Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-02 / 103. szám
1992. MÁJUS 2 12 Üj Néplap-falunap Szelevényen: hogyan tovább? Saját lábon - ingatagon szerezhetnek híreket a település, a sokak szerint „elfelejtett” Tiszazug helyzetével, jövőjével kapcsolatban. A terem megtelt, de a környező községek elöljáróin kívül csak egy helybéli pedagógus szólalt fel. A fejkvótarendszer hátrányait ecsetelte. Ez akistelepülések általános iskoláit megfojtja - fogalmazta meg -, Az ország egyik legfiatalabb önálló községének lakóit köszöntötte szerda délután dr.Skul- téty Sándor címzetes államtitkár, a régió köztársasági megbízottja. Szelevényt Zelebyn név alatt egy 1389-ben keltezett tizedlajstrom említi először. Bemutatkozójában az államtitkár nem erre, hanem a település hetekkel ezelőtti önállóvá válására utalt, ugyanis 1977-től napjainkig Kunszent- mártonhoz tartozott. Megköszönte Réz László kunszentmártoni polgármester segítségét, amit a falu önállóvá válása érdekében tett. Az Új Néplap-falunapon részt vett dr.Tóta Aronné, a köztársasági megbízott megyei hivatalának vezetője is. Tájékoztatójában dr.Skultéty Sándor a köztársasági megbízotti státusz alkotmányjogi helyzetéről szólt, majd válaszolt arra a kérdésre, amely az általa irányított szervezet szerepére irányul. A művelődési ház nagytermét betöltő hallgatóságnak ismertette a megyei irányítás jellemzőit. A közigazgatás bástyája jó ideje A falunap előtt. Miről lesz szó? Dr.Skultéty Sándor államtitkár válaszol a kérdésekre a települési önkormányzat, a vá- i------------------------------------------------------------r os és nem a megye - mondotta. Hozzáfűzte, hogy a megyei ön- kormányzatok és a köztársasági megbízotti hivatalok között mesterségesen taglalják az ellentéteket. Megegyezte, a regionális irányítás égésé Európában elfogadott. Az ellenzék részéről az a vád éri a hivatalt, hogy átveszi a korábbi megyei pártbizottságok szerepét. Ezzel kapcsolatban a rendezvény vendége kiemelte: itt nem politikai, hanem szakmai szervezetről van szó; nevetségesnek tartja ezeket a vádakat. Az állami irányítás középszintjén a kormányhivatalok a legerősebbek. Működésük megítélésekor pedig az a legfontosabb, hogy az állampolgárok elégedettek legyenek. Azért lényeges ez, mert az emberek olyan gazdasági-társadalmi feszültségben élnek, melyet nagyon nehéz elviselni. Több mint háromszáznyolcvan települési önkormányzat él Nógrád, Pest és Jász- Nagykun-Szolnok megyében. Majdnem mindegyikőjük célzott arra, hogy a jövőben a közintézményeket, jelesül az iskolákat, nem tudják fenntartani. Ezzel szemben ilyen lépésre nem kényszerült egyetlen község sem.- Azok a települések,; amelyek „ jarra rendezkedtek be, hogy túlél-^ jék a nehéz éveket, azok túl is 1 élik - jegyezte meg az államtit- A falu ékessége kar. Ahol sokmilliós tanácsi hitellel vették át a kulcsot, ott valóban nehéz gazdálkodni. Erre azonban egy külön támogatási formát hoztak létre. A tiszasasi polgármester épp erre utalt, amikor a hátrányos helyzetű községekről szólt. Mint mondotta, egyetlen megyei település sem részesül ilyen támogatásban. Tárgyilagos felmérést, mérlegelést kért a kormánytól. Eme véleményt megerősítette Tiszaug polgármesternője is. Rákérdezett arra, hogy a “megyei közgyűlés mit kezd az e célra átutalt 27 millió forint támogatással. Mint mondotta, bízik abban, hogy ezt az összeget szétosztják a rászoruló községek között. Hozzászólásában kitért az államtitkár ama gondolatára, amelyben a vállalkozási kedv élénkülését taglalta.- Félek, hogy hamar bezárnak az említett kisboltok - hangsúlyozta. Olyan adóteher zúdul rájuk, hogy lehet, fél év múlva visszaadják az engedélyüket. A válaszban elismerték: az állam bevételének nagy részét a bérből és fizetésből élőktől szedik be, közben számos gazdasági társulás milliókkal, mondhatjuk azt, milliárdokkal tartozik az államnak. A gazdasági helyzet taglalását felmordulva hallgatták a résztvevők. A szerdai falunapot szervezők hiába számítottak arra, hogy a község lakói kihasználják a lehetőséget, és úgymond első kézből Hegedűs Jánosné, Tiszaug polgármestere: olyan adóteher zúdul a visszaadják az engedélyüket. hisz ha csak néhány gyermek van az iskolában, akkor is kell már fűteni, és fizetést adni a pedagógusnak. Jó lenne visszatérni a csoportkvótához - javasolta. Csatlakozott azokhoz, akik a hátrányos helyzetű - támogatásra igényt tartható - települések között szeretnék látni Szelevényt, hogy esélye legyen a szűk esztendő átvészeléséhez. Egy felmérésre utalva Szabolcs-Szat- már, Borsod megye mellett a Tiszazugot az ország harmadik szégyenfoltjának tartotta. Dr.Skultéty Sándor - elismerően szólt ugyan a Jász-Nagykun- Szolnok megyei önkormányzat szerepéről - nem tartotta szerencsésnek az alapítványi - pályázati rendszert. - Vazallusokká teszik a polgármestert - jegyezte meg ezzel kapcsolatban -, s hozzáfűzte, az újraelosztó funkciót vissza kellene szorítani. Tiszasas jegyzője a kihelyezett kormányülések szerepére kérdezett rá. Hozzászólásából érezhető volt, előnyösnek tartaná, ha a megyében tanácskoznának az államigazgatás irányítói, ugyanis ezekkel az utazásokkal rendszerint költségvetési támogatás is jár.- Egy ilyen kormányülés nem old meg semmit - hangzott a válasz -, egyébként is naprakész információkkal rendelkeznek a miniszterek. Arra kellene inkább figyelni, hogy a tőkével rendelkező külföldiek beruházási kedvét ne rombolják le az értelmetlen pártharcok, s egyebek között kijelentéseikkel a külföldi konferenciákon részt vevő pártképviselők. A „süketponton” szeretne már túljutni a szövetségre lépett 27 település. Telefon kellene. A helyzet megoldásához kérte a köztársasági megbízott közbenjárását a tiszasasi polgármester. Enélkül nincs kibontakozás - fogalmazta meg újra a kézenfekvő igazságot. Az államtitkár óva intette a vezetőket olyan szerződésektől, melyeket felelőtlenül ígérgető cégekkel kötnek a települések. A kft.-k ugyanis beszerelik a telefont, csak az nem biztos, hogy lesz-e központ. Pest megyei községében már készül egy botrány, kenyértörésre kerül a sor. Dr.Tóta Áronné kérdésekre válaszolva szólt a vagyonátadó bizottságok működéséről. Elmondta, időben felhívták az ön- kormányzatok figyelmét a döntés-előkészítésre, sok település vezetői mégsem foglalkoztak ezzel a feladattal. A törvényesség helyzetére kitérve megjegyezte, hogy gond volt a testületi hatáskörök megállapításával és túllépésével. Falunap volt Szelevényen. Örültünk volna, ha az önálló község lakói közül többen szólnak településük jövője érdekében. Szurmay Zoltán (Fotó: Mészáros János) A falunap résztvevői
