttörést - szenvedett az elhunyt. Az apagyilkos fiú ügyét első fokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság dr. Jenővári László tanácsa tárgyalta. Itt enyhítő körülményként értékelték beismerő vallomását, családos, többgyerekes állapotát, súlyosbító tényként azt, hogy rendkívüli embertelenséggel, brutalitással megölte az édesapját, aki őt az élettársával és annak korábbi kapcsolatából származó fiával együtt a lakásába fogadta. Mindezek figyelembevételével a megyei bíróság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt Illés Jánost 12 évi fegyházra ítélte. Egyúttal köte- lezte-arra, hogy az eddigi 12 ezer 40 forint, valamint az ezután felmerülő további bűnügyi költségűét megfizesse. Az ítélet nem jogerős. D. Sz. M.
